Kisalföld, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

Diétás tanácsadás Az utóbbi időben gyakran találhattak olyan hírt olva­­sóink lapunkban, hogy itt vagy ott, ekkor és ekkor kóstolóval egybekötött étel­bemutatót rendeznek, a kor­szerű táplálkozás jegyében. E rendezvények a Győr-Sop­­ron Megyei Tanács Kórház- Rendelőintézeti Egység dié­tás szolgálatának nevéhez fűződnek. — Pontosabban nemcsak a dietetikusokéhoz, hanem a megyei kórház élelmezési osztályáéhoz te, hisz nagyon szoros az együttműködésünk — egészít ki Pék Sándorné diétás nővér, a szolgálat cso­portvezetője. ■ Sűrűn szerepelnek mos­tanában a nyilvánosság előtt... — E napokban valóban sűrűn. Egyébként évente 8 alkalomra van társadalmi szerződésünk nyolc győri céggel, a Húsipari Vállalat­tal, a Tejiparral, a Zöldérttel, az Arrabona Áruházzal, a Kisalföld Füszérttel, a Győri Áfésszal, az Élelmiszer-ke­reskedelmi, valamint a Ga­bonaforgalmi Vállalattal. A szerződés értelmében ők a nyolc alkalomra 500—500 fo­rint értékű nyersanyagban látnak el bennünket. Mi azért igyekszünk úgy gazdál­kodni, hogy ne csak nyolc­szor mutathassuk be a ter­mékeikből készített ételeket, hanem megkóstol­tathassuk az óvodásoktól az öregekig minden korosztállyá". ■ Csodaszép tálalás, pusz­ta terítés jellemzi a bemuta­tókat, az egészséges táplál­kozáshoz szükséges „szürke" ételek színpompásan étvágy­gerjesztően kerülnek az asz­talokra. Mennyi többletmun­ka ez önöknek? — A néni bemutatóra pél­­dául előző este fél kilencig készültünk. Társadalmi mun­kában csináljuk, de szívesen, mert megéri. ■ Tudják-e mérni, ellen­őrizni valamiképp, hogy ha­tással vannak-e a lakosság táplálkozási szokásainak vál­tozására? — Biztos, hogy érünk el eredményt, hiszen az ételek és a prospektusaink mindig elfogynak. Peren például kétszázan jöttek el, ha kö­zülük húszan-harmincan ott­hon is kipróbálják receptje­inket, már előbbre léptünk. Egyébként keresik az embe­rek a búzakorpát, a búzacsí­rát, a szóját a boltokban, az a gond, hogy ezekből nincs annyi, amennyi elfogyna. ■ Új szolgáltatással is várják a dietetikusok a la­kosságot, diétás tanácsadás­sal. Hol és mikor kereshe­tik önöket az érdeklődők? — Valójában nem újdon­ság ez a tanácsadás, hiszen korábban a rendelőintézet­ben szerdánként délután két órányi időben már működött. Kezdetben küldtek is hoz­zánk diétára szoruló betege­ket az orvosok, később azon­ban senki sem keresett min­ket. Az utóbbi időben jelen­tősen csökkentek adminiszt­rációs munkáink, így lehető­ség nyílt arra, hogy munka­időben, naponta reggel 8-tól itt helyben fogadhassuk az érdeklődőket. (A diétás szol­gálat a megyei kórház D~ épületének első emeletén ta­lálható.) ■ Bárki bekopogtathat — tegyük fel olyan, aki saját jószántából fogyókúrázni akar — vagy csak orvosi ajánlásra diétára kényszerü­lők? — Bárki fordulhat hoz­zánk, mindenféle diétához tudunk adni prospektust, re­cepteket. Ám természetesen nem kizárólag ebből áll a szolgáltatás, a tanácsadás, hisz a prospektus csak egy útmutatás; a diéta függ az otthoni életmódtól, a kiala­kult szokásoktól, ezeket meg kell beszélnünk a beteggel, hogy korrigálhassuk a hibás rögződéseket. Tábori Judit HÁROM mérföldkőnek számító évszámról emlé­keztek meg tegnap Sop­ronban, a Tóth Antal utcai óvoda, általános is­kola és diákotthonban. Az alapításról, amely 1903-ban történt és Tóth Antal sopronnémeti kö­zépbirtokos, országgyűlé­si képviselő nevéhez fű­ződik. Az államosításról, amely negyvenöt eszten­dő múltán következett be és a mostani évszámról, amely az iskola rendsze­rének korszakos megúju­lását hozta magával. Az iskolai ünnepségen a Himnusz elhangzása után Szakály Ernő igaz­gató mondott megemléke­ző beszédet. Méltatta Tóth Antal emlékét, ki­nek nevét az iskola és a mellette levő utca őrzi, Tóth Antal határozta el, hogy épüljön ki siket gyermekeket oktató in­tézmények országos há­lózata és a növendékek oktatása általánossá vál­jék. Az 1902-es megye­gyűlésen így érvelt az intézet felállítása mel­lett: „Régen elmúltak az idők, amelyekben a siket­néma oktatást titokzatos­ság, csodálatosság és rej­­telmesség burkolta. Ne­künk ma a tudomány fegyverével kell küzde­­nünk, hogy meg tudjunk felelni a várakozásnak, melyet a műveltebb tár­sadalom támaszt mun­kálkodásunkkal és sike­reinkkel szemben”. Ma is érvényes szavai célba ta­láltak. 1903. október 1- jén megnyílhatott a si­ketnémák sopronvárme­­gyei és sopronvárosi ál­lamilag segélyezett in­tézete. A továbbiakban széles ívű pályát futott be az intézet, nemzetkö­zileg is elismert honi szaktekintélyeink irányí­tották munkáját, az el­mélyült speciális oktatást. 1948-ban valósulhatott meg a régi álom, hogy az intézet a továbbiakban ne maradjon segélyekből élő iskola — mondta az igazgató. Nevet is cserélt és a siketek állami álta­lános iskolája lett. A névváltozással együtt ki­váló eredményeket hoz­tak az új tantervi refor­mok, az oktatást segítő technikai eszközök gyors gyarapodása és az itt dolgozó szakemberek ápolta számos új oktatá­si módszer is hozzájárult a sikerekhez. — A mostani évszám azért lesz mindig emléke­zetes — mondta Szakály Ernő, mert közoktatásunk jelenlegi eredményei ré­vén az utolsó megkülön­böztető „siket" jelző is lekerült az iskola faláról. A két évvel ezelőtti ok­tatási törvény megújí­totta a „siket” tanulók is­koláztatása rendszerét. Napjainkban az ide ke­rülő növendékeket nyi­tott iskolarendszer fogad­ja. Szakály Ernő beszéde után Újvári József, a Hallássérültek Országos Szövetségének képvisele­tében köszönte meg az intézet eddigi munkáját. Majd az intézet tanulói a színnpadon bemutat­ták iskolájuk fejlődését, az alapítástól napjainkig. A jól sikerült produkciók után Szakály Ernő pénz­jutalmakat adott át az ünnepi alkalomból. A résztvevők ezután az iskolatörténeti emlékhe­­tük Tóth Antal alapító iskolatörténeti emlékhe­lyét. Maász István, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója mondott beszédet, a tör­téneti és szellemi hagyo­mányok méltó ápolására hívta fel a figyelmet. Vé­gezetül a megyei tanács művelődési osztálya és az intézet nevében koszorú­kat helyeztek el Tóth An­tal sírkövén. Az ünnep­ség a Szózat hangjaival ért véget. A megemléke­zésen és koszorúzáson részt vett Tóth Antal oldalági leszármazottja, Baditz Imre és felesége is. K. Z. Iskolatörténeti emlékhely 1987. november 2., hétfő Pályázat munkavédelmi újításokra Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügye­lőség és a Szakszervezetek Országos Tanácsa az Orszá­gos Találmányi Hivatallal egyetértésben. pályázatot hirdet a dolgozó ember vé­delmét, a biztonságos mun­kakörülményeket, a techni­kát elősegítő munkavédelmi újításokra, továbbá az újítá­sok gyors megvalósításában közreműködő újítási előadók számára. Pályázni lehet: ötletszintű javaslattal, valamint az 1986. július 1-je után benyújtott, illetve elfogadott és haszno­sított munkavédelmi újítás­sal. Az újítási előadók mun­kavédelmi újítások haszno­sítása érdekében kifejtett tevékenységük leírásával is pályázhatnak. A pályadíjak 2000 forinttól 20 000 forintig terjednek. A pályázat bekül­dési határideje: 1987. decem­ber 31. A részletes felhívás és a jelentkezési lap besze­rezhető: az OMMF Munka­­védelmi Információs Köz­pontnál (1378. Budapest 76. Postafiók 46.). Telefon: 429- 339, 210-429, vidéken pedig a megyei munkavédelmi fel­ügyelőségeknél . A tanácsi munka hatékonyságáról Mától egész hónapban a szakemberek a tanácsi mun­ka hatékonyságát vizsgálják. A vizsgálatot végzők me­gyénk minden városában a tanácsokon az ügyfeleknek kérdőíveket adnak, ame­lyekben a tanácsi munkára vonatkozó különböző kérdé­sek olvashatók. Felhívjuk a lakosság figyelmét, mindezt ne vegyék zaklatásnak. Vé­leményük ugyanis a tanácsi munka javítását szolgálja. ■ Örmény gyermekrajzokból nyílt kiállítás Győrött a Heszky Erzsébet Általános Művelődési Központ pillájában. Megnyitót mondott Armen Amirhanovics Hovszep­­jan, az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottsága lektorcsoportjának vezetője. A harminc nagyméretű festményt december végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Az IBUSZ területi igazgatóságának tervei Olcsó utak a szomszédba Idegenforgalmi rekord — így lehetne jellemezni az idei esztendő eddig eltelt ré­szét. Soha nem látott szám­ban érkeztek hozzánk ven­dégeink a tőkés, valamint a szocialista országokból. A statisztikai adatok szerint az esztendő eddig eltelt első kilenc hónapjában több mint 15 millió turista lépte át hazánk határait, egyhar­­maduk az IBUSZ Észak-du­nántúli Területi Igazgatósá­gához tartozó megyék határ­­átkelőhelyein. Felkerestük Szalay Ala­jost, az IBUSZ Észak-dunán­túli Területi Igazgatóságá­nak vezetőjét, akivel az idén elért eredményekről, vala­mint a terveikről beszélget­tünk.­­ Igazgatóságunk már ta­valy ellátta az ausztriai, NSZK-ben, valamint a cseh­szlovákiai partner utazási irodákat megfelelő progra­mokkal, a szervezett be­utaztatás elősegítésére. Ér­tünk is el eredményeket, amelyekkel azonban nem va­gyunk elégedettek, mert a szervezett beutaztatást csak részben sikerült elősegíte­nünk — mondta. — Az is igaz, hgoy a hozzánk érkező osztrák és csehszlovák ven­dégek legnagyobb része egyénileg jön és bevásárol­ni. Sőt, vannak, akik a kör­nyékbeli Burgenlandból, Bécsből, illetve Csallóközből évente többször is megláto­gatják megyénket. Mind­ezeknek sok köze van a be­utazók 15 milliós számához. Vannak, akik szervezetten jönnek ugyan, de mindenfaj­ta program nélkül. A harma­dik réteg szervezetten jön megfelelő programokkal. Ne­kik legnagyobb részben Bu­dapest, illetve Balaton a célállomásuk, legfeljebb egy­két órát tartózkodnak me­gyénkben. Mindezekből meg­állapítható, hogy a me­gyénkbe érkező utasok leg­nagyobb része csak a pénz­váltókon keresztül kerül kapcsolatba az utazási iro­­dákkkal.­­ Az elmondottakból adódnak legközelebbi fel­adataink. A szervezetlenül, egyénileg hozzánk érkező turistákat kell ,,megkörnyé­­kezni" már a határállomá­sokon. Programokat kell ajánlani nekik, olyanokat, amelyeknek része a bevásár­lás, az étkezés és megyénk egy-egy nevezetességének megtekintése. A hangsúly a szervezettségen van. Ugyan­is, ha szervezetté tudjuk ten­ni a hozzánk érkezők bevá­sárlását, akkor nem fordul­hatnak elő olyan nem kívá­natos tumultuózus jelenetek, amelyeknek október 26-án az osztrák nemzeti ünnep nap­ján tanúi lelhettünk Győrött, az Arrabona, a Centrum, a Csemete ABC-áruházakban és az éttermekben. Megtudtuk Szalay Alajos­tól, hogy az idei év első fe­lében emelkedett az IBUSZ szervezésében külföldre uta­zók száma. Tizenkilenc cso­portot utaztattak a többi kö­zött Törökországba, hatal­mas sikerrel. Ugyancsak si­keresek voltak a háromnapos burgenlandi, jugoszláviai, valamint olaszországi szer­vezett útjaik. Az idei év má­sodik felére azonban már visszaesett a szervezetten külföldre utazni kívánó ma­gyar turisták száma. Oka az­zal magyarázható, hogy vár­ják az új útlevél-rendelkezé­sek megjelenését. Tartalé­kolják pénzüket jövő évi, most már többször megismé­telhető nyugati utakra. — Hogyan készül az Észak-dunántúli Területi Igazgatóság a jövő évre, kü­lönös tekintettel az utazási lehetőségek változására? — Partnerirodáink legtöb­­bikével már meg is állapod­tunk rövidebb időtartamú és olcsó utak szervezésére — folytatta a beszélgetést a te­rületi igazgató. — Ausztriá­ról szólva úticélunk legtöbb­ször Burgenland lesz, ahol talán a bécsinél is jobb be­vásárlási lehetőségek várják a magyar turistákat. A szép burgenlandi tájak nagy ré­sze még ismeretlen hazánk fiai előtt. Jugoszláviába 64 csoportnak szervezünk utat az Istriai félszigeten lévő Rovignéba. Több háromna­pos utat szervezünk Velen­cébe és Jesei­óba. Ötnonos utakra hívjuk a magyar uta­zókat Bajorországba, Mün­chenbe és környékére, vala­mint Regensburgba. Ha min­den tervünk sikerül, akkor jövőre már megyénkbeli utasok is tanúi lehetnek a hangulatos Oktoberfestnek Münchenben. Most már valóban az lesz a jelszavunk: ha jól érezte magát az IBUSZ-szal, jöjjön velünk újból. — Utoljára említem, de nem utolsósorban, hogy köz­vetlenebbé kívánjuk tenni, az utas és dolgozóink közöt­ti kapcsolatot. Irodáinkban az utast az IBUSZ-alkalma­­zottól elválasztó üvegablakot lebontatjuk. Kényelmes fotel­ba ültetjük az ügyfelet, térké­pet mutatva ajánlunk nekik különféle utakat. 1­. HIJMPOID — 5

Next