Kisalföld, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
1992. január 20., hétfő A HIT VILÁGA Interjú Szennay Andrással Kritikus helyzetkép Az osztrák katolikus hírügynökség terjedelmes interjút közölt Szennay András teológussal, ny. pannonhalmi főapáttal. A kérdések sorában elsőként az szerepelt, hogyan élte túl az egyház a totalitarizmust, az újjáéledés milyen jeleit mutatja jelenleg. A túlélés Isten kegyelmén kívül azoknak a sok tízezreknek köszönhető, papoknak és világiaknak, a börtönökben és azon kívül, akik az egyházhoz híven viselték a megpróbáltatásokat - mondta a volt főapát. Szóba került a papi hivatások kérdése is. Ezzel kapcsolatban a ny. főapát beismerte, hogy valóban súlyos a helyzet. A külső körülményeken kívül még azt az okot is említette, hogy a szemináriumokban még mindig a „régimódi felfogás” él. Ezenkívül a diktatúra nyomása miatt visszahúzódásra, magányra kényszerült papi élet nem igazán vonzó a fiatalok számára. Azt is sajnálatos tényként említette, hogy hazánkban teljes mértékben hiányzik „a nevelők nevelése". Az interjúban a múlt árnyékának a kérdése is fölmerült olyan formában, hogy mi a véleménye a két evangélikus képviselő javaslatáról, az egyház átvilágításáról, valamint hogy mutatkoznak-e jelei a Bulányiügy megoldásának? Szennay András elmondta, hogy a parlamenti képviselők javaslatáról nem nyilatkozik, ezt saját püspökük sem tette meg. A főapát véleménye szerint a múlttal való leszámolás mindenkinek saját lelkiismereti ügye. Ami az egyházon belül fontos: milyen lelkiismeretességgel és milyen sikerrel teljesítette az egyes ember a rábízott feladatot. „Hazámban a demokrácia vívmányának tartják az állam és az egyház szétválasztását. Az egyházat nem támogatják, sőt sokan ártani akarnak neki azáltal, hogy belső viszályokat, feszültségeket szítanak.” A főapát hiányolta, hogy a magyar püspöki kar nem nyilvánította ki sajnálkozását múltbeli tévedéseivel kapcsolatban. „Bűnbánó egyház vagyunk, önkritikát kellene gyakorolnunk" - mondta. Végül kijelentette, hogy a Bulányi-ügyben véleménye szerint nem lesz megoldás, mivel Bulányi magatartása ma már kifejezetten ellenzéki, hangsúlyozta azonban annak szükségességét, hogy okvetlenül különbséget kell tenni Bulányi atya és azok között, akik a nevében lépnek föl. A Bokormozgalom számos tagja értékes, az egyház építését szolgáló munkát végez. ------- Megjelent a második kötet Egyháztörténeti vázlatok A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége kiadásában megjelent a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2. kötete. A kötet tartalmazza többek között Szántó Konrád Bogyai Tamás egyháztörténészt köszöntő tanulmányát, Tóth István értekezését a 4-8. századi pannóniai kereszténység forrásairól, Uzsoki András beszámolóját a tihanyi régészeti ásatások eredményeiről, Adriányi Gábor írását a magyar királyok apostoli címéről, valamint Herein Gyula történeti tanulmányát a budakeszi Makkos Mária történetéről. A kötet ára 398 forint, megrendelhető a pannonhalmi könyvszolgálatnál (Pannonhalma, Vár 1. 9090.) Kitüntették Hans Küng teológust Az ökumenikus megértés előmozdításáért A luzerni származású, világszerte ismert teológiai professzornak Hans Küngnek ítélték oda az 1992-es közép-svájci kulturális díjat. Az alapítvány ezzel Hans Küng egész teológiai munkásságát méltatja, erőfeszítéseit „az ökumenikus megértés szellemének terjesztéséért és a világvallások közötti dialógus előmozdításáért”. A díj úgymond hivatalos elismerést jelent Hans Küng számára, akitől 1979-ben vonták meg a tanítói működést. Az alapítvány a díjátadás megindoklásában Küng teológiai tevékenységének állomásait említi. Hans Küng először az egyház és annak szervezeti megújulásával foglalkozott. Ehhez kapcsolódva folytatta hagyományos tevékenységét a keresztény lét teológiai alapjairól, a Krisztus- és Isten-kérdésről. Végül Küng munkásságát a kereszténység és a világvallások viszonyának szentelte. Ma minden erejével a keresztény hit dialógusra kész és kölcsönös találkozásait szorgalmazza a világvallásokkal, valamint a különböző emberi fajokat és vallásokat összekötő „világethosz” kibontakozását hirdeti. Hans Küng 1928-ban született Sursee-ben. Rómában tanult teológiát és filozófiát a Gregoriánumon . 1960-63-ig a fundamentál-teológia professzora volt Tübingenben, 1963-1980-ig a dogmatika és az ökumenikus teológia professzora. Az egyházi tanítói működés megvonása óta Hans Küng az ökumenikus teológia professzora és az ökumenizmussal foglalkozó kutatóintézet igazgatója a tübingeni egyetemen. II. János Pál Afrikába készül A Vatikánban nyilvánosságra hozott útiprogram szerint a szentatya február 19-26. között Szenegálban, Gambiában és Guienában tesz látogatást. Ez lesz az 55. külföldi lelkipásztori útja, s 8. a fekete földrészre, ahol 85 millió katolikus él. A múlt évre tervezett nyugat-afrikai látogatást politikai zavargások miatt kellett elhalasztani. Júniusban ismét Afrika szerepel az útiprogramban, Angola, Sao Tome és Principe célponttal. A harmadik külföldi útra októberben kerül sor, amikor a szentatya Santo Domingoba látogat a latinamerikai kontinens evangelizálásának 500. évfordulóján. Az elképzelések között szerepel még egy negyedik látogatása is Litvániába. HÍVEK SZÓRVÁNYBAN Görög katolikusok Magyarországon Nemcsak az egyes ember, de minden közösség élete is a múltra épül. A jelen feladatainak az elvégzéséhez nem lehet figyelmen kívül hagyni a múltat. A magyarországi görög katolikusság jelenlegi teendőit is alapvetően meghatározza a nagyon nehéz történelmi öröksége, és az a hely is, ahol élnek. A két világháború között kialakultak azok az intézmények, amelyek hivatva lettek volna a hitéletet előmozdítani, és egyáltalán az emberek segítségére lenni. Voltak egyesületeink, lapjaink, iskoláink. Megindult az oktatás, a nevelés kezdetét vette karitatív munka. Az államosítás azonban mindentől megfosztott minket. Nem maradt egyetlen iskolánk sem, egyetlen intézményünk sem. Megszűntek újságjaink, nem volt többé könyvkiadásunk. Emberileg teljesen a pusztulásra ítéltettünk. De mint történelmünk során annyiszor, most is éreztük a gondviselést. Ennek egyik jele az volt, amikor 1950-ben dr. Dudás Miklós püspök úr Nyíregyházán megnyitotta a szemináriumot. Igaz, hogy borzasztó szegényes körülmények között, de mégis megnyílt. Ez a szeminárium az, amely ma - számarányunkat figyelembe véve - Magyarország „legzsúfoltabb” szemináriuma. Ahol most már nemcsak a magyar, de szlovák, kárpátaljai, és román kispapok is tanulnak. Egyre nagyobb az igény a vallásos szellemű általános iskolák és gimnáziumok iránt. Ezért nyílt meg tavaly Hajdúdorogon a görög katolikus általános iskola, az idén pedig a gimnázium. A közeljövőben várható újabb iskolák beindítása. Van már hitoktatóképzőnk - két helyen is - és kántorképzőnk. Újra megjelentethetjük könyveinket és van már egy lelkiségi folyóiratunk, a Görögkatolikus Szemle. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy görög katolikusok főleg Szabolcsban és Borsodban élnek, vagyis az ország gazdaságilag legszorongatottabb vidékein. Ezért itt a karitatív munka különleges jelentőséggel bír. A gazdasági helyzet és egyéb tényezők is nagyon sok borsodi és szabolcsi embert vitt az ország más részére. Ez egy új feladatot jelölt ki, az ún. belső missziós munkát. Föl kell keresnünk tehát a „szórványban” élő hittestvéreinket. Budapesti központtal több szórványparókia van már az országban, Makón, Szegeden, Pécsett, Szolnokon és most már hála Istennek Győrött is. Mindehhez a munkához egy Európa-hírű lelki központ ad segítséget, Máriapócs. Egy szabolcsi kis falu, amelynek kegytemploma évente félmillió embert vonz. A legnehezebb időkben is mindig megőrizte jelentőségét, felmérhetetlen segítséget jelentve minden hívő embernek. Itt találhatók a szerzeteseink rendházai is. Jelentőségét a szentatya tavaly augusztusi látogatásával ismerte el, amikor is görög katolikus liturgiát celebrált mintegy negyedmillió ember előtt. Máriapócs jelentősége - most a határok szabadabb átjárhatóságával - még inkább megnőtt. Amikor a jelenről, de még inkább a jövőről beszélünk, akkor először hálát kell adnunk a gondviselésnek, hogy ezt a maroknyi keleti rítusú katolikus embert megőrizte. Megértjük tehát azoknak az érzéseit, akik keresik a helyüket ebben a mai valóságban. Egyházunk helyzeténél fogva mindig a kisemberek közelében élt. Osztozott mindennapi gondjaikban. Identitásunk megtartása, rítusunk megőrzése tehát olyan feladat, amely szükségképpen Isten és emberszolgálat egyszerre. Görög katolikus voltunkkal az egyetemes egyház értékeit akarjuk gazdagítani. Az egyház pedig - ebben a világban élve - a maga nélkülözhetetlen „kincseivel” minden embert szolgál. Fekete András görög katolikus lelkész Madonna gyermekével egy ikonosztázon. Adatok Franciaországból Háttérbe szorul a vallásgyakorlás Öt francia polgárból négy azt állítja, hogy a katolikus egyházhoz tartozik, de közülük csak minden negyedik vallja hitét meggyőződésből - derül ki a Sofres Közvéleménykutató Intézet felméréseiből. Tehát az állampolgárok 79 százaléka vallja magát katolikusnak: 27 százalék „meggyőződésből”, 30 százalék „hagyományból”, mások viszont „bizonytalanok”. Csak 14 százalék állítja, hogy nem hisz, főként a 18-24 éves korcsoportból. A vallás gyakorlását illetően az eredmény hasonló. A kérdéseket csak katolikusoknak tették fel. Legalább vasárnap 10 százalékuk hallgat szentmisét, 5 százalékuk havonta 1 2-szer, 22 százalékuk a nagyobb ünnepeken. Kissé növekedett azoknak a száma, akik családi események kapcsán (keresztelő, esküvő, temetés) látogatják a liturgiát: az 1986-os 52 százalékról 57 százalékra emelkedett a számuk. Riasztók az adatok a 18-24 évesek körében kapott válaszokat illetően: csak 3 százalékuk állítja, hogy „komolyan gyakorolja” vallását, 16 százalék pedig „nagyjából”. A gyónás szentségéhez egyre kevesebben járulnak: a franciák 79 százaléka sohasem gyón, 13 százaléka évente egyszer vagy ritkábban, 6 százaléka évente többször. Szentáldozáshoz sohasem járul 60 százalék. A francia katolikusok 28 százaléka imádkozik gyakran, sőt naponta, 34 százalékuk pedig soha. Bizonyos adatok változatlanul magasak: a teljes lakosság 81 százaléka megkeresztelteti gyermekét, 71 százalék egyházi temetést kíván. KISALFÖLD 7 Kínai ■ ■ ■■ a ■■ a püspökök letartóztatása Több, mint 20 hongkongi keresztény szervezet szólította föl a kínai kormányt az emberi jogok tiszteletben tartására. Annak ellenére, hogy a kínai alkotmány sajtó- és gyülekezési szabadságot biztosít, rendszeresen börtönbe kerülnek azok, akik ezzel a szabadsággal élni akarnak - olvasható az írásban. Azt is bírálják, hogy Kína üldözi a vallást és sok papot, valamint világi hitbeli meggyőződéséért börtönöznek be. A szervezetek felszólítják a kínai kormányt, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat, és minden polgárnak biztosítsák a nemzetközi emberjogi egyezményekben garantált jogokat. A felhívás aláírói között van a „Iustitia et Pax" bizottság is.