Kisalföld, 1989. október (44. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-09 / 238. szám

1989. október 9., hétfő l KÜLFÖLD dl K1MLFÖLD­­AQieg fhjj zú hf/data Örökbefogadás felbontása B. L. nevű levélírónk második házasságát a bíróság 1989. év januárjában jogerősen felbontotta. A bíróság ítéletében kötelezte Levélírónkat arra is, hogy fizessen tartásdíjat az általa 1985-ben örökbe fogadott kislány után. Levélírónk ezt sérelmesnek tartja azért, mert a gyermekkel semmilyen kap­csolatot nem tart. Másrészt azért is sérelmezi e döntést, mert előadása szerint őt az örökbefogadás során úgy tájékoztat­ták, hogy az örökbefogadás ténye nem sérti a két meglevő vér szerinti gyermeke érdekeit. Ennek ellenére az örökbe fo­gadott gyermek javára megítélt tartásdíj miatt a vér szerinti gyermekei tartásdíját csökkentették. Kérdése, hogy milyen módon lehet az örökbefogadást meg­szüntetni? Mielőtt a kérdésre vála­szolnánk, Levélírónknak a tartásdíjjal kapcsolatos állás­­foglalására figyelemmel, szükségesnek tartjuk hang­súlyozni . Az örökbefogadás közvet­len szülő—gyermeki viszonyt hoz létre az örökbefogadó és az örökbefogadott között, és rokoni kapcs­olatot teremt az örökbefogadó minden roko­nával. Az örökbefogadottat az a családi jogállás illeti meg, mint a vér szerinti gyermeket. Így többek között az örök­­befogadott viselheti az örök­­befogadó nevét, és az örök­­befogadó köteles az örökbe­fogadott tartásáról is gondos­kodni. Továbbá az örökbefo­gadottat az örökbefogadók és a velük rokoni kapcsolat­ba került személyek után öröklési jog is megilleti. Te­hát az örökbefogadás ténye nem sérti a vér szerinti gyer­mek érdekét, nincs elsőbbsé­gi joguk, illetve több joguk, mint a vér szerinti gyerme­keknek, de annyi jog viszont az örökbefogadottakat is megilleti, mint a vér szerin­ti gyermeket. Az örökbefogadásnak van néhány típusesete. Az egyik az — és feltehe­tően Levélírónk esetében is ez történt —, hogy a házas­társ örökbe fogadja a maga házastársának előző házas­ságából származó, vagy há­zasságon kívül született gyer­mekét. Az esettípustól és a körül­ményektől függetlenül, az örökbefogadással egyazon jogkövetkezmények állnak be, és nincsenek eltérések az örökbefogadás felbontása során sem. Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja, ha az a közérdeket nem sér­ti. További feltétel, ha az örökbefogadott kiskorú, hogy a felbontás a kiskorú érde­kében álljon. Az eljárás so­rán a gyámhatóság az örök­­befogadott vér szerinti szü­leit is meghallgatja, ha en­nek nincs elháríthatatlan akadálya. A gyámhatósági eljárásban az örökbefogadás a felbontást kimondó gyám­hatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Az örökbefogadást egyol­dalú kérelemre csak a bíró­ság bonthatja fel. Az örökbefogadást a bíró­ság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örök­­befogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy, ha az örökbefo­gadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefoga­dott érdekében az örökbefo­gadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert in­dítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügy­gondnok ellen kell megindí­tani. Az örökbefogadás a felbon­tó ítélet jogerőre emelkedé­sének napján szűnik meg. Mikor „foglalkozási baleset" az útibaleset? K. S. levélírónk fenti kér­désére az alábbiakat vála­szoljuk: Foglalkozási balesetnek minősül az útibaleset akkor, ha az a dolgozót a lakás (szál­lás) és a munkahely közötti legrövidebb útvonalon me­net közben éri, és a sérült nem szakította meg az útját indokolatlanul, és nem tett indokolatlan kitérőt sem. A legrövidebb útvonalat mindig esetenként, a sérült szokásos útvonalára, az adott forgalmi helyzetre figyelem­mel kell vizsgálni. Nem ki­zárt, hogy bizonyos esetek­ben kisebb kitérő, vagy a szokásos útvonaltól való el­térés is elfogadható, a lényeg az, hogy a dolgozó indokolat­lan kitérőt ne tegyen, és a közlekedése célirányos le­gyen. Az útnak a dolgozó élet­­szükségleteinek biztosítása (pl. élelmiszer-vásár­lás), kö­zeli hozzátartozó gondozása, gyermek bölcsődébe, óvodá­iba stb. vitele, illetőleg onnan hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb kitérésnek, indoko­latlan útmegszakításnak. A jogszabálynak a „menet közben” kitétele arra utal, hogy az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyig vagy pedig a visszavezető úton, hanem még, vagy már a lakásában éli, semmiképpen nem te­kinthető foglalkozási bal­esetnek. Az útibalesetek csak tár­sadalombiztosítási szempont­ból minősülnek foglalkozási baleseteknek, és ezért bal­eseti ellátásra jogosítanak. Ezekért a balesetekért azon­ban a munkáltatót nem ter­heli munkajogi kártérítési felelősség. Dr. I. T. A pénzt átvette Csigabiga címmel Zrínyi Miklós soproni olvasónk a Hegykői Takarékszövetkezet által részére piros postautal­ványon feladott 999 forint sorsát tudakolta. A Soproni Postaigazgatóság vizsgálata megállapította, hogy a cím­zett a keresett utalvány ösz­­szegét július 31-én átvette és erről átvételi elismervényt adott. Olvasóink írják Késett a gázbekötés A Kisalföld szeptember 18-i számában „Ássák ki a lakók!” címmel Tulok Tibor­­né soproni (Ógabona tér 15.) bérlő észrevételére a követ­kezőket közöljük: A munkát az IKV megrendelésére a győri CSŐSZER GMK vé­gezte. Vállalatunk maga gáz­szolgáltatási megszüntetése előtt főzési lehetőséget bizto­sított minden lakónak. A CSŐSZER GMK a földmun­kára a városban nem talált azonnal kivitelezőt, így ké­sett a gázbekötés. A problé­ma kiküszöbölésére vállala­­tunk dolgozóit felhívtuk, le­hetőséget kínálva munkaidő utáni földmunka végzésére. Ezzel némileg a kapacitáshi­ány csökkentését reméljük. (Giczi Kurt, Soproni IKV házkezel­ősége). Jólesett Kellemes meglepetés érte a közelmúltban a kapuvári hu­szonéveseket. A várossá nyil­vánítás 20. évfordulója al­kalmából a városi tanács meleg hangú levélben kö­szöntötte és egyúttal meghív­ta ifjú állampolgárait a szep­tember 23-án tartandó mű­soros estre. (A tiszteletjegyet mellékelték). A város huszon­évesei nevében ezúton sze­retnék köszönetet mondani a tanácsnak a nemes gesztu­sért, mely jó érzéssel töltött el bennünket, fiatalokat. A velünk való törődés ilyen megnyilvánulása is mutatja, hogy nem csak a látványos dolgok nyújtanak örömöt. (Szigeti Krisztina, Kapuvár, Árpád u. 16.) Köszöntés Kedves ünnepséget tartott szeptember 18-án a Győr­­szemere-hegyi nyugdíjas­klub. Tagtársunkat, Iványi Antalnét köszöntöttük abból az alkalomból, hogy mint öt­­ven éve végzett tanító, arany­diplomát kapott. Élő György­­né klubvezető köszöntő sza­vai után a kisdiákok adtak színvonalas kultúrműsort, majd elhalmozták virágokkal az idős tanító nénit. A klub­nak jó kapcsolata van a győ­ri hallássérültek szövetségé­vel. Vezetőjük, Léránt Lajos köszöntötte az ünnepeltet. A kellemes hangulatú este em­lékezetes marad a tanító néni és a klubtársak szívében. (Hartl Miklósné, nyugdíjas­klub, Győrszemere-hegy.) Törődés A Csornai Építőipari Kis­szövetkezet a közelmúltban kirándulásra vitte nyugdíja­sait olyan vidékre, ahová nem is régen még engedély kellett: Kőszegnek a Hétve­zérről elnevezett forrásaihoz. Véleményem szerint a szö­vetkezet vezetősége minden dicséretet megérdemel, mert az egész napos vendéglátás mellett minden nyugdíjas, bo­rítékot is kapott nem is ki­csi összeggel. A megyei lap­ban szeretnénk köszönetet mondani a nemes, gesztusért. Reméljük követője is akad az ilyen munkahelyeknek. (Fatér József nyugdíjas, Csor­na, Vörös Hadsereg u. 161.) Indulatok nélkül A demagógia ellen címmel szeptember 25-i számunkban közzétettük Muszka M. József győri lakos levelét, aki Orbán Viktor Fidesz-tag megnyilvánulásai ellen tiltakozik. Olva­sónkat azóta névtelen levélírók gyalázkodó hangú, életve­szélyes fenyegetéseket tartalmazó levelekkel árasztották el. „Milyen demokrácia lesz az, amelynek elkötelezett hívei ilyen és hasonló szövegű névtelen levelekkel fejezik ki „vi­takészségüket” politikai ellenfeleikkel szemben?” — kérdezi Muszka M. József. Szerkesztőségünk is kapott levelet a Kádár János Társa­ság ideiglenes Központi Bizottságától, amelyet rövidített vál­tozatban hozunk nyilvánosságra. Bízunk olvasóink józan ítéletében. Tisztelt Kisalföld! Egy győri szimpatizánsunk, Herczeg Gábor elvtárs (na­gyon örülnénk, ha közölné velünk a címét vagy tele­fonszámát) megküldte cí­münkre a Kisalföldben pub­likált egyik olvasójuk, Musz­ka M. József cikkének kivá­gását. Olvasójuk felháboro­dásával teljes mértékben egyetértünk. Orbán Viktor a mi véleményünk szerint is neofasiszta, akit a Köztársa­ság védelmére alkotott 1946. évi VII. tek. alapján kell fe­lelősségre vonni. Mi több: a likvidátor-re­vizionista Pozsgay—Horn— Berend T.—Ormos—Jassó— Barabás—Nagy M. (sic!)— N­yersi—Fejti—Hámori— Vastagh—Kótai klikk szerint „jogállamban” (össze nem té­vesztendő a „jogállomány­­nyal”, ami a nyugállomány és a jogállam ötvözete!) élünk, ennek értelmében vi­szont a bűncselekmény elkö­vetésekor az akkor érvény­ben volt BTK szerint kell a bűnözőt felelősségre vonni! Azaz: Orbán Viktort nagy nyilvánosság előtt a törvé­nyes alkotmányos rend meg­döntésére irányuló több rend­beli izgatásért, felbuj­tásért és összeesküvésért, illegális szervezkedésért kell felelős­ségre vonni (a tétel halma­zati értéke minimum 10 év f­egyház). De minek vonjuk felelős­ségre őt és hasonszőrű bűn­társait, aki­k a ,,,kommunis­­­tákat földbe akarják döngöl­ni” és leszámolást követel­nek, amikor náluk már (há­la a „demokráciának”) sok­szorta feketébb felhők jelen­tek meg politikai egünkön? Címünkre a napi többszáz elvtársi levél mellett érke­zik néhány gyalázkodó név­telen levél is,­­köztük min­denféle „népítéletek” is: egy kalap alá helyezve minket a likvidátorokkal és a sztáli­nistákkal a legkülönb halál­módokban részesítenek min­ket kommunistákat. Kapunk új „pártok” programnyilat­kozataiból is egy-egyet. Tisztelt Kisalföld! Hát idá­ig jutottunk! Mit hoz a hol­nap? Vajon milyen indula­tok elszabadulása várható még? Milyen új pártocskák fog­ják hirdetni „világmegváltó” igéiket a Szent Korona, a ma­gyar nép nevében? És kik lesznek csicskásaik, kiszolgá­lóik, pártügyészeik? Roham­­brigád­osaik? Vajon egy új Auschwitz, Dachau, Bergen Belsen, Sachsenhausen, Gross Rosen edt. van a látóhatá­ron? Hány millióan kerü­lünk krematóriumba, mész­­gödönbe, a Dunába, vagy egyszerűen az akasztófára, mert néhány likvidátornak eszébe jutott, hogy „a ma­gyar nép képtelen többpárt­rendszer nélkül élni”? Vajon az ilyen felelőtlen politikai kalandorokat ki fogja fele­lősségre vonni? Nem veszik észre, hogy ők lesznek az el­sők, akiket agyagba döngö­lik, felkoncolják, felakaszt­ják ezt­, mert a fasizmus so­ha nem kegyelmezett meg szálláscsinálóinak? Mikor tér észhez Pozsgay és díszes kí­sérete? Amikor őrajta is auschwitzi rabruha lesz? Mi­kor érnek véget az anarchi­kus állapotok, melyek ma már az egész országot bénít­ják? Aki erre megpróbál vá­laszt adni, írjon a címünk­re: Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizott­sága, 1426 Budapest, pf. 44. Várjuk olvasóik észrevétele­it. Elvtársi üdvözlettel: Antoniewicz Roland a , Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának első titkára —-—•—" .......................................................................................................................................... -----------------------------------------------------------------—"—------------—­ A szerkesztő válaszol ------------------- ——— ................................................................ ........................­ ....................................................................................................................................................................... Bakodi Jenő szárföldi, Szi­geti Lajosné jánossomorjai, Jné Horváth Mária kapuvári, Sándor Jánosné győrménfő­­csanaki, Tóth Erzsébet lébé­­nyi, Forró Lajosné, Vándor Tibor soproni, Gyimesi Ist­ván, Balogh Jenő mosonma­gyaróvári, Papp Katalin Bog­nár Józsefné, Rustyán J. Fe­­rencné, Zalainé Kocsis Erzsé­bet, Pápai ■ Rudolf, Kertész Lászlóné, Ács Imréné, Radics Györgyné, Pápainé Tóth Eri­ka győri olvasóinknak levél­ben válaszoltunk. Németh István győrszent­­iváni, Kardos Lászlóné csor­nai, Horváth Ferenc fertő­­szentmiklósi, Jakab Gáborné, Sas Ferenc, Nits Gyula mo­sonmagyaróvári, Kálmán Re­zső, Bognárné Kiss Erika sop­roni, Nagyné Forró Erzsébet szanyi, Zoltán Rezsőné, He­gedűs Pál, Temesi Zoltán, Németh Ibolya, Szigeti Ta­­másné, Tihanyi Béláné, No­vák Rezső győri lakosok ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. T. Jánosné soproni olva­sónknak üzenjük: a tizenhat éven aluli fiatalkorú első munkaviszonya lépéséhez tör­vényes képviselőjének hozzá­járulása is szükséges. Tehát ha a tizenötödik életévét be­töltött fiatalkorú először lé­tesít munkaviszonyt, ez érvé­nyesen csak akkor jöhet lét­re, ha ehhez a fiatalkorú tör­vényes képviselője (szülő, gyám) hozzájárul. Ha viszont a dolgozó ezen első munka­­viszonya megszűnik, s tizen­hat éves korának betöltése előtt újabb munkaviszonyt létesít, ennek érvényességé­hez a törvényes képviselő hozzájárulására már nincs szükség. Kocsis Ferenc győri levél­írónkkal közöljük: a dolgozó szóban vagy írásban mond­hat fel. A dolgozó felmondá­­sának a felmondásra vonat­kozó akaratkijelentést kell tartalmaznia, indoklás nem szükséges. „Fájdalom" jeligére üzen­jük: munkatársa értesülése pontos. A házastárs, élettárs­, gyermek vagy saját szülő ha­lála esetén a temetésen való részvételre esetenként egy munkanapra, a dolgozó ré­szére átlagkereset jár. Mészáros Zoltánná moson­magyaróvári lakossal közöl­jük a kért címet: OTP Me­gyei Igazgatóság, Győr, Ár­pád u. 36. „Október" jeligére üzen­jük: ha a dolgozónak a mun­káltató mondott fel és a dol­gozó már a felmondási idő alatt, de a munkavégzés aló­li felmentése előtt új mun­kahelyen kíván elhelyezked­ni, a munkáltató köteles a munkaviszonynak a dolgozó által megjelölt időpontban történő megszüntetéséhez hozzájárulni. A megszünte­tést követő időre azonban a dolgozót munkabér nem ille­ti meg. Láng Tibor soproni levél­írónkkal közöljük: a kérde­zett MT rendelet a Magyar Közlöny 1989. évi 53. számá­ban található. Kéziratokról üzenjük „Ó, mama!”. Tiszta bánatú versben elsirattad édes Nagymamádat, és az a legszebb, hogy a vigasztalást is megtaláltad benne. „... az égen eggyel több csillag / Világít az éj sötétjében, / És én tudom: csak nekünk világít.” Gyermeki tiszta gondolatod igaz emberséget ígér. Érdemes leírnod, Katinka, ha eszedbe jut valami szép, hiszen édes Szüleidnek is örömöt szerzel vele. „Négy vers”: Hét évtizeden hozta át lelke derűjét, a szépség szomját, a verselés örömét. Most is azon bo­rong, hogy miért olyan „kevés a felvidító, feloldó köz­lés” a mai versekben. Tisztelettel örvendek a levelé­nek és a négy versnek. Hitvallása sokunkéval egyező: „Embernek születtem, ki gondolkodó, / Az élet szépsé­geit gyarapító.” Munkájában, magatartásában bizo­nyára megvalósította elveit. Négy verse közül a Fali­óra szól legkedvesebben: formája és hangulata jó ver­selőkészségről tanúskodik. „ ... Haszontalan időrabló, s öreg holmi, tűzre való. / Velem nemigen áll szóba, / Kattog-ketyeg mindhiába, / Fütyül ő a nagyvilág­ra... ” Miként jó gazdája, alighanem. „rkét barátnő”. Együtt írták a verseiket? Úgy ha­sonlítanak! Kedves természeti képek (erdő, eső, hava­zás), kis történések (várakozás sorompó előtt, itt az óra) mozdítják írásra mindkettőjük tollát. Együtt rin­­ganak abban a vélekedésben is, hgoy verseket írtak.­­ Nem, sajnos. Írásaik szerény fogalmazványok csupán — valamelyes versi formába szabdalt sorokban. De ha jól szórakoztak velük, tessék folytatni, hátha egy­szer igazi vers is kibújik közülük, B. G. . . '1 alkohol­mentes... Nem kis irigységgel olvas­ta Varga István dunakilitti (Kisfaludy u. 76.) lakos, hogy az NSZK vendéglőiben az alkoholmentes sör fogyasztá­sa az évtized kezdete óta megtízszereződött. A magyar kiskocsmákban az ilyen ital megrendelés­ére „nincs” len­ne a válasz. Pedig feltehető, hogy hazánkban is akadnak, akik ezt választanák,­­ha len­ne. .. 5

Next