Kisalföld, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

4 EJMLFÖK­D 1991. július 1., hétfő A Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző In­tézet szakoktatói az IPOSZ közreműködésével németországi to­vábbképzésen vesznek részt. A kőműves szakma továbbképzése négy hétig tartott. Ezek a szakemberek (Kmetti Vilmos, Pintér Fe­renc) már visszaérkeztek. A festő szakoktatók (Tóth Béla és Ber­­náth Ervin) most kezdték meg munkájukat Roesfeldben. A magyar szakemberek ottani képzéséről talán leghitelesebb a kinti sajtó beszámolója. Papp András igazgató Magyarok továbbképzése a Raesfeld-kastélyban „Az iparosok mindenütt megértik egymást” Pintér Ferenc rövid időre szerepet cserélt: a kőműves­­mester, aki hazájában - Ma­gyarországon - szakoktató­ként dolgozik, négy hétre új­ból az iskolapadba ült. A kéz­műves műemlékvédelem Ra­­esfeld-kastélyt továbbképző központjában tevékenykedik - tizenkettő kollégával és kol­léganővel együtt - történelmi vakolatokon, szabadkézi raj­zokon, kőből és téglából épí­tett boltozatokon. A magyar­­országi csoport egy tovább­képzésen vesz részt, amit a továbbképzési központ a Nyu­gatnémet Kézműves Kamara megbízásából a magyar IPOSZ-szal egyeztetve szerve­zett. A továbbképzési sorozat mindenképpen mintajellegű, Magyarországról úgynevezett „multiplikátorok” jönnek (ők tanműhelyekben oktatók és szakmunkásképzők tanerői). A német kézművesek egy to­vábbképzési központjába, hogy ott a műemlékvédelem, valamint a régi épületek meg­tartása és átalakítása terüle­tén újabb ismereteket és kész­ségeket szerezzenek, és azt aztán hazájukban az iparo­soknak továbbadják. Az első tanfolyam, amely ezen a héten fejeződik be Ra­esfeldben, a kőművesmeste­rek felkészítőinek szólt, a té­mája: „A XIX. és a XX. század eleji épületek restaurálása és állagmegőrzése” volt. Raes­feldben a magyar „diákok" nagy igyekezettel vesznek részt az oktatáson, ami na­ponta 9-től 18.00 óráig tart. Két tolmács segítségével adja át Rudi Becker, kőműves res­taurátor és docens a tovább­képző központban az elméle­ti és gyakorlati ismereteket. „Minden teljesen probléma­­mentesen megy” - közli öröm­mel az iparosmester, aki gyor­san megállapította, hogy sok kézműves szakkifejezés Ma­gyarországon is a német elne­vezéssel ismert. Azonkívül jegyzi meg Rudi Becker mo­solyogva, az iparosok külön­ben is mindenütt megértik egymást. Tanítva és tanulva nem­csak szakelmélet és gyakor­lat szerepel, metodikai és di­daktikai módszereket is taní­tanak (a tanítás felépítése, képzési célok), mert a tovább­képzés célja az, hogy a részt­vevők olyan tapasztalatokat gyűjtsenek, hogy kibővített is­mereteiket az oktatásban fel­használhassák. Hogy az alap- és továbbképzésnek Magyar­­országon is nő a jelentősége, minden résztvevő elismeri. Ez valószínűleg azzal is össze­függ, hogy a kisebb cégek szá­ma nő. Olyan műemlékvédelem, mint Nyugatnémetországban, Magyarországon még nincs. Ha több iparost képeznének ilyen szakirányba, akkor or­szágukban is megfelelő hatás alakulhatna ki - erről az ipa­rosok meg vannak győződve -, és nemcsak az egyházi és állami, hanem a magánterü­leteken is. Amikor a kőműves szakem­berek a következő napokban ismét visszatérnek Magyaror­­­szágra, a roesfeldi továbbkép­zési központot már a követ­kező csoportnak készítik elő, akik festőiparosok lesznek. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből JOGOS RENDŐRI INTÉZKEDÉS • NÉGY ÉV HELYETT HÉT AZ VOLT JÓ, AMIT ELŐSZÖR HOZTAK Az ügy főszereplőjét életve­szélyt okozó testi sértés bűn­tettének kísérletében és hiva­talos személy elleni erőszak bűntettében marasztalták el. Ezért kapott két és fél évi bör­tönben letöltendő szabadság­­vesztést. Ezt nagyon soknak találta, miután csak úgymond bement egy ruhatisztítóba, ahol éppen vásárolni akart. Hiába mondták neki, hogy ez nem ruhaárusító hely, nem hitt a szép szónak, kést vett elő és aki ki akarta vezetni a boltból, azt megszúrta. A sé­rülések szerencsére nem vol­tak veszélyesek. Történetünk főszereplője nem volt színjózan, a kiérke­ző rendőrökkel is dulakodott. Alig tudták betuszkolni a jár­őrkocsiba. Az egyik rendőrt még megbilincselt állapotban is térden rúgta. Ezután ke­rült sor a gumibot használa­tára. A különböző enyhítést cél­zó fellebbezések végére a Leg­felsőbb Bíróság úgy tett pon­tot, hogy a két és fél éves bün­tetést jóváhagyta, s a gumi­bot használatát sem találta jogtalannak. *** Az alábbi történet akár hét­köznapinak is mondható. Va­laki előkapott egy tőrt, bele­szúrta valakibe, aki a helyszí­nen meghalt. Ez esetben a tőrt egy hölgy kapta elő és élettársába döfte bele egy jól irányzott szúrással. A szur­­káló amazont az első forduló­ban erős felindulásból elkö­vetett emberölés bűntette mi­att négyévi börtönbüntetésre ítélték. Az esethez még hozzátarto­zik, hogy a tettes és az áldozat is ivott. Az előbbi kevesebbet, az utóbbi többet. A fellebbezés során a Leg­felsőbb Bíróság gondosan mérlegelte a körülményeket. A minősítésnél az erős felin­dulást mellőzte és emberölés bűntettének határozta meg a cselekményt és ezért a bünte­tést hét évre felemelte. Ugyan­akkor mellékbüntetésként a tettest három évre a köz­ügyek gyakorlásától is eltil­totta. *** Téved az, aki azt hiszi, hogy a Legfelsőbb Bíróság csak azért, mert hozzá kerül egy ügy, azt mindenképpen meg­változtatja. Az alábbi esetben az elsőfokú városi bíróság döntését tartotta helyesnek, hiába jelentettek ellene tör­vényességi óvást. Az ügy sima közlekedési esetnek indult. Valaki italo­san vezetett, elütött két em­bert, akik súlyosan megsé­rültek. Ezért büntetése 10 hó­napi, de két évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés volt, valamint 10 ezer forint pénzbüntetés, s ami ilyen ese­tekben a legkomolyabb, há­rom évre a tettest a gépjár­művezetéstől is eltiltották. A jogi vita azért keletkezett, hogy a börtönbüntetést fel­függesszék-e, avagy sem. A Legfelsőbb Bíróság ez eset­ben úgy látta, hogy az elsőfo­kú bíróság ítélete tökéletesen megfelel a jogi előírásoknak. Cseresznyák István Már nem ilyenek, illetve nincsenek meg A Győri Szesz- és Szeszfinomítógyár épületei közül ma már csak a jobb szélen magasodó üzemépület ismerhető fel. Vajon, hol állhatott a Győri Vegyészeti és Gyógyszerészeti Gyár? Képek Győr ipari múltjából A Jankovits-féle gőzmalom is eltűnt. A Back-malom egykor Nádorvárosban a Bartók, az Attya, a Corvin és az Álmos utcák határolta területen állt, míg le nem égett. Végh Ferenc Az ultrahanggal vezérelt vesekő- és epekőzúzás ma­gyarországi mobil rendszerét valósítja meg az UVEK Kft. A műtét nélküli beavatkozást a német Dornier Compact berendezéssel végzik, a készüléket kívánság szerint a kórház urológiai osztályára szállítják, ahol előzőleg megtörtént a beteg vizsgálata. Hétfőtől Buda­pesten az Újpesti Kórházban, a későbbiekben pedig a kecskeméti, a szegedi, a kaposvári, az orosházi, majd a szombathelyi kórházakban végeznek - a kórház orvo­saival együttműködve - vese- és epekőzúzást. Kórházhoz megy a vesekő- és epekőzúzó Magyarországon évente 10-15 ezer betegnél állapí­tanak meg vesekövet, 16-22 ezer betegnél pedig epe­követ. A műtétet felváltó kőzúzást a vesekő-betegek 95 százalékánál lehet alkalmazni. Az epekő-kezelés bonyolultabb, az epekövek 17-20 százalékát lehet zúzni. Mindkét kezelést 24-48 órás kórházi megfigyelés követi. A kezeltek ellenőrzését a járóbeteg-szakrendelésen, illetve a speciális rendelésen végzik.

Next