Kisalföld, 1989. október (44. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-09 / 238. szám
1989. október 9., hétfő l KÜLFÖLD dl K1MLFÖLDAQieg fhjj zú hf/data Örökbefogadás felbontása B. L. nevű levélírónk második házasságát a bíróság 1989. év januárjában jogerősen felbontotta. A bíróság ítéletében kötelezte Levélírónkat arra is, hogy fizessen tartásdíjat az általa 1985-ben örökbe fogadott kislány után. Levélírónk ezt sérelmesnek tartja azért, mert a gyermekkel semmilyen kapcsolatot nem tart. Másrészt azért is sérelmezi e döntést, mert előadása szerint őt az örökbefogadás során úgy tájékoztatták, hogy az örökbefogadás ténye nem sérti a két meglevő vér szerinti gyermeke érdekeit. Ennek ellenére az örökbe fogadott gyermek javára megítélt tartásdíj miatt a vér szerinti gyermekei tartásdíját csökkentették. Kérdése, hogy milyen módon lehet az örökbefogadást megszüntetni? Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, Levélírónknak a tartásdíjjal kapcsolatos állásfoglalására figyelemmel, szükségesnek tartjuk hangsúlyozni . Az örökbefogadás közvetlen szülő—gyermeki viszonyt hoz létre az örökbefogadó és az örökbefogadott között, és rokoni kapcsolatot teremt az örökbefogadó minden rokonával. Az örökbefogadottat az a családi jogállás illeti meg, mint a vér szerinti gyermeket. Így többek között az örökbefogadott viselheti az örökbefogadó nevét, és az örökbefogadó köteles az örökbefogadott tartásáról is gondoskodni. Továbbá az örökbefogadottat az örökbefogadók és a velük rokoni kapcsolatba került személyek után öröklési jog is megilleti. Tehát az örökbefogadás ténye nem sérti a vér szerinti gyermek érdekét, nincs elsőbbségi joguk, illetve több joguk, mint a vér szerinti gyermekeknek, de annyi jog viszont az örökbefogadottakat is megilleti, mint a vér szerinti gyermeket. Az örökbefogadásnak van néhány típusesete. Az egyik az — és feltehetően Levélírónk esetében is ez történt —, hogy a házastárs örökbe fogadja a maga házastársának előző házasságából származó, vagy házasságon kívül született gyermekét. Az esettípustól és a körülményektől függetlenül, az örökbefogadással egyazon jogkövetkezmények állnak be, és nincsenek eltérések az örökbefogadás felbontása során sem. Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja, ha az a közérdeket nem sérti. További feltétel, ha az örökbefogadott kiskorú, hogy a felbontás a kiskorú érdekében álljon. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya. A gyámhatósági eljárásban az örökbefogadás a felbontást kimondó gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Az örökbefogadást egyoldalú kérelemre csak a bíróság bonthatja fel. Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy, ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Mikor „foglalkozási baleset" az útibaleset? K. S. levélírónk fenti kérdésére az alábbiakat válaszoljuk: Foglalkozási balesetnek minősül az útibaleset akkor, ha az a dolgozót a lakás (szállás) és a munkahely közötti legrövidebb útvonalon menet közben éri, és a sérült nem szakította meg az útját indokolatlanul, és nem tett indokolatlan kitérőt sem. A legrövidebb útvonalat mindig esetenként, a sérült szokásos útvonalára, az adott forgalmi helyzetre figyelemmel kell vizsgálni. Nem kizárt, hogy bizonyos esetekben kisebb kitérő, vagy a szokásos útvonaltól való eltérés is elfogadható, a lényeg az, hogy a dolgozó indokolatlan kitérőt ne tegyen, és a közlekedése célirányos legyen. Az útnak a dolgozó életszükségleteinek biztosítása (pl. élelmiszer-vásárlás), közeli hozzátartozó gondozása, gyermek bölcsődébe, óvodáiba stb. vitele, illetőleg onnan hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb kitérésnek, indokolatlan útmegszakításnak. A jogszabálynak a „menet közben” kitétele arra utal, hogy az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyig vagy pedig a visszavezető úton, hanem még, vagy már a lakásában éli, semmiképpen nem tekinthető foglalkozási balesetnek. Az útibalesetek csak társadalombiztosítási szempontból minősülnek foglalkozási baleseteknek, és ezért baleseti ellátásra jogosítanak. Ezekért a balesetekért azonban a munkáltatót nem terheli munkajogi kártérítési felelősség. Dr. I. T. A pénzt átvette Csigabiga címmel Zrínyi Miklós soproni olvasónk a Hegykői Takarékszövetkezet által részére piros postautalványon feladott 999 forint sorsát tudakolta. A Soproni Postaigazgatóság vizsgálata megállapította, hogy a címzett a keresett utalvány öszszegét július 31-én átvette és erről átvételi elismervényt adott. Olvasóink írják Késett a gázbekötés A Kisalföld szeptember 18-i számában „Ássák ki a lakók!” címmel Tulok Tiborné soproni (Ógabona tér 15.) bérlő észrevételére a következőket közöljük: A munkát az IKV megrendelésére a győri CSŐSZER GMK végezte. Vállalatunk maga gázszolgáltatási megszüntetése előtt főzési lehetőséget biztosított minden lakónak. A CSŐSZER GMK a földmunkára a városban nem talált azonnal kivitelezőt, így késett a gázbekötés. A probléma kiküszöbölésére vállalatunk dolgozóit felhívtuk, lehetőséget kínálva munkaidő utáni földmunka végzésére. Ezzel némileg a kapacitáshiány csökkentését reméljük. (Giczi Kurt, Soproni IKV házkezelősége). Jólesett Kellemes meglepetés érte a közelmúltban a kapuvári huszonéveseket. A várossá nyilvánítás 20. évfordulója alkalmából a városi tanács meleg hangú levélben köszöntötte és egyúttal meghívta ifjú állampolgárait a szeptember 23-án tartandó műsoros estre. (A tiszteletjegyet mellékelték). A város huszonévesei nevében ezúton szeretnék köszönetet mondani a tanácsnak a nemes gesztusért, mely jó érzéssel töltött el bennünket, fiatalokat. A velünk való törődés ilyen megnyilvánulása is mutatja, hogy nem csak a látványos dolgok nyújtanak örömöt. (Szigeti Krisztina, Kapuvár, Árpád u. 16.) Köszöntés Kedves ünnepséget tartott szeptember 18-án a Győrszemere-hegyi nyugdíjasklub. Tagtársunkat, Iványi Antalnét köszöntöttük abból az alkalomból, hogy mint ötven éve végzett tanító, aranydiplomát kapott. Élő Györgyné klubvezető köszöntő szavai után a kisdiákok adtak színvonalas kultúrműsort, majd elhalmozták virágokkal az idős tanító nénit. A klubnak jó kapcsolata van a győri hallássérültek szövetségével. Vezetőjük, Léránt Lajos köszöntötte az ünnepeltet. A kellemes hangulatú este emlékezetes marad a tanító néni és a klubtársak szívében. (Hartl Miklósné, nyugdíjasklub, Győrszemere-hegy.) Törődés A Csornai Építőipari Kisszövetkezet a közelmúltban kirándulásra vitte nyugdíjasait olyan vidékre, ahová nem is régen még engedély kellett: Kőszegnek a Hétvezérről elnevezett forrásaihoz. Véleményem szerint a szövetkezet vezetősége minden dicséretet megérdemel, mert az egész napos vendéglátás mellett minden nyugdíjas, borítékot is kapott nem is kicsi összeggel. A megyei lapban szeretnénk köszönetet mondani a nemes, gesztusért. Reméljük követője is akad az ilyen munkahelyeknek. (Fatér József nyugdíjas, Csorna, Vörös Hadsereg u. 161.) Indulatok nélkül A demagógia ellen címmel szeptember 25-i számunkban közzétettük Muszka M. József győri lakos levelét, aki Orbán Viktor Fidesz-tag megnyilvánulásai ellen tiltakozik. Olvasónkat azóta névtelen levélírók gyalázkodó hangú, életveszélyes fenyegetéseket tartalmazó levelekkel árasztották el. „Milyen demokrácia lesz az, amelynek elkötelezett hívei ilyen és hasonló szövegű névtelen levelekkel fejezik ki „vitakészségüket” politikai ellenfeleikkel szemben?” — kérdezi Muszka M. József. Szerkesztőségünk is kapott levelet a Kádár János Társaság ideiglenes Központi Bizottságától, amelyet rövidített változatban hozunk nyilvánosságra. Bízunk olvasóink józan ítéletében. Tisztelt Kisalföld! Egy győri szimpatizánsunk, Herczeg Gábor elvtárs (nagyon örülnénk, ha közölné velünk a címét vagy telefonszámát) megküldte címünkre a Kisalföldben publikált egyik olvasójuk, Muszka M. József cikkének kivágását. Olvasójuk felháborodásával teljes mértékben egyetértünk. Orbán Viktor a mi véleményünk szerint is neofasiszta, akit a Köztársaság védelmére alkotott 1946. évi VII. tek. alapján kell felelősségre vonni. Mi több: a likvidátor-revizionista Pozsgay—Horn— Berend T.—Ormos—Jassó— Barabás—Nagy M. (sic!)— Nyersi—Fejti—Hámori— Vastagh—Kótai klikk szerint „jogállamban” (össze nem tévesztendő a „jogállománynyal”, ami a nyugállomány és a jogállam ötvözete!) élünk, ennek értelmében viszont a bűncselekmény elkövetésekor az akkor érvényben volt BTK szerint kell a bűnözőt felelősségre vonni! Azaz: Orbán Viktort nagy nyilvánosság előtt a törvényes alkotmányos rend megdöntésére irányuló több rendbeli izgatásért, felbujtásért és összeesküvésért, illegális szervezkedésért kell felelősségre vonni (a tétel halmazati értéke minimum 10 év fegyház). De minek vonjuk felelősségre őt és hasonszőrű bűntársait, akik a ,,,kommunistákat földbe akarják döngölni” és leszámolást követelnek, amikor náluk már (hála a „demokráciának”) sokszorta feketébb felhők jelentek meg politikai egünkön? Címünkre a napi többszáz elvtársi levél mellett érkezik néhány gyalázkodó névtelen levél is,köztük mindenféle „népítéletek” is: egy kalap alá helyezve minket a likvidátorokkal és a sztálinistákkal a legkülönb halálmódokban részesítenek minket kommunistákat. Kapunk új „pártok” programnyilatkozataiból is egy-egyet. Tisztelt Kisalföld! Hát idáig jutottunk! Mit hoz a holnap? Vajon milyen indulatok elszabadulása várható még? Milyen új pártocskák fogják hirdetni „világmegváltó” igéiket a Szent Korona, a magyar nép nevében? És kik lesznek csicskásaik, kiszolgálóik, pártügyészeik? Rohambrigádosaik? Vajon egy új Auschwitz, Dachau, Bergen Belsen, Sachsenhausen, Gross Rosen edt. van a látóhatáron? Hány millióan kerülünk krematóriumba, mészgödönbe, a Dunába, vagy egyszerűen az akasztófára, mert néhány likvidátornak eszébe jutott, hogy „a magyar nép képtelen többpártrendszer nélkül élni”? Vajon az ilyen felelőtlen politikai kalandorokat ki fogja felelősségre vonni? Nem veszik észre, hogy ők lesznek az elsők, akiket agyagba döngölik, felkoncolják, felakasztják ezt, mert a fasizmus soha nem kegyelmezett meg szálláscsinálóinak? Mikor tér észhez Pozsgay és díszes kísérete? Amikor őrajta is auschwitzi rabruha lesz? Mikor érnek véget az anarchikus állapotok, melyek ma már az egész országot bénítják? Aki erre megpróbál választ adni, írjon a címünkre: Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága, 1426 Budapest, pf. 44. Várjuk olvasóik észrevételeit. Elvtársi üdvözlettel: Antoniewicz Roland a , Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának első titkára —-—•—" .......................................................................................................................................... -----------------------------------------------------------------—"—------------— A szerkesztő válaszol ------------------- ——— ................................................................ ........................ ....................................................................................................................................................................... Bakodi Jenő szárföldi, Szigeti Lajosné jánossomorjai, Jné Horváth Mária kapuvári, Sándor Jánosné győrménfőcsanaki, Tóth Erzsébet lébényi, Forró Lajosné, Vándor Tibor soproni, Gyimesi István, Balogh Jenő mosonmagyaróvári, Papp Katalin Bognár Józsefné, Rustyán J. Ferencné, Zalainé Kocsis Erzsébet, Pápai ■ Rudolf, Kertész Lászlóné, Ács Imréné, Radics Györgyné, Pápainé Tóth Erika győri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Németh István győrszentiváni, Kardos Lászlóné csornai, Horváth Ferenc fertőszentmiklósi, Jakab Gáborné, Sas Ferenc, Nits Gyula mosonmagyaróvári, Kálmán Rezső, Bognárné Kiss Erika soproni, Nagyné Forró Erzsébet szanyi, Zoltán Rezsőné, Hegedűs Pál, Temesi Zoltán, Németh Ibolya, Szigeti Tamásné, Tihanyi Béláné, Novák Rezső győri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. T. Jánosné soproni olvasónknak üzenjük: a tizenhat éven aluli fiatalkorú első munkaviszonya lépéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Tehát ha a tizenötödik életévét betöltött fiatalkorú először létesít munkaviszonyt, ez érvényesen csak akkor jöhet létre, ha ehhez a fiatalkorú törvényes képviselője (szülő, gyám) hozzájárul. Ha viszont a dolgozó ezen első munkaviszonya megszűnik, s tizenhat éves korának betöltése előtt újabb munkaviszonyt létesít, ennek érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulására már nincs szükség. Kocsis Ferenc győri levélírónkkal közöljük: a dolgozó szóban vagy írásban mondhat fel. A dolgozó felmondásának a felmondásra vonatkozó akaratkijelentést kell tartalmaznia, indoklás nem szükséges. „Fájdalom" jeligére üzenjük: munkatársa értesülése pontos. A házastárs, élettárs, gyermek vagy saját szülő halála esetén a temetésen való részvételre esetenként egy munkanapra, a dolgozó részére átlagkereset jár. Mészáros Zoltánná mosonmagyaróvári lakossal közöljük a kért címet: OTP Megyei Igazgatóság, Győr, Árpád u. 36. „Október" jeligére üzenjük: ha a dolgozónak a munkáltató mondott fel és a dolgozó már a felmondási idő alatt, de a munkavégzés alóli felmentése előtt új munkahelyen kíván elhelyezkedni, a munkáltató köteles a munkaviszonynak a dolgozó által megjelölt időpontban történő megszüntetéséhez hozzájárulni. A megszüntetést követő időre azonban a dolgozót munkabér nem illeti meg. Láng Tibor soproni levélírónkkal közöljük: a kérdezett MT rendelet a Magyar Közlöny 1989. évi 53. számában található. Kéziratokról üzenjük „Ó, mama!”. Tiszta bánatú versben elsirattad édes Nagymamádat, és az a legszebb, hogy a vigasztalást is megtaláltad benne. „... az égen eggyel több csillag / Világít az éj sötétjében, / És én tudom: csak nekünk világít.” Gyermeki tiszta gondolatod igaz emberséget ígér. Érdemes leírnod, Katinka, ha eszedbe jut valami szép, hiszen édes Szüleidnek is örömöt szerzel vele. „Négy vers”: Hét évtizeden hozta át lelke derűjét, a szépség szomját, a verselés örömét. Most is azon borong, hogy miért olyan „kevés a felvidító, feloldó közlés” a mai versekben. Tisztelettel örvendek a levelének és a négy versnek. Hitvallása sokunkéval egyező: „Embernek születtem, ki gondolkodó, / Az élet szépségeit gyarapító.” Munkájában, magatartásában bizonyára megvalósította elveit. Négy verse közül a Falióra szól legkedvesebben: formája és hangulata jó verselőkészségről tanúskodik. „ ... Haszontalan időrabló, s öreg holmi, tűzre való. / Velem nemigen áll szóba, / Kattog-ketyeg mindhiába, / Fütyül ő a nagyvilágra... ” Miként jó gazdája, alighanem. „rkét barátnő”. Együtt írták a verseiket? Úgy hasonlítanak! Kedves természeti képek (erdő, eső, havazás), kis történések (várakozás sorompó előtt, itt az óra) mozdítják írásra mindkettőjük tollát. Együtt ringanak abban a vélekedésben is, hgoy verseket írtak. Nem, sajnos. Írásaik szerény fogalmazványok csupán — valamelyes versi formába szabdalt sorokban. De ha jól szórakoztak velük, tessék folytatni, hátha egyszer igazi vers is kibújik közülük, B. G. . . '1 alkoholmentes... Nem kis irigységgel olvasta Varga István dunakilitti (Kisfaludy u. 76.) lakos, hogy az NSZK vendéglőiben az alkoholmentes sör fogyasztása az évtized kezdete óta megtízszereződött. A magyar kiskocsmákban az ilyen ital megrendelésére „nincs” lenne a válasz. Pedig feltehető, hogy hazánkban is akadnak, akik ezt választanák,ha lenne. .. 5