Kisalföld, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

1991. december 2., hétfő HARMADIK OLDAL KISALFÖLD 3 • "­­ Számlát adni és adózni A békés forradalom legnehezebb szakasza Ritkán adódik egy vidéki város közönségének akkora szerencséje, hogy aznap fogja vallatóra a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjának váro­mányosát, amelyiken kipat­tant a hír jelöléséről. Éltek is a győriek pénteken este a lehetőséggel, és zsúfo­lásig megtöltötték a Technika háza nagyelőadóját. Dr. Sán­­tha Imre MTESZ-elnök és Sza­bó József, a vagongyári me­nedzsment képviselője kö­szöntötte a megjelenteket, majd Szabó Iván, a parlament gazdasági bizottságának el­nöke kezdte a választ a több mint ötven, előre összegyűj­tött kérdésre. Rögtön egy jó eredményt említett: a választások óta az örökölt csődtömeget úgy ke­zelték, hogy a lakossági meg­takarítások nagyságrendileg növekedtek. Másfél éve a ma­gyar összvagyon negyedét sem érték el, ma több mint felére rúgnak. A világkiállításról szólva tévesnek ítélte az el­lenzék számítgatásait. Nagy, elhalaszthatatlan, történelmi lehetőséget kaptunk, amire az igent a fővárosi nem elle­nére is mihamarabb ki kell mondanunk. Dr. Bod Péter Ákos válasza­iból az olyan jegybankelnök gondolkodása tűnt ki, aki ezt megelőzően ipari miniszter volt... A belső piac védelmére ideiglenes előnyöket kaptunk az EK-tól, mondta­­ kereske­delmi kedvezményeink az ag­rár-, az acél- és részben a tex­tiltermékeknél 10:1 arányú­ak az EK termékeivel szem­ben -, ezt most sürgősen ki kell használnunk, mert ez az arány már csak a partnerek javára módosulhat. - A fej­lesztésekért továbbra is lehet lobbyzni, csakhogy nem a tár­­cánák, hanem a tárcánál! - hangsúlyozta. - Az egyes régiókban kon­centrált iparági csődökből ta­nulságképp levonható, hogy mindig fel kell tennünk a kér­dést: „Mi a több? Megtakarí­tani 1 milliárdos veszteséget, vagy bezárással előidézni 3 milliárdot?”­­ A miniszter itt Ózd példájáról beszélt, de nyil­vánvalóan Győrről szólt... A vagongyárban szerinte meg­van a lehetőség a felemelke­désre. Zárszavában mindkét elő­adó még egyszer a történelmi lehetőségre figyelmeztetett, amelyet - mint Szabó Iván mondta - egyedül csak mi magunk ronthatunk el, légió­ként türelmetlenséggel. Bod Péter Ákos szerint békés for­radalmunk legnehezebb sza­kaszához érkeztünk. A ma­gyarság mint dolgozó és mint fogyasztó már régen elfogad­ta a tőkés gazdasági modellt. Idegenkedni látszik viszont a tercier szektor, a társadalom­­biztosítás és az egészségügy átalakításától. Elsősorban a szociális rendszer „kaphat lé­ket”, éspedig az adózási er­kölcs kialakulatlansága mi­att.­­A valódi forradalom nem a kommunisták elűzése volt, hiszen azok elmentek maguk­tól -jelentette ki. - Tudják mi lesz a valódi forradalom Ma­gyarországon? - kérdezte. - Ha majd megtanulunk ren­desen számlát adni és adóz­ni... Cs. E. Klubot szerveztek A Graboplast győri sport­­csarnoka mögötti kézilabda­­pályán három fiú egyensú­lyozott a gördeszkákon. A randevút előre megbeszél­tük, Györkös Balázs, a klub egyik vezetője oda is gurult hozzám. Miközben fotós kol­légám elkészítette a képe­ket, Balázzsal beszélgettünk. - Az augusztusban ala­kult klub tagjai a gördeszká­sokon kívül BMX-esek és görkorisok. Összesen 12-en vagyunk, de bárkit szívesen látunk a csapatban. Havi száz forint tagdíjat szedünk, ezzel próbáljuk a kiadásain­kat fedezni. Most itt, a kézi­labdapályáin edzünk, decem­ber 31-ig, de télre szeret­nénk egy fedett helyiséget szerezni. - Voltak már valamilyen versenyen? - Tavaly Bodoki Roland az országos bajnokságon hato­dik lett a korcsoportjában, a győri gördeszkások utcai stílusú gördeszkázás­sal, de a BMX-esek is értek már el sikereket. Készülünk a decemberi Lutra-kupa or­szágos versenyére. Gyako­rolni mindennap le tudunk járni, főleg hét végén jön össze igazán a csapat. Nagy gondunk, hogy nincsenek meg a megfelelő felszerelé­sek, nemrég tudtuk csak be­szerezni a rámpát, magya­rul félcsőt, amely az egyik fő eszköze a versenyeken a két­perces bemutatónak. - Ki esélyes a klubból a győzelemre? - Legfiatalabb társunkat h­all éves Szalai Tamást sze­retnénk most rábeszélni, in­duljon a versenyen. Remé­lem, még jó idő lesz, és sokat tudunk gyakorolni. Várjuk a gördeszkásokat, görkori­­sokat, BMX-eseket, akik szí­vesen csatlakoznának hoz­zánk. -D­ A Hotel Sopron sikeres éve A Hotel Sopron vezetői még a tavasszal úgy nyilatkoztak lapunkban, hogy mindenkép­pen úgynevezett konferencia­szállóvá kívánják fejleszteni az intézményt. - A célt már az idei évben megvalósítottuk - mondják egybehangzóan Prátser Fe­renc, a Győr-Sopron-Eben­­furt Vasúttársaság idegenfor­­­galmi igazgatója, és Baranyai György, a szálloda vezetője. - Harminc nagy konferenciánk volt, köztük húsz nemzetkö­zi. Általában két-három na­posak voltak, de volt, amikor a tanácskozók öt-hat napra is megtöltötték a szállodát. Egy osztrák cég nálunk tar­tott vezető munkatársainak egyhetes szemináriumot, 57 szobát foglaltak el. Egy ötna­pos konferencia résztvevői konferenciára, szórakozásra csalogatják a külföldit ,­s nyolcvan szobánkat vették igénybe. Már nyolcadszor mi adtunk otthont a vámügyi konferenciának. Az ideinek kétszáz résztvevője volt. Szer­vezőmunkánk középpontj­ába 1992-ben is a hazai és nem­zetközi konferenciákat helyez­zük. Emellett külföldi cégek­nek felajánljuk, hogy jutalom­­ként hozzánk hozzák alkal­mazottaikat. Mindenféle prog­ramokat szervezünk számuk­ra, szórakoztatókat, szakma­iakat is. Elsősorban Ausztri­ában, Németországban és Svájcban végzünk ilyen pro­pagandamunkát. A GYSEV Rt. idegenforgal­mi szervezete, amely sok ven­déget hozott a Hotel Sopron­ba, szintén elfogadható évet zár. Változatlanul sikeresek voltak a Lokomotív Tourist nosztalgiavonatai. Eddig ki­lencvenet indítottak, és még kettőre van igény. Az utóbbi időben az osztrák állami vas­utak nosztalgiaszerelvényei is igénybe veszik a GYSEV-vo­­nalakat, és különféle szolgál­tatásokat kérnek a társaság idegenforgalmi irodájától. Jö­vőre ezt a tevékenységüket is tovább szélesítik. CS. I. KOLLÉGIUMBÓL REÁLGIMNÁZIUM Január 10-ig lehet jelentkezni (Folytatás az 1. oldalról.) A főtisztek részletesen is­mertették, úgy a honvédkol­légiumi (katonai középisko­lai), mint a tiszthelyetteskép­ző szakközépiskolában törté­nő továbbtanulás lehetősége­it, a jelentkezés feltételeit. Többek között megtudhatták az általános iskolai tanulók, hogy akik a katonai középis­kolába, vagy a tiszthelyettes­képző szakközépiskolába szándékoznak felvételizni, azoknak külön önálló jelent­kezési lapot kell kitölteni. (T/ 819 1. számút) az okmányo­kat a pályázók az osztályfő­nökeiktől vagy iskolájuk pá­lyaválasztási felelőseitől sze­rezhetik be. Ez nulladik je­lentkezésnek számít, tehát nem zárja ki, hogy egy időben másik középiskolába is jelent­kezzenek. A nyomtatványt le­hetőleg még a téli szünet előtt, de legkésőbb január 10-ig küldjék meg az illetékes Me­gyei Hadkiegészítő Parancs­nokság címére. Ezt követően a pályairányítási szolgálat or­vosi vizsgálatra hívja a tanu­lókat. A felvételi helyéről, ide­jéről és módjáról a jelentke­zőket írásban értesítik. Minden további felvilágosí­tást készségesen megad a pá­­lyairányítási főtiszt. Zsadányi Dezső Az európai normák az irányadók ( Folytatás az 1. oldalról.) - Mondhatjuk azt, hogy tu­domásul veszik az utasok, és számítanak a régi szép idők visszatérésére? - Úgy tűnik, a többség meg­érti a szigorítás szükségessé­gét. Arra természetesen sen­ki ne számítson, hogy könnyí­­tünk. Továbbra is szigorúan tartjuk magunkat az új ren­delkezéshez. És ezzel semmi­lyen európai normát nem sér­tünk. Bármelyik szomszédos országot nézzük, nem va­gyunk náluk szigorúbbak. Akit például mi még ilyen fel­tételek között is simán been­gedünk, az korántsem biztos, hogy be tud utazni Ausztriá­ba. A pénzügyi feltételek a volt szocialista országokban még szigorúbbak. A román határon a cseh és lengyel ál­lampolgároktól száz USA-dol­­lárt, vagy kétszáz német már­kát követelnek meg. A vízu­mért ötven márkát kérnek. A Szovjetunióba külföldi csak úgy léphet be most is, ha van a szovjet konzulátus által ki­adott vízuma, meghívólevele, kiküldetési rendelvénye, szál­lodafoglalása stb. Csehszlo­vákiába is csak az a román állampolgár utazhat be, aki­nek van száz USA-dollárja, s tökéletesen rendben vannak az úti okmányai. - Milyen nációkból áll össze a visszautasítottak tábora? - Kétharmad részük román állampolgár volt. Őket köve­tik a lengyelek, a szovjetek, az albánok, a jugoszlávok és a csehszlovákok. Vannak azon­ban kínaiak, vietnamiak, összesen harminchat ország­ból. - Végül is mit követel meg a határőrség az „átlag utas­tól?" - Legyen érvényes, és sze­mélyének azonosítására al­kalmas úti okmánya. Ha ko­csival jön, annak műszaki ál­lapota megfeleljen a magyar előírásoknak, s a jármű ok­mányai is rendben legyenek. Ha vonaton vagy menetrend­­szerű autóbuszon érkezik, le­gyen érvényes jegye a vissza­utazáshoz is, valamint napi ezer forintja. Sportrendezvé­nyeknél, határ menti találko­zóknál, családi események­nél természetesen méltányo­sak vagyunk. Cseresznyák István Hiányos munkavédelem A kisvállalkozások megszaporodása, a magánszfé­ra előtérbe kerülése igen nagy gondot okoz a mun­kavédelmi előírások betartatásában. A vállalkozók többsége ugyanis nincs tisztában a munkavédel­met, a baleseti bejelentéseket előíró rendelkezések­kel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisvállal­kozóknak csupán minimális hányada érdeklődik a rendelkezések iránt. A munkahelyi balesetekről a magánszférából sok esetben nem is érkezik beje­lentés.

Next