Kisalföld, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

1992. február 26., szerda Ára: 9,50 Ft XLVII. évfolyam, 48. szám Magyarország ma a lehetőségek hazája Sir Corby nyilatkozata a Kisalföldnek A Magyar Gazdasági Kama­ra vendégeként Magyarorszá­gon tartózkodó angol gyári­parosok szövetségének kül­döttsége (Confederation of Bri­tish Industry, CBI) tegnap Győrbe látogatott. Sir Brian Corby, a CBI elnöke által ve­zetett küldöttség a 84 száza­lékban angol érdekeltségű Győri Keksz Kft.-t kereste fel, ahol Halbritter Mátyás ügy­vezető igazgató fogadta a ven­dégeket. A látogatása végén Sir Corby interjút adott a Kis­alföldnek. - Milyen céllal érkezett el­nök úr Magyarországra? -A CBI a brit üzleti élet túl­nyomó részét átfogja. Tagvál­lalataink számára szeretnénk lehetőséget teremteni arra, hogy többet tudjanak Euró­pa keleti feléről, ami új piac­ként jelentkezhet számukra. Ezért több tanulmányt készí­tettünk a térségről. Ezek lé­nyege, hogyan lehet és kell üzletet teremteni Kelet-Euró­pában. Ami a győri látogatá­sunkat illeti, különösen hasz­nosnak ígérkezett megismer­ni azt a céget, amelyikkel kap­csolatba került Anglia egyik legsikeresebb óriásvállalata, a United Biscuits. Bizonyos vagyok benne, hogy számos angliai partnert érdekelni fog annak a folyamatnak az elem­zése, ahogy a VB és győri part­nerének kapcsolata létrejött. - Sir, tapasztalatai szerint mi lehet az, ami az angol vál­lalkozókat Magyarországra csábíthatja és mi az, ami eset­leg elriasztja őket? - Számos kormánytisztvi­selővel sikerült eszmét cse­rélnem Budapesten, s szer­dán vállalkozókkal találko­zom majd. Meggyőződéssel mondom, hogy Magyarország ma a lehetőségek földje. Ilyen­nek tekintem a gazdaságon belül az élelmiszeripart, a me­zőgazdaságot, a távközlést, az energetika ipart. Tapasztala­tom szerint a kormányzat és szervei hatékonyan támogat­ják a külhoni vállalkozókat. Természetszerűen azzal is tisz­tában vagyok, hogy nem a Győri Keksz Kft. az etalon. Ez egy nagyon sikeres vállalko­zás, és angol partnerével na­gyon kedvező az­ együttműkö­dése. Sir Corby-től érdeklődve megtudtuk, hogy a CBI két­százezer tagvállalatot képvi­sel. A társaságában Győrben járt sir Hugh Bidwell az an­gol bankvilág, míg Maurice Childs pedig a nemzetközi ipa­ri együttműködések tekinte­tében tud majd hasznos ta­pasztalatokról beszámolni ott­hon. F. J. Parancsnoki értekezlet Az idén sem lesz könnyebb... A múlt esztendei munkát elemző parancsnoki ér­tekezletet tartottak tegnap délelőtt Győrött, a me­gyei rendőr-főkapitányságon. A korábbi gyakorlat­tól eltérő módon - erre, a szó szerint is „belügyek­­kel” foglalkozó tanácskozásra - ezúttal meghívást kaptak a sajtó képviselői is. Ezt azért érdemes meg­említeni, mert ezen a momentumon keresztül is ér­zékelhető, amit az értekezlet vendégei között részt vevő Botos Gábor, a megyei közgyűlés elnöke is el­mondott: a rendőrség valóban kilépett a tabu­kör­ből, munkáját nagy nyilvánosság előtt végzi. Az el­nök tolmácsolta a megyei közgyűlés nemrégi állás­­foglalását a rendőrség tevékenységéről. Elismerő volt az értékelés, mondta, ám az igazi minősítést a lakosság tudja adni... Dr. Bély László alezredes, megyei főkapitány ala­pos beszámolót tartott a múlt évről. Nem volt könnyű esztendő, hiszen az életszínvonal további romlása, a munkanélküliség tömegessé válása, az ezekkel összefüggő állampolgári türelmetlenség, elégedet­lenség hatottak a bűnözésre, a közrendre és közbiz­tonságra - így érthetően a rendőri munkára is. (Folytatás a 2. oldalon) Háromszáz cég Utazás'92 kiállítás A 15. nemzetközi turiszti­kai szakvásár résztvevőinek száma máris rekordot jelez, hiszen ezidáig 286 cég jelent­kezett a márciusi Utazás '92 kiállításra. A nagy érdeklő­désre való tekintettel azonban elképzelhető, hogy a 7300 négyzetméteres alapterületen végül akár háromszáznál is több kiállító mutatja majd be kínálatát. A külföldiek 23 ország ide­genforgalmi aj­ánlatait hozzák el Magyarországra, köztük Sri Lanka és Indonézia is, akik először vesznek részt az Uta­zás kiállításon. Kétéves kiha­gyás után visszatér Németor­szág, jelen lesz Horvátország és Szlovénia is, a FÁK államai viszont az idén távol marad­nak. Az Utazás '92 díszven­dége Ausztria lesz. Tavaly 37 milló külföldi, köztük 21 mil­lió turista járt Magyarorszá­gon, s 14 milliónál több ma­gyar állampolgár járt külföl­dön. Frissdiplomás euromérnökök. Az első hatvannyolc magyar között a napokban a győri dr. Szombathelyi Péter (jobbról) és a soproni Komornoki László is meg­kapta ezt a nem akármilyen oklevelet. (Írásunk az 5. oldalon.) Fotó: SZ. Ö. Gálszécsy lemondott Dr. Gálszécsy András tár­ca nélküli miniszter saját ké­résére, nyugállományba he­lyezése miatt felmentését kér­te 1992. február 29-ei hatállyal - közölte tegnap az MTI-vel a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A miniszterelnök megköszönve eddigi sikeres tevékenységét, a kérésnek eleget téve előter­jesztést tesz a köztársasági el­nökhöz a felmentésre. Antall József dr. Gálszécsy András nyugállományba vonulása után is számít további közre­működésére. Utódának kine­vezéséig a tárca nélküli mi­niszteri feladatokat Boross Pé­ter belügyminiszter látja el. Az orvos elköszön, a falu marad Hogyan épül a szolgálati lakás Dar­ózselin? Több, mint húsz évig vár­tak arra, hogy önálló körzeti orvosuk legyen. Darózseli kívánsága végül is 1990. szep­temberében teljesült, a falu öröme azonban nem tartott soká, hiszen dr. Gáncs Lász­ló hétfőn bejelentette, hogy elköszön a Szigetközből. Szombaton költözik a Duna­újváros mellett fekvő Baracs­­ra, oda helyezik át. A puszta tény sokkhatásként érte a fa­lu lakosságát, hiszen egy rossz szavuk nincs a doktorra, min­denki szereti, elégedettek a munkájával, ahogy feleségét is elismerték az iskolában, és jó pedagógusnak tartják. A fi­atal orvos most mégis úgy döntött, hogy ez az állapot nem tartható tovább. - Hosszú távra terveztünk a családommal, ezért, ami­kor megpályáztam ezt az ál­lást, a döntésemben fontos szerepet játszott, hogy végle­ges lakásmegoldást ígértek itt Darnózselin - kezdi a törté­netet dr. Gáncs László. - Fa­lun nőttem fel, nem idegen számomra ez a környezet. Úgy érzem, az emberek, a betege­im hamar meg is szerettek. Nem is ezért döntöttem úgy, hogy elmegyek. Pusztán arról van szó, hogy a lakás­ügyben nem sikerült megállapodnom a falu vezetőivel. Megítélésem szerint ugyanis a felajánlott szolgálati lakás nem olyan mi­nőségű, mint elvárható len­ne. Nincsenek extra igénye­ink, de most várjuk második gyermekünket, és nem min­degy, hogy a kicsik milyen kör­­nyezetben nőnek fel. Bara­­cson megfelelő lakás vár, és úgy érzem, megnyertem a kép­viselő-testület bizalmát. Jó szívvel jöttem, és jó szívvel me­gyek, nem haragszom senki­re. (Folytatás a 3. oldalon.) A barcelonai olimpiai falut már most, a játékok kezdete előtt hónapokkal fe­kete ruhás kommandósok őrzik. A dupla kerítéssel körülvett szálláshelyeken, négy-ötszobás lakásokban helyezik majd el a versenyzőket. A luxus lakosztályo­kat természetesen értékesítik az olimpia után, 10 millió peseta körüli áron. (A világjátékok előkészületeiről szóló beszámolónk a 14. oldalon.) Ellehetetlenülnek az önkormányzatok? Az önkormányzatok felélték lehetséges tartalé­kaikat, forráshiányuk miatt sorra elmaradtak az egyébként nélkülözhetetlen felújítások - állapítot­ta meg Köllner Ferenc, a magyar önkormányzatok egyharmadát tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára keddi sajtótájé­koztatóján. A főtitkár elmondta, hogy az önkormányzatok költségvetésük mintegy 85 százalékát fordítják in­tézmények fenntartására, így alig 15 százalék ma­rad fejlesztésekre. Az önkormányzatok pénzügyi­gazdasági tevékenységét egy önálló önkormányza­ti bank segíthetné, amelynek lehetőségét most vizs­gálják. Az önkormányzatbarát társadalmi­, gazdasági­ és jogi környezet kiépítésén munkálkodó szervezet közgyűlésén a belső szervezeti kérdések mellett ki­emelt figyelmet fordítanak majd arra is, miként le­hetne a mintegy 20 hazai önkormányzati szövet­séggel hatékony együttműködést kialakítani. A kon­­szenzuson alapuló kimunkált kapcsolatra különö­sen a kis­térségek regionális együttműködésénél lenne szükség. Az együttműködés ma még azonban akadozik az önkormányzati érdekképviseleti szer­vezetek között. Ezt jelzi az is, hogy hónapok óta nem tudnak megállapodni a Magyar Önkormányza­ti Tanácsról sem. Sikerült viszont megegyezniük a szövetségeknek arról, hogy a következő két évben kik képviseljék a magyar önkormányzatokat az Európa Tanács ön­­kormányzati szekciójában. A hét állandó és a hét tartalék küldött között fővárosi, megyei, városi és községi küldöttek is lesznek.

Next