Kisalföld, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
1992. január 20., hétfő KULTÚRA A láthatatlan láttatású Grafikák a győri ifjúsági házban Szénássy Attilát nevezhetnénk a klasszikus értelemben vett képírónak is, hiszen ceruzája alatt - mint Bosch, Grünewald, vagy Brueghel, sőt, Blake és Füssli ecsetje nyomán - képek sorai elevenednek meg: különös erdőrészletek, titokzatos fák, egymásba fonódó ágak, amelyek szörnyetegeket, fantasztikus lényeket, mezítelen testek és egymásba gabalyodó testrészek szövevényét rejtik kérgük alatt. S mindezt olyan természetesen tárja elénk, ahogy a gyermek hisz az álomképek valóságában, ahogy a felnőtt ír, rója a sorokat, s betűs szavakká, mondatrészekké, végül folyamatos szöveggé állnak össze. Hogy mégsem a képírás az egyetlen célja az alkotónak, ahogy az említett példaképeknél sem, azt a „leírt szöveg”, a rajzok összessége, s a mögöttük húzódó alkotói szándék és célkitűzés jelzi. Szénássy Attila „automatikus" rajzai morális ítéletalkotások, amelyek egyúttal arról is vallanak, hogy alkotójuk számára fontos a mondanivaló, a „szöveg tartalma”, a dolgok fonákján keresztül a valóság feltárása. A látszólagos mese, a misztikus megjelenítés, a szürrealista ábrázolás, a rajzolva írt kép lappangó világot tesz láthatóvá, amely egyszerre álomszerű és valóságos, horrorszerű és fantasztikus, romantikus és ezoterikus. Ez a kép nem örömteli, nem elbűvölő és nem felszabadult. Szorongás érződik rajta, félelem valamilyen belső természettől, amely kifelé békés, nyugodt, rendezett, valójában azonban kaotikus, csúf és gonosz, félelmetes erők küzdelmét takarja. A közönnyel és elégedettséggel szembeni küzdelmet, amely az álmokért, a szépségideálokért, erkölcsi normákért, a lét tisztaságáért, klasszikus életeszményekért folyik. A szépségért a rút eszközeivel. Szénássy Attila álomképei paradoxonra épülnek tehát, az élvezet, az érzékiség, az irracionalitás és a gonosz egyszerre kívánatos és elítélendő bennük. Szerepük nem tisztázódik egészen, ezért a valóságos és képzeletbeli, a fennkölt és az alantas egyszerre küzd az elidegenüléssel és a felszabadultsággal szemben. Nagy a bőbeszédűség kísértése, s ez nemegyszer kívánnivalót hagy maga után a grafikusi megoldásokban. Szénássy Attila műveit mégis egy folyamatos gazdagodó sajátos nyelv, egységes kifejezési forma jellemzi. E kiállítás a győri ifjúsági ház ART-galériájában, mely az alkotó eddigi tevékenységét foglalja össze, talán hozzásegíti őt a továbbfejlődés lehetőségének felismeréséhez, a rajzi megoldások további tisztulásához, a mind pontosabb fogalmazáshoz. N. Mészáros Júlia Lebó Ferenc: Plasztika Új képzési forma a Hűdben is ÖSSZHANGBAN AZ IGÉNYEKKEL A győri Hild József Építőipari Szakközépiskola az 1992/93. tanévtől német nyelvi számítástechnikai, műemlékvédelmi és épületfenntartási technikusi képzést indít. A felvett tanulók az első két évben általános képzést kapnak közismereti és szakmai alapozó tárgyakból és a második osztály végén jelentkezhetnek a speciális osztályokba. Ezután minden tanuló a közismereti és szakmai tantárgyakon kívül a specializációjának megfelelő tantárgyakat tanulja magas óraszámban. A negyedik osztály végén érettségi vizsgát tesznek és jelentkezhetnek továbbtanulásra tetszőleges felsőoktatási intézménybe. Akik nem nyertek felvételt, vagy nem kívánnak továbbtanulni, azok elvégezhetik az ötödik osztályt, ahol csak szakmai tantárgyakat és a specializációnak megfelelő tantárgyakat tanulnak. Majd az év végén, képesítő vizsgát tesznek szakmai tantárgyakból, ezzel magasépítési-technikusi képesítést kapnak. Várják a német nyelv, vagy a számítástechnika és a műszaki dolgokhoz vonzódó 8. osztályos tanulók érdeklődését és jelentkezését. A felvételre érdemeseket az általános iskolai eredmény és az egészségi alkalmasság alapján választják ki. Az alkalmassági vizsgát március elején tartják, mely egészségi vizsgálatból áll. Minden tanulónk I.-II. osztályban teljesen egységesen növelt óraszámban tanulja a német nyelvet és a számítástechnikát. A közismereti tárgyakat, az angol nyelvet és a szakmai alapozótárgyakat a többi középiskolához hasonlóan tanulják, aminek alapján a szakmacsoporton belüli iskolaváltoztatási lehetőségük megmarad. A második osztály végén vizsgát tesznek a tanulók és az igényeik, képességeik és felkészültségük alapján három különböző speciális osztályba kerülnek: német nyelvi, számítástechnikai, műemlékvédelmi és épületfenntartási osztályba. Mindhárom osztály tanulói egyaránt részesülnek általános közismereti és elméleti műszaki képzésben. Az évközi szakmai gyakorlatot iskolai kereten belül, a kötelező 3-4 hetes nyári szakmai gyakorlatot pedig saját vagy iskolai szervezésben végzik. A távolabb lakók számára kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani. Részletesebb információkkal szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. (Győr, Szent István út 1. Tel 96/ 25- 042.) A Kincskereső januári száma Évek óta nem láttunk igazi havat, ezért némileg nosztalgikusnak is tűnhet a Kincskereső januári száma. Áprily Lajos Hóban című verse nyitja, majd részlet következik Aszlányi Károly regényéből - Csata a hóban, s a havas tájak tisztaságát-hidegét sugározza Kerék Imre és Fecske Csaba egy-egy verse (Ezüstvilág, Cinke) is... A hónál is áttetszőbb sugárzásúak Szabó Lőrinc és Orbán Ottó „ablakos” versei (Az ég az ablakon, Az ég). Csíki László novellette-je (Mókás Dániel) és Christian Morgenstern versei az abszurd humor világába kalauzolnak, s ugyancsak a humor égtájain kalandoznak Kaján Tibor karikatúrái, Utassy József tréfás rigmusai (Balambér, Vonatozó), s folytatásos regény - Simai Mihály: Nagykópé Haspók fantasztikus kalandjai - újabb része is próbára teszi a nevetőizmokat. A történeti monda műfaját Mikszáth Kálmán Drégelyről szóló műve képviseli, a VILÁGVÉGE AZ ÚJVILÁGBAN sorozat pedig a világtörténelem egy ugyancsak tragikus korszakát - az inka birodalom felbomlását, Peru meghódítását - idézi fel (Z. Kosidowski: A fehér poklon keresztül). Ismét jelentkezik a SZIVHANGOK, ezúttal nemcsak „ÁGI„ bölcs válaszaival, tanácsaival, hanem egy Mohás Líviától származó melléklettel is, amelynek már a címe is - „Veled találkozni öröm" - életünk legfontosabb élményére, a szerelemre utal. A JOGOMMAL ÉLEK folytatja az ENSZ gyermekjogokkal foglalkozó egyezményének ismertetését - emellé egy felhívás társul, a szerkesztőség a gyermekérdekek védelmezőinek, illetve megsértőinek szánt Kisködmön-, illetve Citrom-díjra kér javaslatokat az olvasóktól. A Kincskereső januári számát Jiri Tmka, Bényi Máté, Csala Károly, Magyar Mihály, Gaál Éva és Szecskó Péter illusztrálta. KISALFÖLD 9 Harley Davidson és a Marlboro Man Mozireklám a köbön Na ne, ezt még a film készítői sem gondolhatták komolyan. Mert az még ugye rendjén van, hogy a nagy hollywoodi műtermek futószalagairól manapság alig kerül le olyan alkotás, amelyben ne tűnne fel egy-egy pillanatra valamelyik világmárka jelzése, vagy ne mondaná el valamelyik főhős, melyik a kedvenc zabpelyhe. A reklám pénzt jelent, a pénz meg boldogságot, vagy valami hasonlót. Még a filmgyártásban is. Az viszont már túl megy minden határon, hogy a bődülő oroszlán stúdió, vagyis a Metró- Goldwyn-Mayer már alkotásuk címében is reklámoznak. Csúf, hirdetésízű üzleti fortély az is, hogy erre a propaganda celluoidra ráfényképezték napjaink két népszerű színészét, a kilencvenes évek Brandóját, Mickey Rourke-t és a Miami Vice szuperzsaruját Don Johnsont. Ez csak blődli lehet! Aztán megnéztem a mozit. Tátva maradt a szám. A teflonköpenyes gorillák tépjenek szét, ha nem szórakoztam jól, s ha csak egyszer is eszembe jutott az, miért reklámoznak ebben a filmben motorokat, cigarettát, és üdítőitalt? Csak néztem a sztorit az öregedő vagányokról, akik legények még a talpukon, függetlenül attól, hogy milyen csizmában járnak. Hallgattam az 1996-ban életük értelmét keresve motorozó, csajozó, verekedő vademberek keserveit. Szurkoltam nekik a jólöltözött főgonosz elleni harcban, aztán vége lett az egésznek. Nem kavart fel túlságosan, nem izgultam halálra magam, nevetni is csak itt-ott tudtam, mégis megérte a jegy árát. Sőt, a rendező Simon Vince igyekezete sem marad hiábavaló, mert eredeti „spékelésével” elkerülte a megszokott sablonok többségét. Dolgozatában nem engedett annak a kísértésnek sem, hogy mindent túlmagyarázzon, s talán ettől lett izgalmas, nézhető a mozija. Kilépve az esti utcára már eszembe se jutott, hogy ez reklám volt a köbön, egész egyszerűen arra gondoltam csak, hol vehetnék egy doboz Marlborót, vagy egy közönséges ezüstmetál, golyóálló Harley Davidsont? (így) Gyermekszínjátszók találkozója Weöres Sándorról, a gyermekek szeretett irodalmi nevelőjéről elnevezett országos gyermekszínjátszó találkozót rendeznek 1992-ben. Pályázni lehet az általános iskolás korúak érdeklődésének megfelelő színjátékkal, műfaji és tematikai megkötés nélkül. A műsoridő az ötven percet nem haladhatja meg! Jelentkezni lehet a XXV. Amatőr Színjátszó Fesztivál felhívása alapján (Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, Győr, Czuczor Gergely U. 17.). Határidő: 1992 február 15. A csoportok elődöntőkön vesznek részt, március 7-én Kapuvárott, március 21-én Mosonmagyaróvárott. A megyei döntő időpontja: április 18-19. Területi regionális találkozót rendeznek május-június hónapban Veszprémben. A gálaműsorra a budapesti Arany János Színházba meghívást kaphatnak azok a csoportok, amelyek különösen érdekes, értékes produkciót mutattak be a területi döntőn. Ennek időpontja június közepe.