Kisalföld, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

1992. január 20., hétfő KULTÚRA A láthatatlan láttatású Grafikák a győri ifjúsági házban Szénássy Attilát nevezhet­nénk a klasszikus értelem­ben vett képírónak is, hiszen ceruzája alatt - mint Bosch, Grünewald, vagy Brueghel, sőt, Blake és Füssli ecsetje nyomán - képek sorai eleve­nednek meg: különös erdő­részletek, titokzatos fák, egy­másba fonódó ágak, amelyek szörnyetegeket, fantasztikus lényeket, mezítelen testek és egymásba gabalyodó testré­szek szövevényét rejtik kér­gük alatt. S mindezt olyan természetesen tárja elénk, ahogy a gyermek hisz az álom­képek valóságában, ahogy a felnőtt ír, rója a sorokat, s be­tűs szavakká, mondatrészek­ké, végül folyamatos szöveg­gé állnak össze. Hogy mégsem a képírás az egyetlen célja az alkotónak, ahogy az említett példaképek­nél sem, azt a „leírt szöveg”, a rajzok összessége, s a mögöt­tük húzódó alkotói szándék és célkitűzés jelzi. Szénássy Attila „automati­kus" rajzai morális ítéletalko­tások, amelyek egyúttal arról is vallanak, hogy alkotójuk számára fontos a mondani­való, a „szöveg tartalma”, a dolgok fonákján keresztül a valóság feltárása. A látszóla­gos mese, a misztikus megje­lenítés, a szürrealista ábrá­zolás, a rajzolva írt kép lap­pangó világot tesz láthatóvá, amely egyszerre álomszerű és valóságos, horrorszerű és fan­tasztikus, romantikus és ezo­terikus. Ez a kép nem örömteli, nem elbűvölő és nem felszabadult. Szorongás érződik rajta, féle­lem valamilyen belső termé­szettől, amely kifelé békés, nyugodt, rendezett, valójában azonban kaotikus, csúf és go­nosz, félelmetes erők küzdel­mét takarja. A közönnyel és elégedettséggel szembeni küz­delmet, amely az álmokért, a szépségideálokért, erkölcsi normákért, a lét tisztaságá­ért, klasszikus életeszménye­kért folyik. A szépségért a rút eszközeivel. Szénássy Attila álomképei paradoxonra épülnek tehát, az élvezet, az érzékiség, az ir­racionalitás és a gonosz egy­szerre kívánatos és elítélendő bennük. Szerepük nem tisz­tázódik egészen, ezért a való­ságos és képzeletbeli, a fenn­­költ és az alantas egyszerre küzd az elidegenüléssel és a felszabadultsággal szemben. Nagy a bőbeszédűség kísérté­se, s ez nemegyszer kívánni­valót hagy maga után a grafi­kusi megoldásokban. Szénássy Attila műveit mégis egy folyamatos gazda­godó sajátos nyelv, egységes kifejezési forma jellemzi. E kiállítás a győri ifjúsági ház ART-galériájában, mely az alkotó eddigi tevékenysé­gét foglalja össze, talán hoz­zásegíti őt a továbbfejlődés lehetőségének felismerésé­hez, a rajzi megoldások to­vábbi tisztulásához, a mind pontosabb fogalmazáshoz. N. Mészáros Júlia Lebó Ferenc: Plasztika ­ Új képzési forma a Hűdben is ÖSSZHANGBAN AZ IGÉNYEKKEL A győri Hild József Építő­ipari Szakközépiskola az 1992/93. tanévtől német nyelvi számítástechnikai, mű­emlékvédelmi és épületfenn­tartási technikusi képzést in­dít. A felvett tanulók az első két évben általános képzést kap­nak közismereti és szakmai alapozó tárgyakból és a má­sodik osztály végén jelentkez­hetnek a speciális osztályok­ba. Ezután minden tanuló a közismereti és szakmai tan­tárgyakon kívül a specializá­­ciójának megfelelő tantárgya­kat tanulja magas óraszám­ban. A negyedik osztály vé­gén érettségi vizsgát tesznek és jelentkezhetnek továbbta­nulásra tetszőleges felsőok­tatási intézménybe. Akik nem nyertek felvételt, vagy nem kívánnak továbbtanulni, azok elvégezhetik az ötödik osz­tályt, ahol csak szakmai tan­tárgyakat és a specializáció­­nak megfelelő tantárgyakat tanulnak. Majd az év végén, képesítő vizsgát tesznek szak­mai tantárgyakból, ezzel ma­gasépítési-technikusi képesí­tést kapnak. Várják a német nyelv, vagy a számítástech­nika és a műszaki dolgok­hoz vonzódó 8. osztályos ta­nulók érdeklődését és jelent­kezését. A felvételre érdemeseket az általános iskolai eredmény és az egészségi alkalmasság alapján választják ki. Az al­kalmassági vizsgát március elején tartják, mely egészségi vizsgálatból áll. Minden tanulónk I.-II. osz­tályban teljesen egységesen növelt óraszámban tanulja a német nyelvet és a számítás­­technikát. A közismereti tár­gyakat, az angol nyelvet és a szakmai alapozótárgyakat a többi középiskolához hason­lóan tanulják, aminek alap­ján a szakmacsoporton belü­li iskolaváltoztatási lehetősé­gük megmarad. A második osztály végén vizsgát tesznek a tanulók és az igényeik, ké­pességeik és felkészültségük alapján három különböző speciális osztályba kerülnek: német nyelvi, számítástech­nikai, műemlékvédelmi és épületfenntartási osztályba. Mindhárom osztály tanulói egyaránt részesülnek általá­nos közismereti és elméleti műszaki képzésben. Az évkö­zi szakmai gyakorlatot isko­lai kereten belül, a kötelező 3-4 hetes nyári szakmai gya­korlatot pedig saját vagy is­kolai szervezésben végzik. A távolabb lakók számára kol­légiumi elhelyezést tudnak biztosítani. Részletesebb információk­kal szívesen állnak az érdek­lődők rendelkezésére. (Győr, Szent István út 1. Tel 96/ 25- 042.) A Kincskereső januári száma Évek óta nem láttunk igazi havat, ezért némileg nosztalgi­kusnak is tűnhet a Kincskereső januári száma. Áprily Lajos Hó­ban című verse nyitja, majd rész­let következik Aszlányi Károly re­gényéből - Csata a hóban, s a ha­vas tájak tisztaságát-hidegét su­gározza Kerék Imre és Fecske Csaba egy-egy verse (Ezüstvilág, Cinke) is... A hónál is áttetszőbb sugárzásúak Szabó Lőrinc és Or­bán Ottó „ablakos” versei (Az ég az ablakon, Az ég). Csíki László novellette-je (Mókás Dániel) és Christian Morgenstern versei az abszurd humor világába kalau­zolnak, s ugyancsak a humor ég­tájain kalandoznak Kaján Tibor karikatúrái, Utassy József tréfás rigmusai (Balambér, Vonatozó), s folytatásos regény - Simai Mi­hály: Nagykópé Haspók fantasz­tikus kalandjai - újabb része is próbára teszi a nevetőizmokat. A történeti monda műfaját Mik­száth Kálmán Drégelyről szóló műve képviseli, a VILÁGVÉGE AZ ÚJVILÁGBAN sorozat pedig a világtörténelem egy ugyancsak tragikus korszakát - az inka bi­rodalom felbomlását, Peru meg­hódítását - idézi fel (Z. Kosidows­­ki: A fehér poklon keresztül). Is­mét jelentkezik a SZIVHANGOK, ezúttal nemcsak „ÁGI„ bölcs vá­laszaival, tanácsaival, hanem egy Mohás Líviától származó mellék­lettel is, amelynek már a címe is - „Veled találkozni öröm" - éle­tünk legfontosabb élményére, a szerelemre utal. A JOGOMMAL ÉLEK folytatja az ENSZ gyer­mekjogokkal foglalkozó egyezmé­nyének ismertetését - emellé egy felhívás társul, a szerkesztőség a gyermekérdekek védelmezőinek, illetve megsértőinek szánt Kis­­ködmön-, illetve Citrom-díjra kér javaslatokat az olvasóktól. A Kincskereső januári számát Jiri Tmka, Bényi Máté, Csala Ká­roly, Magyar Mihály, Gaál Éva és Szecskó Péter illusztrálta. KISALFÖLD 9 Harley Davidson és a Marlboro Man Mozireklám a köbön Na ne, ezt még a film készítői sem gondolhatták komolyan. Mert az még ugye rendjén van, hogy a nagy hollywoodi műtermek futószalagairól manap­ság alig kerül le olyan alkotás, amelyben ne tűnne fel egy-egy pillanatra valamelyik világmárka jelzése, vagy ne mondaná el valamelyik főhős, melyik a ked­venc zabpelyhe. A reklám pénzt jelent, a pénz meg boldogságot, vagy valami hasonlót. Még a filmgyár­tásban is. Az viszont már túl megy minden határon, hogy a bődülő oroszlán stúdió, vagyis a Metró- Goldwyn-Mayer már alkotásuk címében is reklá­moznak. Csúf, hirdetésízű üzleti fortély az is, hogy erre a propaganda celluoidra ráfényképezték napja­ink két népszerű színészét, a kilencvenes évek Brandóját, Mickey Rourke-t és a Miami Vice szuper­zsaruját Don Johnsont. Ez csak blődli lehet! Aztán megnéztem a mozit. Tátva maradt a szám. A teflonköpenyes gorillák tépjenek szét, ha nem szórakoztam jól, s ha csak egyszer is eszembe jutott az, miért reklámoznak eb­ben a filmben motorokat, cigarettát, és üdítőitalt? Csak néztem a sztorit az öregedő vagányokról, akik legények még a talpukon, függetlenül attól, hogy milyen csizmában járnak. Hallgattam az 1996-ban életük értelmét keresve motorozó, csajozó, vereke­dő vademberek keserveit. Szurkoltam nekik a jólöl­tözött főgonosz elleni harcban, aztán vége lett az egésznek. Nem kavart fel túlságosan, nem izgultam halálra magam, nevetni is csak itt-ott tudtam, még­is megérte a jegy árát. Sőt, a rendező Simon Vince igyekezete sem marad hiábavaló, mert eredeti „spé­­kelésével” elkerülte a megszokott sablonok többsé­gét. Dolgozatában nem engedett annak a kísértés­nek sem, hogy mindent túlmagyarázzon, s talán et­től lett izgalmas, nézhető a mozija. Kilépve az esti utcára már eszembe se jutott, hogy ez reklám volt a köbön, egész egyszerűen arra gon­doltam csak, hol vehetnék egy doboz Marlborót, vagy egy közönséges ezüstmetál, golyóálló Harley Davidsont? (így) Gyermekszínjátszók találkozója Weöres Sándorról, a gyermekek sze­retett irodalmi nevelőjéről elnevezett országos gyermekszínjátszó találkozót rendeznek 1992-ben. Pályázni lehet az általános iskolás korúak érdeklődésé­nek megfelelő színjátékkal, műfaji és tematikai megkötés nélkül. A műsori­dő az ötven percet nem haladhatja meg! Jelentkezni lehet a XXV. Amatőr Szín­játszó Fesztivál felhívása alapján (Bar­tók Béla Megyei Művelődési Központ, Győr, Czuczor Gergely U. 17.). Határ­idő: 1992 február 15. A csoportok elődöntőkön vesznek részt, március 7-én Kapuvárott, márci­us 21-én Mosonmagyaróvárott. A me­gyei döntő időpontja: április 18-19. Te­rületi regionális találkozót rendeznek május-június hónapban Veszprém­ben. A gálaműsorra a budapesti Arany Já­nos Színházba meghívást kaphatnak azok a csoportok, amelyek különösen érdekes, értékes produkciót mutattak be a területi döntőn. Ennek időpontja június közepe.

Next