Kisalföld, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
(Folytatás a 2. oldalról) sok megnyerésére törekszünk. Ennek feltételei: világos, értelmes és teljesíthető program készítése, jól felkészült agitátorok bevetése, értelmes, erkölcsileg és etikailag támadhatatlan jelöltek állítása és a pártbizottságon felkészült, függetlenített személy beállítása a választási munkák koordinálására. Brand János (Soproni Postaigazgatóság) megállapította, hogy elérkezett az idő a párt sorainak rendezésére. Ezt meg kell tenni, mielőtt az MSZMP kiáll a választásokra. A siker feltétele a jól működő gazdaság, és a párt tagjainak fenniakarása. Hangsúlyozta azt a véleményét, hogy aki a párt nevében kiáll a tömegek elé, annak azt úgy kell megtennie, hogy érzi, a tagság mögötte van. Antal József (Erdészeti szakközépiskola) felszólalásában beszélt a pártélet korszerűsítésének igényéről, és hangsúlyozta, hogy minden kérdés azon a szinten dőljön el, ahol a személyek a legtöbb információval rendelkeznek. Szólt a költségvetési reform szükségességéről és azt javasolta, hogy a leköszönő pártbizottság ne adjon ki programjavaslatot. Az új pártbizottság szembesítse a programot a valósággal és reményét fejezte ki, hogy a bölcsesség győz az indulatok felett. Orosz Csaba (Elzett-gyár) a program különböző pontjainak módosítását és pontosítását javasolva, tartalmi kiegészítéseket is tett. (Városi számvevőszék felállítását, a társadalombiztosítás önállósítását, valamint lakásgazdálkodási, közigazgatási, oktatási, egészségügyi és szociálpolitikai, körzetvédelmi, műemlékvédelmi és idegenforgalmi program készítését, meghirdetve választási programként.) Fischer Lajos (a Sodisz titkára) először beszámolt a KISZ XII. kongresszusáról, illetve az új ifjúsági szervezet, a Demisz megalakulásáról, amelynek negyvenhat alapító tagszervezete között van a Sodisz, a soproni fiatalok ifjúsági szervezete is. Az MSZMP és a Demisz viszonyáról szólva megemlítette, hogy az új ijúsági szervezet nem fogadja el az MSZMP irányítását, de politikai szövetséget köt vele. A szövetség feltételeit a következőkben jelölte meg: a pártnak politikai mozgalommá kell válnia, le kell mondania az előjogokról, a hatáskörökről, a saját hadseregről, mint a konzervativizmus védőbástyájáról. Végül kifejtette, most olyan mozgalom kell, amely a fiataloknak esélyegyenlőséget ad, demokratikusan és nyíltan politizál. Dr. Horváth Béla (Erdészeti és Faipari Egyetem) többekhez hasonlóan az alulról építkezés fontosságát a függőségi viszonyok megszüntetését hangsúlyozta és javasolta, hogy a párt határolja elmagát az erőszaktól és az erőszakkal fenyegetőzéstől, érvényesítse azt az elvet, hogy politizáló pártként dolgozik munkahelyen és lakóterületen. Szólt a lakóhelyi centrumok fontosságáról, a tudománypolitikai irányelvek korszerűsítéséről és beszélt az értelmiség helyzetéről. A pártnak szüksége van a progresszív értelmiségre — mondta —, mert a múltban ezt nem megnyerni, hanem eltaszítani igyekezett. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem szembeállítani kell az értelmiség munkáját más rétegekével, hanem mindenkor, mindenütt a munka becsületét kell tisztelni. Szakály László (Gázmű) a pártértekezlet elé terjesztett programmal szemben karakteresebbnek értékelte az elmúlt évi, szeptember 7-i pártbizottsági feladattervet. Az általános válságból, nézete szerint, a politikai válság a legsúlyosabb, ezért a pártvezetők következő nemzedékének alaposan át kell gondolnia a gazdasági, társadalmi válsággal együtt, a politikai válság leküzdésének módozatait is. Hiteles, tiszta pártvezetőség megválasztását szorgalmazta, mert így hatékonyan segíthetjük az országos gondok megoldását. Javasolta, hogy a városi pártbizottság kezdeményezze a város kiválását a közvetlen megyei irányításból, párt, állami és gazdasági területen egyaránt. Horváth Ákos (Ciklámen Tourist) az idegenforgalomról tett néhány megjegyzést, megállapítva, hogy a soproni idegenforgalmi szervezetek ma mégkaotikus állapotban működnek, Győrből irányítják őket, a fejlesztésre egyre kevesebb a pénz, a város polgárai sajnálatos módon nem értik az idegenforgalom gazdasági jelentőségét. Ez így tarthatatlan, sürgős változásért kiált. A feladat abban van, hogy meg kell teremteni a város és környékének önigazgatását, illetve ennek szervezeti és jogi kereteit. Varga Jenő (Óvónőképző) hiányolta, hogy nincs benne a beszámolóban a párt költségvetése, amely fontos kérdés. Hiányzik, hogy a többpártrendszer viszonyai között hogyan politizál a párt, vajon „az útviszonyoknak megfelelően” tud-e haladni? Szólt arról is, hogy a múlt értékelése fontos,mert ha a tisztázatlan problémákat nem oldjuk fel (például 1956), akkor minden generáció tovább cipeli azokat. Dr. Lakatos László (a megyei pártbizottság első titkára) arról szólt, hogy milyen folyamatok indultak el a májusi országos pártértekezlet óta a helyi politikai életben. Biztatónak mondta az alulról jövő kezdeményezés elvének érvényesülését. Úgy ítélte meg, hogy a korábbi lesújtottság mellett — a hozzászólások alapján — jelen van a magabiztosság is. — Nincs igazuk azoknak — mondta —, akik tagadják, hogy itt történt valami. Megmozdult a párttagság. A lesújtott állapot után kezd eszmélni és tudja,hogy a kezében kell tartani a helyzetet és csak ebből a helyzetből indulhatunk ki. Hangsúlyozta: ebben a városban az alapszervezetekben és ebben a hazában nemcsak hiba volt az elmúlt harminc esztendőben, hanem sajnos egy politikai vezetés egy bizonyos ponton elkövetett olyan hibákat is, amelyeknek most a veszteséges üzemben becsületesen dolgozó párttagság iszsza a levét. Igaza van azoknak, és én is ezen az állásponton vagyok, hogy gazdasági stabilizáció nélkül nincs előbbrelépés. A Központi Bizottság megbízásából is jelen vagyok, ezért engedjék meg, hogy emlékeztessek a Központi Bizottság áprilisi ülésén elhangzottakra. A helyzetmegítélésre utalok. A párt cselekvőképessége megőrzésének utolsó pillanatában vagyunk. Pártunk krízishelyzetben van. Ha nem cselekszünk és maradunk csak a retorika mellett, pártunk elbukik. Joga csak annak van a bírálathoz, aki tisztességesen dolgozott. Tiszta szívvel támogatom azokat, akik az eredményeket sem feledve tudnak cselekvésre ösztönözni. Mit tartunk szükségesnek a megyében? Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél előbb fölkészüljünk a harcra, amely már az egyenlőség jegyében fog folyni más pártokkal. A demokratikus centralizmus lényegében meg fog változni. A megyének koordinációs szerepe lesz. Nem határozatokkal irányítunk, ezért helyi programokat kell készíteni. A következő öt év választási sikerei azon múlnak, hogy amit ma megfogalmaztunk, arról hogyan tudunk elszámolni az embereknek. A politikai harc most kezdődik, a tanácsi és az országgyűlési választások előtt. A megyei pártbizottság első titkára végezetül a megyei pártbizottság nevében megköszönte Sopron és környéke kommunistáinak helytállását, a leköszönő pártbizottság tagjainak munkáját, és tolmácsolta a megyei testület állásfoglalását, melynek értelmében Hencz József munkáját érdemei elismerése mellett köszönik meg. Bernátzki Lajos (Soproni Gázmű) kifejtette azt a véleményét, hogy ma a párttagok jelentős része lelkiismereti válsággal küzd. Oka az erkölcsi válság, a bizalmatlanság és az eredménytelenség. Ez csak úgy előzhető meg, ha ahatalom nem bánik felelőtlenül a nép érdekeivel és értékeivel, ha a demokráciát nem papolják és ígérgetik, és nem áldozzák fel csoportérdekek oltárán, ha belátják, hogy a kultúra, a művelődés, a tudás a kommunista mozgalom és a haladás legfontosabb eszköze. Kifejtette, radikálisan meg kell változtani a politikai cselekvés gyakorlatát, az agitáció formáit. Megállapításait meggyőző példák sorával támasztotta alá. Kocsis István (József Attila Szakközépiskola) véleménye szerint a pártértekezleten nem vita volt, hanem inkább kinyilatkoztatások sora hangzott el. Kevéselte a cselekvésre késztető erőt. Emlékeztetett az országos pártértekezlet megállapítására, hogy romlott a közhangulat, csökkent a vezetés iránti bizalom. Ez most is így van. Ezért úgy vélekedett, hiba volt nem arra ösztökélni határozatban az alapszervezeteket, hogy mindenütt legyen pártértekezlet. Ami ma elkezdődött az jó kezdet — mondta —, de korábban kellett volna rágondolni. Végezetül megismételte számos küldött társának kritikai megállapításait. Beck György (Fertőszentmiklós, Új Élet Termelőszövetkezet) egy merőben új, egy más folyamat elindításának adott hangot és —véleménye szerint — ezt a folyamatot is a pártnak kell elindítania. A politika művészete valahol a beleélés művészete —mondotta. — A magyar párt demokráciájának történetét — a munkásság szemszögéből — érzékletes példákkal vázolta és hangsúlyozta: az új politikához új emberekre van szükség, mert zavaros, langyos víz vesz körül bennünket. Mindnyájunknak meg kell szabadulnia a múlttól, mert verseny van és verseny lesz. Hátizsákkal versenyezni nem lehet. Ezt a hátizsákot, melyet hurcolunk magunkkal — az egész sztálinista múlt benne van — le kell vetnünk, meg kell engedni, hogy levegyük, de azért azokról is szót kell ejteni, akik ezt a hátizsákot ránk tették és legfőképp azokról, akik hátizsák nélkül előreszaladtak. Ezt követően Beck György szűkebb szakmájáról, a mezőgazdaság égető gondjairól szólt. Fiziker József (Elmebetegek Szociális Otthona) a valósággal való őszinte szembenézés szükségességét sürgette. Annál is inkább, mert a párt tevékenységét a társadalom a tettek és nem a címkék alapján fogja megmérni. A mérleg nem bíztató, hiszen például a szociálpolitika eredménytelenségét mutatja a 2,5 millió szegény és az a tény, hogy a szociális hálót ma még jobbára csak szövögetjük, kiteljesedésétől távol állunk. Néhány alapkérdést újra kell fogalmazni, mint például szocializmus és párt. Tisztázni kell Sopron közigazgatási státuszát. Végül azt hangoztatta, hogy a párttag úgy éljen és politizáljon, hogy ne legyen kikezdhető; tisztességes várospolitika kell, tisztességes vezetőkkel; a szegénység kezelésére pedig helyi programot kell kidolgozni. Kovácsné Kővári Katalin (Pedagógus Pártbizottság) felszólalásában a kétnyelvű, idegennyelvű oktatás szükségességéről beszélt, és megállapította, hogy az előterjesztett program nagyon általános, ezekből rövid és hosszú távú tervet készíteni nehéz. Kérdésként fogalmazta meg, hogy mindennek megvannak a személyi és tárgyi feltételei. Szükségesnek ítélte az értelmiség bevonását a közéletbe, és olyan tiszta légkör megteremtését, amelyben mindenki bízni tud. Végezetül Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet idézte: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk”. Moravecz Imre (városi rendőrkapitányság) is a városi önállóság megteremtését sürgette, és javasolta, hogy a Központi Bizottságban minden városnak legyen küldötte. Bírálta a programot, mert sok általánosságot tartalmaz. Kérte, hogy a jövőben központi várospolitikai kérdésként kezeljék az idegenforgalom fejlesztését. Gyarmati Károly (BM Határőrség) beszámolt a soproni határátkelő személyi állományának tevékenységéről, megemlítve, hogy a nagy bevásárló turizmus idején is változatlan tárgyi feltételekmellett dolgoztak. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a várost elkerülő út megépítésével együtt korszerű határátkelőt is kell létesíteni. Tájékoztatta a küldötteket arról, hogy május 2-án megkezdik a technikailag és politikailag elavult műszaki zár lebontását, amit 1990. december tírig fejeznek be. A vitát Hencz József öszszegezte és javaslatot tett számos állásfoglalásra. Megállapította, hogy a programkészítés időszakában a pártbizottsághoz kevés javaslat érkezett. Javasolta, hogy döntsön a pártértekezlet arról, pártkongresszus, rendkívüli pártértekezlet összehívását javasolja-e a Központi Bizottságnak, vagy egyiket sem. Döntsön arról, szüksége van-e az MSZMP-nek ifjúsági szervezetre, szorgalmazza-e az alternatív szervezetekkel a kapcsolatteremtést alapszervi szinten is, foglaljon állást, hogy a párt nem vonul ki a munkahelyekről, de a területi szervezetek erősítésére törekszik, döntsön arról, hogy akár ideiglenes szervezeti szabályzat demokratikus módon, a tagság véleménye alapján készüljön el. Fontos kérdés, hogy a városi pártszervezetek irányításában a megye csak koordináló szerepet vállaljon. A pártértekezlet döntő többséggel elfogadta a javaslatokat a következőképpen: határozott arról, hogy a szerkesztőbizottság a pártbizottság részére a vita alapján készítsen programot. Úgy döntött, hogy javasolja a KB- nak, pártkongresszus üljön össze. Az MSZMP-nek legyen ifjúsági szervezete. Szorgalmazza alapszervezeti szinten is a kapcsolatfelvételt a kölcsönösség alapján az alternatív szervezetekkel. Az a javaslat, hogy kivonul-e az MSZMP a munkahelyekről, avagy sem, úgy módosult, hogy a párt a megszerzett pozícióit sehol sem adja fel. Hencz József vitazárójában kitért arra, hogy a pártszervezetek személyi kérdésekben saját hatáskörben ott döntsenek, ahol a legtöbb az információ. Az új pártbizottság folytassa a lakosság tájékoztatását a soproni szabadkereskedelmi zóna ügyéről és továbbítsa a kérelmet a kormányhoz. Javaslat hangzott el a vita-összefoglalóban arról, hogy a pártértekezlet üdvözölje a reformkörök megalakulását abban a reményben, hogy azok segítik azMSZMP választási programjának valóra váltását. A pártértekezlet kezdeményezi a kéttannyelvű iskolai oktatást, a helyi önállóság megteremtését, az önkormányzati elvek kidolgozását, a fokozatosság elve alapján és azt, hogy felmérjék, milyen részprogramok valósíthatók meg a várospolitikában. Végül két döntő kérdés: az értelmiség megnyerése és a közelmúlt történelmének megnyugtató tisztázása. Hencz József vitazárójában aláhúzta, hogy ma még van lehetőség, hogy az MSZMP megújulva küzdjön a választásokon. A pártértekezleten ezt követően a jelölőbizottság elnöke dr. Bertha László beszámolt a bizottság munkájáról. A jelölőbizottság az első titkár személyére három javaslatot terjesztett elő a küldöttek és küldöttcsoportok véleménye alapján. A jelölőlistára Kienzl János, Nagy Imre és dr. Fülöp József neve került. A jelöltek elmondták választási programbeszédüket és ezt követően került sor a titkos választásra. A választás első fordulójában Kienzl János a szavazatok 32,3; Nagy Imre 19,9; dr. Fülöp József 47,6 százalékát kapta meg, ezért a szavazást meg kellett ismételni. A végeredményt a második forduló hozta meg, amelyben dr. Fülöp József a szavazatok 59,3; Kienzl János 35,3 és Nagy Imre 5,3 százalékát nyerte el. Ily módon a Sopron Városi Pártbizottság új első titkára dr. Fülöp József lett. Ezt követően megválasztották az új 29 tagú városi pártbizottságot, a megyei pártbizottság 12 tagját, megerősítették a fegyelmi bizottságot és megválasztották a megyei pártértekezlet előkészítő jelölőbizottság négy tagját, a megyei pártértekezlet ötven tagú küldöttségét. Végül dr. Fülöp József szólt a küldöttekhez, megköszönve a bizalmat és kérte a párttagok segítségét munkája eredményes végzéséhez. A soproni pártértekezletről Horváth Ferenc, Kloss Andor, Varga Lajos tudósított, a felvételeket Szűk Ödön készítette Pártértekezlet Sopronban Küldöttek eszmecseréje a tanácskozás szünetében. i Javaslat a pártközpontnak A Magyar Szocialista Munkáspárt Soproni Pártértekezlete elismeri a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság erőfeszítéseit, egyetért a politikai munka fő irányaival, támogatva a politizáló párttá válás folyamatát a radikális társadalmi, politikai, gazdasági reformok bevezetését, felkészül a többpártrendszer keretei között történő munkára. Tudatában van annak is, hogy a mai válság okai meghatározó mértékben a múlt hibáiból erednek, illetve azokban szerepe van az alsóbb pártszervek nem kielégítő munkájának is. Úgy véljük azonban, hogy a mai feszültségek kialakulásában szerepet játszanak az elmúlt időszak nem kellően előkészített politikai és gazdasági döntései is. További gond, hogy egyes nagy jelentőségű párthatározatok a párttagság megkérdezése nélkül, vagy formális meghirdetésével születtek, azért azokkal a tagság nem azonosult. A kialakult feszültségek, a megoldásra váró kérdések olyan súlyúak, amelyek szükségessé teszik a pártkongresszus összehívását. A pártkongresszusnak a következő napirendek tárgyalását javasoljuk: 1. A párt rövid távú programjaa „Mire törekszik az MSZMP?’’ tézisek tárgyalása és jóváhagyása után az abból fakadó konkrét program kidolgozása. E téma keretében kell módszert kialakítani a többpártrendszer viszonyai között történő működésre is. 2. A párt ideiglenes szervezeti szabályzata. 3. A testületek megújítása. Az a véleményünk, hogy a felsorolt kérdésekben döntést hozni csak pártkongresszus hivatott.