Kisalföld, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

4 KISALFÖLD HAZAI KORKÉP 1992. szeptember 1., kedd Az Országgyűlés hétfői munkanapján Hosszú volt a vita a napirend előtt Az Országgyűlés hétfői ple­náris ülésének keretében na­pirend előtt kért szót Antall József kormányfő. A minisz­terelnök mintegy félórás be­szédében elsősorban a közvé­leményt napok óta foglalkoz­tató Csurka-tanulmányról szólt, de ennek kapcsán ki­tért számos belpolitikai össze­függésre is. A kormányfő mon­dandóját kezdve előrebocsá­totta, hogy a Magyar Demok­rata Fórum alelnöke tanul­mányát magánvéleményként közölte, mivel azt egyetlen pártbeli testülettel sem egyez­tette. Utalt arra, hogy a Ma­gyar Demokrata Fórum elnök­sége és választmánya foglal­kozott az írással, majd leszö­gezte: a koalíció pártjainak - beleértve az MDF-et is - ép­pen úgy kell tudni Csurka Ist­ván képviselő úrral együttmű­ködni, ahogy a párt a külön­böző politikai testületeinek igazodniuk kell a fő irányel­vekhez. Különféle irányvona­lak, programok vannak, ám a kormány önállóan, felelős­séggel dönt, s ezt a felelőssé­get senki nem veheti át - hang­súlyozta Antall József, majd így folytatta: A kormányt kritikák bőven érik, belülről és kívülről, amin nincs mit csodálkozni. A mai nehéz gazdasági, politikai, szo­ciális helyzetben azonban a magyar kormány a leghatá­rozottabban ragaszkodik a magyar nemzeti elkötelezett­ségekhez, a demokrácia, a jog­­államiság, a szociális piacgaz­daság értékeihez. Addig állok az MDF élén, megválasztóim bizalmából és saját elhatáro­zásomból, továbbá a kormány élén az Országgyűlés megbí­zása alapján, ameddig a ma­gyarság iránti töretlen elkö­telezettségnek a parlamentá­ris demokrácia és a jogálla­miság alapelveinek eleget te­hetek. A Csurka-tanulmányban foglaltakra térve a kormány­fő kifejtette: Csurka István po­litikai pamfletjében olyan meg­állapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjaiban élő indu­latokat, jelentős tömegek ér­zéseit veti fel, majd bemutat­ja a kényszerpályákat. Konk­rét gondolatokat idézve az írás­ból, a miniszterelnök elfogad­hatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzetközi Va­lutaalapra és a Világbankra vonatkozó megállapításait. A mai nemzetközi, európai helyzetben, mondotta a kor­mányfő, a nemzet nem enged­heti meg magának a belső fel­­őrlődést, az instabilitást. Mindez arra kötelez bennün­ket, hogy kimondjuk: a par­lamentáris többpártrendszer természetes szokásainak, sza­bályainak megtartása mellett az értelmetlen csaták ügyé­ben kössünk fegyverszünetet és folytassuk a józan ész po­litikáját. A miniszterelnök beszédét követő - még mindig napirend előtt zajló - vita témája is a Csurka-tanulmány, illetőleg a négy kormánypárti képvi­selő „rádiós akciója” volt. Személyes megtámadtatás okán szólalt fel Csurka István, azt állítva, hogy a cigányok és a zsidóság jogainak csorbítá­sáról nincs szó a tanulmány­ban. Este hét órakor az Or­szággyűlés befejezte nyári rendkívüli ülésszakát. A kép­viselők a tervezettnél jóval hosszabb, kétórás napirend előtti vita miatt a tárgysoro­zatba vett négy napirendi pont közül csak ketten jutottak túl. Megkezdték az általános vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat felett, majd Boross Péter belügymi­niszter - az általános vita új­bóli megnyitásának kereté­ben - bejelentette: a kormány átdolgozásra visszakéri a III/III-as tisztek és ügynökök adataival kapcsolatos törvény­­javaslatot. A plenáris ülés ma reggel, a rendes őszi ülésszak első munkanapjával folytatódik. • • A Legfőbb Ügyészség soron kívül továbbította Megérkezett a román kiadatási kérelem Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre tegnap délelőtt az a román kiadatási kérelem, amelyben Románia főügyésze kéri Alexandra Draghici volt belügyminiszter kiadását Ma­gyarországtól - közölte az MTI érdeklődésére dr. Hlavathy At­tila, a Legfőbb Ügyészség fő­­osztályvezetőj­e. A múlt héten a román igaz­ságügyi minisztérium és a fő­ügyészség közleménye alap­ján sajtójelentések adták hí­rül, hogy a „kommunizmus pere” elnevezéssel folyó tény­feltárás napvilágra hozta az 1949-1954 közötti időszak né­hány konkrét gyilkossági ügyét. Ennek alapján bünte­tőeljárás indult Alexandria Draghici tartalékos vezérez­redes, volt belügyminiszterrel szemben, aki ellen letartózta­­tási parancsot adtak ki. Ro­mánia főügyésze magyar kol­légájától Draghici kiadását kérte a két ország közötti jog­segélyegyezmény alapján. Ro­mán értesülések szerint ugyanis a volt belügyminisz­ter a közelmúltban Magyaror­szágra menekült, s feleségé­vel Budapesten tartózkodik. Hlavathy Attila elmondta: a kiadatási kérelem rendes postai úton érkezett a Legfőbb Ügyészségre. A román legfőbb ügyész augusztus 19-én írta alá a román nyelvű okiratot, amelyhez csatolta annak ma­gyar fordítását. A Legfőbb Ügyészség a kérelmet soron kívül továbbította a kiadatá­si eljárás intézésére jogosult Igazságügyi Minisztériumnak. V._________________________________________________________________________ Kutathatók az állampárti dokumentumok Szeptember 1-jétől kutathatók a volt állampárti - MDP-MSZMP - iratok a Ma­gyar Országos Levéltár Alkotmány ut­cai részlegében - jelentette be Lakos Já­nos, az Országos Levéltár és az Új Ma­gyar Központi Levéltár egyesítésével lét­rehozott intézmény nemrégiben kine­vezett főigazgatója tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Elmondta: a levéltár szervezetében megalakult MDP-MSZMP-iratokat őrző osztály rendszerezi az érintett pártok központi szerveinek és apparátusának, a budapesti kerületi valamint a Pest me­gyei pártszervek és pártszervezetek anya­gait. Az Alkotmány utcai raktárakban lévő iratok közül - rendezettségük alap­ján - egyelőre az 1948-1979 közötti évek, továbbá az 1980 után keletkezett iratok esetében a központi pártszervek anyagai tanulmányozhatók. A dokumen­tumok további részének rendezése fo­lyamatosan történik, így azok egy ide­ig még nem hozzáférhetők. Kevesebb a külföldi turista Júliusban 4 millió kül­földi látogatott hazánk­ba, 6 százalékkal keve­sebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában - közölték tegnap a Köz­ponti Statisztikai Hiva­talban. Elmondták, hogy a magyar idegenforgalom szempontjából különö­sen fontos országok kö­zül Ausztriából 16, Né­metországból pedig 24 százalékkal kevesebben érkeztek. E két ország­ból együttesen így is több mint 1 millióan látogat­tak hazánkba, igaz, e vendégek egy része csak tranzitutas volt. Lénye­gében valamennyi or­szágból kevesebb turis­ta érkezett, mint 1991 júliusában. Kivétel a volt Jugoszlávia, ahonnan 65 százalékkal nőtt a ha­zánkba érkezők száma - nagy többségük nem a klasszikus turisták ka­tegóriájába tartozik -, Görögországból 15, míg Hollandiából 4 százalé­kos növekedést regiszt­ráltak. Az idén júliusban 1,3 millió magyar állampol­gár utazott külföldre, s ez is 13 százalékos visszaesést jelent. ^ A Duna-elterelés jogtalan^ Hajózási blokád? A Duna lezárását javasolja az amerikai székhelyű Ma­gyar Környezetvédelmi Alap a hősi építkezésben részt vevő országok hajói előtt. A szervezet szerint az októberre tervezett Duna-elte­relés - az ökológiai következményeken túl - az ország szuverenitásának, integritásának súlyos megsértése, ellentétes a nemzetközi jog normáival. Ezért a környe­zetvédők felhívják a magyar kormány figyelmét, hogy forduljon támogatásért az Egyesült Nemzetekhez, til­takozzék a Párizsi Békeszerződést garantáló államok­nál, hívja össze budapesti megbeszélésre az európai biztonsági folyamatban részt vevő országok képviselő­it, valamint a Duna Bizottságot. Az MKA több más kör­nyezetvédelmi szövetséggel együtt továbbra is hangsú­lyozza az Ausztria-ellenes turista- és árubojkott szük­ségességét, mert szerintük az ország nem tesz megfe­lelő lépéseket a bősi építkezés finanszírozásában részt vevő Androsch-csoport ellen. Az MKA nagyszabású tün­tetést is szükségesnek tart az esetleges Duna-elterelés s­zínhelyén. Antall József fogadta Tom Lantost Antall József miniszterelnök hétfőn parlamenti irodájában fo­gadta Tom Lantost, az Egyesült Államok képviselőháza magyar származású tagját. A találkozó­ról, valamint a megbeszélésről a kormányszóvivő tájékoztatta a hírügynökséget. A beszélgetésen szóba kerül­tek a magyar-amerikai gazdasá­gi kapcsolatok, a magyar belpo­litikai helyzet és a kelet-közép­­európai térség problémái. Tom Lantos beszámolt a miniszterel­nöknek a Bécsben rendezett As­­pen-konferenciáról, amelynek té­mája szintén térségünk politikai fejlődése volt. Aszálykár a mezőgazdaságban Huszonötmilliárd a veszteség Az idei aszályos időjárás a főbb kultúrák esetében az or­szágos termésátlagok alapján­­ 20 százalék körüli termés­­kiesést okozott. Ennek követ­keztében, az elmúlt három év átlagához képest közel 25 mil­liárd forinttal kevesebb árbe­vételt érhet csak el az ágazat - közölte felméréseinek ered­ményét tegnap a Földműve­lésügyi Minisztérium. Legnagyobb mértékben a kukorica sínylette meg a szá­razságot. Bár a júniusi eső­zések idején még úgy tűnt, kö­zepes vagy annál is jobb lesz a termés, a jelenlegi számítá­sok szerint azonban már több mint 30 százalékkal kevesebb hozam várható csak, különö­sen a kései vetésű, gyengén fejlett táblákon. A 1,159 mil­lió hektáron 4,2 tonnát taka­rítottak be átlagosan hektá­ronként, szemben a három­éves 6,1 tonnás átlaggal. A 7000 forintos tonnánkénti ér­tékesítés után, a terméskie­sésnek köszönhetően, az ága­zat 12 milliárd 775 millió fo­rinttól eshet el idén. Kedvezőtlenül alakult a bú­za termésátlaga is. A 848 ezer hektáron termesztett kenyér­­gabona idei termése 4 tonna körül alakul hektáronként, ami 21 százalékkal kevesebb, mint a hároméves átlag. A 6400 forint körüli tonnánkén­ti értékesítési árral elérhető bevétel 6 milliárd forinttal lesz kevesebb az előző évekhez vi­szonyítva. A rozs várható termésátla­ga még a búzánál is kedve­zőtlenebbül alakul. A termés­­kiesés ugyanis meghaladja a 23 százalékot. A nem egészen 2 tonnás hektáronkénti ter­mést 5500 forintos áron lehet értékesíteni. Az árbevétel a kultúránál 258 millió forint­tal marad el az átlagtól. Az őszi és a tavaszi árpa ter­mésátlagai hasonlóan alakul­tak: 3,8 és 3,6 tonna várha­tó hektáronként. Ez mindkét esetben 19 százalékkal keve­sebb az előző három év átla­gánál. Az árbevétel egyenként több, mint egymilliárd forint­tal lesz kevesebb. Legkevésbé a zab szomja­zott, 2,8 tonnás termésátla­ga 8,7 százalékkal kevesebb a hároméves állagnál. Az ár­bevételkiesés pedig várható­an­­ 6000 forint tonnánkén­ti értékesítési ár mellett - 60 millió forint lesz. Oxiológiai kongresszus A sürgősségi betegellátásról A sürgősségi betegellátást áttekintő tudományos prog­ramokkal tegnap hivatalosan is megkezdte munkáját Bu­dapesten az I. Pán-európai Oxiológiai Kongresszus. A Magyar Mentésügyi Tu­dományos Társaság és a né­met CIEMS által szervezett konferencián a harminc or­szágból érkezett csaknem 400 résztvevő három fő témában hallhat előadásokat. A négy­napos rendezvényen először a sürgősségi betegellátás szer­vezésének nemzeti sajátos­ságainak elemzésével és összehasonlításával foglal­koznak a résztvevők, többek között annak érdekében, hogy mihamarabb kialakíthassák a nemzetközi normákat a sür­gősségi betegellátás terüle­tén is. A programok között szerepel a sürgősségi beteg­­ellátás klinikai vonatkozásai­nak megvitatása, de szó esik a tömeges baleseti és kataszt­rófasérültek ellátásáról is. A kongresszuson mintegy 50 előadással szerepelnek a hazai előadók. A konferenciához kapcso­lódó kiállításon csaknem 20 cég mutatja be a sürgősségi betegellátásban alkalmazott eszközeit, gyógyszereit. Jutalom ötven tűzoltónak A közigazgatás veszély­elhárító szolgálatai siker­rel vették fel a küzdelmet az olyan nagy kihívások, mint az árvízvédelem és az utóbbi 20 év legsúlyo­sabb tűzvédelmi kihívá­sa, az ez évi szárazság el­len, de ugyanez mondha­tó el a menekültügy eu­rópai kezeléséről is - ál­lapította meg Verebélyi Imre, a Belügyminiszté­rium közigazgatási állam­­titkára tegnap a Tűzoltó­ság Országos Parancsnok­ságának (TOP) sajtótájé­koztatóján. Az álamtitkár, miután a tárca nevében köszöne­tet mondott mindazok­nak, akik nemegyszer hő­siesen küzdöttek a tűz el­len, ötven személyt ré­szesített jutalomban. Be­szédében rámutatott ar­ra, hogy az irányító köz­­igazgatás és a végrehajtó szolgálat a kedvezőtlen körülmények ellenére is európai szintű teljesít­ményt nyújtott. Verebé­lyi Imre hangsúlyozta azt is, hogy a tüzek felett nem a technika, hanem az em­beri elszántság diadalmas­kodott. A jövőben viszont a jelenleginél több pénz­re lesz szükségük a tűzol­tóknak ahhoz, hogy ked­vezőbb műszaki feltéte­lekkel vegyék fel a küz­delmet a tűzzel. Vágvölgyi József tűzol­tó ezredes elmondta, hogy az idei évben augusztus 31-ig 31.181 esetben ri­asztották hazánkban a tűzoltókat, s ebből 22.856 alkalommal tűzesethez kellett vonulniuk. Ezek a számok jelentősen meg­haladják az elmúlt évi ada­­tokat. Július elejétől mintegy 50 ezer ember vett részt az országban keletkezett több mint 4600 erdő-, tarló- és bo­zóttűz eloltásában. Az ez­redes szólt arról is, hogy a tűzoltók áldozatos mun­kával, sokszor erejük vég­ső megfeszítésével, de si­kerrel helytálltak, közü­lük 23-an sérültek meg. A tűzoltók számára nagy nehézséget jelent az er­dőtüzek oltása, mivel az összefüggő erdőterülete­ken szinte alig van oltó­anyag. Külföldi példák nyomán azonban már ná­lunk is megkezdődött az erdőtüzek „vízibombázá­sa", s az eddigi kísérleti tapasztalatok kedvező­ek.

Next