Kisalföld, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

4 A város és polgárai érdekében átalakul a hivatali szervezet Az önkormányzatok megszületése óhatatlanul ma­ga után vonja a hivatali apparátusok átszervezését. Nem öncélúan, hanem egyértelműen tiszta viszonyo­kat teremtve, a feladatokhoz igazítva a szervezetet, hogy a hivatalba tévedt ember ne a „weberi értelme­zéstől” messze került bürokrácia labirintusaiban ke­ringjen reményét vesztve, hanem gyors, pontos in­formációkkal felvértezve, szakértő apparátus segít­se megoldani mindennapi ügyes-bajos dolgait. Sopron a közelmúltban fo­gadta el az önkormányzat, a megyei jogú város új közigaz­gatási struktúráját. A polgár­­mesteri hivatal szervezeti fel­építéséről dr. Bihari Istvánt, a város jegyzőjét kérdeztük. - Milyen szempontok vezé­relték az új szervezet kialakí­tását? - Abból indultunk ki, hogy olyan, minőségileg új szerve­zetet kell kiépítenünk, amely egyrészt alkalmas a közgyű­lés hatáskörébe tartozó ön­­kormányzati ügyek szaksze­rű előkészítésére, a hozott döntések végrehajtásának megszervezésére, másrészt pedig a központi jogszabályok alapján a város közigazgatá­si szerveinek, tisztségviselői­nek hatáskörébe tartozó ügyek színvonalas, a város és az ügyfelek érdekeit messze­menően figyelembe vevő inté­zésére. - Ez azt jelenti, hogy meg­szűnnek az osztályok és fela­datorientált szervezet alakul ki? - Igen. A jövőben élesen el­válnak egymástól a korábban összemosódó várospolitikai, koncepcionális kérdésekkel foglalkozó szervezeti egysé­gek, az úgynevezett törzskar a hatósági ügyeket intéző igazgatóságoktól, hivatalok­tól. - Milyen előnyei lesznek a korszerű közigazgatás szer­vezési elvei szerint felépülő hi­vatalnak? - Az elkülönült ágazati ér­dekek ütköztetése helyett a komplex - a város egészében gondolkodó - szemléletet és magatartásmódot teszi irány­adóvá. A polgármesteri hiva­talon belül világos és egyér­telmű felelősségi viszonyok alakulnak ki, és, mint már említettem, a koncepcionális ügyek intézése szétválik a tö­megesen jelentkező nem egy­szer rutinszerű és mechani­kus ügyintézést igénylő fel­adatoktól. - Az átszervezés jelent-e lét­számcsökkentést is? - Elsősorban hosszabb tá­von igen, mert például a vál­lalkozási és vagyonkezelési titkárság a későbbiekben részvénytársasággá alakul­hat, vagy a városi adóhivatal távlatilag önálló adó- és ille­tékhivatallá szerveződhet. Nem célunk egyébként, hogy mindenáron csökkentsük a létszámot - de erre is sor ke­rülhet —, hanem ütőképes, felkészült, megbecsült appa­rátust szeretnénk. - Mi lesz a sorsa a vezető beosztású dolgozóknak? El­­küldik-e őket, vagy pályáz­hatnak az új tisztségekre? - Senkit sem küldünk el, viszont az új szervezet vezetői helyeire pályázatokat írunk ki. A pályázatból senkit sem zárunk ki, tehát a jelenlegi vezetők is pályázhatnak. - Kivel bírálják el a benyúj­tott pályamunkákat? - A munkáltatói jogkör a polgármester kezében van. A kiválasztásban az önkor­mányzat tagjaiból és külső szakértőkből álló bizottság segíti majd. A testület egyet­értési jogot gyakorol. - A kialakításra kerülő szervezet milyen garanciákat nyújt az ügyfelekkel való fog­lalkozás színvonalának növe­lésére? - A jelenlegi ügyfélszolgála­ti gyakorlat helyett létrehoz­zuk az ügyfélszolgálati irodát, és így lehetővé válik, hogy az állampolgárok egy-egy kisebb ügyet - a hét bármely napján - azonnal elintézhessenek, vagy pontos információkat kapjanak. - Mikorra várható a szerve­zet kiépítése? - A vezetői állásokat meg­hirdetjük - február 25. a ha­táridő -, ezért március 1-jétől folyamatosan megalakulhat­nak az új szervezeti egységek. - A vázolt konstrukció vég­leges, vagy kisebb módosítá­sok még elképzelhetők? - Még számos jogszabály várat magára, ezért csak ar­ra vállalkozhattunk, hogy a legfontosabb elemeket hatá­rozzuk meg, nyitva hagyva a racionális továbbfejlesztés le­hetőségét. Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának szervezeti felépítése POLGÁRMESTER JEGYZŐ Törzskari egységek - Polgármesteri titkárság - Önkormányzati titkárság -Törvényességi felügyeleti és jogi titkárság - Koordinációs és informatikai titkárság - Várospolitikai titkárság = oktatási felügyelő = művelődési és ifjúságpolitikai felügyelő = testnevelési és sportfelügyelő = egészségügyi felügyelő (városi főorvos) = kereskedelmi felügyelő = idegenforgalmi felügyelő = környezetvédelmi felügyelő = városi főépítész (alternatíva: főépítészeti kollégium) - városi főmérnök - Vállalkozási és vagyonkezelési titkárság (távlatilag részvénytársasági formában működő szervezetté válik) - Revizori csoport - Ellátó szervezet (Gondnokság) - Városi rendezvényiroda Igazgatási és városüzemeltetési egységek Közigazgatási Igazgatóság - Valamennyi általános igazgatási és ható­sági ügy, kivéve az építéshatósági ügyeket) Intézményfelügyeleti Igazgatóság - egészségügyi - oktatási - művelődési - sport - ifjúsági - szociális intézmények Városi Főkönyvelőség Városi Adóhivatal (Távlatilag Városi Adó- és Illetékhivatal) Műszaki Hivatal (Építéshatósági ügyek - infrastrukturális ügyek) Szociális, Gyámügyi és Lakáshivatal 1991. február 1., péntek Már korábban is sejteni lehetett, hogy a polgármester-választáshoz ha­sonlóan az alpolgármesterek kérdésében sem jutnak könnyen egyezség­re a pártok Sopronban. Ezt erősítette meg a Fidesz-frakció szerda dél­utáni sajtótájékoztatója. Továbbra is nyitott a kérdés, hogy egy vagy két alpolgármestere lesz-e a városnak, továbbá: ki(k) legyen(ek) az(ok), me­lyik párt tagja(i), testületi tag(ok), vagy netán valamelyik párt külső je­löltjek­) és milyen feladatot lásson, lássanak el? Fidesz: kiszorítva a hatalomból? Nincs megállapodás az alpolgármester(ek)ről A Fidesz önkormányzati tagjai, mint ezt Ágota Gábor frakcióvezető és Sass László képviselő kifejtették, két al­polgármester mellett teszik le a voksukat. A legutóbbi párt­közi egyeztetésen nem szüle­tett megállapodás. Az SZDSZ - hallottuk - két alpolgármes­tert szeretne. Közülük az egyik a testületi ülések előké­szítésével és a bizottságokkal foglalkozna, a másik pedig gazdasági kérdésekkel. Egy alpolgármestert ők jelölné­nek. Az MDF egy alpolgár­mesterben gondolkodik, ugyanúgy, mint az MSZP. A kereszténydemokraták szin­tén két alpolgármestert lát­nának szívesen. A Fidesz véleménye szerint abból kell kiindulni, hogy Sopron a jövőben kulturális, idegenforgalmi és kereskedő­várossá fejlődik, ezért e terü­letekhez kell megfelelő alpol­gármestereket keresni, pon­tosabban csak az első kettő területhez, mert az SZDSZ ál­tal jelölt polgármester kitűnő­en ért a kereskedelemhez. Az előzetes tárgyalások alapján biztosra vehető, hogy az egyik alpolgármester személyében nem lesz vita, ha a testület két alpolgármester mellett dönt, s dr. Czike Albert képvi­selőt, az MDF helyi elnökét mindegyik párt elfogadja. Az SZDSZ jelöltje nem önkor­mányzati tag, így megválasz­tása esetén tovább erősödne a frakciójuk. A Fidesz viszont politikai kérdésként veti fel a problémát. Az eddigi gyakor­lat azt mutatja - fejtették ki a tájékoztatón -, hogy megpró­bálják kiszorítani őket a ha­talomból, példaként említve, hogy egyetlen bizottság veze­tője sem a Fidesz képviselője, mert az MDF-SZDSZ „rej­tett koalíció” meggátolta, hogy ilyen funkcióhoz jussa­nak. A közvélemény előtt a tes­tület egésze viseli a felelős­séget, valójában azonban a Fidesz nem vehet részt a ha­talom gyakorlásában, kü­lönösen akkor, ha egyik al­polgármester sem lesz fide­­szes. Jelöltjük van és remélik - bár nincsenek illúzióik -, hogy a választások eredmé­nyeinek megfelelően az egyik alpolgármester soraikból ke­rül ki. Az Országos Műemléki Felügyelőség soproni kőszobrász műhelyében Oszlánczi Csaba restaurálja a Hátsókapu és a Várkerület sarkán lévő ház timpanonjának szfinxeit.­­ A hat szoborból a második világháborúban 4 teljesen tönkrement, ezek pótlásá­ra másolatokat készítenek, a felvételünkön láthatókat pedig eredeti formájába ál­lítják vissza. Tapasztalatok és hagyományok A Soproni Polgármesteri Hivatal szervezeti modell­jének kialakításakor figyelembe vették a fejlett ön­­kormányzati tapasztalatokkal rendelkező nyugat-eu­rópai szervezeti megoldásokat, áttekintették a hazai önkormányzati hagyományokat, ezen belül is elsősor­ban Sopron Szabad Királyi (majd törvényhatósági jo­gú) Város közigazgatási szervezetének alakulását a múlt század végétől az 1940-es évekig. Építettek azokra a hasznos felvetésekre, amelyeket a városi ta­nács apparátusa az elmúlt év, illetve az utóbbi hóna­pok során tett a tanácsi szakigazgatási szervezet struktúrájában lévő ellentmondások feltárásával, és természetesen figyelembe vették a megyei jogú ön­­kormányzati szerepkör új feladatait is. Az oldalt összeállította: HORVÁTH FERENC

Next