Kisalföld, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-02 / 101. szám
1990. május 2., szerda KIMLFÖLD Egy sikercég a rendszerváltásban Földes Imréné állami díjas lemondott Idén lesz nyolcvan éve, hogy Nottingham híres városából Frank Tatham angol csipkegyáros levelet írt Győr polgármesterének, csipkegyárat alapítana Győrött. Két év múlva így is lett, a Gardénia-függöny ma márka az egész világon. A bedolgozókkal együtt majdnem nyolcszáz embernek adnak munkát, számukra létfontosságú: a Gardenia holnap is jól csengő név legyen. Januárban azonban valami történt, a vállalat igazgatója, Földes Imréné állami díjas a munkásságát tisztelők, ismerők számára korábban elképzelhetetlen lépéseket tett. Először kilépett a szakszervezetből. Az ennek nyomán kialakult helyzetről lapunk részletesen beszámolt. Arról akkor még nem tudhattunk, hogy március hetedikén bejegyeznek Győrött egy Csipkeház nevű korlátolt felelősségű társaságot, melynek egyik tulajdonosa a Földes Imréné vezette vállalat, a másik felén pedig az igazgatónő családjának tagjai, egyik lánya, másik veje és többek között volt párttitkára, személyzeti vezetője, rendésze és mások osztoznak. A vállalkozás néhány nappal ezelőtt megkezdte működését az állam által rendelkezésére bocsátott épületben. A szerződésekben nincs semmi szabálytalan. A társaság tagjait, miként Földes Imrénét, teljes joggal megilleti a személyiség védelme, már csak ezért is az ügy minősíthetetlen. Annál inkább, mert ma senki sem mondhatja meg, hogy mondjuk 1991 végéig mennyi jövedelme származik az anyavállalatnak és mennyi a magánvállalkozóknak ebből a korlátolt felelősségű társaságból. Egy kétségtelen, belföldön a Gardénia-függöny hiánycikk, s a vállalkozás elsősorban erre jött létre... Amikor a vállalatnál dolgozó néhány MDF- és SZDSZ-tag ezekben és más ügyekben, párttagságát hangoztatva, kilépett a nyilvánosság elé, Földes Imréné nem várva meg az előzetesen vállalt időpontot, váratlanul nyugdíjba távozott. Április 15-től dr. Pólyák Zoltánná gazdálkodási igazgatóhelyettes vette át megbízatással az igazgatói posztot, a vállalati tanács pályázatot írt ki az igazgatói szék végleges betöltésére. Van még két érdekessége az ügynek. Ha vállalati belső harcokról van szó, el kellene már felejteni a pártok belekeverését. Ha valaki igazat mond, teljesen mindegy, hogy mondjuk a Magyar Demokrata Fórumnak - s ezt 1988-tól nyíltan vállaló -tagja, reméljük soha többet nem ez minősíti a tényeket. A párttagkönyvet hagyjuk csak a portán, amikor a munkahelyre belépünk. A szakszervezet, a munkástanács, a vállalati tanács, a termelési tanácskozás vagy egyszerűen egy öltözőbeli beszélgetés, bármi lehet érdekérvényesítő fórum az állami- vagy magáncégeknél. A másik, talán legfontosabb kérdés, maga a rendszerváltás a vállalaton belül. Ez a hazai méretekben nem óriási cég a világpiacon tekintélyes méretűnek számít. Tegnapi kitűnő eredményei ellenére, holnap több új hatalmas konkurenciával kell megküzdenie. A cseh és a német gazdaság mellett a távolkeleti „kis tigrisek” is mind erőteljesebbek a piacon. Az eddigi pozíció erősítéséhez, ha nem is az elképzelhetetlen, mert elérhetetlen teljes nyugalomra, de az érzelmi elemek csillapítására ma nagy szükség van a Gardenia kapuján belül és kívül is. Egy korszak lezárult, az elmúlt majdnem nyolcvan év alatt a jelenleginél ezerszer rosszabb helyzetből is kiverekedte magát a gyár. Csak az a családi buli, azt tudnám feledni... Horváth Sándor Két éve eredményesen működő kft. felvesz BEDOLGOZÓ CSOPORTOKAT. Felszerelt műhellyel és megrendeléssel rendelkezők jelentkezzenek. Munkabér- és költségtérítésként az anyagmentes árbevétel 55-60%-át fizetjük, az anyagigényességtől függően. Mátrainvest Kft. 1094 Budapest, IX., Tűzoltó u. 77. Telefon: 133-9383, 133-0870, Skiba Imre vagy Deák Áron. *7485/3* pl. Kényelmes szállodai szoba reggelivel 120, Schillingtől! Érezze jól magát Alsó- Ausztria hegyvidékein, csak 50,km-re a magyar határtól. Elkészült új, magyar nyelvű, számos ajánlatot tartalmazó színes katalógusunk. A programajánlat ingyen kapható minden nagyobb utazási irodában, az Österreichwerbung kirendeltségén 1056 Budapest, Vác utca 40., 20.sz.lakás, ■B 01-117 1579 vagy közvetlenül az alábbi címen: Niederösterreich alpin, Raika, A-2680 Semmering Tt 0043 2664/539 Servus in Niederösterreich ... WO FERIEN NOCH FERIEN SINDI Q 1931. február elsején születtem Szverdlovszk területén, Talitszk járásban, egy Butka nevű faluban, ahol már az őseim is éltek. A földet művelték, gabonát vetettek, szóval úgy éldegéltek, mint bárki más. Apám ezen a vidéken talált feleséget is: a faluban voltak Jelcinek és Sztariginok, és ez volt anyám vezetékneve. Összeházasodtak, én hamarosan megszülettem mint első gyermekük. Anyám elmesélte nekem, hogyan is zajlott a keresztelőm. A járásban csak egy templomocska volt, ennélfogva a pap nagyon sok falut látott el. A születési arány meglehetősen magas volt, havonta csak egyszer keresztelt, ilyenkor aztán a papnak rendkívül intenzív volt a munkanapja: a templom tele volt szülőkkel, gyerekekkel. A keresztelő eléggé kezdetleges módszerekkel történt: volt egy dézsa, tele szenteltvízzel vagy vízzel, amibe beletettek valamit. A szertartást végző pap fejjel lefelé belelógatta az ordító kisgyerekeket, amint visszahúzta, keresztet rajzolt fölé, nevet adott neki, majd bejegyezte a parókia anyakönyvébe. Ekkor, paraszti szokás szerint a szülők megkínálták egy pohárka brazskával, azaz házi sörrel vagy pedig vodkával, ki mivel tudta. Minthogy rám csak a nap második felében került sor, érthető, hogy a pap már alig állt a lábán. Anyám, Klavgyija Vasziljevna és apám, Nyikolaj Ignatyevics átadtak a papnak. Ő belelógatott a dézsába, de elfelejtett kihúzni, ugyanis valamiről elkezdett vitázni, tárgyalni a hívők egyikével... Szüleim kicsit távolabb álltak a keresztelőkúttól, így rögtön nem is vették észre, hogy mi történik. De amint rádöbbentek, anyám ordítva rohant a keresztelőkúthoz, lenyúlt értem és kihúzott. Lelket vertek belém... Nem akarom azt mondani, hogy mindez sajátos következtetésre vezetett volna a vallással kapcsolatban, erről természetesen nincs szó. Tény azonban, hogy megtörtént ez a különös eset. Egyébiránt a papot nem nagyon izgatta a dolog. Azt mondta: „Nos, ha ezt a kalandot túlélte, ez azt is jelenti, hogy nagyon szívós, így tehát Borisz lesz a neve.” Így lettem Borisz Nyikolajevics. Nagyon nehéz gyermekkorom volt. Hiányzott az ennivaló, szörnyű éhínség dúlt. A parasztokat erővel kényszerítették a kolhozba, a kulákok likvidálásának időszaka volt. Ezenkívül bandák is garázdálkodtak mifelénk, majdnem mindennap történtek lövöldözések, gyilkosságok, rablások. Azt lehet mondani, így teltek a gyermekéveim. Kevés örömmel, és gondolni sem lehetett szórakozásra vagy nyalánkságokra: túlélni, túlélni - ez volt az egyetlen fontos dolog. Az iskolatársaim közül a vállalkozó szellemmel és a makacsságommal tűntem ki, és így, bár különböző iskolákba jártam, az első osztálytól az utolsóig mindig osztályelső voltam. Gorbacsával akkor ismerkedtünk össze, amikor mindketten első titkárok voltunk, ő a sztavropoli határterületi pártbizottságé, én a szverdlovszki területi pártbizottságé. Eleinte csak telefonos ismeretség volt, telefonon érintkeztünk. Többször is alkalom nyílott arra, hogy segítsük egymást. Amikor a párt központi bizottságának titkárává választották, rögtön gratuláltam neki, kezet szorítottam vele. Majd amikor meglátogattam az irodájában, melegen összeölelkeztünk. Jó kapcsolatban voltunk, és nekem úgy tűnik, hogy akkor, a központi bizottság újonc titkáraként Gorbacsov más volt: nyíltabb, őszintébb. Eltökélt szándéka volt, hogy felhozza a mezőgazdaságot, ápolta a kapcsolatot a köztársaságokkal és a területekkel. Ám akkor történt valami, ami talán az elhidegülés kezdetét jelentette köztünk. Szverdlovszkba érkezett a KB bizottsága, amely a mezőgazdaság helyzetét kívánta fölmérni. Akkoriban gyakori volt az ilyesmi. Namármost a bizottság a pozitívumok mellett nem kevés hiányosságot is megállapított, részben valóságos problémákat, részben azonban a jelentés készítői nyilvánvalóan eltúloztak dolgokat. Kis idő múlva Moszkvába hívattak. A bizottság jelentésében megállapította, hogy Jelcin elvtárs nem objektíven értékelte a terület hiányosságait, nem fogadta el a bizottság következtetéseit és negatívan nyilatkozott a Központi Bizottság Titkársága által hozott határozatról, ezzel megsértette a pártfegyelmet... és így tovább. Ekkor Gorbacsovot is felkerestem. Úgy fogadott, mintha mi sem történt volna, egy kicsit beszélgettünk, és amikor távozni készültem rosszallóan kérdezte: „Láttad a jelentést?” „Igen, láttam” - válaszoltam. „Próbáld meg levonni belőle a tanulságot” - mondta Gorbacsov szárazon. „A határozatból le kell vonni a tanulságot és mi ezt meg is tesszük, a jelentésben megfogalmazott nem objektív tényekről azonban semmiféle következtetést nem tudok levonni.” „Lehet, de mindenesetre vigyázz!” Egyébként Gorbacsov mindig, mindenkit tegez. Senkit sem ismertem, akit magázott volna. A Politikai Bizottság legidősebb tagjait, mint Gromikót, Scserbickijt és Vorotnyikovot is tegezte. Nem mondanám, hogy a jólneveltség hiánya miatt vagy csupán megszokásból, tény viszont, ha tegeznek valakit, rögtön zavarban érzi magát. Én személy szerint nem szeretem ezt a fajta bánásmódot, bár sohasem tettem szóvá. A bizottság jelentésével kapcsolatos ügynek azonban lett folytatása. 1985. április 12-én munkába álltam Moszkvában, mint a Központi Bizottság építésügyi osztályának vezetője. Elszomorított, hogy távoznom kellett Szverdlovszkból, barátokat és munkatársakat hagytam ott. Ott maradt a nekem oly kedves műszaki főiskola, ahol a termelés titkait tanultam, ahol az első lépéseket tettem az adminisztrációtól a politikai munkáig. Végül is minden oda kötött. Ott nősültem meg. Ott lakik a két lányom és az unokám is. És különben is: ötvennégy esztendő nem csekélység. Főleg ahhoz, hogy gyökeresen megváltoztassam az életmódomat és a munkám távlati céljait. Az országban létezik egyfajta Moszkva-szindróma. Meglehetősen egyedülálló módon jelentkezik, a moszkvaiak iránti gyűlölet társul a Moszkvába költözés és a moszkvaivá válás iránti óhajjal. Amikor az SZKP Központi Bizottságának a Sztaraja ploscsagyon levő székházába beléptem, hogy dolgozni kezdjek, semmiféle tiszteletteljes meghatottságot nem éreztem. Jóllehet ez az épület a hatalom fellegvára, az apparátus erejének központja, innen származnak az elméletek, az utasítások, a kinevezések, a nagyszabású, ámde megvalósíthatatlan tervek, a haladásra való biztatások, a kalandor megoldások és a valóságos bűntettek is. Itt hoztak néhány perc leforgása alatt olyan döntéseket, amelyek később évekig felzaklatták a világot, mint például a szovjet csapatok Afganisztánba küldése. (Folytatjuk) Borisz Jelcin, a moszkvai lázadó TŰZKERESZTSÉG 3 Marketing, idegenforgalom, önkormányzat Szakemberképzés a legkorszerűbb szinten Hasznos és akár látványosnak is mondható a megyei tanács és a fővárosi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola együttműködése a szakemberképzés fellendítésében. Március óta már folyik Győrött a vállalkozói és marketing szaküzemgazdász-képzés: az első félévnek több mint száz hallgatója van. Diplomás szakemberek, akik vagy meglévő ismereteiket bővítik, vagy az „idők szelét” érezve akarnak új szakmát szerezni. A hallgatók között sok a kft-ügyvezető, de szép számmal vannak nagyvállalatok vezető munkatársai is. A megyei tanács és a főiskola szervezésében szeptembertől szintén Győrben idegenforgalmi és szállodás szaküzemgazdász-képzés is kezdődik. Feltétel persze a kellő létszám, minimum ötven hallgató. Úgy tűnik, nem kell félni, hogy a kezdeményezés érdektelenségbe fullad: mindkét „üzletág” egyre népszerűbb. A képzés négy féléves, félévenként nyolc alkalommal teljes napos konzultációval, összesen tizenegy tantárggyal. A hallgatók mindenből a legkorszerűbb, legfrissebb ismeretanyagot kapják, olyanynyira, hogy ezekből jegyzetek, tankönyvek még szinte nincsenek is. Az itt szerzett diplomát a képesítéshez kötött szakmák között ismerik el. Az idegenforgalmi és szállodás szaküzemgazdász-képzésre azok jelentkezhetnek, akiknek főiskolai vagy egyetemi végzettségük van. Feltétel a nyelvismeret is, a jelentkezőknek legalább egy nyelvből középfokú vizsgával vagy olyan ismerettel kell rendelkezniük, hogy a második év végéig nyelvvizsgát tehessenek. Ezt egyénileg kell megszerezni, nyelvvizsga nélkül nem kaphatnak diplomát. Elkészült már a részletes tájékoztató és a jelentkezési lap is. Jelentkezni a megyei tanács termelési, ellátási és piacfelügyeleti osztályán Lengyel Károlynál, a főiskola helyi szakfelelősénél lehet. A határidő: június 20. (A konzultációk helye, csakúgy mint a vállalkozói és marketing szaküzemgazdász-képzés esetén, a megyei tanács székházának nagytanácsterme.) Az említett együttműködés a leírtakkal még korántsem merül ki. Jelenleg tartanak a tárgyalások a megyei tanács, a kereskedelmi főiskola és az államigazgatási főiskola között. Elképzelhető, hogy még az idén sikerül beindítani - a többihez hasonlóan regionális jelleggel - az önkormányzati vállalkozó szaküzemgazdász-képzést is. A maga nemében ez eddig egyedülálló, tehát kísérletről van szó. Minden valószínűség szerint sikerrel jár, hiszen az önkormányzatban dolgozó szakembereknek a jövőben nem csupán igazgatási, hanem vállalkozói feladataik is lesznek. Ez pedig magas szintű, korszerű képzettség nélkül aligha teljesíthető. A képzés tematikáját már lényegében egyeztették, néhány részlet kidolgozása van hátra, hogy beindulhasson a kísérlet, amely feltehetően országosan is el fog terjedni. J. F.