Kisalföld, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

2 rijev köszöntő­­ (Folytatás az 1. oldalról.) hogy semmilyen párt, semmilyen erő se ke­rülhessen többé egyeduralmi helyzetbe. Jól működő, korszerű, rugalmas, a mérnököket, feltalálókat és a munkásokat nagyrabecsü­­lő gazdálkodási szerkezetre van szükség. Jó költőkre és kereskedőkre, haltig tanuló pa­pokra és bölcs földművesekre. Elégedett emberekre, akiik jól megélnek a teljesítmé­nyük szerinti jövedelemből, okos befekte­téseik hozadékából; olyan országra, ahol lét­­biztonság és nyugalom van. A Magyar Köztársaságban az ésszerűség­nek kell áthatnia a hatalmat. A társada­lom erkölcsének nem lehet más alapja, mint a munka, a szabadság és az igazság minő­sége. Tisztelt Honfitársaim! Látnunk kell ugyanakkor, hogy a hétköz­napi valóságban a kibontakozó demokrácia sok hordalékot is felszínre dobott: az in­dulatok, az acsarkodás jelei is szaporodnak. Az országot megosztó és szétziláló zűrzavar, rendetlenség ma talán fenyegetőbb sok más veszélynél. Az új társadalom szükségsze­rűen plurális jellegű, amelyben természe­tes, hogy egymással ellentétes nézetek lé­teznek egymás mellett. Mindenkinek joga van a maga módján gondolkodni és kedve szerint berendezni saját életét, de a törvényes keretek között, és kötelessége is ugyanezet a jogot a másik embernél tiszteletben tartani. A nemzeti megbékélésre, a tartós együtt­élésre van a legnagyobb szükségünk. Ez nem az egyformaság börtöne, hanem a kü­lönbségeket, az eltérő nézeteket tűrni képes emberek igazságos és színes közössé­ge. Csak ilyen nemzet képes törvényes esz­közökkel féken tartani az elvaduló indulato­kat, az agresszív magatartást, az emberte­lenséget, és sokkor a belső viták, a nemes vetélkedés, az egymást serkentő kezdemé­nyezések biztosítják az ország tisztességes fejlődését. Európai nép akarunk lenni minden te­kintetben. A magyar társadalom előtt ma sorsdöntő választási lehetőség áll: képes-e visszail­leszkedni a fő európai folyamatokba, és fo­kozatosan felzárkózni a fejlődés élvonalá­hoz, vagy véglegesen leszakad, és hosszú időre a perifériára szorul. Nem mindegy — képletesen szólva —, hogy az európai ház melyik szobájában lakhatunk majd, nagyon megalázó lenne, ha az előszobában marad­nánk, vagy akár a cselédszobába szorulnánk ki. A világ demokratikus erőinek részeként kívánunk fellépni a nemzetközi színtéren, folytatva a nyitás külpolitikáját. Az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján készek vagyunk fejleszteni kapcsolatainkat és együttműködni kelet—nyugati és észak— déli viszonylatban egyaránt, felszámolva külkapcsolatainkban a korábbi egyoldalú orientációt. Síkra szállunk a leszerelésért, a katonai tömbök felszámolásáért, a külföldön állomásozó katonai egységek visszavonásá­ért, beleértve a szovjet csapatok Magyaror­szágról történő mielőbbi kivonását is. Nem­zeti fejlődésünk és biztonságunk érdekében alapvető törekvésünk a jószomszédi viszony, a barátság és együttműködés erősítése a kör­nyező népekkel. Kedves Honfitársaim! Szemhatárunk nem zárulhat le Záhonynál, Hegyeshalomnál, Rajkánál, Röszkénél és Bi­­harkeresztesnél azért sem, mert a kettős kö­tődés elvének következetes érvényesítésében látjuk a nemzetiségi sorban élő magyarság megmaradásának és fellendülésének egyik fő biztosítékát. Hosszú időn keresztül túlontúl sok megpróbáltatást okozott számunkra a magárahagyottság állapota, az árvaság tu­data, és még mindig sok a tennivalónk egy­másért. Az új köztársaság a 15—16 milliós magyarság sorsáért visel felelősséget, bár­milyen pártok, bármilyen koalíciók kormá­nyozzák is. Az elmúlt hónapok példái mutatják, hogy a korszakos közép- és kelet-európai változá­sok előretörése az egyetlen lehetséges út a nemzeti, nemzetiségi ügyek tisztességes ren­dezésére is. Talán majd feljegyzi a történe­lem, hogy a berlini fal leomlása, a Vencel téri rendőrpajzsok leeresztése, a szófiai tün­tetők háborítatlansága, de az Erdélyből ki­indult tragikus áldozatokkal járó romániai népfelkelés is nem utolsósorban azzal kez­dődött, hogy Magyarország felszámolta a vasfüggönyt. Nagy nemzetközi jelentősége és hatása volt annak, hogy hazánk Közép-Ke­­let-Európában elsőként lépett a reformok út­jára és ma is elöl jár a demokrácia építésé­ben. Mélységes szomorúsággal és őszinte felhá­borodással kell megemlékeznem arról, amit karácsony, a szeretet és a békesség ünnepe előtti és alatti napokban Romániában — fő­leg az erdélyi városokban és Bukarestben — egy különösen otromba és durva dikta­túra, családi rémuralom haláltusája okozott szenvedésben és tragédiában. Ugyanakkor ismételten a szolidaritás őszinte érzéseivel üdvözöljük, hogy Románia népei kivívták a szabadságot, s közös erővel megteremtették a lehetőségét olyan­­demokratikus viszonyok létrehozásának, amelyek között az Erdélyben élő magyarok is egyenjogú és egyenrangú polgárokként vállalhatják nemzeti múltju­kat, jelenüket és jövőjüket, s ahol komolyan gondolják a nemzetek önrendelkezését, s a benne gyökerező önigazgatást. Azt kívánom, hogy 1990 legyen a magyar—román viszony új, jószomszédi alapokra helyezésének, s az Erdélyben élő magyarság feltámadásának esztendeje. Megérdemlik a határainkon túl élő magya­rok, mert megszenvedték, hogy szabadon ér­vényesíthessék emberi és nemzetiségi jogai­kat, hogy saját józan­­belátásuk szerint ren­delkezzenek önnön sorsuk felett. A Magyar Köztársaság mellettük áll! Új évet kezdő, új remények és új meg­próbáltatások előtt álló Honfitársaim! Nemzeti célunk a szabad, demokratikus Magyarország megteremtése a XX. század végén. Ha összefogunk és jól dolgozunk, eredményesen ível majd át hazánk útja a következő évezredbe. Igaz tettekre szólítok és hívok minden cse­lekvő embert. Azt kívánom, hogy nemes törekvéseinket, hazánk útját kísérje áldás és békesség, és legyen béke a Földön! (MTI) Képlopás Nizzában Hetvenötmillió frankos zsákmány Henri Matisse nyolc alko­tását, köztük öt ismert fest­ményét, két ceruzarajzát és egy linómetszetét lopták el ismeretlen tettesek az 1954- ben elhunyt nagy festő niz­zai lakásából. A lopást a múlt hét végén fedezte fel Matisse egyik uno­kája a lakatlan és őrizetlenül hagyott házban. Az ismeret­len tettesek a rendőrség fel­­tételezése szerint nem hiva­tásos képtolvajok, hanem „egyszerű betörők”, akik ha­sonló módszerekkel már a környék több más házába is behatoltak. Ha esetleg nem voltak tisztában azzal, milyen zsákmányhoz jutottak, most már tudhatják: a közlések szerint az általuk okozott kár 75 millió frank. IyMLPÖLD 1990. január 2., kedd Többpártren­dszer Romániában (Folytatás az 1. oldalról.) Súlyosan megsebesült Nicu Ceausescu, közvetlenül az­után, hogy a múlt pénteken, őrizetbe vétele után bemutat­ták a román televízióban. Kórházi források szerint a diktátor legfiatalabb gyerme­két késsel hasba szúrta egy meg nem nevezett személy, akit tette miatt letartóztattak. Nicu Ceausescut sikeresen megműtötte dr. Troanca pro­fesszor, és nincs életveszély­ben. A román haditengerészet főparancsnokának szóvivője vasárnap megerősítette, hogy külföldi zsoldosok is részt vettek a romániai harcokban. Emanoil Jiganas sorhajóka­pitány, a román haditengeré­szet főparancsnokának, Cons­tantin Iordache ellentenger­nagynak a szóvivője az AFP- nek adott nyilatkozatában el­mondta: nem azonosított he­likopterek repültek be Dobru­dzsa térségébe december 23- ra és 24-re virradóra, és a haditengerészet tüzet nyitott a helikopterekre. Egyet lelőt­tek közülük. Nem közölte, hogy a pilótákat elfogták-e vagy sem. A helikopterek a nyílt tenger felől érkeztek, a parttól hatvan mérföldre tar­tózkodó hajókról szálltak fel — mondta a szóvivő. „Szovjet és bolgár részről is értesítettek minket a gya­nús hajók jelenlétéről, és egy­úttal logisztikai segítséget ajánlottak fel nekünk” — tet­te hozzá. A szóvivő nem ha­tározta meg, hogy pontosan milyen külföldi zsoldosokról van szó. Megerősítette vi­szont, hogy „semlegesítették” a Solara és a Carlonia V. ne­vű hajót, amely segítséget nyújtott a terroristáknak. Constantai katonai források szerint több mint háromezer diáknak álcázott terroristát képeztek ki Romániában, há­rom különleges táborban. (Egy Bukaresttől harminc ki­lométerre lévő központban, egy temesvári és egy buzaui táborban.­ Letartóztatták és eltávolí­tották a fegyveres erők állo­mányából Julian Vlad tábor­nokot, a román állambizton­sági szolgálat, a Securitate parancsnokát — jelentették be egy vasárnap este kiadott közleményben Bukarestben. A közlemény szerint letar­tóztattak három másik magas rangú Securitate-tisztet is. Nagy könnyebbséget vál­tott ki Bukarestben az emig­ránsokra vonatkozó vasárna­pi dekrétum, amelynek alap­ján félelem nélkül térhetnek haza a külföldre távozott személyek. Erre nemcsak azoknak van joguk, akik je­lenleg is román, állampolgá­rok, hanem azoknak is, aki­ket annak idején megfosztot­tak a román állampolgársá­guktól. Nyugdíjra tarthatnak igényt, akkora összegre, ame­lyet külföldre távozásuk ide­jén­­kaptak. Elsőbbséget él­veznek majd a lakáselosztás­nál azok, akiik hajlandók idegen valutában fizetni a lakásért. A Fronthoz közelálló for­rások közölték, hogy a Ceau­­sescu-házaspárt nem temet­ték el, mert „a nép nem akarja, hogy román földben nyugodjanak”. Később hoz­nak döntést, hogy miként szabadulnak meg a két te­temtől; valószínűleg a Feke­te-tengerbe szórják majd a hamvakat. A Romania Libe­ra című lap egyébként va­sárnap dokumentumot kö­zölt arról, hogy a „nagy tu­dásnak” aposztrofált Elena Ceausescu tízéves koráiban faképnél hagyta az iskolát, s nem is folytatta tanulmánya­it. Véglegessé vált a vezetés hatalmi szervezetének ösz­­szetétele. A Nemzeti Meg­mentési Front Tanácsának elnöke Ion Iliescu, akinek feladatköre azonos az állam­fői jogkörrel. Első alelnök: Dumitru Mazilu. Elnökhe­lyettesek: Cazimir Ionescu, Király Károly. Titkár: Dan Martian. Ők valamennyien tagjai a tanács végrehajtó irodájának. A testületnek összesen tizenegy tagja van, a felsoroltakon kívül Bogdan Teodoriu, Vasile Neacsa, Sil­­viu Brucan, Gheorghe Ma­nole, Ion Caramitru és Ni­­colae Radu is a végrehajtó irodához tartozik. A tanács tizenkét munka­­bizottságot hozott létre. Azok egyike a nemzeti kisebbsé­gek kérdéseivel foglalkozik, és elnöke Király Károly. Rendeletileg szabályozták Romániában a pártok alapí­tására és működésére vonat­kozó előírásokat. A jövőben szabadon alakítható politikai párt vagy társadalmi szerve­zet. Fasiszta célkitűzésű pár­tot, vagy olyan szervezetet, amely az állam­­törvényes­­ rendje ellen küzd, nem en­gednek működni. Az Agerpres román sajtó­­ügynökség új vezérigazgató­ja (Neagu Udroiu) mellett ki­nevezték a televízió és a rá­dió új vezetőjét Aurel Dra­­gos Munteanu személyében. A rádió és televízió nemzeti intézmény, vezetőik nem le­hetnek politikai pártnak a tagjai. Rendelet szabályozza azt is, hogy a politikai pártok munkahelyeken nem szerve­ződhetnek, csak a lakóhelye­ken. A győri választási elnökség közleménye Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy Győr alábbi tanácstagi választókerületeiben január 7-én időközi tanácstagi vá­lasztásra kerül sor: 6. számú tanácstagi vá­lasztókerület. Területe: Ár­pád út 53—57., Bajcsy-Zsi­­linszky u. 411—43., 50—52/c., Batthyány tér 23—25., Gorkij u. 33—55., Lukács S. u. 44— 22., Molnár F. u. Szavazóhelyiség: Ady End­re Művelődési Ház (Gorkij u. 38.). 14. számú tanácstagi vá­lasztókerület. Területe: Ál­mos u. 2—36., Bacsó B. u. 32—44., Bartók B. u. 37— 57/b., Corvin u. 33—59., 46— 48., Felszabadulás út 57—67., Herman O. u. 15—37., 14— 26., Leb­el u., Pablo Neruda u. 3—13. Szavazóhelyiség: Kossuth Zsuzsanna Kollégium (Fel­­szabadulás út 65.). 38. számú tanácstagi vá­lasztókerület. Területe: Ba­logh Á. u., József A. u. 1— 13., Kopja u., Koppány u. 1— 23., Lepke u. 1—3., Levendu­la u., Lovarda u., Mazsola u., Mozsár u., Pannónia u., Rezeda u., Rózsák tere, Sza­badhegyi vasútállomás utcá­ja, Székely u., Traktoros u., Vak Bottyán u. 49—69., Vi­rág u. 2—46., 1—45., Vörös Hadsereg u. 57—103/b, 116— 164/d., Vörössipkás u. Szavazóhelyiség: Kisegítő Általános Iskola (József A. u. 4.). 53. számú tanácstagi vá­lasztókerület. Területe: Bácsai út 21—189., 18—184., Dózsa Gy. rtkp., Galántai út, Ibolya u., Kárász u., Kisduna-laposi dűlő, Körte u., Körtöltés u., Mayer L. u. Ságvári E. u. 92—108., Tábor u. Újfalusi országút, Vízmű u., Zemplén u. Szavazóhelyiség: Mayer Lajos Szakközépiskola (Bá­csai út 55.). A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és 18 óráig tart. A választók nyilvántartá­sa elkészült, valamennyi érintett választópolgárnak névre szóló, írásos értesítést küldtünk a nyilvántartásba történő felvételéről. Az év végi megnövekedett postai forgalom miatt azonban elő­fordulhat, hogy a kézbesítés csak az elkövetkező napok­ban történik meg. Kérjük a választókat, hogy a szavazáskor az értesítést, valamint a személyi igazol­ványukat hozzák magukkal, de az értesítés hiánya — ha az állampolgár a nyilvántar­tásban szerepel — nem aka­dálya a szavazásban való részvételnek. Győr Megyei Városi Választási Elnökség Egy halott, háromszáz sebesült Berlini évkezdés tragédiával Tragédiába torkollott Berlinben az óév búcsúztatása. Kevéssel éjfél után a Brandenburgi kapu keleti olda­lán leszakadt és a tömegre zuhant egy hatalmas tv­­torony, amely egyenesben sugározta az újévi ünnep­lést. A balesetnek egy halálos áldozata van, a sebesül­tek számát háromszázra becsülik, közülük sokak állapota súlyos. A sérültek egy részét nyugat-berlini kórházakban helyezték el. A tragédiát feltehetően az okozta, hogy többen a képernyő állványzatán próbál­tak felkapaszkodni a kapu tetejére. Amikor a konst­rukción egyszerre nyolcvanan voltak, az nem bírta ki a terhelést és leszakadt. A mámoros ünneplésben egyébként legalább 400 ez­ren vettek részt, táncoltak, énekeltek, a két német ál­lam zászlóit lobogtatták. A nyugati oldalon lévők ka­lapácsokkal és vésőkkel estek a falnak. Éjfélkor az üdvrivalgásba robbanó petárdák és pezs­gősüvegek dugóinak pukkanása vegyült. Többeknek sikerült felmászni a kapura, ahonnan olyan zászlókat lengettek, amelyekből kivágták az NDK állami címe­rét. JL BONGO A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése sze­rint a december havi Bongó-sorsolás kihúzott nyerő­száma: 4345 346. A nettó ayewanény&sswsgek a követkentik: — % számjegy: 46 76 Ft, ~ 3. «sámjegy: 348 706 Ft, — 4. számjegy: 5346 7 000 Ft, — 8. számjegy: 45346 76 800 , «• számjegy: 345346 700 000 Ft, — a sorsjegy szám­a: 4 345 346 7 000 000 Ft. KISALFÖLD. Politikai napilap. Szerkesztőség: Győr, Tanácsköztársaság útja 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 15-544. Főszerkesztő: KLOSS ANDOR. Főszerkesztő­helyettes: CSISZKA ANTAL, VARGA LAJOS. Telefon: 13-042. Délutáni szerkesztő: 12-475. Kiadja a Győr Megyei Lapkiadó Vállalat, Győr, Tanácsköztársaság útja 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 15-544. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY igazgató. Telefon: 12-142. Hirdetésfelvétel: 16-313-Telex: 24-364. Fax: 12-142. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a posta­­hivatalokban, a hirlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készíti a Széchenyi Nyomda.­Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507.

Next