Kisalföld, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

1989. 0T**1 ’ 1 ** MSZMP GYŐR-SOPRON megyei lapja ~T­xuv-­tX’pTszám „Zöldülő” társadalmak Környezetvédelem nemzetközi összefogással A hazai hallgatókon kívül az NSZK-ból, az NDK- ból, Finnországból és Hollandiából is érkeztek vendé­gek a 33. soproni környezet- és természetvédelmi nyári egyetemre, melyet tegnap délelőtt dr. Németh Károly egyetemi docens, az Erdészeti és Faipari Egyetem rek­torhelyettese nyitott meg. A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium, az egyetem és a TIT által szervezett nyári egyetem augusztus 5-ig tartó kurzu­sán a magyarországi és nemzetközi környezetpolitika története, a hivatalos és társadalmi mozgalmak ki­alakulása, valamint a környezetvédelem és -gazdál­kodás neuralgikus kérdései kerülnek napirendre. Az egyéni jelentkezők mel­lett elküldték képviselőiket az ellenzéki szervezetek épp­úgy, mint a környezetvédő társadalmi mozgalmak, a Duna kör, a Tisza Kör, a Bu­dapesti­­Műszaki Egyetem Zöld Klubja, a győri Reflex klub, az MDF és a Fidesz. Az előadásokat korreferátu­mokat délutánonként terep­­programok egészítik ki. A nyári egyetem hallgatói meg­ismerkednek a soproni hegy­vidékkel, az egyetem botani­kus kertjével, tanulmányoz­zák a Hanság és a Fertő-tó élővilágát, környezetvédelmi problémáit és megtekintik a Bős-­Nagymarosi Erőmű­­rendszer víztározóját is Du­­nakilitin. A nyári egyetem első elő­adását dr. Ábrahám Kálmán, a Környezetgazdálkodási In­tézet főigazgatója tartotta. Mint elhangzott, a társadal­mi, vagy alternatív mozgal­mak életrehívásában hazánk­ban a szellemi élet elitje, az írók és a művészek játszot­tak fontos szerepet. Az elő­adó a hatvanas évek köze­pétől számítja a mozgalmak megjelenését, és példaként az úgynevezett Balaton-modellt emelte ki, mert a Balaton komplex védelme érdekében számos értelmiségi emelte fel a szavát és ennek is köszön­hető, hogy szinte egyedül­állóan szigorú korlátozásokat vezettek be a víz és a kör­nyezet megóvása érdekében. Ábrahám Kálmán nem hall­gatta el aggodalmát, hogy néhány tiltás feloldása és enyhítése törést jelenthet a balatoni környezetvédelem­ben. A tudomány eredményei és megállapításai, valamint az új látásmódot képviselő ifjú­sági mozgalmak a hivatalos környezetvédelmet arra sar­kallták, hogy a nyilvánosság segítségével a társadalom egyik központi kérdésévé te­gyék a környezetvédelem és -gazdálkodás problémakörét. A különböző helyi mozgal­mak, amelyek — ha szüksé­ges, a tiltakozás és kénysze­rítés erejével is — a konkrét kérdéseket kívánják megol­dani, egyúttal reprezentálják, hogy a környezetvédelem nem elszigetelt, hanem glo­bális, nemzetközi probléma és ezért határt kell szabni a nemzeti, a területi és az egyé­ni egoizmusnak. A Környezetgazdálkodási Intézet főigazgatója után dr. Persányi Miklós, a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium munka­társa a keleti és nyugati al­ternatív és új társadalmi mozgalmakról, valamint a társadalmak „zöldüléséről” tartott előadást. Ma délelőtt az ökológia és a reformszocializmus össze­függéseiről és a magyaror­szági környezetpolitikáról, környezettudatról Hubertus Knabe, a nyugat-berlini Evangélikus Akadémia mun­katársa fejti ki nézeteit. Horváth Ferenc Letartóztatások Kubában Havannában őrizetbe vették José Abrantes táborno­kot, volt belügyminisztert és vele együtt több más volt belügyi vezetőt — jelentette tegnapi számában a Gramna. A minisztérium néhány jelenleg is dolgozó magas rangú tisztjét lefokozták. A­­Gramna szerint Abrantest és társait azért tartóz­tatták le, mert a kubai belügyminisztériumban az el­múlt időben történt vizsgálatok alapján törvénysérté­sekre derült fény. (Júliusban már voltak jelentős sze­mély­cserék a minisztériumban.) Mint az újság írta, a kubai pártvezetés azért dön­tött az őrizetbe vételek mellett, mert fel akarja szá­molni a kubai társadalom elveivel és törvényeivel ösz­­szeegyeztethetetlen olyan jelenségeket, mint az állam­érdek szempontjából fonos információk elhallgatása vagy manipulálása, a korrupció vagy annak eltűrése, a hűtlen kezelés és az üzérkedés. A lap nem szól arról, hogy a most letartóztatott személyek elleni vizsgálat kapcsolatban áll-e a július­ban kábítószer-csempészésben való részvétel miatt ha­lálra ítélt és kivégzett Arnaldo Ochoa tábornok és há­rom társa ellen indított nyomozással. (Reuter) Mérgezett a Temes vize A Temes vize a román— jugoszláv határtól kezdve lefelé, egészen a bánáti Szé­­csényig (vagyis mintegy 15 kilométer hosszúságban) mérgező anyagokat tartal­maz, fekete színűvé vált, mert Románia területén el­szennyeződött — közölte teg­nap délután Rasa Mitrovics, a vajdasági tartományi víz­gazdálkodási bizottság elnö­ke. Bejelentette, hogy erről értesítették az illetékes ju­goszláv és román szerveket. A hatóságok megtiltották, hogy a lakosság az újabb intézkedésekig bármilyen célra használja a Temes ví­zét. (MTI) Szovjet csapat­kivonások Menetrend szerint ha­lad a szovjet csapatok kivonása a szövetséges országokból — közölte hétfőn Moszkvában Bro­­nyiszlav Omelicsev ve­zérezredes. A szovjet fegyveres erők vezérkari első helyi - - vezérkari főnöke a J­VSZSZ tudó­sítójának nyilatkozott. Elmondta, hogy augusz­tus elsejéig közel 21 ezer katonát vontak ki Cseh­­szlovákia, Magyarország, Lengyelország, és az NDK területéről. Ezzel egy­­időben kivontak 3100 harckocsit, 383 tüzérségi fegyvert, valamint 81 re­pülőgépet.­­ A csapatkivonásról hozott egyoldalú döntés a Szovjetunió jóakaratát bizonyítja, és elősegíti a nemzetközi feszültség eny­hítését — mutatott rá Omelicsev. Hangsúlyoz­ta, hogy a Csehszlováki­ából, Magyarországról, Lengyelországból és az NDK-ból való csapatki­vonást a különböző or­szágok katonai szakértői, valamint a társadalmi bizottságok képviselői is figyelemmel követhették. A szovjet csapatok ki­vonását az idén a ko­rábban kidolgozott me­netrend szerint folytat­ják — mondotta Omeli­csev. Miniszterhelyettesi kinevezések A Minisztertanács augusztus 1-jei hatállyal Doros Bélát közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettessé, Farkas Istvánt pénzügyminiszter-helyettessé, Kálnoki Kis Sándort közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhe­lyettessé kinevezte. Az újonnan kinevezettek Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes előtt hivatali esküt tettek. Kiszczak a LEMP miniszterelnök jelöltje Varsóban tegnap hivatalosan is ismeretessé vált, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetősége már megadta a pártajánlást Czeslaw Kiszczak belügymi­niszternek és PB-tagnak a miniszterelnökséghez. Sőt, tegnap a LEMP parlamenti frakciója magáévá is tette a pártajánlást. Hivatalosan ez az első jelzés arra, hogy a köztársasági elnök Kiszczak miniszterelnöki kineve­zését fontolgatja. A lengyel jogrend szerint a kormányfőt a köztársa­sági elnök nevezi ki, és a kinevezést utána el kell fo­gadnia a szejmnek (a parlament alsóházának) is. Maga Wojciech Jaruzelski köztársasági elnök azonban még sem hivatalosan nem jelentette be, sem más módon nem jelezte a közvélemény számára, hogy kit tervez kinevezni. A LEMP belső szabályai szerint viszont párttagok csak pártajánlással tölthetnek be bármiféle vezető tisztséget. A miniszterelnöki poszthoz KB-ajánlás kell. A LEMP KB és PB ajánlását — amelyek ezek sze­rint a szombaton véget ért KB-ülésen született meg, de hivatalosan nem hozták nyilvánosságra — Mie­­czyslaw Rakowski, a szombaton megválasztott első titkár ismertette a LEMP-képvisel­őkkel. (MTI) Tájékoztató a Petőfi-expedícióró! Antropológiai bizonyítékok A Megamorv Petőfi Bizott­ság a magyar kormánnyal karöltve kívánja folytatni a Petőfi expedíció munkálata­it, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi ma­radványaival kapcsolatosan a további ügyintézésre — jelentette be a Megamorv Pe­tőfi expedíciót finanszírozó Morvai Ferenc, a Megamorv Kazánfejlesztő Iroda vezető­je és tulajdonosa a sajtó képviselőinek tegnap a Ma­gyar Sajtó Házá­ban. Elmond­ta : felhívja a kormányt, hogy legkésőbb egy héten belül szervezzen­­kormánybizottsá­got. Ez a bizottság intézked­ne a magyar külügyminisz­térium útján, hogy Petőfi Sándor földi maradványai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésére valamilyen ok mi­att a kormány nem intézkede­ne, akkor kéri a Magyar Néphadsereg vezetését, hogy az a Megamorv Petőfi Bi­zottsággal együtt szervezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemeté­sét. Amennyiben e kérés sem találna meghallgatásra, a Pe­tőfi Bizottság a Magyarok Világszövetségeihez fordul se­gítségért a ravatalozás és a temetés megszerve­zése érde­kében. A bizottság azt tervezi: Budapesten méltó helyen ra­vatalozza fel Petőfi Sándor földi maradványait, lehetővé teszi, hogy a magyar embe­rek leróhassák kegyeletüket. Ezután Petőfi Sándor földi maradványait Kiskőrösön helyezik örök nyugalomra. Kiszely István antropoló­gus a sajtótájékoztatón el­mondta: a nemzetközi kuta­tócsoportban részt vett Alek­­szej Burajev leningrádi ant­ropológus, valamint két amerikai szakember, Bruce Latimer és Clyde Simpson clevelandi antropológus. A barguzini temetőben a zsidó temető felé eső legközelebbi sír egyértelműen Petőfié volt. Az egyetlen, amelyben a halottat nem koporsóban temették el, hanem vászon­ba (gyolcsba) göngyölve. A kutatók egymástól függetle­nül vizsgálták a csontlelete­­ket. Véleményük szerint a barguzini sírból feltárt cson­­tok Petőfi Sándor földi ma­radványai. A legfontosabb bizonyítékok a koponya, il­letve azon a nagyon mere­dek homlok és a nagyon kes­keny arc, amelynek méretei tizedmillim­éter pontossággal megegyeznek a Petőfi Sán­dorról készült daguerrotípia méreteivel. Fellelték a ko­ponyán az úgynevezett far­kast­ogat is. Ezek önmagukban is ele­gendőek lehetnének az azo­nosításhoz. Az amerikai an­tropológusok — akik Ma­gyarországon lemérték Pető­fi Sándor ruháját, cipőjét, valamint a sírbeli csontaikat — megállapították: azok mé­reteik csaknem azonosak. A termet 165—165,5 cm, a mell­kas nagyon keskeny, a me­dence viszont széles. Korabe­li írások szerint Petőfi Sán­dor vékony testalkatú, nőies csípőjű volt. A vázcsontok tapasztalataik szerint „egész­ségesek”. Mindkét sípcsonton azonban kisebb csonthártya­­gyulladás utáni állapotot észleltek s a bal sípcsonton fiatalkori trauma nyomai láthatók — erről is vannak irodalmi adatok. A bal hár­mas bordán régi, gyógyult törés, a jobb hatodik és he­tedik bordán tbc-s folyamat nyomai mutathatók ki. A koponyán levő varratcsontok és a megmaradt fogak kopá­si felszíne alapján arra kö­vetkeztettek, hogy életkora 30—35 év lehetett. A csontváz vizsgálatakor tehát olyan sajátosságokat tapasztaltak, amelyek Petőfi Sándor testalkatát, fej- és arcformáját jellemezték, át­lagos embereknél viszont nem lelhetők fel. Latimer számításai szerint az általuk kimondott huszonegy ismérv minden háromszázmilliomo­dik embernél van jelen. A koponyán és a vázcson­tokon egyetlen olyan jelleg sincs, amely ellentmondana Petőfi Sándor testi adottsá­gainak, viszont az irodalom­ból ismert összes jegyek — „farkasfog”, homlok, fogak, áll, testi sérülések — megta­lálhatók a csontvázon. Ezért arra a következtetésre jutot­tak, hogy a barguzini 7-es számú sírban talált csontváz Petőfi Sándor földi marad­ványa — hangsúlyozta Ki­szely István. (MTI) ­ Emléktáblát avatott a jeles reformpolitikus, Széchenyi István tiszteletére Deb­recenben a Városszépítő Egyesület és a Széchenyi István Emlékmúzeum és Egyesület. A Nagy Lajos szobrászművész alkotta relief arra — a közelmúltban felavatott — épületre került, amelyben Széchenyi többször megfordult és tárgyalt a Tisza-szabá­­lyozásról.

Next