Kisalföld, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-15 / 193. szám
1992. augusztus 15., szombat Szolnoki József, a győri műszaki főiskola végzős hallgatója hét éve foglalkozik fafaragással. Alkotásaiból hamarosan önálló kiállítás nyílik a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban és a műszaki főiskolán. \. ..................”. - Elmondanád az első kenyérsütésed történetét, drága mama? - Régen volt az fiam, nagyon régen - nézett ki anyám az ablakon a tenyérnyi kertre, mintha attól várna választ. Pedig csak visszatévedt a múltba... - Sokan voltunk testvérek, lány is volt bőven, de a kenyérsütéstől úgy féltek, mint az ördög a tömjénfüsttől. - Féltek? - Igen, mert nem lehetett, hogy ne sikerüljön! Tudod te egyáltalán mennyi liszt, krumpli, vesződség kellett ahhoz, hogy hat kenyeret megsüssek? Arról nem is beszélve, hogy sikertelenség esetén még jól el is náspángolták az ügyetlenkedőt. - Te nem féltél? - Nem.. Kicsit izgultam, de már annyiszor segítettem édesanyámnak, hogy álmomban is meg tudtam volna csinálni. - Mindjárt az elsőre sikerült? - Olyannyira kisfiam, hogy amíg el nem szegődtem Komáromba a főtanácsos úrékhoz cselédnek, én sütöttem a család kenyerét, jócskán tehermentesítve ezzel anyánkat. Meg is nőtt a tekintélyem a testvére- feim előtt. - A papa, Kalácska Dániel - helybéli ura- \________ sági fogatos - szűk beszédű ember volt. Akkor is, amikor első kenyeremre keresztet vetett, megszegte, komótosan megízlelte, miközben majd elájultam az izgalomtól, csak annyit mondott - mától fogva itt a helyed ne - mutatott maga mellé a bal oldalra. Jobb oldalán a néhány évvel idősebb Dani bátyám ült. Ő már rendben tartotta - ma úgy mondanátok - a háztájit, és ha kellett segített apánknak az uraságnál is. A mama ezalatt elrendezte ropogósan tiszta kötényének redőit, nem mondta, de ahogyan rám nézett, tudtam, hogy büszke rám, és az nagyon jól esett. Majd megvacsoráztatott bennünket, ami nem volt kis dolog, hiszen szüleinkkel- Mészáros József A KENYÉR együtt tizenegyen voltunk. Apánk szigorúan bánt velünk, de hát kellett a kemény kéz ennyi egészséges sihederhez. Mégsem emlékszem, hogy valaha is megütött volna bennünket. Most is csak ennyit kérdezett, ettünk-e már, mert tágra nyílt szemmel lestük, hogyan eszik. - Persze, hogy ettek! - perdült vissza anyánk a nyitott konyhából. - Tudja milyen torkosak, meg ritkán látják, hát ne csodálkozzon, hogy kíváncsiskodnak, és jelentőségteljesen intett fejével a szoba felé. De mi igazán csak —---------a papa bólintására mozdultunk... s eltűntünk az almailla________ tú, csöpp parasztház földes szobájában, ahonnan hamarosan egyenletes szuszogás hallatszott. Noha biztos voltam benne, hogy szüleink petróleumlámpa „lehalkított” fényénél még sokáig beszélgettek... - Mamád segített? - Nem. Mindössze annyit kérdezett, meg tudom-e csinálni? Bizony még ma is összefut a nyál a számban, amikor azokra a szép, forradásos kenyerekre gondolok, amiket még szinte gyermekfejjel sütöttem. Olyankor persze mindig volt lángos is, jól befokhagymáztuk, megzsíroztuk, annál felségesebb, gyermekcsitítóbb ételt el sem tudtunk képzelni. - Idén, a hosszú, kemény télben elfogyott a kenyerem. Fájós lábammal nem volt kedvem boltba menni, mégsem jöttem zavarba. Sütöttem magamnak itthon tepsiben. Csodálkoztak is a szomszédasszonyok, főleg a fiatalabbja, hogyan a csodában lehet sparheltban kenyeret sütni? Ugyanúgy, mint a kemencében - mondtam - kóstolják meg! - Aztán úgy nézett ki a dolog, hogy kezdhettem elölről a sütést. Látod, kisfiam, így segít édesanyánk még ma is, pedig az első kenyérsütésemtől ugyancsak eltelt már vagy hetven esztendő... Tekintete újra a kertet kereste. Hangtalanul mozgott a szája, a szüleivel beszélgetett... - Mama, kérhetek valamit? - Éhes vagy? - Nem. - Hát akkor? - Sütnél nekem is olyan tepsis kenyeret?... ! SZIVÁRVÁNY Mesés lelet Több évszázados kincseket - sok száz arany- és ezüstrudat, pénzérméket, továbbá a Ming-dinasztia idejéből származó kínai porcelánt - találtak amerikai búvárok a Bahama-szigetektől mintegy 50 kilométerre északnyugatra. A kincsek egy még nem azonosított spanyol gálya roncsai közt hevertek. A hajó becslések szerint négyszáz évvel ezelőtt süllyedhetett el. Az értékes leletről Hank Hudson, a Marex International kincskereső cég munkatársa számolt be. A tenger mélyéről felszínre hozott ezüst pénzérmék II. Fülöp spanyol király idejéből valók, aki 1556 és 1598 között uralkodott. Az ő idejében nagy mennyiségű ezüst áramlott Mexikóból és Peruból Spanyolországba. Némi fejtörést okoz, hogy miként kerülhetett a spanyol gályára egy angol ágyú, rajta a felirattal: „Henricus Octavius” és az 1543-as dátummal. A körülbelül egy tonna súlyú és három méter hosszú ágyúba kézzel utólag karcoltak bele egy spanyol jelképet és egy későbbi dátumot. Nem lehetetlen, hogy az ágyú VIII. Henrik angol király (1509-1547) flottájának valamelyik hajójához tartozott és a spanyolok kezére hadizsákmányként került. A Állandó gyűjtemény Mosonmagyaróváron A Cselley-ház A csodás kincseket rejtő Cselley-ház Mosonmagyaróvár egyik legforgalmasabb helyén, a Fő út mellett áll. Az épület sem szokványos. Vasrácsozott faerkélyei, kőkeretes ablakai ugyancsak figyelmet keltenek.. A négyzetes alaprajzú épület a XIV. században épült. Ekkor azonban még két részből állt, és csak a XV. században kapcsolták egybe. Az emeleten található nagyterem méretei arra engednek következtetni, hogy az építtető előkelő, nem városi polgár volt. Többszöri átépítés után a legutolsó nagyobb helyreállítás 1885 körül lehetett, eklektikus stílusban. A homlokzat kerámiadíszítést kapott és a tetőzetet színes mázú cserepekkel fedték. A múzeumba lépve barátságos teremőrök fogadnak. Készségesen adnak tájékoztatást a kérdésekre. Van idejük foglalkozni velem. Én vagyok az egyetlen látogató. Az épület nagyterme volt a legalkalmasabb arra, hogy a XVII. és a XVIII. század gazdag formaalakítású bútorait befogadja. A terem centrumában egy csavartoszlopos, födeles ágy áll, mely egy szerzetes tulajdona volt, álmát azok az angyalkák vigyázták, melyek az ágy mennyezetére vannak festve. A kiállítás számos ékessége mellett említésre méltó egy elefántcsonttal díszített ajtólap, mely Mária Teréziát ábrázolja. Egy kisebb szobában a XIX. sz. első harmadának bútorai láthatók empire és korai biedermeier stílusban. Az iparművészeti kiállítást elhagyva a látogató a képtárba érkezik. Itt a magyar festészet XLX-XX. századi klasszikus alkotásai láthatóak. Dr. Gyurkovics Tibor és dr. Mika Irén orvosházaspár gyűjteménye ez, melyet a városnak adományoztak. Itt található a képek mellett Mika Irén porcelángyűjteménye is. A gyűjteményben békésen megférnek együtt a herendi, Zsolnay-porcelánok éppúgy, mint a himphenburgi, berlini vagy dán porcelánok. A kedvesen összeválogatott darabok, és a mesteri szervezés rendkívül élvezhetővé teszik a kiállítást. A klasszikus festmények mellett egy parányi helyiségben dr. Gyurkovics Tibor fejszobra található, mely Füzessy Zoltán alkotása. Ez a csöpp kis szoba ad otthont Gyurkovics saját képeinek. Az orvos nem csak gyűjtő volt. Varga Nándor István festőiskolájában tanult festeni, kedvenc témája a zebegényi táj szépsége volt. Az épület enyhet adó, hűvös pincéjében van a római kőtár. A fehérre meszelt teremben kétezer éves halottak kőbe vésett arca néz a kíváncsi látogatóra. A kiállított sírkövek az I. századból valók, dr. Sőtér Ágost, a múzeum első igazgatója ásta ki őket több ezer éves nyugodt álmukból. A kiállított gyönyörűségektől és a ház egyéni varázsától bódultan felkeresem a múzeum igazgatóját, Kovács Tibort, aki mint mondta, elég messze tévedt eredeti pályájától, ugyanis biológus. Ennek dacára a művészetek világában is járatos, és szívesen ad tájékoztatást. Irodájában egyénileg keveredik az antik bútorok és a modern technika. kincsei - Milyen a múzeum látogatottsága? - Sajnos elég gyenge. Számokban ábrázolva változó. Júliusban például csak 90 (!) látogatónk volt, míg májusban 260. Ez annak tudható be - mondja -, hogy látogatóink nagy részét a kiránduló iskolai csoportok teszik ki. - A fent látható kiállítás állandó? - Igen, itt a Cselley-házban állandó, de másik épületünkben, a Hansági Múzeumban időszakosak a tárlatok. Ott jelenleg egy aranymosásról szóló kiállítás várja az érdeklődőket. (A másik épület a városi kórházzal szemben áll. A szerk.) - Mit kell feltétlenül tudni a múzeumról? - 1882-ben alapították. Nagyon értékes kiállításnak ad otthont. A fenti gyűjtemény műértőnek és laikusnak egyaránt csodálatára válik. De sajnos mint mondtam, egyre fogynak a látogatók, nemcsak nálunk, egész megyeszerte csökkenő a tendencia. Búcsúzóul még egy pillantást vetek a kapualjban megbúvó eredeti gyermekrajzokra, névaláírásokra. Eltöprengek azon, hogy vajon miért csak kevesek tudnak a múzeum létezéséről. Egy Pozsonyból érkezett ismerősöm mesélte nemrégiben, hogy tíz megkérdezett járókelő közül egyikőjük sem tudta útbaigazítani a Cselleyház felé... Zimmerer Anita Képeinken: A Cselley-ház bejárata a jellegzetes, vasrácsos ablakokkal és a csavartoszlopos, fedeles ágy. KISALFÖLD 13