Kisalföld, 1989. november (44. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-01 / 258. szám
1989. november 1., szerda XLIV. évfolyam 258. szám Ára: 4,30 Ft Nyers Rezső beszéde Sopronban Szocialista mozgalom nélkül nincs demokrácia A zászlóbontás jegyében nagygyűlést rendezett tegnap délután az MSZP soproni ideiglenes szervező bizottsága, amelynek szónoka Nyers Rezső, a párt elnöke volt. ALiszt Ferenc Művelődési Központban a Himnusz éneklése után, a megnyitó szavakat követően Boros László, az MSZP elnökségének tagja beszélt az egybegyűlteknek, megosztván gondolatait a párt helyzetéről, megítéléséről, teendőiről. Nyers Rezső felszólalását történelmi visszapillantással kezdte. Emlékeztette hallgatóit, hogy 71 éve az őszirózsás forradalom rövid életű volt, ám máig iható érvénynyel útmutatónak bizonyult. A nemzet progresszív erői 1945-ben az őszirózsás forradalomhoz nyúltak vissza, hozzá nyúlt vissza 1988/89- ben határozott fordulat után az MSZMP is. Nyers Rezső szavai szerint ,,a történelemi tanulságok és a történelmi lelkiismeret pártja vagyunk”. Beszédét így folytatta: három hete a Budapest Kongresszusi Központban valami véget ért és valami új kezdődött. Véget ért egy párt története. Azért kellett befejezni a történetét — mondta —, hogy a szocialista mozgalom, új erőre kaphasson. Ezzel a céllal alakult az MSZP, kínok közepette, mégis a nép szolgálatában. Azt reméljük, — húzta alá a szónok —, hogy e pártból lesz valami. Ez rajtunk múlik, rajtunk, akik a baloldaliságnak értelmet tulajdonítunk, jelentette ki a párt elnöke. Nyers Rezső kifejtette: az új párt szervesen kapcsolódik az új köztársaság létre(Folytatás a 2. oldalon.) Remény a hatásosabb érdekvédelem Viharos tisztújítás Kilenckor kezdődött, délután négy órakor ért véget, elmaradt a hagyományos közös ebéd is, s aki még bírta erővel, leülhetett közös vacsorára. A termelőszövetkezetek megyei szövetsége tartott tegnap délután Győrött küldött közgyűlést, amelyen az elnökség beszámolt az V. kongresszus óta végzett munkáról (dr. Nagy Mihály), megvitatták az alapszabály-tervezetet (dr. Csanaki András), majd választásra, teljes tisztújításra került sor. Mondhatnék első indulatunkban, hogy nem felnőtt még igazán ez a szövetkezeti vezetés, legalábbis erre engedett következtetni néha az értetlenség, a dolgok zökkenőkkel tarkított menete. Csakhogy, aki éli a mát, az elfogadja a hétköznapi zajlást is, érti a szenvedélyeket, az érdekek ütközését, a mindent borító, mindent fölfakasztó zaklatottságot. A nyári aratási demonstráció már előszele volt a parasztság türelmetlenségének, s a demonstrációval együtt, azóta is, kevés eredményt hozó küzdelmekről számolhattak be a szövetkezetek. Hogy ki a sztálinista, s ki nem, s egyáltalán a sztálini erőszak érvényesült-e a szövetkezeti gazdálkodásban, föl-földobott téma lett ezen a küldöttgyűlésen is, de szerencsére nem ragozták sokáig. Sokkal inkább lekötötte a mondandót a sikeres vagy néha sikertelen áralku, a termelői érdekeltségű részvénytársaságok alakításának szükségessége, a vegyes vállalatok létrehozása, amik mind valahol eszközrendszernek is számítanak a gazdálkodás minőségének javításához. Többen elmondták a hozzászólók közül, hogy ha a TOT harcosabb lett volna, talán nem dobja a kormány a tönk szélére az agrárágazatot, vagyis a TOT mint érdekvédő nem töltötte be küldetését. S tanulságként, a jövőre intelemként tegvezték meg, hogy a káderváltásokat nem akkor kell megtenni amikor már ,.haldoklutik”. Dr. Pádén Gyula, a TOT főtitkárhelyettese is szót kért hangsúlyozva néhány példabeszéd után, ami rosszízű fenyegetésnek is tűnt hogy a parasztság kezében az élelmiszer stratégia, tehát élni kell vele (!?). Nem helyénvaló az egészséges reformtörekvéseket az ellenség hangjaként megjeleníteni, legalább annyira káros ez, mint elvetni minden baloldali ízű megmozdulást, kicserélni minden „használhatót”. Főleg akkor nem helyénvaló ez, amikor nem az elvekért szállunk síkra, hanem a presztízsféltés irányítja cselekedeteinket... (Folytatás a 2. oldalon.) Mosonmagyaróvár és Arese kézfogása Makai József megbízott mosonmagyaróvári tanácselnök vezetésével városi küldöttség utazott a hétvégén a Milánótól hat kilométerre fekvő olasz Arese városkába a testvérvárosi megállapodás aláírására. Megelőzte őt egy kiállítás, melyen a Lajta-parti város és környéke mutatkozott be tablókon és fotókon, ezenkívül magyar filmhét hivatott volt „felkészíteni” az olaszokat a magyarok fogadására. Vajon milyen várost kapott testvérül Mosonmagyaróvár, s akad-e hasonlóság a két település között? — A 18 és fél ezer lakosú kulturális- és sporthagyományokkal, történelmi múlttal rendelkező iparvárosban egy napunk jutott az ismerkedésbe. — mondja Makai József a megérkezés utáni órákban. — Meglátogattunk egy hatalmas iskolát, ahol többnyelvű oktatás folyik, s ahol a tornaterem és az uszoda jelenléte természetes. Ezután a Szalézi szerzetesrend (Folytatás a 2. oldalon.) POLITIKAI NAPILAP Folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka A vízlépcső nem épülhet az eredeti tervek szerint Népszavazás november 26-án és január 7-én A szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a fizetővendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Elmondotta, hogy az üdülőkörzetekben, a Balaton környékén az állandó lakosságra méretezett költségvetésből nem tudják a vendéglátáshoz szükséges infrastruktúrát kialakítani. Véleménye szerint a Balatonnál termelődő jövedelmek jóval nagyobb részét kellene a térség fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem teszi lehetővé. Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több területen tervez változtatást, így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt a Parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás, a telekadó, a Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását, településfejlesztési hozzájárulás mértékéről és felhasználásáról. A képviselő és az Országgyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — élve a Házszabály adta lehetőséggel — harminc napon belül írásban válaszol. Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) katonai szervezési és katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nem egyszer hangoztatott megújítási szándékát. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a Parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev retorzió” között, a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét s néhány tagját erre a munkára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott, Kár — tette hozzá a miniszter. Majd Hol jelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Véleménye szerint a bizott-' Ságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt amegállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása „reflexszerű, beidegződött retorzió-e”. A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellációra harminc naponbelül térjenek vissza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik. A Parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt áttértek a kérdé(Folytatás a 3. oldalon.)