Kisalföld, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

1991. május 2., csütörtök KIMAFOLD Göncz Árpád üzenete a munkavállalókhoz (Folytatás az 1. oldalról) A munkavállalók sürgős szükségét érzik, elvárják, hogy minden szinten beleszó­lásuk legyen tulajdon sorsuk irányításába, hogy vállalati szinten egyazon törvényi vé­delem illesse meg valamennyi szakszervezet helyi képviselő­jét, hogy a privatizáció során helyi szervezeteik kimerítő tá­jékoztatást kapjanak mind a privatizálandó vállalattól, mind a Vagyonügynökségtől, ágazati, iparági, szakmai szervezeteik pedig szót kapja­nak az általuk képviseltek jö­vőjének kialakításában. Jo­gos követelésük, hogy a sor­sukat, szociális helyzetüket meghatározó törvények meg­alkotása során hangjukat hallathassák és meghallga­tást nyerjenek. Hogy ez mi­lyen hatásos, az az erejüktől függ - erejük pedig a szak­­szervezetek együttműködésé­től. Mindezek megkövetelik a munkavállalók és érdekkép­viseleti szerveik jogait és kö­telességeit magába foglaló korszerű, az európai normák­nak megfelelő érdekképvise­leti törvény megalkotását, ami nem történhet meg a szakszervezetek közreműkö­dése és egyetértése nélkül. Meggyőződésem, hogy a ki­egyensúlyozott társadalmi fejlődés kulcsa a munkaadók és a munkavállalók érdek­­képviseleti szerveinek felelős párbeszéde, a világos érdek­vonalak mentén szabadon szerveződő társadalom pedig a parlamentáris demokrácia, az eredményes kormányzat társadalmi alapja és előfelté­tele. Magánemberként erkölcsi, a Magyar Köztársaság elnö­keként hivatali kötelességem, hogy erre irányuló törekvései­ket hazánk érdekében min­den erőmből támogassam. Képviselőink fóruma A munkavállalói érdekvédelemről A szakszervezeti esély­­egyenlőség és a szerződés szabadságának alapelveit vallva, értékelni kell a mun­kavállalói érdekvédelem je­lenlegi helyzetét. Ennek alap­ján megállapítható, hogy nem biztosított sem a szakszerve­zeti esélyegyenlőség, sem a szerveződés­­ szabadsága. Nincs intézményesített bele­szólás-részvétel a gazdasági egységeknél. Nincs fenyege­tettsége a szerveződés sza­badsága megsértőinek. Nincs országosan kiépített konflik­tuskezelő hálózat. A szakszervezeti vagyoni kérdések lezáratlanok, és a szakszervezetek közötti tár­gyalások eddig nem vezettek eredményre - áldatlan és ter­­méktelen viták gátolják a munkavállalói érdekvédelem fejlődését. Szorgalmazni kell, hogy a szakszervezetek záros határidőn belül tegyenek kí­sérletet a megegyezésre. Amennyiben ezek nem vezet­nének eredményre, elenged­hetetlen a parlament beavat­kozása, de tekintettel ennek politikai súlyára, pártközi tárgyalások szükségesek, aminek általános fóruma le­het a hatpárti tárgyalássoro­zat. Az MDF-frakció hónapok­kal ezelőtt kezdeményezte e téren a frakcióközi megegye­zés létrejöttét, de a tárgyalá­sok részben a szakszerveze­tek közötti viták miatt meg­akadtak. Az eddigi sikertelen kísérletek tanulságai és a helyzet tarthatatlansága mi­att szükséges, hogy szakszer­vezeti megegyezés hiányában a legitim és tárgyalóképes munkavállalói érdekképvise­letek létrejöttének feltételeit a parlament teremtse meg. En­nek érdekében támogatni kell a Liga és a MOSZ (Munkásta­nácsok Országos Szövetsége) kezdeményezését, hogy a parlamenti pártok jussanak megállapodásra a munkavál­lalói érdekvédelmi szerveze­tek megújítása, a szakszerve­zetek közötti választás szük­ségességében. A szabad szervezkedés vé­delmének garanciákat kell te­remteni. Szülessenek meg azok a jogszabályok, illetve jogszabályi módosítások, amelyek révén komoly fenye­getést kapnak azok, akik gá­tolják a munkavállalókat alapvető alkotmányos jogaik gyakorlásában. A kormány harmonizálja a magyar jog­renddel a Magyarország által is elfogadott nemzetközi kon­venciókat, és biztosítsa ezek érvényesülésének figyelem­mel kísérését szervezetrend­szerén keresztül. A szakszervezeteket és munkástanácsokat be kell vonni a munkavállalókat és azok gazdasági, szociális kö­rülményeit meghatározó dön­tésekbe. Üdvözölhető az érdekképvi­seletek tripartizmus elvén történt kiépítése országos és regionális szinteken, de a fo­lyamat nem befejezett. a. / Az üzemi szintű szak­­szervezeti munkán alapuló, az ott működő szakszerveze­tek alapvető jogait (pl. helyi szintű kollektív szerződéskö­tés joga) nem korlátozó üze­mi tanács rendszerének in­tézményéről törvényt kell al­kotni. b. / Az üzemi tanács hagyo­mányos jogosítványain túl az állami vállalatok privatizáció­jával kapcsolatosan a dolgo­zók összességének lehetősé­get kell kapniuk a privatizá­ció ellenőrzésére, esetleges saját alternatívák (MRP, el­lenterv benyújtása) megtéte­lére. c. / Új Munkatörvénykönyv megalkotása, amely a munka világának piacgazdaságok­ban szokásos szereplőinek és technikáinak fokozatos kiala­kulásával számol. d.­­ A kiemelkedően pozitív foglalkoztatási törvény és az annak megfelelő intézmény­­rendszer után egy országos konfliktuskezelő szolgálat lét­rehozása szükséges- e.­­ A társadalombiztosítá­si önkormányzatba választá­sok alapján kell bevonni a munkavállalók képviselőit. A munkavállalói érdekvé­delem törvényi szabályozása természetesen csak kereteket adhat, hiszen a demokrati­kus államrendben a szabad választáson alapuló érdek­­képviseleti szerveződés válhat igazán legitimmé. Dr. Székelyhídi László (MDF) Sóhaj a túlvilágról Történt pedig, hogy az áramszolgáltató vállalat díj­beszedő és villanyóra-leolva­só embere telefonon felhívta a társasház egyetlen telefonnal bíró lakóját, és minden beve­zetés nélkül megfenyegette. Vegye az illető tudomásul, to­vábbá mindenki abban a nyavalyás épületben, hogy ő, mármint a díjbeszedő és vil­lanyóra-leolvasó kikapcsol­tatja az áramot a lakásaik­ban. Az egyetlen a társasház­ban, akinek telefonja volt, és akit igencsak váratlanul ért az áramszolgáltató emberé­nek fenyegetése, nem éppen fiatal már, hölgy ráadásul, ciki érzékeny a durva szavak­ra. Ezért aztán bátortalanul azt tudakolta a szolgáltató fegyverhordozójától: ugyan mit vétettek, amiért ezt a sor­sot szánja neki az illető. Még kérdi? - csattant fel a telefo­náló. A ház közös képviselő­jének már egy hete naponta hiába dobja be levélszekré­nyébe a felszólítást, nem haj­landó kiegyenlíteni a számlát. De jó uram! - mondta erre mentegetőzve a megfenyege­tett hölgy, hiszen a közös képviselőt tíz napja kórházba vitték, és két napja meghalt. Aki azt gondolja, döbbent csend fogadta a telefonvonal végéről a hölgy közlését, su­ta mentegetőzés, ilyenfor­mán, hogy persze így mind­járt más a dolog, szóval aki ezt gondolja, téved. Őt nem érdekli, mondta a férfi, hogy ki halt meg és ki nem, ha azonnal nem fizet­nek, kikapcsoltatja az ára­mot. A közös képviselőt persze érdekelné a dolog, nyilvánva­lóan készségesen megmagya­rázná, hogy hirtelen betegsé­ge és számára legsajnálato­sabb halála akadályozta meg abban, hogy a házban vállalt kötelezettségét teljesítse, ám ahol ő tartózkodik, ha hallja is, miként büntetik majd mi­atta vétlen lakótársait, ahol ő tartózkodik, erre is csak szel­lem módjára sóhajtani lehet. Ilyenformán: Istenem, hát miként is lesz a kisemberből azonnal hatósági személy, ha az intézmény nem látha­tó egyenmellényét ölti magá­ra. Ferenczi József Pénteken hazahozzák a bíboros hamvait Forgalomkorlátozások Győrött Mint ismeretes, a tervek szerint május 3-án hozzák haza Ausztriából Mindszenty bíboros hamvait. Az eredeti tervek szerint pénteken 15 óra körül érkezik Győrbe ko­porsót kísérő konvoj, s a vá­rosháza előtti téren rövid ün­nepség lesz. Körülbelül egyórás időtar­tamra a Szent István utat - a Baross út és a Munkácsy ut­ca között - minden forgalom elől lezárják. Terelőút Buda­­pest-Bécs (és vissza), irány­ban a Felszabadulás útja és az Ipar utca. (Az ETO-stadi­­ontól, illetve a Shell-benzin­­kút előtti leágazástól.) A le­zárt Jókai és a Munkácsy ut­ca helyett a Benczúr és az Új­lak utcán lehet közlekedni. A korlátozás idején a város észak-dél irányú forgalma a Fehérvári úti felüljárón, illet­ve az Újlak utcai átjárón le­hetséges. A déli irányból a Baross hídra érkezőket jobb­ra, a Gorkij utca felé terelik. A Révai utca irányából nem lehet behajtani a Szabadság tér és az Aradi vértanúk útja felé. Átmeneti időre komoly vál­tozásra kell számítani az au­tóbusz-közlekedésben is. Az 1-es vonal gyárvárosi szaka­sza a lezárás idején nem üze­mel, az 1/6-os, a 2-es, a 13- as és a 14-es járat útvonalait megszakítják. A Híd és a Kos­suth utcától a járatok a Fürst Sándor utcáig közlekednek, s onnan indulnak vissza Újvá­ros és Sziget felé. A 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 9- es, 17-es, 22-es, 23-as és 37- es járatok rövidített útvona­lon az Eszperantó úti aluljá­róig mennek, és a Zrínyi ut­cán át térnek eredeti útvona­lukra. A 10-es járat a lezárás idején nem közlekedik. A 11-es busz útvonala vál­tozatlan, kivéve, ha a Szent István úton forgalmi dugó ke­letkezik. Akkor az útvonal: Wilhelm Pieck utca, Fehérvá­ri út, Schönhercz u. A 16-os járatnak a Molnár Ferenc ut­cai ABC-nél ideiglenes megál­lója lesz, innen Sáráspuszta felé változatlan az útvonal. A 7-es, 8-as, 12-es, 14-es, 15-ös, 31-es, 31/A-s járatok a vagongyári megállóig men­nek, annak fordulnak vissza, menetrend szerinti időben. A 85-ös főút felé a helykö­zi autóbuszjáratok útvonala: Eszperantó út, Kálvária u., felüljáró, M1-es út. A járatra csak az autóbusz-állomáson lehet felszállni, a Szent István úti megálló kimarad. Szigetköz felé az autóbu­szok az Eszperantó út, Bacsó u., Mészáros Lőrinc u., Fe­hérvári út, vagongyár útvona­lon járnak, útközben minden helyközi megállóban megáll­va. A Gönyű felől érkező bu­szok Likócsról az Iparúton, a Fehérvári úton és a Mészáros Lőrinc utcán át érkeznek a buszpályaudvarra, illetve ki­felé is így közlekednek. ­ Restaurátorra várnak az agyagosszergényi szobrok Az agyagosszergényi iskola bejárata felett szépen felújított márványtábla hirdeti, hogy az épületet, a hajdan Szent József Intézetként ismert Római Katolikus Iskolát és Zárdát agyagosi Borbély József alapította 1936-ban. Horváth Imrétől, a falu lelkészétől azt is meg­tudtuk, hogy bár az 1950-es években az is­kolát teljesen fel akarta számolni a régi rend­szer, ez a terv szerencsére csak félig sikerült. Bár az épületet elvették az egyháztól, falai kö­zött a mai napig is oktatás, sőt rendszeres hitoktatás zajlik. A közelmúlt politikai változásainak köszön­hető, hogy idén Szent József napjára az egy­ház felújíttathatta a homlokzatot díszítő táb­lát, és a szentnek a plébánián őrzött szobra is visszakerülhetett a tábla feletti szoborfül­kébe. Horváth Imre lelkész reméli, hogy az is­kola idővel visszakerül az egyház tulajdoná­ba, bár a fenntartása anyagi okok miatt egy­előre nehezen lenne megoldható. Mivel a hívek adományaiból jelenleg a fa­lu templomát újítja fel az egyházközség, a kö­zeljövőben az iskola, és az előtte álló - az is­kolánál jóval régebbi és értékesebb­­ kálvá­ria renoválására sem lesz elegendő pénz. A volt zárda előtti kertben álló kálvária így hát tovább folytatja kilátástalan harcát az időjá­rás viszontagságaival. A hívők pénz hiányá­ban csupán annyit tehettek, hogy egy helyre gyűjtötték össze a letöredezett és szétszóró­dott szobordarabokat, így Jézus, és a hitet­len lator szobrának darabkái az egyik kereszt tövében továbbra is türelmesen várnak az ügyes kezű restaurátorra, akinek jóvoltából majd újra elfoglalhatják régi helyüket. Mészáros Gábor Fotó: Sz. Ö.

Next