Kisalföld, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1989. február 1., szerda Ara: 4,30 Ft XIIV. évfolyam, 27. szám Az ipar 1988-ban • Átalakulás helyett, egyelőre elmozdulás A hazai ipar termelése az 1987-es teljesítményt alapul vé­ve — az élelmiszeripar és az építőipar adatai­ nélkül — 1988- ban 99,9 százalék volt. Ezen belül a gépipar termelése 0,6 százalékkal gyarapodott, igaz, háromszor ilyen növekedés szerepelt a tervben. Az energiatermelő ágazat teljesítménye nem növekedett, a bányászat megközelítően a terveknek megfelelően csökkentette termelését, a közlekedési eszköz­­gyártó ágazat termelésének visszaesése volt a meghatározó az ipar összteljesítményében, míg a már korábban „leírt” ko­hászat kiugróan jó exportteljesítménnyel zárta az évet. Ez utóbbit vétek lett volna nem kihasználni — mondta tegnap délelőtt Berecz Fri­gyes ipari miniszter azon a sajtótájékoztatón, melyet Bu­dapesten tartott a tárca ne­vében az ipar szerkezetátala­kításának tavalyi eredmé­nyéről és az ipar idei fel­adatairól. Noha a tájékoztató témájaként a szerkezetátala­kítást jelölték, a miniszter következetesen csupán szer­kezeti elmozdulásról beszélt. Ahogy fogalmazta, nagyok az elvárások az iparral, szem­ben, s az elmúlt esztendőben lényegesen megváltozott a tárca szerepe. Az iparirányí­tás alá tartozó vállalatok be­folyásolásának eszközei meg­változtak, s valójában az új eszközök még nem alakultak ki. Ez is oka az irányításban tapasztalható bizonytalanság­nak és határozattalanságnak. Ami a szerkezetátalakítási törekvéseket, az azokhoz fel­használt eszközöket illeti, az ipar tavaly 18 milliárd fo­rintot költött kutatásokra. A legnagyobb arányban ebből a gépipar részesedett, majd a vegyipar következett, s a sort végül a könnyűipar zár­ta. Tágabban vett megosztás­ban, a kutatási forrásból 80 százalék jutott a feldolgozó, 20 százalék­ pedig a kiterme­lő és energiatermelő ágazat­ra. Dollárban számolva 300 —350 millió jutott kutatások­ra, s ebből legfeljebb egy na­gyobb kutatási célra futhat­ta volna. A források tehát lényegesen szerényebbek vol­tak, mint amennyi megélén­kíthette volna a szerkezet­­váltási folyamatot. Azt, hogy a legelején tart az ipar a szerkezetváltásnak jól jelzi a tény, hogy 1988­- bam valójában egyetlen vál­lalat sem szűnt meg az ipar­ területén. Megszűnt viszont átszervezéssel, összevonással, azaz az életképtelen vállala­tok tagozódtak, osztódtak. A régi vállalatok új névvel, le­ányvállalatként működtek to­vább. A szanálásra tett kí­sérletek rendre meghiúsul­tak. Tavalyra, az előzetes szá­mítások alapján, a gépipari vállalatok az 1987-ben elért nyereségük mindössze negy­ven százalékát várták. Ennél jóval többet értek el. A várt­nál n­agyobb nyereségben szerepe volt a hatékonyság javulásának, ám kétségtele­­­nül annak is, hogy az árin­dex a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. Ahogy Be­recz Frigyes fogalmazta, a személyi jövedelemadó beve­zetése a szerkezetátalakításra nem kedvezően, hanem ép­pen ellenkezőleg hatott. Ahogy a pénzszűkítő intéz­kedések megoldásai is. Noha a szerkezetváltásban az em­beri tényezőknek nem elha­nyagolható a szerepe, tavaly az iparvállalatok irányításá­ban a vezetőváltás folyamata lelassult. Az ipari miniszter külön kitért az ipar szerkezetváltá­sában régóta elsőszámú be­szédtémának számító sze­mélygépkocsi gyártás megho­nosítására. Sokan és sokáig úgy képzelték, pénz nélkül is meg lehet valósítani. Ma már bizonyos, hogy csakis nagy anyagi áldozatok árán, ezért szerencsés esetben is legfeljebb 1­9911-től csoporto­sítható át ennyi forrás. Egyébként is a hazai gépko­csigyártás meghonosítása az ipar szerkezetének korszerű­sítésében megelőzné az ellá­tásban betöltött szerepe, sőt a foglalkoztatási hatása is. F. J. Magyar—görög baráti kör A magyar—görög kulturá­lis kapcsolatok ápolására ba­ráti kört alakítanak hazánk­ban élő görögök és a magyar kulturális és szellemi élet elismert személyiségei. Az alakuló közgyűlést március 31-ig kívánják meg­rendezni. Előkészítésére, va­lamint az ideiglenes szerve­zeti szabályzat kidolgozására a napokban héttagú szerve­zőbizottságot alakítottak. A kör ideiglenes elnökévé Makrisz Agamemnon szob­rászművészt választották. A magyar—görög baráti kör a tervek szerint — főként tör­ténelmi témájú — előadás­­sorozatok, kiállítások,, szer­vezésével és a görög kultú­rával kapcsolatos magyar­­országi kutatások támogatá­sával kíván foglalkozni. Helykereső szándékok Zuhanórepülésben a Hazafias Nép­front? Ezt a megjegyzést a HNF megyei bizottság mellett működő honismereti munkabizottság ülésén hangzott el, ahol egyebek közt a résztvevők megtár­gyalták az országos tanácsnak a mozga­lom megújítására szánt, tavaly ősszel kiadott javaslatait. Az idézett mondat mögött nem nehéz felfedezni a biza­lomvesztés érzetet és a tanácstalansá­got. A népfront mostanság új helyzet­ben találta magát. Az alternatív moz­galmak, az egyesülések, a közösségi mozgások arra késztetik, hogy újra­gondolja szerepét a társadalomban. (Írásunk az 5. oldalon.) Önállóan exportra A hazai export hosszú ideig a külke­reskedelmi vállalatok monopóliuma volt, öt-hat esztendeje változott a hely­zet, a „nagyok” mellett újabb külkeres­kedelmi cégek létesültek, sőt a vállalatok is kérhettek és kaphattak önálló ex­portjogot. Természetesen ezt a jogot nem kaphatja meg minden cég. Rendel­kezni kell bizonyos adottságokkal, áru­val, megfelelő felkészültségű, nyelvtu­dású szakemberekkel, no és amit nem ír elő a hivatalos forma, a tapasztalat sem árt. (Tudósításunk a 4. oldalon.) Kik kapnak lakást Sopronban Tegnap ülést tartott Sopron Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A harmadik napirendi pont keretében sokak gondját érintő témáról, a lakáshoz juttatási programról volt szó. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács határozata alapján kiemelt feladat a kettő- és többgyermekes családok, valamint a fiatal házasok lakáshoz jutási lehetősé­geinek megteremtése. A szűkös lehetőségekre való tekintet­tel azt kell elérni, hogy a lakáshoz jutás esélyei a leginkább rászoruló rétegeknél javuljanak. A javaslat kidolgozásánál az 1987. december 31-ig be­nyújtott kérelmeket vették­ figyelembe, így a program­ba bevonható igénylők szá­ma 204. A kettő- és több­­gyermekesek száma 45, az egy gyermekes fiatal háza­soké 106, a gyermektelen fia­tal házasoké 53. Közülük 69 az albérlő, 127 a családtag és 8 az egyéb jogcímű igény­lő. Otthonteremtésüket — végleges megoldásként — új és megüresedő bérlakások kiutalása, tanácsi garzonla­kások és komfort­ nélküli vagy félkomfortos lakások első lakásként történő biz­tosítása, személyi tulajdonú lakások felajánlása támoga­tás nélkül, végül lakásépíté­sük és vásárlásuk anyagi tá­mogatása segíthetik. A lakáshoz juttatási prog­ram összeállításánál figye­lembe vették a várható épít­kezések számát, a közérdekű elhelyezési igényeket, a ren­delkezésükre álló támogatá­si összeg mértékét, valamint a korábbi tapasztalatok alap­ján a várható megüresedé­­seket is. Számoltak azzal is, hogy egyes gazdálkodó egy­ségek az ifjúsági lakásalap­ból való részesedésre olya­nokat is kijelöltek, akik a programban egyébként is szerepeltek. Korábbi tapasz­talatok alapján arra is szá­mítanak, hogy többen visz­­szavonják lakáskérelmüket. A programelveknek megfe­lelően a figyelembe vehető, de soproni állandó lakhely­­lyel nem rendelkező igény­lők kérésének teljesítését nem tervezik, így a prog­ram szerint két év alatt a Sopronból figyelembe vehe­tők száz százaléka, azaz 152 család juthat az új otthon megteremtésének lehetősé­géhez. Miután a lakáshoz jutta­tási programot a végrehajtó bizottság elfogadta, a lakás­gazdálkodási társadalmi bi­zottság közreműködésével az igénylőknél teljes körű szemlét tart. Az így szerzett tapasztalatok alapján készí­tik el a végleges névjegy­zék-tervezetet, évenkénti el­osztási javaslattal, melynek végrehajtásáról újabb vd­­ülés dönt. V. G. Tavaly rekordforgalom IBUSZ-szal a világ minden tájára Hazánk legnagyobb utazási irodája az IBUSZ 1989. évi programfüzetének megjelené­se alkalmából Budapesten a Hűvösvölgyben megtartott sajtótájékoztatón dr. Szemen­­kár Erika vezérigazgató el­mondta, hogy tavaly 87 éves fennállásuk legnehezebb évét fejezték be. Mindezek ellen­ére 36 milliárd fori­­rtékű rekordforgalmat bonyolítot­tak le. Ebből az összegből a konvertibilis devizabevétel ál­talános forgalmi adóval együtt 198 millió dollár. Szervezésükben tavaly 553 ezer külföldi turista látoga­tott hazánkba. A szocialista országokból érkezők száma 150 ezer személlyel csökkent. A nyugati országokból érke­zők száma azért nem lett ke­vesebb, mert a forgalmi adót nem terhelték át külföldi partnerekre. Legtöbben az IBUSZ-szal az NSZK-ból, Ausztriából és Itáliából ér­keztek. A konvertibilis elszámolású országokba az IBUSZ szerve­zésében tavaly 147 ezer ma­gyar turista — 36 százalékos növekedés — utazott, a rubel elszámolású államokba 85 ezer magyar — 30 százalékos csökkenés — látogatott. Az IBUSZ belföldi programjai­ban tavaly 250 ezren vettek részt, 20 százalékkal keveseb­ben az 1987. évinél. Megtudtuk a vezérigazgató­nőtől, hogy a főidényben programjaikban 260 útvona­lon 5 világrész 31 országába 5960 indulási időponttal 155 ezer utas vehet részt. Ebből több mint 20 ezer utasnak öt­ezer forint alatti részvételi díjjal ajánlanak utakat 11 or­szágba, közöttük Csehszlová­kiába, Szovjetunióba, Auszt­riába, Jugoszláviába. Az utak közül 5690 háromezer forint alatti és mindössze egy szá­zalék 50 ezer forint feletti. A programfüzet legolcsóbb útja az egynapos szabadkai utazás 1093 forintért, a legdrágább a 21 napos ausztráliai túra 280 ezer forintért. Az IBUSZ az idén is kínálja tavaly már megkedvelt auszt­riai üdülést, alpesi paraszt­­házakban, fizetővendégszobá­kat az osztrák Alpokban, Salzburg és Tirol tartomány­ban, családi üdüléseket Itá­liában, Ligurno Ru­ccione Je­­solo városában, Jugoszláviá­ban Zadar, Budva, Makarska, Porecs, Görögországban pe­dig Paralia, Katarim üdülő­helyeken. Az idei év újdonságai töb­bi között: kerékpártúra a Fertő tó körül, gleccsersíelés Ausztriában, Kaprunban. Ki­rándulás a Koreai Köztársa­ságba, egyénileg utazás a Gö­rög szigetekre. Gondoltak a zenekedvelőkre is, mert ope­raelőadásra invitálják az utasokat a Bodeni tóhoz (sza­badtéri színpad), megnézhe­tik az IBUSZ szervezésében a magyar zenekedvelők Verdi, Aida, Otello, Nabucco és a Végzet hatalma című operáit a veronai arénában. Szervez­nek utazásokat autóvásárlá­sokhoz is. Bejelentette dr. Szemenkár Erika, hogy Budapesten a Deák Ferenc utca és az En­gels tér által határolt terüle­ten szállodát építtetnek a Lufthansa érdekeltségű Kem­­pinski szállodalánccal. Itt mondjuk el, hogy az IBUSZ Győr-Sopron Megyei Igazgatósága ismét ajánl ön­álló programokat, többi kö­zött Törökországba és a ju­goszláv tengerpartra. Idén a Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból több mint 200 hölgyet a jugoszláviai Pulába utaztat­nak. A gazdag programok megvalósításához a kisebb csoportok számára jó megol­dási lehetőséget nyújt a kö­zeli napokban Győrbe érke­ző tizenöt személyes FIAT kisautóbusz. L­B. ■i Az Észak-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat naponta mintegy 8 ezer darab 11,5 kilogrammos Pb-gázpalackot továbbít a felhasználókhoz. Ennek kiszállítását a Kis­alföld Volán végzi. Képünk a kimlei cseretelepen készült.

Next