Kisalföld, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
1990. január 2. kedd Gorbacsov ---------------------üzenete A peresztrojka legnehezebb esztendeje A Szovjetunióban folyó peresztrojka legnehezebb esztendeszeként, a vílágító Adreasstélásszögétből viszont igen eredményes, a hidegháborút lezáró évként értékelte 1989*et újévi üzenetében Mihail Gorbacsov. Egyúttal nyilvánvalóvá tette országa számára, hogy a következői év sem ígérkezik könnyűnek. A szovjet vezető az ország lakosságához szólva annak a véleményének adott hangot, hogy a nehézség nem egyszerűen a gazdasági reform feszült menetével,, az ellátási helyzet romlásával magyarázható, hanem a tömeges munkabeszentetésekkel, a rend és fegyelem hiányával, és * ne«#,, zetiségi viszonyok aggasztó kiéleződésévé!. — Bámennyire nehéz volt 198», nem csupán keserűséggel búcsúztatjuk •— hangoztatta * fő* titkár-államfő. Kiemlíti, hogy ^- k^t«« európai* otthon gondolata utópiából reális távlattá vált az elmúlt év során. Seltűnőben van Európa háború utáni megosztottsága, Gorbacsov kisón is méltatta a kelet-európai, így a berlini és a szófiát, a prágai és a bukaresti változásokat (Budapestet és Varsót nem említette meg), amelyek megítélése szerint „óriási erővel támasztották alá a szocializmus demokráciával való egyesítésének szükségességét". Sikereket kívánva ezen az úton, országa támogatásáról biztosította a baráti alanyokat. Gorbacsov végezetül a peresztrojkát támogató erők összefogására, határozottságra és keménységre, ugyanakkor türelemre, jólanságra és emberségre szólította fel honfitársait. Jász-Nagykun-Szolnok megye Ismét a régi név Január elsejétől ismét a régi, a Jász-Nagykun-Szolnok nevet viseli a mostanáig Szolnok megye elnevezésű alföldi régió. A történelmi elnevezés visszaállítását a Magyar Demokrata Fórum karcagi szervezete kezdeményezte, azzal az indokkal, hogy a megye nevében két jelentős tájegysége — a Jászság és a Nagykunság — is kapjon rangjához méltó megjelölést. A névváltoztatási szándékot számos fórum és szervezet támogatta, majd a Minisztertanács 1990 első napjától életbe lépő rendelettel módosította a megye közigazgatási elnevezését. Ennek értelmében a tanácsok és szakigazgatási szerveik működési területükön a szükséges intézkedéseket már megtették. Minden olyan szabályzaton, nyomtatványon, okiraton, amelyen a megye nevét is jelölik, a jövőben az új elnevezést alkalmazzák. A tanácsi vállalatok és intézmények névjelző és tájékoztatási táblákat valamint bélyegzőiket folyamatosan cserélik ki. Ugyanakkor a helyi tanácsok értesítették az egyéb gazdálkodó szervezeteket, társaságokat, szövetségeket és az országos hatáskörű szervek megyei kirendeltségeit, hogy az új név hivatalossá válásával hasonló módon járjanak el. (MTI) POLITIKAI NAPILAP Tisztelt Honfitársaim! Köszöntöm Önöket az 1990-es esztendő első napján. Boldog új évet kívánok a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgárának, a határainikor túl élő magyaroknak, minden becsületes jó szándékú embernek szerte a világon. Reménységgel és bizakodással, ha nem is minden aggodalomtól mentesen köszöntöm Önöket a XX. század utolsó évtizedének küszöbén, egy eseményekben, rég várt fordulatokban gazdag esztendő után. 1989 kiemelkedő év volt hazánk életében. Nagy és ígéretes történelmi átalakulást, mindenre kiterjedő, radikális reformfolyamatot bontott ki a társadalmi és az állampolgári akarat. Ezt azonban szinte a huszonnegyedik órában, az általános összeomlás közvetlen veszélyével szembesülve sikerült megtenni, s az új esztendőben gazdasági talpon maradásunkért és nemzeti méltóságunkért — a történelemben nem először — újra aggasztó körülmények között kell megküzdenünk. A nagy átalakulásban súlyos teherként nehezednek ránk négy évtized következményei. Kudarcot vallott a szocializmusnak kikiáltott gazdasági és politikai gyakorlat, mert szembefordult a valóság törvényeivel, a szabadság és az igazság általános követelményeivel, mert magával az emberrel került összeütközésbe. Kitartásra, megsokszorozott energiára van most szüksége a nemzetnek a politikai, az anyagi és erkölcsi romok eltakarításához, a demokrácia és a jólét megalapozásához. Kedvező körülmény, hogy Közép-Kelet-Európában sorra leomlottak a diktatúrák. Szakadatlanulkérdezzük, hogyan és mién jutottunk idáig. Hiába rázzuk azonban indulattal az öklünket, és annak sincs értelme, hogy nap mint nap elpanaszoljuk balsorsunkat, sérelmeinket, a ránk telepedett idegen akaratot magunk és a világ előtt. A bölcs és haragmentes szembenézésnek, a józan számvetésnek lehet csak helye és haszna. Úgy tűnhet néha, hogy történelmünk nem egyéb, mint örökös neki feszüléseik és kudarcok sorozata. De hogyan maradhattunk meg akkor mégis annyi balszerencse, oly sok viszály után magyarnak, Magyarországnak? Hamis és indokolatlan, sőt félrevezető a teljes reménytelenség keserű, önfeladó érzete. Történelmünk nem a szakadatlan szerencsétlenségek halmazata, hanem a törhetetlen újrakezdések megtestesítője és kifejezője. Ez a tanulság tölthet el bennünket reménységgel a mai időkben is, amikor ígéretes segítőikészséget tapasztalunk ugyan világszerte, de a magyar társadalom és gazdaság átalakítását mégis magunknak kell önmagunkért véghezvinnünk, akár emberfeletti erőfeszítések árán is. Tudjuk és érezzük: minden a mi munkánkon múlik. Sok szó esik gazdasági segélyekről, de támogatni csak azt lehet és érdemes, aki erre rászolgál. Segíts magadon, az Isten is megsegít! — vallja a népi bölcsesség, s bizonyára azok a körök is, amelyek kiállására bizton számítunk. Sorsfordító volt az elmúlt esztendő. Megjelentek és működnek már az új politikai erőik és pártok, létrejöttek az állampolgári szabadság, a jogállamiság biztosítékait jelentő első sarkalatos törvények, gyökeresen megújítottuk alkotmányunkat, kikiáltottuk a köztársaságot. Bízhatunk már a demokratikus rend erejében, nem fenyeget immár bénítóan az erőszak és a visszarendeződés. Eltökélt a közös szándék, hogy az Önök, a nép akarata szerint, akit majd szabad, demokratikus választásokon nyilváníthat ki, végigmegyünk a megkezdett úton. A Magyar Köztársaság demokratikus jogálllaim lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, és ahol a magyar és más nemzetiségű állampolgárok megtalálják számításukat.. Működő demokráciára, türelmes humanizmusra, történelmi értékeink vállalására van ma szükségünk. Csak így, az embernek ember iránti szolidaritására, a szülők, a gyermekek és unokák, a testvérek, a rokonok és a barátok szeretőtére építve válik lehetővé, hogy mielőbb kilábaljunk a válságból, csak így válhat teljessé jövendőnk.Legyen beleszólásuk az állampolgároknak a közügyekbe, az országos és helyi döntésekbe. Az eltartott tisztviselők, a minisztereket is beleértve, legyenek az adófizető polgárért és ne fordítva. A parlamenti és lakossági demokrácia, az önkormányzat útját járjuk és ezt az utat alkotmányosan, törvényesen kell megtennünk. Kedves Honfitársaim! Türelemre és megértésre kérem Önöket. Állítom és hirdetem, hogy az országnak van fizikai és lelkierete, elszántsága a küzdelemre s az ésszerű áldozatokra még akkor is, ha sajog minden porcikája. Manapság legnagyobb gondunk az, hogy a gazdaság formálódása nem követi a politikai átalakulást. Elengedhetetlen, hogy a gazdaságos, nyereséges termelés legyen az értékmérő, kapjon illő elismerést minden, valóban értéket teremtő munka. De nem lehet sikere semmiféle racionalistának és közérthetőnek tűnő politikának, amely megmenti ugyan az államot a csődtől, a költségvetést a hiánytól, de olyan áron, hogy az állampolgárok szegény sorsra jutnak, vagy elveszttik hitüket. Az állam és a költségvetés tartósan csak akkor nyerheti viszsza egyensúlyát, ha az ország polgárai szociális biztonságot, garantált jólétet élveznek. Célunk a vegyes tulajdonú szociális piacgazdaság megteremtése, a magas műveltség, a kultúra elterjesztése, a vállalkozó kedv ösztönzése, oly módon, hogy a jövedelmek természetes differenciálódása mellett is szembeszáulhassunk a fenyegető nyomorral, és a jövőben senki se kerülhessen méltatlan emberi, s kilátástalan anyagi, szociális helyzetbe. Radikális fordulatra, gyökeres, demokratikus társadalmi változásokra van szüksége Magyarországnak, abban az értelemben is. (Folytatás a 2. oldalon.) XLV. évfolyam 1. szám Ára: 4,30 Ft ■ Ma már csendes Mátyás király szobra körül a tér Kolozsváron, de tíz nappal ezelőtt itt is dörögtek a fegyverek, lőttek a védtelen emberekre. A romániai forradalomnak az erdélyi nagyvárosban lezajlott eseményeiről készített helyszíni tudósításunk a 3. oldalon olvasható. Letartóztatták a Securitate parancsnokát Többpártrendszer Romániában Fegyverek zaja nélkül lépett az új esztendőbe Románia. Bukarestben csendes volt az éjszaka. A lakosság figyelembe vette a rendőrség felhívását, amely arra vonatkozott, hogy szilveszterkor ne robbantsanak petárdákat, mert ez megtéveszti a készenlétben levő katonai egységeket és rendfenntartó erőket. Helyi idő szerint vasárnap 23.00 óraikor hangzott el a bukaresti rádióban és televízióban Ion Iliescunak, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének „újévi köszöntője”. Közölte: a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa eltörölte a halálbüntetést, leállította a Ceausescudiktatúra gigantikus beruházásait. A Duna-csatorna, az új Constantai kikötő, a bukaresti új közigazgatási palota építését nem folytatják, a terveket felülvizsgálják. Romániában márciustól bevezetik az ötnapos munkahetet. Kijelentette, hogy a Ceausescu által bejelentett több mint 60 millió tonnás gabonatermésről szóló hír súlyos valótlanság volt, mert mindössze 16,9 millió tonna termett. Számos, olyan intézkedést jelentett be, amely a parasztság vállalkozói kedvét ösztönzi. Szólt az ország lakosságához — román és magyar nyelven — Domokos Géza, a Nemzeti Megmenteni Front Tanácsának tagja, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke is. Az új esztendő meghozta azt a demokráciát, amelyben teljes egyenjogúságban élhet a magyar nemzetiség is — mondotta egyebek között. „Bízunk abban, hogy le tudjuk vonni a múlt tanulságait, hogy többé sem szép szavakkal, sem ígérgetésekkel, mellébeszélésekkel nem lehet a népet megtéveszteni. Bízunk abban, hogy iskoláink, intézményeink, anyanyelvünk virágzásnak indul, visszatérnek azok, akik elhagytak miniket, mert mindannyiunkra sok munka és feladat vár” — mondta, majd végezetül bejelentette: a Szabad Román Televízió az új esztendőben megkezdi magyar adását is. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ Szüntelen durrogtak a petárdák, rikoltoztak a trombiták, sebes forgatag, hangzavar uralta szilveszter napján a megyeszékhely sétálóutcáját.