Kisalföld, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

2 Országosan körözték A Kisalföldnél adta fel magát Meg akarta kóstolni a szabadság ízét Képtelenebb helyzetet alig­ha tud elképzelni közönséges polgár: tegnap délután három órakor egy férfi kopogtatott a lap főszerkesztőjének ajtaján. B. István vagyok - mondta szerdán megszöktem a szege­di börtönből, mielőtt feladnám magam, lenne egy kevés mon­danivalóm. Akinek a fényképe és sze­mélyleírása ott van már az or­szág valamennyi rendőrkapi­tányságán, határátkelőhe­lyén, százak és százak van­nak nyomában, középmagas, napbarnított arcú, 30-as fér­fi. Új sportcipőt visel, kard­nadrág és könnyű dzseki van rajta, izmos alkatú, súlyeme­lő is lehetne, de hát nem az. Világosan és pontosan fogal­maz, stílusa szabatos, akkor használja a börtönnyelvet, amikor az érthetőség úgy kí­vánja. Nyugodt, mint aki egy nagy próbán jutott túl, pedig egy újabb kemény megpróbál­tatás előtt áll. - Ide, a megyébe való va­gyok, híradástechnikai szak­munkás bizonyítványt szerez­tem, ezzel helyezkedtem el. Mielőtt kiderült volna, hogyan boldogulok az életben, 1979- ben ittas vezetésért elítéltek 11 hónapra. Szabadulok 1980 szeptemberében, aztán két hónappal később Pesten, egy házibulin ittasan összeve­rekedem a házigazdával, em­berölési kísérletnek minősíti a bíró, s kapok 12 év fegyház­büntetést érte, már­mint visszaeső. Soha nem loptam, nem voltam garázda, a ma­gam hülyeségének áldozata vagyok. De hát az én termé­szetemmel iszonyú a börtön. 1986-ban megkísérlem a szö­kést, még a börtön területén elfognak, félholtra vernek, há­rom hónapot töltöttem fegyel­mező zárkában és nevem mel­lé odakerült, hogy kv., azaz különösen veszélyes. A szöké­si kísérletért pedig kimérnek újabb tíz hónapot, de ettől még a természetem nem vál­tozott meg.­­ Ráadásul a börtön ke­gyetlen iskola. Magára szá­míthat az ember és a végén semmi sem lesz fontos, csak önmaga. Eltorzul a szemléle­te. Az eredeti büntetésemet már letöltöttem, a szökési kí­sérletért kapott hónapokból is ötöt, közben Szeged után megjártam Kőhidát, majd a pesti gyűjtőfogházat, már új­ra Szegeden voltam. Mind jobban érlelődött bennem a gondolat, hogy a szabadság­hoz mindenkinek joga van. Én már csak azért ülök, mert szabad akartam lenni. Aki megpróbál szökni, azt lelőhe­tik, az életét teszi kockára. A börtönből persze pontosan követtem, mi történik az or­szágban és közben újra és új­ra reménykedtem, talán elen­gednek az időmből. Elkövet­kezett a rendszerváltás, és semmi sem történt velem. Ta­valy augusztustól ígérték hó­napról hónapra, hogy haza­utazhatok eltávozásra. - Most, e hét keddjén is vol­tam a parancsnoknál meg­hallgatáson, majd a követke­ző hónapban hazamehetek. Akkor döntöttem el, mégis megpróbálom. A Doberdón, az Őrtornyon át, öt méter ma­gasból jött el a szabadságom. Nyolc vagy tíz másodperc volt... Nem részletezem, mi­ken mentem át, míg Szeged­ről eljutottam haza. Aztán amit hónapokon, éveken át elképzeltem, a kép egy szem­­pillantás alatt összetört. Anyámat megoperálták, apám, akit tíz éve nem láttam, bottal jár. Azt hittem, beleha­lok, amikor megpillantottam, és ezek az emberek 12 éven át kiálltak mellettem, vártak és ezután is várni fognak. - Megszöktem, mert idege­im felmondták a szolgálatot, és mert úgy éreztem, meg kell tennem. Beleőrültem volna másként. Most megnyugod­tam. Más értelemben viszont kihúzták alólam a szőnyeget. Amikor 1980-ban bevonul­tam, mi volt ebben az ország­ban? És most mi van, milyen lehetőségek! Odaálltam egy büfé elé, egy üdítő 30 forint. Én ezek alatt az évek alatt összegyűjtöttem 5000 forin­tot. Feladom magam, mert ezzel tartozom a családnak, és feladom magam, mert rá kel­lett jönnöm, nem mindig az a jó, amit jónak gondol az em­ber. De hát a börtönben az előbbit tanultam. Mihez kez­denék kint, ez már egy más világ. Persze most megkapom majd a magamét, ráadásul most már tudom, hogy min­dennap veszteség lesz, amit benn töltök. Szökésnek fog­nak tartani méginkább, de tudom, hogy most már végleg megnyugodtam. Ezt kell ten­nem, hogy feladom magam, ha még az életben valamihez akarok kezdeni. Nem bírnám a bujkálást. Néhány éve még kerestem az izgalmat, a ve­szélyt, most nem kívánom már. Ha egyszer majd kint le­szek, megpróbálok egy új éle­tet, és elfelejteni mindent, ami azelőtt volt. Amikor telefonon jelentet­tük a megyei rendőr-főkapi­tányság ügyeletén, hogy B. István a szerkesztőségben van, szirénás kocsival akar­tak érte jönni, a szökésben lé­vő azonban azt kérte, egyet­len óra szabadságot szeretne még, gyalog megy feladni ma­gát. B. István megtartotta a szavát. 17 óra 45 perckor a megyei rendőrségi ügyelet je­lentette a szegedi börtönnek, hogy a tőlük megszökött férfi Győrben feladta magát. Ferenczi József Torgyán nem állt takarékra (Folytatás az 1. oldalról.) -A nagyválasztmányi ülés­re június 29-én kerül sor, mi­lyen fordulatra számít ön? - Én mindenekelőtt azt vá­rom, hogy az a szenny és mo­csokáradat, amelyet rendsze­resen minden választás előtt a nyakamba zúdítanak, még nagyobb arányokat fog ölteni, mennél inkább nagyobb tö­megek követik azt, amit mon­dok, annál több aljas indítékú támadás ér engem. Ezért ez­zel mindenféleképpen számol­ni kell. Az teljesen egyértel­mű, hogyha megkérdeznék a kisgazda tömegeket, engem megválasztana mindenki a kisgazdapárt elnökének. - Számít arra, hogy kap ek­kora bizalmat? - Az én megítélésem szerint óriási tömegek ezt kívánják, más kérdés az, hogy az én szokásos bemocskolásom mi­lyen mértékben fog teret nyerni. Az én következetes ki­állásom azt vonja maga után, hogy olyan politikai erők lép­nek fel velem szemben, me­lyekre én korábban reálisan nem számíthattam. Én min­den körülmények között vé­gigviszem ezt a harcot. Úgy érzem, hogy sikerrel fogom végigvinni, de miután elké­pesztő mocsokáradattal pró­bálnak engem beszennyezni, számítani kell rá, hogy átme­neti időre ez akár hitelre is ta­lálhat. S a támogatottság el­lenére is nem tudni, hogy a nagyválasztmány időszaká­ban ez mennyire fog érvénye­sülni. - Miről fog beszélni a csor­nai kisgazdáknak? Én úgy hallottam a kárpótlási tör­vénnyel kapcsolatos témákat választotta. - Őszinte legyek, nem tu­dom, majd megkérdezem, hogy milyen témakört kíván­nak. Mindenképpen adok egy tájékoztatást, az természetes. A kárpótlási törvénnyel kap­csolatban még különféle gaz­daságossági számításokra ke­rül sor, én nem akarok az ese­mények elébe vágni.­­ Szeretne valamit ezen rö­vid interjú alkalmával meg­említeni a híveinek? . Nagyon köszönöm, hogy alkalmat adnak rá, én arra kérem a megye kisgazdáit, hogy - miután én az egész életutammal bizonyítottam, hogy mennyire híve vagyok a többpárti parlamenti demok­ráciának - ebben támogassa­nak engem, mert sokszor a médiák sem állnak rendelke­zésemre, hogy én véleményt nyilváníthassak és minél in­kább támadnak engem, annál biztosabbak lehetnek abban, hogy én a népi álláspontot ér­vényesítem.­­ Köszönjük a beszélgetést G. Szabó Mária löKALFÖLD 1991. június 1., szombat A lottó nyerőszámai A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a lottó 22. játékhetének nyerőszámai: 5, 22, 56, 57, 74. Időjárás Előrejelzés ma estig: Túlnyomóan napos, száraz idő várha­tó. Az északnyugati szél éjszakára mérséklődik, majd napköz­ben ismét megélénkül, néhol időnként erős lesz. Kissé tovább melegszik az idő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 12 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 26 fok között alakul. A DUNA vízállása tegnap Dunaremeténél 395 centiméter volt, a RÁBA Győrnél 174 centiméter volt, mindkettő apadó jellegű. Az önkormányzat véleménye Mi is történik Töltéstaván? A töltéstavai pedagógusok február elejétől fogva - jóval azelőtt, hogy a költségvetés érdemben elkészíthető lett volna - az önkormányzattól azonnali béremelést követel­tek. Mivel ennek pénzügyi fel­tételei nem voltak meg, ekkor a testület a kérdést még nem tárgyalhatta, hanem később, március közepén, amikor a költségvetés bevételi oldala körülbelül 80 százalékban bi­zonyossá vált. Ekkor - éppen a pedagógusok sürgetésének eleget téve - előrehozott rész­döntéssel a központi 10 szá­zalékos (de még le nem utalt) bérfejlesztéshez további 10 százalékot szavazott meg a testület, ugyanakkor későbbi időpontban végrehajtható bérfejlesztéstől nem zárkózott el. Ezt követően a tantestület részvételével tartott önkor­mányzati ülésen a pedagógu­sok kérdőre vonták a képvise­lőket, hogy miért nem kapták meg - az egyébként önkor­mányzati döntési hatáskörbe tartozó - maximális 20 száza­lékos további béremelést. Sztrájkot helyeztek kilátásba, amennyiben nem születik számukra kedvező döntés. Ekkor hangzott el részükről az is, hogy sztrájk esetén nem kapnak a gyermekek bizo­nyítványt, nem tudják meg­tartani az évzárót. A képviselő-testület - érthe­tő módon - e fenyegetést zsa­rolásnak minősítette, és a béremelés kérdését levette a napirendről. A bejelentett „figyelmeztető sztrájkot” követő tárgyalások során, éppen a tantestület ér­veinek egy részét mérlegelve és a korábbi zsarolást meg nem történtnek tekintve, a képviselők határozott ígér­vényt tettek (jegyzőkönyvben rögzítve) a pedagógusok bér­gondjának rendezésére. Ezt ők nem fogadták el, és a sztrájkot megkezdték. Az önkormányzat állás­pontja szerint nem engedhe­tő meg, hogy bármiféle dön­tését kényszer hatására hoz­za (jelen esetben a gyerme­kekkel történő zsarolás hatá­sára). Emellett minden egyéb szempont eltörpül. Ugyanakkor az iskola nor­mális működtetése alapvető kötelessége, ezért a tanítással önként jelentkező pedagógu­sokat bízott meg. A képviselő­­testületünk véleménye szerint - és hisszük, hogy a becsüle­tesen gondolkodó honfitársa­ink szerint is - ők mind hiva­tástudatból, mind etikából je­lesre vizsgáztak! Dr. Duschanek Péter polgármester Hogyan tovább, Győri Balett? (Folytatás az 1. oldalról.) Az igazgató nem javasolta, hogy Markó Iván tanítványa­ival ebben az idegállapotban beszélgessünk, azt viszont el­mondta, hogy a gyerekeket természetesen nem hagyják magukra, az oktatás minden területen továbbra is tervsze­rűen folyik. A következő helyszín a Kis­faludy Színház volt. Déli ti­zenkét órától a rendkívüli saj­tótájékoztatón a Győri Balett háromtagú művészeti taná­csa, az önkormányzati biztos, Bor József és Botos Gábor, a megyei közgyűlés elnöke vála­szol­ az újságírók kérdéseire. Bor József elöljáróban el­mondta, hogy a balett-társu­lat is az újságból értesült Mar­kó Iván lemondásáról. Több­ször hangsúlyozta, hogy ér­tetlenül állnak­, a tény előtt, megrendítő és váratlan volt a hír. Hiszen Markó Iván sze­mélyében barátjáról és bajtár­sáról beszélhet, akivel 12 évig dolgoztak együtt. Kiss János, a művészeti ta­nács tagja arról beszélt, hogy Markó Iván állításával ellen­tétben nem bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a me­gyei közgyűlés elnökéhez, ha­nem egyszerűen a segítségét kérték. Az előzményekről szólva kifejtette, hogy a múlt szombaton a balettigazgató összehívta az együttest, és kö­zölte, hogy augusztus 1-jéig szabadságra küldi a társula­tot. Értetlenül álltak a tény előtt, amivel tulajdonképpen szétzavarta a Győri Balettet. Ráadásul a következő sze­zonra senkinek sem volt érvé­nyes szerződése... Az együttes még kedden úgy döntött, hogy a meghir­detett előadásokat megtart­ják, azonban ehhez Markó Iván nem adta a hozzájárulá­sát. Ezek után, a Győri Balett összetartása érdekében a tán­cosok a munkáltató, vagyis a megyei önkormányzat segít­ségét kérték. A művészeti tanács tagjai elmondták, hogy ha úgy adó­dik, folytatják a munkát, akár Markó Iván nélkül is. Hiszen a Győri Balett érez annyi erőt, hogy kipróbáljon egy más stí­lust, csak erre eddig nem volt lehetőség. A Kisalföld kérdé­sére kinyilvánították, hogy mindehhez nincs szükség kül­ső koreográfusra, megoldják önerőből. Bor József elmondta, hogy még csütörtökön aláírta a tár­sulat tagjainak szerződését, ugyanazzal a gázsival, ahogy Markó Iván meghatározta. A Győri Balett tagjai egyébként csak akkor mennek szabad­ságra, ha az iskolákban be­fejeződött a tanítás, véget ér­tek a vizsgák. Utána, a pihe­nést követően pedig készül­nek a következő bemutatóra, majd a pápalátogatásra. Ha Markó Iván nem jelentkezik, az új repertoárt az együttes önmaga szeretné megvalósíta­ni. Többször előfordult, mond­ták a táncosok, hogy az igaz­gató egyszerűen csak kitett egy papírt a falra: „Elmentem, Iván...”, de ezeken a krízise­ken közösen mindig túlléptek. Úgy látják, hogy 12 évet ilyen módon nem szabad megsza­kítani. Ezért az együttes ab­ban bízik, hogy Markó Iván­nak nem ez a végleges dönté­se. Nyerges Csaba SZENZÁCIÓS FÉNYMÁSOLÓ-AKCIÓ A KFT.-NÉL! Ha 1991. június 10-ig megrendel egy SHARP ST-7 800 típusú fénymásoló gépet (max. A/3-as méret, 15 másolat/perc, 50-200%-ig 1%-os lépésenkénti zoom, „Fotó” másolási mód, 99 másolati példányszámig előre programozható, festéktakarékos másolóprogram, energiatakarékos üzemmód) akkor a készülék mellé egy SHARP VIDEOMAGNÓT kap ajándékba. Ne késlekedjen, hiszen már a fénymásológép ára önmagában is szenzáció: 195.000,- Ft + ÁFA, amely tartalmazza az indító kellékcsomag, az üzembe helyezés és 2 év garancia díját. SUISSE Kft. Győr, Buda u. 15. Tel./fax: (96)22-531. *77585/1 H. KISALFÖLD, Nyugat-dunántúli napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Telex: 24-364. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. Kiadja a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY ügyvezető igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetésfelvétel: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készül a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomás: Széchenyi Nyomda. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507.

Next