Kisalföld, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KISMPOSD AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1009. április 10., hétfő óra: 4,30 Ft XLIV. évfolyam, 83. szám Változások május elsejétől Csökkentik a lakosság gyógyszerkiadási terheit Elmondta: gyakorló gyógy­szerészekből álló munkacso­port olyan munkaszervezési javaslatokat dolgozott ki, amelyek megvalósításával csökkenthetik a várakozási időt a patikákban, hogy a betegek minél hamarabb megkapják gyógyszerüket. A gyógyszertári adminisztrá­ciós terhek is csökkennek, ugyanis egyszerűsítették az elszámolási rendet: ezentúl nem kell külön elszámolni a gyári, illetve a patikai ké­szítményeket. A gyógyszer­tári központokhoz eljuttatott javaslatuk tartalmazza azt is, hogy ezek apparátusai vé­gezzék el a közületi vásár­lások elszámolását, és nem a gyógyszertárak, így jelen­tősen csökken a gyógyszer­­tárak papírmunkája. A pati­kák elszámolási rendszeré­nek gépesítése érdekében in­tenzív piackutató munka fo­lyik. E célból több, számító- és pénztárgépes rendszereket forgalmazó céggel tárgyal­nak. Az Országos Árhivatal hoz­zájárulásával május 1-jétől egész forintra kerekítik a gyógyszerek fogyasztói árát. Ez az átállás nem teszi szük­ségessé a patikák bezárását. A miniszteri biztos a to­vábbiakban kifejtette: felül­vizsgálták és módosítják azoknak a gyógyszereknek az ártámogatását, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb pa­nasz merült fel, így például május 1-jétől egyes reuma­­gyógyszerekért (Voltaren, Ho­­temin, Naprosyn) az eddigi térítési díj felét fizetik a be­tegek. Jóval olcsóbbak lesz­nek a receptre kapható aranyér kúpok. Lehetőség lesz a Trental és az Agapu­­rin térítésmentes rendelésé­re, s ezeket nemcsak a peri­fériás érszűkületben szenve­dővítik az ingyen kap­ható medicinák körét, egyszerűsítik a gyógy­szertári munkát — közöl­te dr. Matejka Zsuzsan­na, az Országos Társa­­dalombiztosítási Főigaz­gatóság főgyógyszerésze, aki miniszteri biztosként a gyógyszerellátás terü­letén kialakult feszült­ségek enyhítését szolgáló intézkedések előkészíté­sén dolgozik. dek, hanem az agyi, vala­mint a szem- és fül vérke­ringési zavarokkal küszködők is kaphatják. A fekélybeteg­ség kezelésére használatos drága Ulceran akut fekély esetén hat hétig térítésmen­tesen rendelhető majd, s nemcsak az idősek juthat­nak így hozzá, hanem min­denki. Ezeken kívül még más, sokakat érintő gyógy­szereket átsorolnak kedve­zőbb támogatási kategóriá­ba. E változtatások a társa­dalombiztosításnál mintegy 300 millió forint többletki­adást jelentenek. A gyógyszersegély-kérel­mek elbírálásánál eltörlik a tartásra kötelezett hozzátar­tozók körülményeinek vizs­gálatát. Az ingyenes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-el­látásra jogosultak — vagyis a közgyógyellátottak — kö­rét kiterjesztik a rokkantsá­gi járadékosokra és azokra a beteg gyermekekre, akik után szüleik emelt szintű családi pótlékban részesül­nek. Méltányossági alapon közgyógyellátásra jogosító igazolványt kérhetnek a rossz szociális helyzetben lé­vők, akiknek jelentős a havi gyógyszerköltségük. Ez egy­aránt vonatkozik a nyugdí­jasokra és a fiatal nagycsa­ládosokra, s mintegy 200 ezer személyt érint. Az ingyenes gyógyszerellá­tás bővülése miatt a társa­dalombiztosítás gyógyszer­­kiadásai várhatóan 500—600 millió forinttal nőnek. A ja­nuár 9-én bevezetett új térí­­tésidíj-emeléssel a lakosság gyógyszerköltsége idén mint­egy 2 milliárd forinttal emel­kedett volna. Az életbe lépő módosításokkal majdnem a felére csökken ez az összeg. A miniszteri biztos leszö­gezte: e módosításokat újabb feszültség­csökkentő intézke­dések követik, kidolgozásu­kon jelenleg dolgoznak. Gon­dolkoznak azon is, miként lehetne mérsékelni az­ orvo­sok vényírási terheit. Teherautóval Örményországba A Rába gyár két dol­gozója hat nap alatt 3800 kilométert tett meg a gyár új típusú tehergép­kocsijával, hogy a kami­ont és rakományát eljut­tassa az örményországi földrengés károsultjaihoz. A majd egyhetes, nehéz­ségekkel teli út két részt­vevőjével készített ripor­tunk a 3. oldalon olvas­ható. ÍKISZ Központi Bizottságának ülése Felkészülés a kongresszusra A KISZ április 21—23. kö­zött tartandó XII. kongresz­­szusának előkészítéséről tár­gyalt tegnap a KISZ Köz­ponti Bizottsága. A testület utolsó tanács­kozásán meghallgatta Nagy Imrének, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsá­gának legutóbbi üléséről, amelyen ugyancsak foglal­koztak az ifjúsági szövetség kongresszusának előkészíté­sével, az ifjúsági mozgalom jövőjével. Ezt követően Nagy Imre összegezte a március közepe óta lezajlott küldött­­gyűlések tapasztalatait. Hangsúlyozta: rendkívül ve­gyes kép alakult ki abból a szempontból, hogy ezeken a tanácskozásokon milyen té­mákat vitattak meg a részt­vevők, illetve milyennek ítélték viszonyukat a KISZ- hez, annak múltjához. Az azonban megállapítható — mondotta —, hogy általában változást akarnak, új prog­ra­m kialakítását, új irányok kijelölését várják a kong­resszustól, illetve saját szán­dékaik megerősítését, s azok megvalósításához a szüksé­ges feltételek megteremtését A testület tájékoztatást kapott a mandátumvizsgáló bizottság eddigi munkájáról, valamint a jelölést előkészítő bizottság tevékenységének eredményeiről. Ez utóbbi tá­jékoztatóból kitűnt, hogy az országos KISZ-értekezlet óta alig, születtek újabb javasla­tok az új ifjúsági szövetség vezetőire. A legtöbben ismét Nagy Imrét, Kiss Pétert, a KISZ budapesti bizottságá­nak első titkárát és Gyur­­csány Ferencet, a KISZ KB titkárát ajánlották. Kiss Pé­ter és Gyurcsány Ferenc azonban nem vállalkozott e tisztség betöltésére, így a je­lölőbizottság a kongresszuson Nagy Imrét fogja javasolni a szövetség vezetőjének. Kiss Péter azzal indokolta elhatározását, hogy számára nagy feladatot jelent a meg­újuló fővárosi ifjúsági moz­galom, úgy érzi, ott van rá szükség a továbbiakban is. Gyurcsány Ferenc azért nem jelöltette magát, mert úgy vélekedik: jelenleg kisebb­ségben van saját vélem­énn­yel. Álláspontját 13 társával együtt a kongresszushoz szó­ló nyílt levélben is megfogal­mazta. Ebben bírálják a KISZ-t és politikai gyakor­latát, s egy új baloldali ifjú­sági politikai szövetség lét­rehozását szorgalmazzák. A KISZ Központi Bizottsá­ga személyi kérdésben is döntött: Gubcsi Lajost köz­ponti bizottsági tagsága alól saját kérésére felmentette, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Gubcsi Lajos nem tudott­­részt venni a Központi Bizottság ülésén. Végezetül Nagy Imre, a KISZ KB első titkára köszö­netet mondott a Központi Bizottságnak eddigi tevé­kenységéért. Straub F. Brúnó magánlátogatása Moszkvában A Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Ku­tató Központjának meg­látogatására tegnap reg­gel Moszkvába érkezett Straub F. Brúnó akadé­mikus, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. A magyar tudós-államférfit magán­látogatására elkísérte fe­lesége, Szabolcsi Gertrud akadémikus is. Straub F. Brúnót, aki vonattal érkezett Moszk­vába, a pályaudvaron Tengiz Mentesasvili, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tit­kára és I. Makarov, a Szovjet Tudományos Akadémia tudományos főtitkára köszöntötte más hivatalos személyiségek társaságában. A fogadta­tásnál jelen volt Barabás János, hazánk szovjet­unióbeli ideiglenes ügy­vivője is. ■ Sokan keresték fel szombaton a győri virágpiacot. A virágpalánták (kankalin, török szegfű, árvácska, gombvirág, szegfű) mellett sok fogyott a zöldségfélék palán­táiból is. Magyarország? ! - - ! Erre a kérdésre keresett választ szombaton a szovjet televízió „A szocializmus or­szágaiban” című hetenként jelentkező műsora. A Szov­jetunióban érdeklődéssel öve­zett magyarországi folyama­tokról beszélt Grósz Károly a műsorban sugárzott inter­jújában. Az MSZMP főtitká­ra az interjút március 24- ikén, hazautazása előtt adta Moszkvában. — Mi a legfontosabb a mai Magyarországon kibontakozó reformokban? — hangzott a tévériporter első kérdése. — Az összetett folyamato­kon belül a legfontosabbnak a stabilitást tartom — kezd­te válaszát az MSZMP fő­titkára. — Úgy gondolom, hogy a politikai és gazdasá­gi reform csak akkor bonta­kozhat ki dinamikusan, ha Magyarországon a politikai rendszer szilárd marad, ha minden új kezdeményezés a konstruktív előrehaladást szolgálja. — A világ kedvezően fo­gadja a magyarországi de­mokratikus változásokat, de elhangzanak olyan vélemé­nyek is, hogy ez káoszhoz, anarchiához vezethet. Van­nak-e garanciák ennek elke­rülésére? — tudakolta a kö­vetkező kérdés. — A garancia a­­magyar nép — mondta Grósz Károly. — A magyar népnek alap­vető érdeke, hogy békében, rendezett viszonyok között tudja nagyszerű programját megvalósítani. Garancia az is, hogy az európai térség nehezen viselne el anarchi­kus állapotokat bármelyik országban is. Ezért a nem­zetközi körülmények, a nem­zetközi folyamatok ma sok­kal inkább azt sugallják, azt ösztönzik, hogy a kibontako­zás, a megújulás, a gazdasá­gi és politikai demokrácia fejlődése szélsőségektől men­tes legyen. Tehát mind a bel­ső, mind a nemzetközi kö­rülmények kedvező feltétele­ket teremtenek ahhoz, hogy anarchia nélkül menjen vég­be a kibontakozás.­­ Az egyes értékelések szerint az idei év gazdasági fejlődési mutatói nulla körül alakulnak vagy pedig eléggé alacsonyak lesznek. Mi ad Önöknek erőt ahhoz, hogy a jövőben ez a helyzet megvál­tozzék? — Tervezve van, hogy nul­la vagy körülbelül egy szá­zalékos lesz a növekedés, ami gyakorlatilag stagnálást je­lent. Azért van tervezve, mert a felszabaduló erőfor­rások jelentős részét a fel­halmozódó tőkés adósságál­lomány törlesztésére fordít­juk. Másrészt egy szerkezet­­átalakításnál a növekedés nem jó gyakorlat, módszer. Erre már volt példa a ma­gyar gazdaságtörténetben, s nem vezetett sikerre. Ez azonban átmeneti állapot, 1—2, maximum 3 évig fenn­tartható, de hosszabb időre nem. Egy népgazdaság fej­lődésében a nulla növekedés hosszú távon elviselhetetlen. A magyar gazdaság adósság­­terheivel, a­­megújításhoz szükséges újabb erőforrások megteremtésével, illetve az életszínvonal, ha nem is gyors, de valamilyen szolid emelésével csak akkor tu­dunk megbirkózni, ha a gaz­daság általános felemelkedé­sét 3—4 százalékos szintre hosszabb távon is képesek leszünk biztosítani. Mi ezt a pillanatnyi helyzetet átmene­ti állapotnak, röv­id időre szólónak tekintjük. Hisszük, hogy 2—3 éven belül, 1991 —1992-től fokozatos, de egy­re dinamikusabb fejlődésnek indul az ország. Befejező kérdésként Nelson admirális Pozsgay Imre ál­tal n­emrég idézett kijelenté­sét említette a tévériporter. Nelson azt mondta: ha a ha­jam tudná, mire gondolok, levágatnám. — Ön, főtitkár­ként tudja-e, milyen gondo­latok járnak Pozsgay Imre, vagy a pártvezetés más tag­jainak a fejében? — Nem tudom, s jóslással nem foglalkozom. Arra nincs időm, hogy rejtvényeket fejt­sek. Én csak a megnyilatko­zásaikat ismerem, s erről azt tudom mondani, hogy min­denki szenvedélyesen keresi a jobb megoldást, jószándék­kal kutatja azokat az eset­leg olykor szokatlannak tűnő alternatívákat, amelyekből összességében fejlődés bonta­kozhat ki. Ha viták vannak, szenvedélyes viták, ezt nem hibának, elfogadhatatlan tü­netnek, hanem nagyon kívá­natos jelenségnek tartom, s meg vagyok róla győződve, hogy a nyílt, őszinte viták­ban kristályosodhat csak ki egy ilyen bonyolult állapot­ban, mint a magyarországi, a helyes válasz.

Next