Kisalföld, 1989. december (44. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-01 / 284. szám
1989. december 1., péntek XLIV. évfolyam 284. szám Ára: 4,30 Ft Építők párbeszéde Lehetőség az önállóságra Az ötezer dolgozót foglalkoztató és ezzel az ország legnagyobb építőegységének számító Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat tegnapi vállalati tanácsülésén a tudósító hallott idézetet Bibó Istvántól és Pascaltól, mégis inkább az egyik jelenlévő szavait szerené tolmácsolni. Egy kora szerint fiatalember mondta: Mint polgár, meszszemenően az önállósulási törekvések mellett van, de kénytelen cégének érdekeire is figyelni. Annak ismeretében érthető a fentiek bölcsessége, hogy a cég történetének talán eddigi legizgalmasabb kérdésében kényszerült döntésre. A vállalat soproni főmérnöksége néhány hete hétszáz alkalmazottja nevében petíciót juttatott a főnökséghez, és ebben kifejezte, a jövőben Győrtől függetlenül, tehát önállóan kíván dolgozni. Sopronban és a vállalati központban egyaránt elkészítették a gazdasági elemzéseket. Az előző az elszakadás előnyeit volt hivatott bizonyítani, az utóbbi — ugyanazok az adatok, más nézőpontból — a különválás hátrányaira mutattak rá. Nem túl magas hőfokú vitában, tegnap a vt-ülésen szóban is ütköztette a két tábor nézőpontjait. Nem csatározás folyt, mert ahogy a cég vezérigazgatója mondta, nem ellenségek álltak szemben egymással. A kívülálló azonban így is meglehetősen nagy zavarban volt. Amikor ugyanis, nem szakember lévén, a soproniak képviselőjének csiszolt szavait, igazán hatásos érveit hallgatta, úgy vélte, igaza van. Mármint annak az érvelésnek, hogy a vállalat vezetősége ötezer ember érdekeiről beszél, amikor igyekszik összetartani az eddigi szervezetet, a soproni főmérnökség önállósulása viszont az ott dolgozó hétszáz embernek a létét jelentheti. A cég vezérigazgatójának ellentétes érvelése nem kevésbé meggyőző volt a laikus számára, márcsak azért is, mert nem arról beszélt a cég első embere, miért nem célszerű a soproniak önállósulása, hanem arról, miként lehetséges az. „Azt a szándékot, hogy külön akarnak válni — mondta — tiszteletben kell tartani.” Mindazonáltal a Gyáév vállalati tanácsának tagjai tegnap döntő többséggel nem hagyták jóvá a soproni főmérnökség teljes különválását. Arra törekszik azonban a cég, hogy a soproni hétszáz ember a lehető legrövidebb időn belül, estleg már 1990. januárjától korlátolt felelősségű társaságként tevékenykedjen tovább, legkorábban, egy éven belül látott a vállalati tanács lehetőséget a soproni főmérnökség teljes különválására. Ha már a tanácskozáson Pascaltól idéztek, hadd emlékeztessen a tudósító arra a fizikustól származó feltételezésre, hogy bizonyos kísérleteket nem lehet maradéktalan sikerrel evégezni, mert maga a kísérlet is megváltoztatja annak végeredményét. Ma, a mai rendelkezések szerint a vállalati tanács dönti el, önállósulhat-e egy több egységből álló cég akármelyik részlege. Elképzelhető, hogy maholnap nem a vt-től függ majd ez. A gyakorlat bizonyítaná be, és bizonyítja majd be feltehetően, mennyire alaposak voltak a soproniak számításai, miként boldogulnak önállóan. Nincs olyan számítás, amelyik csalhatatlan lenne, akár a soproniak érve mellett, akár az ellen szól — előre. A Gyáév vezetőinek azon vélekedését, hogy állami vagyon fölött rendelkeznek, és kötelességük ezen vagyonra vigyázni — ugyancsak tiszteletben kell tartani. Tegnap a megyei építőipari vállalatnál végül is olyan döntés született, amely nem mond ellent az önállósulási törekvéseknek, ám az utóbbi szempontra is igyekszik figyelemmel lenni. F. J. niilia iiSFll ttyä mm n Versenyben az ügyfélért Az országban elsőként biztosítási tanácsot hívott életre az Állami Biztosító Győr- Sopron Megyei Igazgatósága, s a társadalmi testület első ülését tegnap tartották meg az ÁB győri székházában. A közreműködésre felkért vállalatvezetőket, igazgatókat, illetve a megyében jeles eredményekkel rendelkező termelőszövetkezeti vezetőket Krasznai Gyula, az Állami Biztosító Győr-Sopron Megyei Igazgatóságának vezetője köszöntötte, majd ismertette a szétválás után önállósult intézet gazdasági eredményeit és terveit. E tájékoztatóban hangzott el, hogy az Állami Biztosító az önszerveződés elvén létrehozott „veszélyközösség” elméletével szakítva, helyenként banki funkciókat is felvállalva, jövedelemérdekeltségű szervezetté nőtte ki magát. A bejárt út persze nem volt ilyen egyenes, hiszen mint elhangzott: a vállalkozói díjrész és a kockázati díjrész egymást kompenzáló hatása ellenére időnként nehéz helyzetbe került az intézet, s a piacért folytatott versenyben olykor ■tisztességtelen konkurenciába is botlott. Az államilag elhatározott díjegyenlőség mellett a szolgáltatások színvonalát csak akkor lehet emelni, ha az ügyfél — legtöbb esetben egy gazdálkodó egység vezetője — is betartja a „játékszabályokat”. Dr. Nagy Mihály, a szili termelőszövetkezet elnöke, az első testületi ülés legaktívabb résztvevője, nevén is nevezte a dolgot: aki a Hungária körúton focizik, az ne rúgjon gólt az Üllői úton, a saját kapujába. Immár nyílt titok: a szimpátia-szavazás eredményeként mindkét intézetnél nagyok a veszteségek. Lemondó levelek és tudakozványok érkeznek ide is, oda is, de a helyzet előbbutóbb stabilizálódik. Hiszen a piac adott, a verseny „élesben” megy, és senki nem kérdőjelezi meg az alapigazságot: győzzön a Jobbik! Az Állami Biztosító megyei vezetői — azok után, hogy azt abizonyos kesztyűt felvették —, időben és térben is megküzdenek a jelenlegi partnerek kitartásáért, s a jövőbeniek bizalmáért. Túl azon, hogy alkalmazottként, munkásként is biztonságosabb az élet, ha van rá biztosítás ... K. M. POLITIKAI NAPILAP Holnapi számunkból A meghiúsult kísérlet Brzezinski, a neves lengyel származású amerikai professzor, Carter elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója, Kelet-Európa szakértő A meghiúsult kísérlet A kommunista rendszer alkonya címmel jelentetett meg könyvet, amely német nyelven kapható a nyugati könyvpiacon. Ebből a kötetből adunk egészoldalas részletet holnap a Kisalföld Magazinban. Ugyancsak holnapi számunkban olvasható cikk arról, hogy vajon ki találta ki a leningrádi modellt. A demokraták vagy a konzervatívok? Horváth Ede nem lép le Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója mától két hétre szabadságra megy, és ezt a tényt közölni kívánta a nagyvállalat éppen ma megjelenő üzemi lapjában. A hírrel kapcsolatban tegnap este megkerestük Horváth Edét: a Vezérigazgató Út, mi már csütörtök délután úgy hallottuk kommentálni a Rába közleményét, hogy az ön szabadságra menetele tulajdonképpen tisztségéről való lemondásának, tehát visszavonulásának előkészítése. — Ez nem igaz. Egyszerűen szabadságra megyek. Elvégre szabadság nekem is jár. Egyébként igaz, nem valami rózsás ebben az irodában lenni, de ez más kérdés. — Miért tartotta szükségesnek írásban közölni, hogy szabadságra megy? — A Rábát körülvevő helyzet miatt. Azért, nehogy azt gondolja bárki is, hogy Horváth Ede lelép. Nem lépek le. Két hétre kiírattam a szabadságomat. Legalább papíron fogy. De azért bejárok majd a gyárba. Nagyon felgyorsultak most a gazdasági események. Rengeteg az intéznivaló. Itt leszek mindennap, de esetleg nem estig. Ami szerdán Mosonmagyaróváron történt, azon túltettem magam, igaz, holnap nyilván jön majd az újabb támadás. Ellenem, a gyár ellen. — Tehát ezekért közölte az említett tényt. — Igen, ezekért. Ha nem jelenik meg, azt mondják, becsaptam az ajtót. Én is hallottam már, jöttek hozzám is ilyen hírrel. Egyébként ha külföldre megyek, akkor is átadom az ügyek intézését, és ezt teszem most is. Zalán Barnát és Imre Gyula vezetőtársaimat bíztam meg a helyettesítéssel. Tehát még egyszer hang-súlyozom, ez nem felmondás. Még annyit hozzáteszek, tekintettel a kialakult szituációra, szeretném az ügyeket véglegesen lerendezni. A magam szempontjából és az általam irányított vállalat számára is. Ennyit tudok mondani. A szabadságomat ilyen értelemben szeretném felhasználni. .. J Koordinációs tanács alakult A Magyar Szocialista Párt városi pártértekezleteinek lezajlása után — mint azt Boros László, az MSZP Országos Elnökségének tagja bejelentette — megszűnt a párt megyei ideiglenes szervezőbizottsága, és megalakult a koordinációs tanács, amelynek egyelőre 8 tagja van. A tanács létszáma várhatóan tízre növekszik a legközelebbi, december 8-án esedékes ülésén, és tagjai akkor választják meg a vezetőjét. Várható az is, hogy a december 8-i ülésen részt vesznek az MSZP városi pénzügyi ellenőrző-, valamint az egyeztetőbizottságainak vezetői. A koordinációs tanács ülésén szó volt arról, hogy december 20-ig befejeződik a párt szervezeti kiépítése, és sor kerül a közeljövőben az országos választmány tagjainak megválasztására. Ennek lehetséges módozatairól is szó volt a megyei koordinációs tanács tegnap délután Győrött tartott ülésén. Magyar javaslat Bős—Nagymarosról Ökológiai garanciákat! Tegnap Budapesten, a Külügyminisztériumban átadták a csehszlovák félnek a bős— nagymarosi beruházás államközi szerződésének — Magyarország által ajánlott — módosítási javaslatait. A szerződésmódosítási igény lényegéről november 3-án —a parlamenti döntést követően — már tájékoztatta Csehszlovákiát a magyar kormány. Az Országgyűlési október 31-i felhatalmazása alapján a Minisztertanács javasolja a vízlépcsőrendszer csúcsrajáratásánakmellőzését, a nagymarosi vízlépcső elhagyását. A magyar fél az ökológiailag szükséges feltételek megteremtése esetén kész a bősi erőmű alapüzemmódjához szükséges létesítmények befejezésére és üzemeltetésére. Udvari László a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa az MTI munkatársának elmondta: a magyar fél megfelelő ökológiai garanciákat kér. Amennyiben Csehszlovákia kész az államközi szerződés módosítására, a nagymarosi létesítmény elhagyására, továbbá kifejezésre juttatja szándékát az onkológiai" garancia-egyezmény megkötésére, akkor ■Magyarország dunakiliti térségében folytatja az építési munkákat. A meder áttöltésére viszont csak a garanciarendszerre vonatkozó megállapodás aláírása után kerülhet sor. A magyar fél a tárgyalások során tisztázni kívánja többek között az új helyzettel kapcsolatos tulajdonjogi, üzemeltetési, energiatermelé®i és -elosztási, árvízvédelmi, hajózási, valamint az anyagi veszteségek közös elszámolására vonatkozó kérdéseket is. A tárgyalási irányelvek kidolgozása, a széles körű tudományos előkészítő munka jó ütemben halad — mondotta a kormánybiztos. Az érintett Duna-szakasz menti települések infrastrukturális fejlesztésével is foglalkoznak a szakemberek, részletes terv készül erre. A tárgyalási anyagok kimunkálásához a kormánybiztos konzultációra kérte fel az Országgyűlés bős—nagymarosa ad hoc bizottságát, a Minisztertanács bős—nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottságot, a (Folytatás a 2. oldalon.) Szűrös Mátyás japán Interjúja Március 18-án választások? Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök tegnap interjút adott a Kyodo hírügynökség vezérigazgatójának, Szakai Sindzsinek. A japán hírügynökség a nyolc órás időeltolódásra való tekintettel az interjúból még aznap késő este gyorshírben azt emelte ki, hogy az általános választásokat jövő év március 18-án tarthatják meg. Amennyiben a választások eredményeként koalíciós kormányt kell létrehozni, annak tagjai három csoportból kerülnek majd ki, amelyek közül a Kyodo a kormánypártot és a Magyar Demokrata Fórumot említette, hivatkozva Szűrös Mátyás kijelentésére. (MTI) KISZÖV küldöttközgyűlés . A piacgazdaságkísérletében meglehetősen különleges szerep hárul a szövetkezetekre. Az államszocializmus elavult intézményrendszerében a szövetkezeti mozgalmonbelül az ipari szövetkezetek, kisszövetkezetek minden védőernyő nélkül éltek és fejlődtek, noha a „politika” szinte észre sem vette őket. Csak a legutóbbi időben derült ki megyénkben is, hogy az általánosan leépülő gazdaságon belül, ők szemben az árral töretlenül fejlődnek. Az ok kézenfekvő és egyszerű, minden szándék ellenére az egyéni érdekeltség a társulási formában tovább élt, s tulajdonviszonyaik sem olyan kuszák, mint az állami vállalatoké. (Megyénk ipari szövetkezetei nemcsak a népgazdaság, hanem a szövetkezeti mozgalomberkein belül is elmondhatják: messze az átlag felett gyarapodtak, s ez nemcsak a szövetkezetek, hanem tagjaik egyéni jövedelmére is igaz. Nem véletlen, hogy a tegnapi, kongresszusi előkészítő megyei küldöttértekezlhetükön élénk, tartalmas vita után 100 százalékos választási aránnyal az ipari szövetkezetek jövendő országos irányító testületébe választották Sántha Lajost, Horváth Jánost, Tóth Tibort, Schreiner Jenőt Papp Józsefet, az elnöki testületbe pedig Horváth Jánost delegálták. Ami az érdekképviseleti szervezetet és az apparátusit illeti, a valódi tulajdonosok meghatározása mellett döntöttek országos és megyei szinten egyaránt A szellemi és anyagi tőkét egyben kell tartani, és a régi mechanizmust el kell felejteni. Profi szervezőkre, vezetőkre van szükség. A közös költségek csökkentése, a karcsúsítás, a minőség követésével jár majd együtt. H. So fl / ■ ■■ rr profike a jovo