Kisalföld, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

*___________________ Interjú Szaddám Huszeinnel Az olaj kétélű fegyver Szaddám Huszein iraki elnök hétfőn interjút adott a CNN amerikai tévétársaság bagdadi tudósítójának. Az iraki vezető egyebek között azt nyilatkozta Pe­ter Anettnek, a CNN tudósítójának: nem tudja meg­jósolni a háború időtartamát, de imádkozik azért, hogy ne folyjon sok vér. Kijelentette, hogy Scud-ra­­kétáit atom-, vegyi-, illetve biológiai töltetű robbanó­fejekkel is el lehet látni, de imádkozik, hogy ne kell­jen ilyen hadviselést folytatnia. Kilátásba helyezte, hogy ugyanolyan fegyvereket fog használni, amelye­ket a szövetségesek vetnek be Irak ellen. Az újságírónak arra a kérdésére, amely szerint Irak kuvaiti olajat zúdított a tengerbe, Szaddám Huszein azt válaszolta: az Egyesült Államok is felhasználta már fegyverként az olajat. Ha az iraki parancsnokok önvédelmi célokból használják fel az olajat, akkor ez igazságos. A stratégiai fontosságú helyekre elhurcolt szövet­séges hadifoglyokról szólva az elnök azzal érvelt, hogy a nyugati országokban tanuló iraki diákokat is igazságtalanul internálták, és sok más országban sújt­ják megszigorításokkal az iraki származású arabokat. Az Iránban lévő iraki harci gépek kérdését kom­mentálva Szaddám Huszein elmondta: mind Teherán, mind pedig Bagdad a háborút a hit és a hitetlenek kö­zötti harcnak fogja fel. Kijelentette, hogy tisztelet­ben tartja Iránnak a repülőgépekre vonatkozó bármi­féle döntését. Irán, mint ismeretes, a harci cselekmé­nyek végéig visszatartja a gépeket és azok pilótáit. Végül győzelmének esélyeiről szólva Szaddám Hu­szein kijelentette: legcsekélyebb kétsége sincs afelől, hogy győzni fog. JOMLFO­LD 1991. január 30., szerda Lemondott a francia védelmi miniszter Az Öböl-háború miatt le­mondott tisztéről Jean-Pierre Chevenement francia védelmi miniszter, aki kezdettől fogva ellenezte Franciaország rész­vételét a katonai akcióban. Francois Mitterrand elnök Pi­erre Joxe eddigi belügymi­nisztert bízta meg a védelmi tárca vezetésével. Az elnök­höz intézett levelében Cheve­nement arra hivatkozik, hogy már decemberben kifejtette álláspontját az elnöknek, s azt hangoztatja, hogy jelenleg „az események teljes erővel éreztetik hatásukat”. ,A há­ború logikája azzal a kocká­zattal jár, hogy napról napra távolabb kerülünk az Egye­sült Nemzetek által meghatá­rozott céloktól" - írta a lemon­dott védelmi miniszter. Az 51 éves Chevenement hetek óta a támadások kereszttüzében állt, mivel az általa vezetett szocialista párti frakció hívei, de egyes nyilatkozataiban ő maga is, ellenezték Francia­­ország katonai részvételét egy Irak elleni háborúban. A frak­ció több tagja január 16-án a francia kormánynak adandó felhatalmazás ellen szavazott a képviselőházban és a sze­nátusban, s ellenük a párt vezetése fegyelmi akciót indí­tott - békén hagyva akkor a minisztert. A jobboldal azon­ban napról napra követelte Chevenement távozását, s a Szocialista Párton belül is he­ves támadások érték. Bár a miniszter végrehajtotta Mit­terrand utasításait Francia­­ország katonai részvételét il­letően, ellenzését egy pillant­­ra sem rejtette véka alá, ha a nyilvánosság előtt vissza is fogta azokat. A húzóágazat gondjai Csökkent az Idegenforgalomi Alap Köztudott, hogy a magyar idegenforgalom egyre dinami­kusabban fejlődik, aminek eredményeként évente több száz millió dollár jut a magyar gazdaságnak. Nem véletlenül nevezte Antall József minisz­terelnök programnyilatkoza­tában húzóágazatnak a ma­gyar idegenforgalmat. Minde­zek után megdöbbenve vet­tük tudomásul, hogy az idei költségvetésben az Idegenfor­galmi Alap részére a tavalyi 1,2 milliárd forint helyett mindössze 600 millió forint jut. A Magyar Idegenforgalmi és Gasztronómiai Újságírók és írók Egyesülete hétfőn Bu­dapesten, a Kongresszusi Központ Pálma­termében eb­ben az ügyben tartott tanács­kozást. Gyapay Dénes, az egyesü­let elnöke méltatlannak tar­totta az idegenforgalom ilye­tén történő érdekcsökkenté­sét. Balogh Ottó, az Országos Idegenforgalmi Hivatal fej­lesztési osztályának vezetője ismertette az újságírókkal az Idegenforgalmi Alap történe­tét, amelyet a 30-as években hoztak létre a MÁV vasútje­gyeinek bevételéből. 1964- ben alakult újjá, és mai napig működött az alap. 1989-ben újra szabályozták. Háromfaj­ta jelentőséggel is bír. Minde­nekelőtt az idegenforgalmilag érdekelt területek infrastruk­túrájának gyorsított fejleszté­sét szolgálja, támogatja nem­zeti propagandánkat és kul­turális eseményeinket, pályá­zati rendszer keretében foga­dóképességünk fejlesztését is elősegíti. Az elmondottakból látszik az IFA jelentősége. Dr. Simóka Kálmánné, a Pénz­ügyminisztérium főmunka­társa bejelentette, hogy a költségvetés előkészítése so­rán két alkalommal az IFA nem is szerepelt annak téte­leiben. A végleges tervezetben azonban az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumon keresz­tül mégis 600 millió forintot juttattak az IFA-nak. Tudják, hogy ez az összeg kevés, de a jelenlegi helyzetben több nem jut. A megoldást abban látja, hogy mindenekelőtt a helyi önkormányzatok is járulja­nak hozzá bizonyos összeggel az idegenforgalom fejlesztésé­hez, tegyék mindazok ugyan­ezt, akik nem kevés hasznot húznak a hazánkba látogató turisták pénzéből. Bízik ab­ban, hogy hamarosan a Par­lament elé kerül az államház­tartási törvény, amely remél­hetőleg gondoskodik­ az ide­genforgalom anyagi támoga­tásáról. Egyébként az Idegenforgal­mi és Gasztronómiai Újságí­rók és írók Egyesülete az em­lített témában a közeli jövő­ben közleményt tesz közzé. I. B. Közös elhatározással elhalasztották a csúcsértekezletet A februárra tervezett szov­jet-amerikai csúcstalálkozó elhalasztását sokrétűen kom­mentálták kedden este az amerikai tv- és rádióhálóza­tok. Egyetértés volt abban, hogy a közös elhatározásból való halasztás mindkét fél ér­dekeit szolgáló kompro­misszum: a bejelentés nem említette, hogy a csúcs kito­lásában a balti helyzet is sze­repet játszott - viszonzásul pedig a Szovjetunió felhagyott a korábban „túlzottnak" ítélt iraki amerikai hadviselés bí­rálatával. Az ABC-hálózat kommen­tárja szerint végül is a START-szerződés dönti majd el, lesz-e csúcs: amennyiben sikerül olyan szerződést ki­dolgozni, amelyet az amerikai­­ szenátus törvénybe iktat, Bush el fog menni Moszkvá­ba, hiszen érdeke, hogy Gor­bacsov aláírja a szerződést - amíg még a helyén van. Jacques F. Poos luxembur­gi külügyminiszter, az EK ta­nácsának soros elnöke, aki kedden tárgyalt James Baker amerikai külügyminiszterrel, a sajtó előtt kijelentette:­­ ele­ve nyilvánvaló volt, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági és pénzügyi támo­gatás a reformok, a demokra­tizálás folytatásának függvé­nye. A jelenlegi nehézségek ellenére (Bakerrel összhang­ban) úgy véljük, hogy a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsola­tokat ápolni kell, különös te­kintettel a START-tárgyalá­­sokra. Baker közölte vele, hogy eddig semmi jele a Szov­jetunió eltávolodásának az Irak-ellenes koalíciótól, mon­dotta Poos, aki elmondta: az EK meg fogja hívni az új szov­jet külügyminisztert, hogy folytassák az elődje, Eduard Sevardnadze lemondásával megszakadt párbeszédet. Vezérváltás az OKGT-nél Az utóbbi napokban a közvéleményt fokozot­tan foglalkoztatja a ma­gyar olajipar helyzete. Ezért az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium az alábbiak közlésére kérte az MTI-t. „ 1990 novemberében a kormány felhatalma­zásából az ipari és ke­reskedelmi miniszter a magyaroszági olaj- és földgáztermelés-forgal­­mazás szervezeti átala­kítására miniszteri megbízottat nevezett ki. Tekintettel az OKGT- átalakítás előrehaladá­sára és a jelenlegi vezér­­igazgató - Zsengellér István - ez éves nyug­díjjogosultságára, Bod Péter Ákos ipari és ke­reskedelmi miniszter az alábbiak szerint intéz­kedett. Zsengellér Istvánt áp­rilis 18-i hatállyal a ve­zérigazgatói munkakör­ből felmenti, ez év októ­ber 18-cal nyugdíjba vo­nulása miatt munkavi­szonyát megszünteti. Áprilisig Zsengellér Ist­ván feladata a munka­körátadás írásbeli elő­készítése, és az OKGT 1990-es mérlegének jó­váhagyása.” Esti kommentár Mégsem kár Mármint mégsem kár a benzinért. Nem volt hiába az olajos-benzines OKGT, azaz az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek emlegetni, eszébe idézni, hogy Öböl-hábo­rú ide és oda, harminc valahány dollárról húsz dollár körül álldogál a kőolaj világpi­aci ára és hozzáértők további csökkenést remélnek. Akár 10-12 dolláros áron stabi­lizálódhat - állítják. A jelek szerint az OKGT vette a célzáso­kat. Képviselőjük tegnapi bejelentése sze­rint februárban akár egy-két forinttal csök­kenhet a hazai töltőállomásokon a benzin ára. Ha arra gondolunk, hogy nemrég - már az üzemanyagok legutóbbi áremelése után - a forint leértékelésére célozva továb­bi drágulást helyeztek kilátásba, akár ör­vendetesnek is tekinthetjük a fordulatot. De persze, ne kiabáljuk el. Várjuk meg, míg csakugyan olcsóbb lesz, ha olcsóbb lesz a benzin. Mert sok éve egyfolytában csak fel­jebb pörgették az üzemanyagkutaknál a számlálót. Csak az igazán jó emlékezetűek tudják, hogy nem is a ködbe vésze időben a 86-os oktánszámú benzin 3, a szuper 4 forintba került. Amennyiben valóban csökkenni fog a benzin ára, nagyon is gyanítható, hogy a kőolaj külpiaci árának csökkenése mellett nem is elhanyagolható szerepe lesz annak, hogy az OKGT már nem az egyetlen a ha­zai kőolajpiacon. Országgyűlési összefoglaló Határozatképtelennek bi­zonyult reggel 9 óra 4 perckor az Országgyűlés, mivel a kép­viselőknek csupán 44 száza­léka tartózkodott az üléste­remben. Az elnöklő Szűrös Mátyás kérte a folyosón tar­tózkodókat, hogy foglalják el helyüket a széksorokban, így 9 óra 6 perckor már 191 kép­viselővel határozatképessé vált a plénum. Horn Gyula, a Külügyi Bi­zottság elnöke bejelentette: hétfőn este az Alkotmányügyi és a Külügyi Bizottság együt­tesen megtárgyalta a Vilnius­ban, illetőleg Budapesten fel­állítandó magyar-balti parla­mentközi irodákról szóló or­szággyűlési határozati javas­latot, és úgy döntött, hogy a bizottság az indítványt átdol­gozás miatt visszavonja, és azt egy későbbi időpontban terjeszti majd elő. Az SZDSZ és a Fidesz frakció nevében Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) ki­sebbségi véleményt jelentett be, amelyet a következő ülésszakon terjesztenek a plénum elé. Az Országgyűlés kedd déle­lőtt határozatot hozott arról, hogy a Magyar Parlament el­fogadja az Észak-Atlanti Köz­gyűlés legutóbbi, londoni ér­tekezletén felajánlott társult­tági státuszt. Ennek megfele­lően a magyar törvényhozás képviselői a jövőben részt vesznek a NATO-parlament tanácskozásain, a plenáris üléseken csak­úgy, mint a bi­zottsági munkában, s tanács­kozási, javaslattételi joggal részt vállalhatnak az európai együttműködés formálásá­ban. A plénum az ebédszünet előtt lezárta az országgyűlési képviselők választásáról szó­ló 1989. évi XXXIV. törvény módosításával foglalkozó tör­vényjavaslat általános vitáját. Hack Péter (SZDSZ) azt indít­ványozta, hogy az időközi vá­lasztás során az a jelölt váljék képviselővé, aki - függetlenül a szavazáson résztvevők szá­mától - a legtöbb érvényes szavazatot, de legalább a sza­vazatok egynegyedét meg­szerzi. Javaslata szerint az esetleges második fordulóban azok a jelöltek indulhatná­nak, akik az első fordulóban legalább az érvényes szavaza­toknak legalább 15 százalé­kát megkapták. A kormány­­párti képviselők az elképze­lést elutasították, egybecsen­gő véleményük szerint a rész­vételi szám eltörlése passzivi­tásra ösztönözné a választó­kat. A függetlenek soraiból Dénes János úgy fogalmazott, hogy a „limbó-léc” javaslat el­fogadhatatlan a magyar nép számára. Vastagh Pál, az MSZP frakció nevében egyet­értett Hack Péter azon véleke­désével, hogy a választókat nem a részvételi arány meg­határozása készteti a szava­zásra. Véleménye szerint ésszerű korlátokat kellene ta­lálni, ezért azzal a szabadde­mokrata módosító javaslattal értett egyet, amely szerint az első fordulóban 25 százalé­kos részvételhez kellene köt­ni a szavazás érvényességét. A vitában a Fidesz frakció tar­tózkodott a véleménynyilvá­nítástól. A délutáni tárgyalás során - az interpellációk és a kérdé­sek mellett - a képviselők döntöttek néhány társadalmi szervezet ideiglenes támoga­tásáról. Ezt az tette szüksé­gessé, hogy a támogatások elosztására vonatkozó javas­lattal még nem készült el az illetékes ideiglenes parlamen­ti bizottság, ám több társa­dalmi szervezet működéséhez elengedhetetlen az átmeneti finanszírozás. A keddi ülésnap utolsó mo­mentumaként a képviselők elfogadták azt az országgyű­lési határozati javaslatot, amely öt társadalmi szerve­zetnek - a Magyar Vöröske­resztnek, a Hallássérültek, a Mozgáskorlátozottak, vala­mint a Vakok és Gyengénlá­­tók Országos Szövetségeinek és a Magyarok Világszövetsé­gének­­ adja meg a folyama­tos tevékenységükhöz szük­séges összeg első részletét. A szovjet laktanyák hasznosításáról A volt szovjet ingatlanok hasznosításával foglalkozó tárca­közi bizottság február 1-jén tartja következő ülését a Pénz­ügyminisztériumban. A tervek szerint megtárgyalják a Szent­endre, Baj, Fertőd, Győr, Dombóvár, Komárom, Székesfehér­vár és Szolnok területén, valamint a Budapesten a XVIII. ke­rület Halomi úton található laktanyák sorsát, s messzeme­nően figyelembe veszik a helyi önkormányzatok igényeit és elképzeléseit. KISALFÖLD, Nyugat-dunántúli napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Telex: 24-364. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. Kiadja a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY ügyvezető igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetésfelvétel: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készül a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomás: Széchenyi Nyomda. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507. A soproni kiadás azonosító : ISSN 0866-4501

Next