Kisalföld, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
Diétás tanácsadás Az utóbbi időben gyakran találhattak olyan hírt olvasóink lapunkban, hogy itt vagy ott, ekkor és ekkor kóstolóval egybekötött ételbemutatót rendeznek, a korszerű táplálkozás jegyében. E rendezvények a Győr-Sopron Megyei Tanács Kórház- Rendelőintézeti Egység diétás szolgálatának nevéhez fűződnek. — Pontosabban nemcsak a dietetikusokéhoz, hanem a megyei kórház élelmezési osztályáéhoz te, hisz nagyon szoros az együttműködésünk — egészít ki Pék Sándorné diétás nővér, a szolgálat csoportvezetője. ■ Sűrűn szerepelnek mostanában a nyilvánosság előtt... — E napokban valóban sűrűn. Egyébként évente 8 alkalomra van társadalmi szerződésünk nyolc győri céggel, a Húsipari Vállalattal, a Tejiparral, a Zöldérttel, az Arrabona Áruházzal, a Kisalföld Füszérttel, a Győri Áfésszal, az Élelmiszer-kereskedelmi, valamint a Gabonaforgalmi Vállalattal. A szerződés értelmében ők a nyolc alkalomra 500—500 forint értékű nyersanyagban látnak el bennünket. Mi azért igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy ne csak nyolcszor mutathassuk be a termékeikből készített ételeket, hanem megkóstoltathassuk az óvodásoktól az öregekig minden korosztállyá". ■ Csodaszép tálalás, puszta terítés jellemzi a bemutatókat, az egészséges táplálkozáshoz szükséges „szürke" ételek színpompásan étvágygerjesztően kerülnek az asztalokra. Mennyi többletmunka ez önöknek? — A néni bemutatóra például előző este fél kilencig készültünk. Társadalmi munkában csináljuk, de szívesen, mert megéri. ■ Tudják-e mérni, ellenőrizni valamiképp, hogy hatással vannak-e a lakosság táplálkozási szokásainak változására? — Biztos, hogy érünk el eredményt, hiszen az ételek és a prospektusaink mindig elfogynak. Peren például kétszázan jöttek el, ha közülük húszan-harmincan otthon is kipróbálják receptjeinket, már előbbre léptünk. Egyébként keresik az emberek a búzakorpát, a búzacsírát, a szóját a boltokban, az a gond, hogy ezekből nincs annyi, amennyi elfogyna. ■ Új szolgáltatással is várják a dietetikusok a lakosságot, diétás tanácsadással. Hol és mikor kereshetik önöket az érdeklődők? — Valójában nem újdonság ez a tanácsadás, hiszen korábban a rendelőintézetben szerdánként délután két órányi időben már működött. Kezdetben küldtek is hozzánk diétára szoruló betegeket az orvosok, később azonban senki sem keresett minket. Az utóbbi időben jelentősen csökkentek adminisztrációs munkáink, így lehetőség nyílt arra, hogy munkaidőben, naponta reggel 8-tól itt helyben fogadhassuk az érdeklődőket. (A diétás szolgálat a megyei kórház D~ épületének első emeletén található.) ■ Bárki bekopogtathat — tegyük fel olyan, aki saját jószántából fogyókúrázni akar — vagy csak orvosi ajánlásra diétára kényszerülők? — Bárki fordulhat hozzánk, mindenféle diétához tudunk adni prospektust, recepteket. Ám természetesen nem kizárólag ebből áll a szolgáltatás, a tanácsadás, hisz a prospektus csak egy útmutatás; a diéta függ az otthoni életmódtól, a kialakult szokásoktól, ezeket meg kell beszélnünk a beteggel, hogy korrigálhassuk a hibás rögződéseket. Tábori Judit HÁROM mérföldkőnek számító évszámról emlékeztek meg tegnap Sopronban, a Tóth Antal utcai óvoda, általános iskola és diákotthonban. Az alapításról, amely 1903-ban történt és Tóth Antal sopronnémeti középbirtokos, országgyűlési képviselő nevéhez fűződik. Az államosításról, amely negyvenöt esztendő múltán következett be és a mostani évszámról, amely az iskola rendszerének korszakos megújulását hozta magával. Az iskolai ünnepségen a Himnusz elhangzása után Szakály Ernő igazgató mondott megemlékező beszédet. Méltatta Tóth Antal emlékét, kinek nevét az iskola és a mellette levő utca őrzi, Tóth Antal határozta el, hogy épüljön ki siket gyermekeket oktató intézmények országos hálózata és a növendékek oktatása általánossá váljék. Az 1902-es megyegyűlésen így érvelt az intézet felállítása mellett: „Régen elmúltak az idők, amelyekben a siketnéma oktatást titokzatosság, csodálatosság és rejtelmesség burkolta. Nekünk ma a tudomány fegyverével kell küzdenünk, hogy meg tudjunk felelni a várakozásnak, melyet a műveltebb társadalom támaszt munkálkodásunkkal és sikereinkkel szemben”. Ma is érvényes szavai célba találtak. 1903. október 1- jén megnyílhatott a siketnémák sopronvármegyei és sopronvárosi államilag segélyezett intézete. A továbbiakban széles ívű pályát futott be az intézet, nemzetközileg is elismert honi szaktekintélyeink irányították munkáját, az elmélyült speciális oktatást. 1948-ban valósulhatott meg a régi álom, hogy az intézet a továbbiakban ne maradjon segélyekből élő iskola — mondta az igazgató. Nevet is cserélt és a siketek állami általános iskolája lett. A névváltozással együtt kiváló eredményeket hoztak az új tantervi reformok, az oktatást segítő technikai eszközök gyors gyarapodása és az itt dolgozó szakemberek ápolta számos új oktatási módszer is hozzájárult a sikerekhez. — A mostani évszám azért lesz mindig emlékezetes — mondta Szakály Ernő, mert közoktatásunk jelenlegi eredményei révén az utolsó megkülönböztető „siket" jelző is lekerült az iskola faláról. A két évvel ezelőtti oktatási törvény megújította a „siket” tanulók iskoláztatása rendszerét. Napjainkban az ide kerülő növendékeket nyitott iskolarendszer fogadja. Szakály Ernő beszéde után Újvári József, a Hallássérültek Országos Szövetségének képviseletében köszönte meg az intézet eddigi munkáját. Majd az intézet tanulói a színnpadon bemutatták iskolájuk fejlődését, az alapítástól napjainkig. A jól sikerült produkciók után Szakály Ernő pénzjutalmakat adott át az ünnepi alkalomból. A résztvevők ezután az iskolatörténeti emlékhetük Tóth Antal alapító iskolatörténeti emlékhelyét. Maász István, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója mondott beszédet, a történeti és szellemi hagyományok méltó ápolására hívta fel a figyelmet. Végezetül a megyei tanács művelődési osztálya és az intézet nevében koszorúkat helyeztek el Tóth Antal sírkövén. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. A megemlékezésen és koszorúzáson részt vett Tóth Antal oldalági leszármazottja, Baditz Imre és felesége is. K. Z. Iskolatörténeti emlékhely 1987. november 2., hétfő Pályázat munkavédelmi újításokra Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Szakszervezetek Országos Tanácsa az Országos Találmányi Hivatallal egyetértésben. pályázatot hirdet a dolgozó ember védelmét, a biztonságos munkakörülményeket, a technikát elősegítő munkavédelmi újításokra, továbbá az újítások gyors megvalósításában közreműködő újítási előadók számára. Pályázni lehet: ötletszintű javaslattal, valamint az 1986. július 1-je után benyújtott, illetve elfogadott és hasznosított munkavédelmi újítással. Az újítási előadók munkavédelmi újítások hasznosítása érdekében kifejtett tevékenységük leírásával is pályázhatnak. A pályadíjak 2000 forinttól 20 000 forintig terjednek. A pályázat beküldési határideje: 1987. december 31. A részletes felhívás és a jelentkezési lap beszerezhető: az OMMF Munkavédelmi Információs Központnál (1378. Budapest 76. Postafiók 46.). Telefon: 429- 339, 210-429, vidéken pedig a megyei munkavédelmi felügyelőségeknél . A tanácsi munka hatékonyságáról Mától egész hónapban a szakemberek a tanácsi munka hatékonyságát vizsgálják. A vizsgálatot végzők megyénk minden városában a tanácsokon az ügyfeleknek kérdőíveket adnak, amelyekben a tanácsi munkára vonatkozó különböző kérdések olvashatók. Felhívjuk a lakosság figyelmét, mindezt ne vegyék zaklatásnak. Véleményük ugyanis a tanácsi munka javítását szolgálja. ■ Örmény gyermekrajzokból nyílt kiállítás Győrött a Heszky Erzsébet Általános Művelődési Központ pillájában. Megnyitót mondott Armen Amirhanovics Hovszepjan, az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottsága lektorcsoportjának vezetője. A harminc nagyméretű festményt december végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Az IBUSZ területi igazgatóságának tervei Olcsó utak a szomszédba Idegenforgalmi rekord — így lehetne jellemezni az idei esztendő eddig eltelt részét. Soha nem látott számban érkeztek hozzánk vendégeink a tőkés, valamint a szocialista országokból. A statisztikai adatok szerint az esztendő eddig eltelt első kilenc hónapjában több mint 15 millió turista lépte át hazánk határait, egyharmaduk az IBUSZ Észak-dunántúli Területi Igazgatóságához tartozó megyék határátkelőhelyein. Felkerestük Szalay Alajost, az IBUSZ Észak-dunántúli Területi Igazgatóságának vezetőjét, akivel az idén elért eredményekről, valamint a terveikről beszélgettünk. Igazgatóságunk már tavaly ellátta az ausztriai, NSZK-ben, valamint a csehszlovákiai partner utazási irodákat megfelelő programokkal, a szervezett beutaztatás elősegítésére. Értünk is el eredményeket, amelyekkel azonban nem vagyunk elégedettek, mert a szervezett beutaztatást csak részben sikerült elősegítenünk — mondta. — Az is igaz, hgoy a hozzánk érkező osztrák és csehszlovák vendégek legnagyobb része egyénileg jön és bevásárolni. Sőt, vannak, akik a környékbeli Burgenlandból, Bécsből, illetve Csallóközből évente többször is meglátogatják megyénket. Mindezeknek sok köze van a beutazók 15 milliós számához. Vannak, akik szervezetten jönnek ugyan, de mindenfajta program nélkül. A harmadik réteg szervezetten jön megfelelő programokkal. Nekik legnagyobb részben Budapest, illetve Balaton a célállomásuk, legfeljebb egykét órát tartózkodnak megyénkben. Mindezekből megállapítható, hogy a megyénkbe érkező utasok legnagyobb része csak a pénzváltókon keresztül kerül kapcsolatba az utazási irodákkkal. Az elmondottakból adódnak legközelebbi feladataink. A szervezetlenül, egyénileg hozzánk érkező turistákat kell ,,megkörnyékezni" már a határállomásokon. Programokat kell ajánlani nekik, olyanokat, amelyeknek része a bevásárlás, az étkezés és megyénk egy-egy nevezetességének megtekintése. A hangsúly a szervezettségen van. Ugyanis, ha szervezetté tudjuk tenni a hozzánk érkezők bevásárlását, akkor nem fordulhatnak elő olyan nem kívánatos tumultuózus jelenetek, amelyeknek október 26-án az osztrák nemzeti ünnep napján tanúi lelhettünk Győrött, az Arrabona, a Centrum, a Csemete ABC-áruházakban és az éttermekben. Megtudtuk Szalay Alajostól, hogy az idei év első felében emelkedett az IBUSZ szervezésében külföldre utazók száma. Tizenkilenc csoportot utaztattak a többi között Törökországba, hatalmas sikerrel. Ugyancsak sikeresek voltak a háromnapos burgenlandi, jugoszláviai, valamint olaszországi szervezett útjaik. Az idei év második felére azonban már visszaesett a szervezetten külföldre utazni kívánó magyar turisták száma. Oka azzal magyarázható, hogy várják az új útlevél-rendelkezések megjelenését. Tartalékolják pénzüket jövő évi, most már többször megismételhető nyugati utakra. — Hogyan készül az Észak-dunántúli Területi Igazgatóság a jövő évre, különös tekintettel az utazási lehetőségek változására? — Partnerirodáink legtöbbikével már meg is állapodtunk rövidebb időtartamú és olcsó utak szervezésére — folytatta a beszélgetést a területi igazgató. — Ausztriáról szólva úticélunk legtöbbször Burgenland lesz, ahol talán a bécsinél is jobb bevásárlási lehetőségek várják a magyar turistákat. A szép burgenlandi tájak nagy része még ismeretlen hazánk fiai előtt. Jugoszláviába 64 csoportnak szervezünk utat az Istriai félszigeten lévő Rovignéba. Több háromnapos utat szervezünk Velencébe és Jeseióba. Ötnonos utakra hívjuk a magyar utazókat Bajorországba, Münchenbe és környékére, valamint Regensburgba. Ha minden tervünk sikerül, akkor jövőre már megyénkbeli utasok is tanúi lehetnek a hangulatos Oktoberfestnek Münchenben. Most már valóban az lesz a jelszavunk: ha jól érezte magát az IBUSZ-szal, jöjjön velünk újból. — Utoljára említem, de nem utolsósorban, hogy közvetlenebbé kívánjuk tenni, az utas és dolgozóink közötti kapcsolatot. Irodáinkban az utast az IBUSZ-alkalmazottól elválasztó üvegablakot lebontatjuk. Kényelmes fotelba ültetjük az ügyfelet, térképet mutatva ajánlunk nekik különféle utakat. 1. HIJMPOID — 5