Kisalföld, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. február 1., hétfő óra: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 26. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ifjúsági törvény A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közelmúltban lezajlott találkozóján megállapodás született arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitikai feladattervet dolgoz ki és előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. Az ifjúsági törvény 1971-ben született meg. Minthogy azonban elsősorban szándékok fogalmazódtak meg benne, megalkotói nem pontosították az állam, a különböző állami szervek feladatait, s nem tartalmaz a végrehajtásra vonatkozó garanciákat, ellenőrzési, számonkérési mechanizmusokat, a törvény nagyobbrészt deklaráció maradt! Elsősorban ez az oka annak, hogy a KISZ szorgalmazza e törvény módosítását — mondotta Nagy Imre a KISZ KB titkára. — Nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az ifjúsági törvény felülvizsgálatának eredménye új törvény megalkotását teszi szükségessé. Ivasariatak és Szeszmentes találkozók □ Házi tévé a laktanyában □ Ha megszólal a duda ! Gyakorlás a hét végén is □ Éjszakai „látogatók" után nappali nyomozás Vasárnap. Az embereik túlnyomó részének a pihenés, a lazítás napja. Lehet egy kicsit reggel lustálkodni, majd szép kényelmesen elbabrálni a ház körüli tennivalóval, a szerencsésebbeknek (ha van közelükben árusítóhely) friss újság ,is jut. Aztán neki lehet ülni a vasárnapi ebédnek, jöhet utána a szundikálás, lehet vendéget fogadni vagy vendégségbe menni, este pedig elnyújtózni a tévé előtt. Ám vannak olyan helyek, ahol mindez nem igaz. Ilyen helyekre látogattunk el. -♦---♦---♦A győri határőrlaktanya előtt — mint minden vasárnap — sokan várják a kilenc órát. Ők a látogatók. Pontban kilenckor megnyitják a kaput, és indulnak befelé az érkezők. Az ügyeletben lévő határőrök diszkréten belenéznek a táskákba. — Oka van. Mindent lehet hozni a fiúknak, de szeszes italt nem — adja a magyarázatot Gócza Zoltán alezredes, az ügyeleti szolgálat egyik vezetője. Ám nincs is gond, a látogatók tudják a regulát. Hamar, megtelik a nagy ebédlő, aztán megnyílnak a táskák Rántott húsok, savanyúság, sütemény, kinek-kinek a gusztusa szerint. Csendesen mosolygóik befelé, amikor látom, hogy az egész család nekiül enni — talán így nagyobb étvágyra, serkentik a fiút ... Hartl Szabolcsot egy egész asztaltársaság várja, míg előkerül. Addig őket faggatom. Az édesanya, Hartl Lajosné mutatja be a családot: — Zita, a húg, Röhrer Károly, a rém, Karcsi és Szabolcs, a két unoka, ő pedig Molnár Szilvia, a fiam barátnője. Most találkozunk másodszor itt Győrben, decemberben az eskütételen voltunk nála Nyírbátorban. Hoztunk finom falatokat. .. Előkerül az „ünnepelt”, nem alkalmatlankodunk tovább. Csak egygyors véleményt kérünk a fiatalembertől eddigi két és fél hónapjáról. — Jól érzem magam, nem volt olyan borzasztó a nyírbátori kiképzés, mint amilyennel ijesztgettek. Elköszönünk a győri Merkur-telep autószerelőjétől, kollégám még csinál néhány felvételt az összebújó rokonokról — és a még inkább összebújó majdani rokonokról ... — Ilyenkor mindig sajnálom kicsit a vasárnapi ebédet, mert ezek a fiúk délben már nemigen esznek belőle, egyébként rántott szelet a mai menünk — mondja Takács Ferenc százados, a másik kísérőnk. Megtudjuk, hogy vasárnap azért mégis más egy kicsit alaktanyai élet, nincs kiképzés, szabad a program. Sportolnak a határőrök, ilyenkor szoktak vetélkedőket rendezni a KISZ- esek, vagyis aki nincs szolgálatban, az lazíthat. Bemegyünk a videostúdióba, amely lassan már egy éve működik. Suta László, a berendezések gazdája, civilben a tatabányai városi televízió külső munkatársa. — Vannak oktatóprogramjaink, filmek, videoklipek, revüműsorok, ezekből válogatom össze a műsort, mindig igazodva a „nagy” televízió programjához. Minden körletben láthatják a fiúk, ha bekapcsolják a készülékeket. A képernyőn éppen könynyűzenei műsor megy, amikor elköszönünk a „vasárnapi” laktanyától. A győri tűzoltólaktanyában először a megyei parancsnoki ügyeletesnél jelentkezünk. Fekete Zoltán főhadnagy egyébként a kapuvári tűzol(Folytatás a 2. oldalon.) Érkeznek a látogatók. Szerelési gyakorlat a laktanyaudvaron. Fejti György előadása Fiatal közgazdászok országos konferenciája Szombaton Salgótarjánban megkezdődött a fiatal közgazdászok országos konferenciája. A kétnapos eszmecsere első napján Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadást a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. Rámutatott, hogy a politikai, társadalmi intézményrendszer és a gazdasági teljesítmények között szoros összefüggés van; összhangjuk nélkül nemcsak gazdasági kibontakozás, de társadalmi stabilitás sem lehetséges. A cél: létrehozni azokat a feltételeket, amelyek közt megvalósulhat az átmenet a „nép megbízásából gyakorolt hatalomból” a „nép által gyakorolt hatalomhoz” — mondotta Fejti György. Fontos, hogy a párt megőrizze kezdeményező szerepét ebben a folyamatban, de a szocializmushoz vezető út keresését, a reformgondolkodást nem tartja privilégiumának. A politikai intézményrendszer tervezett változásainak stratégiai irányairól szólva Fejti György mindenekelőtt a párt, az állami, kormányzati szervek, a tömegszervezetek, -mozgalmak és az állampolgárok közötti világosabb munkamegosztás szükségességét emelte ki. Ez feltételezi a világosabb döntési és felelősségi viszonyok kialakítását, a funkciók következetesebb szétválasztását. Köszönettel kell venni, és érdemben vizsgálni a politikai rendszer működési zavarait bíráló észrevételeket — mondotta, hozzátéve: ehhez meg kell teremteni a „konstruktív elégedetlenség” intézményes fórumait, s javítani kell a különböző érdekek integrációjának társadalmi mechanizmusát. Ennek alapvető feltétele, hogy a társadalom különböző rétegei, csoportjai rendelkezzenek megfelelő érdekképviselettel. Le kell küzdeni azt a gyakran tapasztalható hajlamunkat, hogy a konkrét ügyekben az utolsó szót mindig a párt mondja ki. A konferencia szombati napján Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes a kibontakozás gazdasági és pénzügyi feltételeiről, Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője, Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője és Tabajdi Csaba, az MSZMP KB alosztályvezetője a gazdaságirányítás szervezeti rendszerének átalakításáról, társadalmi és gazdasági fejlődésünk alternatíváiról, illetve munkánk külső feltételeiről folytatott eszmecserét a résztvevőkkel. A fiatal közgazdászok idei országos konferenciája vasárnap befejezte munkáját. A résztvevők az eszmecsere második napján meghallgatták Beck Tamásnak, a Magyar Gazdasági Kamara elnökének a „Külgazdasági impulzusok és a magyar gazdaság — vállalati szemmel” című előadását, végezetül Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szólt időszerű feladatokról. hónapja I I ■ •. •' ■■■■•■■ .:■■■■ -■__-■ ...— .. ... ... v..t ..i..l Végleg pontot tesznek a gazdasági évre a megye szövetkezetei azzal, hogy a pénzügyi mérleget, az idei esztendő elképzeléseit közgyűlés elé viszik. Évtizedes múltja van már ezeknek a zárszámadó közgyűléseknek, maradandó ünnepi hangulattal, jóllehet, a tartalom sokat változott. Más a végzett munka mércéje, s a megnagyobbodott területtel, számokkal együtt az elképzelések léptéke is hoszszabb, előbbre mutatóbb, ma már több összefüggésben és sokrétűbb hatások figyelembevételével kell elemezni, irányítani a gazdálkodást. A szövetkezeti tagság zöme — legalábbis a jelentősebb ágazatokban dolgozók — „felnőtt” a számokhozás a feladatokhoz egyaránt. Fogékonyabbak is talán az új befogadására, adódhat ez éppen az alaposabb felkészültségből és rugalmasabbak is a változások közepette. Jut eszünkbe mindez nemcsak a február, a számadások hónapja kapcsán, hanem a jubileumi évtized is figyelmeztet az emlékek összeszedésére. A harmincadik éve, hogy szövetkezeti mozgalom kezdődött a megyében, s az idei évről való számadás, amire 1989 februárjában kerül sor, imár a jubileuma lesz. Hogymilyenre sikerült a 87- es év? A gyorsjelentések alapján amegyében gazdálkodó 69 termelőszövetkezet többségben növelte eredményét, de nem hozta azt, amit vártunk, amire képes lett volna. Az okok, sokfélékből tevődnek össze, bizonyára minden számadó közgyűlésen sorra kerülnek, főleg tanulságképpen. Emlegetik majdan a költségeket, az időjárás mostohaságát, a gazdálkodásra nem kedvező szabályzót, többségben nehezen kivédhető eredménycsökkentőket. De éppen a szövetkezet színvonalát mutatja majd, hogy mennyire aránytartó, az említett gondokra áldoz-e nagyobb figyelmet, avagy arról beszélnek bővebben, ami a közösség tudásától, szorgalmától függ. Mert végső soron ez az állandó, ez az a tartalék, amire leginkább számítani lehet, s a jól képzett ember gondolkodása, ötlete, a megújulásra való állandó készenléte az, ami lendíthet rá gazdálkodás minőségén, amiből gyarapítani lehet javainkat, persze megfelelő befektetéssel. Ahol ennek értékét nem ismerték fel teljes egészében, ott egyre nehezebbé válnak az elkövetkező évek, s egyre több lesz eredményeikben az esetlegesség, ami bizony napjainkban könnyelmű kockázatvállalás. A minőség évei következnek, legalábbis a szándék erre utal, ismerve amezőgazdaság programját, s ehhez a minőséghez érdemes igazítani már a mostani közgyűléseket, formában és tartalomban egyaránt. Jobbára február közepére ütemezte a szövetkezetek többsége a közgyűlését, voltak néhányan, akik már a január végével nyitották a sort ,és lesznek, akik nehéz napok elé néznek. Túlzás lenne azt mondani, hogy ez természetes, de valóban az van, hogy akadnak, akik kidőlnek a sorból, a sokévi lépéshátrány miatt. Bajuk, gondjuk tanulság mindenkinek, és a sorsukért a felelősség nem csak az adott szövetkezeté! Nehéz évet zárnak le a gazdaságok a februárral, de tanulságos évet, edző hónapokat hagynak maguk mögött vezetők és tagok egyaránt. A megpróbáltatások is hasznukra várnak, az erősödő versenyben, a megnövekedett követelményrendszerben. Igazolja majd ezt, bízzunk benne, a harmadik évtized utolsó éve. G. Szabó