Kisalföld, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-14 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1989. április 14., péntek óra: 4:30 A XIV. évfolyam, 87. nem Közlemény a Minisztertanács üléséről Hat százalékkal leértékelték a forintot Az első negyedévi gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődéstől, és így súlyosan veszélyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. A kormány — a gazdaság jövőbeli fejlődése érdekében — elengedhetetlennek tartja az ország hitelképességének megőrzését, az éves tervben foglalt célkitűzések megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésén a kialakult helyzettel és a szükséges intézkedésekkel kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg és a költségvetési hiány alakulásában, a bérkiáramlás felgyorsulásában mutatkoznak. A szükségszerűen restriktív hitelpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költségvetési hiány — kiegészítő intézkedések nélkül — 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hónapjában a rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött . ugyanakkor — részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb importgazdálkodás nyomán — a dollárelszámolású forgalomban az import rendkívül nagy mértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mérsékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exportot, s ily módon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított devizafelhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt — összefüggésben a világútlevél bevezetésével, és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításával — s természetesen a belső áruellátás egyidejű javításával — visszafogjuk az áruvásárlásra fordított devizafelhasználást. A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak szándékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékeléssel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devizaszám A kormány tegnapi, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Zák rendszerét és intézkedik az egyszerűsítésről Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5—2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerő-szabályozás erősíti a termelők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszertermelésben a növénytermelés és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és import-eredetű termékek drágulása, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszerellátáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Míg a termelés, a népgazdaság jövedelme stagnált, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a változások jellemzői. A népgazdasági és a vállalati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 százalékkal nőttek, munkaviszonyból származó jövedelmei részben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több, mint 12 százalékkal, társadalombiztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14—15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13—14 százalékkal emelkedtek. A forint leértékelése következtében az árszínvonal gyorsabban fog nőni az eddigi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a hatósági árak további emelkedését minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára és nem változnak a legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésére, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás feltételeinek javítására. A termelés biztonságának fenntartása érdekében az élelmiszergazdaságban — sem a leértékelések következtében, sem a devizaárak emelkedésének hatásaként — nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent árfeszítő hatást. (Folytatás a 2. oldalon.) Tarthatatlan a közlekedés állapota Több ezer ember vett részt — transzparensekkel, plakátokkal — azon a tüntetésen, amelyet tegnap délután Győrött a városháza előtti téren rendeztek, s amelynek célja az volt, hogy nyomatékosankifejezésre juttassa a város lakosságának tiltakozását a tarthatatlanná vált köztekedési állapotok miatt. A tüntetés rendezői közül elsőként a Reflex Környezetvédő Egyesület nevében szólt Bálint Csaba. Miint szenvedélyes hangon elmondta, a kormány már két évtizede ígéri Győrnek a várost elkerülő út megépítését, s eme ígéretek megvalósítását a város vezetői sem követelték eddig kellő határozottsággal. A helyzet mára végképp tarthatatlanná vált, a közlekedési csőd okozta állapot emberek ezreinek egészségét veszélyezteti. A Reflex egyesület arra kéri a város lakóit és Győr barátait, csatlakozzannak azokhoz a tervezett akciókhoz (az E5-ös út győri szakaszának időközönkénti, néhány órás lezárása), amelyekkel a város számára kedvező döntéseket akarják kikényszeríteni. Az MSZMP városi bizottságának nevében Rimányi Henrik szólt azokról az átgondolatlan kormányzati döntésekről, amelyek Győr közlekedési csődjéhez vezettek. Beszélt az ebből következő egészségügyi és anyagikárokról, amelyeket a város tovább már nem tud elviselni. A pártbizottság azt várja, hogy a kormány tartsa be ígéreteit a Győrre vonatkozó tervek megvalósításában. Ezekről szólt a szakszervezetek városi bizottsága képviseletében Demjén Károly is. Elmondta többek között, a munkahelyeken nyugalomra és bizalomra lenne szükség, de az át nem gondolt rendelkezések éppen az ellenkezőjét váltják ki. A felelős vezetők időben, a nyilvánosság előtt hozzanak döntéseket. Horváth László a HNF városi bizottsága nevében mondta: itt a ragyogó tavasz, de a győriek Napját eltakarja a füst, a győriek tüdejét friss levegő helyett benzingőz járja át. Nem szabad megengedni, hogy a technikai fejlődés ne hasznunkra, hanem kárunkra szolgáljon! A Szocializmusért Tenni Akarók Egyesülete képviseletében Konrád Ferenc többek közt elmondta, Győr átlagon felül járul hozzá a nemzeti jövedelem megteremtéséhez, s ennek arányában részesednie is kell belőle. Az állam nem „vonulhat ki” az infrastruktúra fejlesztéséből. Weisz Ervin a Magyar Autóklub győri szervezetének nevében szólt arról, a gépkocsi-tulajdonosok évente súlyos ezrekkel gyarapítják az államkasszát (gépkocsielőleg nem elfogadható kamattal, gépkocsiár, benzinár). Ideje lenne, hogy a kormányzat ezt a pénzt arra fordítsa, amire elveszi! Gasztonyi Tamás a városi KISZ- bizottság nevében, a fiatalok képviseletében sürgette a megoldást. Balogh József a városi tanács nevében mondta egyebek között, hogy ezt a súlyossá vált helyzetet a város önerejéből képtelen megoldani, anyagi eszközöket, cselekvést kérnek a kormányzattól. A közlekedési tárcának sok a terve és kevés a pénze — ezért határozott döntéseket kell hoznia! A demonstráció záróakkordjaként felolvasták azt a levelet, amelyet a rendező szerveik Derzsi András miniszternek küldenek el. Ebben többek között ez áll: „A gyorsan romló körülmények miatt kívánunk önnél, mint a tárca felelős vezetőjénél tiltakozni Győr város polgárai nevében a tőlünk függetlenül jelentkező, de bennünket sújtó egészségkárosító hatások ellen, amelyeket el kel viselnünk... Győr város üdvözli a fejlődő nemzetközi kapcsolatokat, örömmel szolgál hiúként a nemzetiek között a Bécs—Budapest világkiállítás megrendezése esetén. A Győrt elkerülő út az itt, élő lakosság egészségének elemi biztosításán túl a világkiállítás megrendezésének feltételét is jelenti. Követeljük a Győrt elkerülő főút és a szükséges kapcsolódó beruházások mielőbbi megkezdését, a világkiállítás megrendezésétől függetlenül. Igényeljük a folyamatban lévő környezetvédelmi megoldásokat is magába foglaló út-, hídépítési munkák (82—83-as utak átvezető szakasza) határidőre történő befejezését, az erre vonatkozó érvényes megállapodások betartását, majd az útszakasz építésének folytatását.” A győri demonstráció résztvevői követelték a tervezett autópályadíj eltörlését is. J. F. Védeni kell a mezőgazdaság érdekeit Megújulás előtt az IKR Alighahiszem, hogy az IKR az elmúlt esztendőt a legsikeresebb évei közé sorolja majd. A közös vállalat tegnap Bábolnán tartott igazgatótanácsi értekezletén részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, ahol elhangzott, hogy tavaly sok külső változással kellett megküzdeni, és ez a harc felemésztette a nyereség egy részét is. A legtöbb gondot a hitelezési gyakorlat és a kamatterhek változása, valamint a mezőgazdaság által felhasznált anyagok, eszközök árának emelkedését jelentette. Ráadásul, és ez részben az időjárás számlájára is írható, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó hozama a közös vállalat szintjén elmaradt a várttól és ezt csak részben tudta ellensúlyozni a jó kalászos gabonatermés, összességében az IKR 8,2 milliárd forintos árbevétel mellett 165 millió forintos nyereséget ért el, annak ellenére, hogy korszerűsítették, bővítették tevékenységüket és igyekeztek takarékosan gazdálkodni. A fentiek egyben azt is jelzik, hogy az egykor, az egész honi mezőgazdaságnak példát mutató IKR. is megért az átalakulásra, a korszerűsödésre. Ennek kidolgozása, jelenleg, a kívánatosnál talán kissé lassabban történik. Számos megfontolandó észrevétel hangzott el az igazgatótanácsi ülés vitájában. Többen hangsúlyozták a mezőgazdasági üzemek már túljutottak a tűrőképesség határán és az elvonások hovatovább az eredményes termelést akadályozzák. Devalválódott a paraszti munka becsülete, folyamatosan nyílik az agrárolló, mindezeket az üzemi igyekvés, vagy az IKR- technológia már nem képes ellensúlyozni. Néhány megyei hozzászólást külön is említenék. Dr. Nagy Frigyes, a Lajtahansági Állami Tangazdaság vezérigazgatója hozzászólásában azt elemezte, hogy tavaly cukorrépa- illetve napraforgó-termesztésben első, illetve második helyezettek voltak az IKR körzeti termelési versenyében, ám ennek mégsem tudtak kállóképpen örülni, mert a jó átlagtermések ellenére ráfizetéses volt mindkét növény. Kérte, hogy a kormányzat az eddiginél jobban védje a mezőgazdaság érdekeit, és az IKR is javítsa tovább tevékenységét, egyebek közt a szaktanácsadás megreformálásával. Többen bírálták a Rába erő- és munkagépek alkatrészellátását, illetve a berendezések magas árát. A nagyvállalat képviseletében résztvevő dr. Török Albert arról szólt, hogy a kamatterhek növekedése, az energia és egyéb költségek emelkedése a Rábát is érintette, s ennek egy részét kénytelenek beépíteni a termékeik árába. Egyben ígéretet tett arra, hogy amennyiben az IKR szavatolja az alkatrészforgalom gyorsítását, úgy a vállalat, amely továbbra is fontos partnereinek tekinti a mezőgazdasági üzemeket, megkísérli javítani az ellátást. Sokak tetszését kivívta dr. Pintér Józsefnek, a csornai termelőszövetkezet elnökének hozzászólása, aki számokkal bizonyította, hogy tavalyi eredményei alapján az IKR gazdálkodása sem dicsekvésre méltó. Ezért a rendszernek is felül kell vizsgálni önmaga tevékenységét, és egyben meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy az IKR- ben levő közös vagyon a tagok számára is mobilizálható legyen. Nyers Rezső hozzászólásában méltatta az IKR kezdeti időszakát, és megerősítette azokat a felszólalókat, akik a közös vállalat mielőbbi megújulását szorgalmazták. Az államminiszter hangsúlyozta, hogy hazánkban most a jelenlegi legfontosabb gazdasági feladat az állam önfinanszírozó képességének mielőbbi megteremtése. Mindezt természetesen úgy kell végrehajtani, hogy ezen erőfeszítések terhei megoszoljanak az ipar, a mezőgazdaság, valamint a lakosság között. Sem az MSZMP-nek, sem a kormánynak nem célja a mezőgazdaság visszafejlesztése. Ám arra kell törekedni, hogy ebben az ágazatiban is mielőbb a piac szabályai jelentsék az egyik legfontosabb mozgató erőt. Építeni kell a nagy- és kisüzem eddiginél jobb és színesebb együttműködését. Nyers Rezső elismerte, hogy az MSZMP agrártézisei talán kevésbé kidolgozottak a kívánatosnál, ám mindenképpen alapul szolgálhatnak a további együttgondolkodáshoz, a végleges elképzelések kialakításához. N. E.