Kisalföld, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
4 KISALFÖLD HAZAI KORKÉP 1992. szeptember 1., kedd Az Országgyűlés hétfői munkanapján Hosszú volt a vita a napirend előtt Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének keretében napirend előtt kért szót Antall József kormányfő. A miniszterelnök mintegy félórás beszédében elsősorban a közvéleményt napok óta foglalkoztató Csurka-tanulmányról szólt, de ennek kapcsán kitért számos belpolitikai összefüggésre is. A kormányfő mondandóját kezdve előrebocsátotta, hogy a Magyar Demokrata Fórum alelnöke tanulmányát magánvéleményként közölte, mivel azt egyetlen pártbeli testülettel sem egyeztette. Utalt arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya foglalkozott az írással, majd leszögezte: a koalíció pártjainak - beleértve az MDF-et is - éppen úgy kell tudni Csurka István képviselő úrral együttműködni, ahogy a párt a különböző politikai testületeinek igazodniuk kell a fő irányelvekhez. Különféle irányvonalak, programok vannak, ám a kormány önállóan, felelősséggel dönt, s ezt a felelősséget senki nem veheti át - hangsúlyozta Antall József, majd így folytatta: A kormányt kritikák bőven érik, belülről és kívülről, amin nincs mit csodálkozni. A mai nehéz gazdasági, politikai, szociális helyzetben azonban a magyar kormány a leghatározottabban ragaszkodik a magyar nemzeti elkötelezettségekhez, a demokrácia, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság értékeihez. Addig állok az MDF élén, megválasztóim bizalmából és saját elhatározásomból, továbbá a kormány élén az Országgyűlés megbízása alapján, ameddig a magyarság iránti töretlen elkötelezettségnek a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság alapelveinek eleget tehetek. A Csurka-tanulmányban foglaltakra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjében olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszerpályákat. Konkrét gondolatokat idézve az írásból, a miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra vonatkozó megállapításait. A mai nemzetközi, európai helyzetben, mondotta a kormányfő, a nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlődést, az instabilitást. Mindez arra kötelez bennünket, hogy kimondjuk: a parlamentáris többpártrendszer természetes szokásainak, szabályainak megtartása mellett az értelmetlen csaták ügyében kössünk fegyverszünetet és folytassuk a józan ész politikáját. A miniszterelnök beszédét követő - még mindig napirend előtt zajló - vita témája is a Csurka-tanulmány, illetőleg a négy kormánypárti képviselő „rádiós akciója” volt. Személyes megtámadtatás okán szólalt fel Csurka István, azt állítva, hogy a cigányok és a zsidóság jogainak csorbításáról nincs szó a tanulmányban. Este hét órakor az Országgyűlés befejezte nyári rendkívüli ülésszakát. A képviselők a tervezettnél jóval hosszabb, kétórás napirend előtti vita miatt a tárgysorozatba vett négy napirendi pont közül csak ketten jutottak túl. Megkezdték az általános vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat felett, majd Boross Péter belügyminiszter - az általános vita újbóli megnyitásának keretében - bejelentette: a kormány átdolgozásra visszakéri a III/III-as tisztek és ügynökök adataival kapcsolatos törvényjavaslatot. A plenáris ülés ma reggel, a rendes őszi ülésszak első munkanapjával folytatódik. • • A Legfőbb Ügyészség soron kívül továbbította Megérkezett a román kiadatási kérelem Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre tegnap délelőtt az a román kiadatási kérelem, amelyben Románia főügyésze kéri Alexandra Draghici volt belügyminiszter kiadását Magyarországtól - közölte az MTI érdeklődésére dr. Hlavathy Attila, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. A múlt héten a román igazságügyi minisztérium és a főügyészség közleménye alapján sajtójelentések adták hírül, hogy a „kommunizmus pere” elnevezéssel folyó tényfeltárás napvilágra hozta az 1949-1954 közötti időszak néhány konkrét gyilkossági ügyét. Ennek alapján büntetőeljárás indult Alexandria Draghici tartalékos vezérezredes, volt belügyminiszterrel szemben, aki ellen letartóztatási parancsot adtak ki. Románia főügyésze magyar kollégájától Draghici kiadását kérte a két ország közötti jogsegélyegyezmény alapján. Román értesülések szerint ugyanis a volt belügyminiszter a közelmúltban Magyarországra menekült, s feleségével Budapesten tartózkodik. Hlavathy Attila elmondta: a kiadatási kérelem rendes postai úton érkezett a Legfőbb Ügyészségre. A román legfőbb ügyész augusztus 19-én írta alá a román nyelvű okiratot, amelyhez csatolta annak magyar fordítását. A Legfőbb Ügyészség a kérelmet soron kívül továbbította a kiadatási eljárás intézésére jogosult Igazságügyi Minisztériumnak. V._________________________________________________________________________ Kutathatók az állampárti dokumentumok Szeptember 1-jétől kutathatók a volt állampárti - MDP-MSZMP - iratok a Magyar Országos Levéltár Alkotmány utcai részlegében - jelentette be Lakos János, az Országos Levéltár és az Új Magyar Központi Levéltár egyesítésével létrehozott intézmény nemrégiben kinevezett főigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. Elmondta: a levéltár szervezetében megalakult MDP-MSZMP-iratokat őrző osztály rendszerezi az érintett pártok központi szerveinek és apparátusának, a budapesti kerületi valamint a Pest megyei pártszervek és pártszervezetek anyagait. Az Alkotmány utcai raktárakban lévő iratok közül - rendezettségük alapján - egyelőre az 1948-1979 közötti évek, továbbá az 1980 után keletkezett iratok esetében a központi pártszervek anyagai tanulmányozhatók. A dokumentumok további részének rendezése folyamatosan történik, így azok egy ideig még nem hozzáférhetők. Kevesebb a külföldi turista Júliusban 4 millió külföldi látogatott hazánkba, 6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában - közölték tegnap a Központi Statisztikai Hivatalban. Elmondták, hogy a magyar idegenforgalom szempontjából különösen fontos országok közül Ausztriából 16, Németországból pedig 24 százalékkal kevesebben érkeztek. E két országból együttesen így is több mint 1 millióan látogattak hazánkba, igaz, e vendégek egy része csak tranzitutas volt. Lényegében valamennyi országból kevesebb turista érkezett, mint 1991 júliusában. Kivétel a volt Jugoszlávia, ahonnan 65 százalékkal nőtt a hazánkba érkezők száma - nagy többségük nem a klasszikus turisták kategóriájába tartozik -, Görögországból 15, míg Hollandiából 4 százalékos növekedést regisztráltak. Az idén júliusban 1,3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, s ez is 13 százalékos visszaesést jelent. ^ A Duna-elterelés jogtalan^ Hajózási blokád? A Duna lezárását javasolja az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap a hősi építkezésben részt vevő országok hajói előtt. A szervezet szerint az októberre tervezett Duna-elterelés - az ökológiai következményeken túl - az ország szuverenitásának, integritásának súlyos megsértése, ellentétes a nemzetközi jog normáival. Ezért a környezetvédők felhívják a magyar kormány figyelmét, hogy forduljon támogatásért az Egyesült Nemzetekhez, tiltakozzék a Párizsi Békeszerződést garantáló államoknál, hívja össze budapesti megbeszélésre az európai biztonsági folyamatban részt vevő országok képviselőit, valamint a Duna Bizottságot. Az MKA több más környezetvédelmi szövetséggel együtt továbbra is hangsúlyozza az Ausztria-ellenes turista- és árubojkott szükségességét, mert szerintük az ország nem tesz megfelelő lépéseket a bősi építkezés finanszírozásában részt vevő Androsch-csoport ellen. Az MKA nagyszabású tüntetést is szükségesnek tart az esetleges Duna-elterelés színhelyén. Antall József fogadta Tom Lantost Antall József miniszterelnök hétfőn parlamenti irodájában fogadta Tom Lantost, az Egyesült Államok képviselőháza magyar származású tagját. A találkozóról, valamint a megbeszélésről a kormányszóvivő tájékoztatta a hírügynökséget. A beszélgetésen szóba kerültek a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok, a magyar belpolitikai helyzet és a kelet-középeurópai térség problémái. Tom Lantos beszámolt a miniszterelnöknek a Bécsben rendezett Aspen-konferenciáról, amelynek témája szintén térségünk politikai fejlődése volt. Aszálykár a mezőgazdaságban Huszonötmilliárd a veszteség Az idei aszályos időjárás a főbb kultúrák esetében az országos termésátlagok alapján 20 százalék körüli terméskiesést okozott. Ennek következtében, az elmúlt három év átlagához képest közel 25 milliárd forinttal kevesebb árbevételt érhet csak el az ágazat - közölte felméréseinek eredményét tegnap a Földművelésügyi Minisztérium. Legnagyobb mértékben a kukorica sínylette meg a szárazságot. Bár a júniusi esőzések idején még úgy tűnt, közepes vagy annál is jobb lesz a termés, a jelenlegi számítások szerint azonban már több mint 30 százalékkal kevesebb hozam várható csak, különösen a kései vetésű, gyengén fejlett táblákon. A 1,159 millió hektáron 4,2 tonnát takarítottak be átlagosan hektáronként, szemben a hároméves 6,1 tonnás átlaggal. A 7000 forintos tonnánkénti értékesítés után, a terméskiesésnek köszönhetően, az ágazat 12 milliárd 775 millió forinttól eshet el idén. Kedvezőtlenül alakult a búza termésátlaga is. A 848 ezer hektáron termesztett kenyérgabona idei termése 4 tonna körül alakul hektáronként, ami 21 százalékkal kevesebb, mint a hároméves átlag. A 6400 forint körüli tonnánkénti értékesítési árral elérhető bevétel 6 milliárd forinttal lesz kevesebb az előző évekhez viszonyítva. A rozs várható termésátlaga még a búzánál is kedvezőtlenebbül alakul. A terméskiesés ugyanis meghaladja a 23 százalékot. A nem egészen 2 tonnás hektáronkénti termést 5500 forintos áron lehet értékesíteni. Az árbevétel a kultúránál 258 millió forinttal marad el az átlagtól. Az őszi és a tavaszi árpa termésátlagai hasonlóan alakultak: 3,8 és 3,6 tonna várható hektáronként. Ez mindkét esetben 19 százalékkal kevesebb az előző három év átlagánál. Az árbevétel egyenként több, mint egymilliárd forinttal lesz kevesebb. Legkevésbé a zab szomjazott, 2,8 tonnás termésátlaga 8,7 százalékkal kevesebb a hároméves állagnál. Az árbevételkiesés pedig várhatóan 6000 forint tonnánkénti értékesítési ár mellett - 60 millió forint lesz. Oxiológiai kongresszus A sürgősségi betegellátásról A sürgősségi betegellátást áttekintő tudományos programokkal tegnap hivatalosan is megkezdte munkáját Budapesten az I. Pán-európai Oxiológiai Kongresszus. A Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság és a német CIEMS által szervezett konferencián a harminc országból érkezett csaknem 400 résztvevő három fő témában hallhat előadásokat. A négynapos rendezvényen először a sürgősségi betegellátás szervezésének nemzeti sajátosságainak elemzésével és összehasonlításával foglalkoznak a résztvevők, többek között annak érdekében, hogy mihamarabb kialakíthassák a nemzetközi normákat a sürgősségi betegellátás területén is. A programok között szerepel a sürgősségi betegellátás klinikai vonatkozásainak megvitatása, de szó esik a tömeges baleseti és katasztrófasérültek ellátásáról is. A kongresszuson mintegy 50 előadással szerepelnek a hazai előadók. A konferenciához kapcsolódó kiállításon csaknem 20 cég mutatja be a sürgősségi betegellátásban alkalmazott eszközeit, gyógyszereit. Jutalom ötven tűzoltónak A közigazgatás veszélyelhárító szolgálatai sikerrel vették fel a küzdelmet az olyan nagy kihívások, mint az árvízvédelem és az utóbbi 20 év legsúlyosabb tűzvédelmi kihívása, az ez évi szárazság ellen, de ugyanez mondható el a menekültügy európai kezeléséről is - állapította meg Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára tegnap a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának (TOP) sajtótájékoztatóján. Az álamtitkár, miután a tárca nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik nemegyszer hősiesen küzdöttek a tűz ellen, ötven személyt részesített jutalomban. Beszédében rámutatott arra, hogy az irányító közigazgatás és a végrehajtó szolgálat a kedvezőtlen körülmények ellenére is európai szintű teljesítményt nyújtott. Verebélyi Imre hangsúlyozta azt is, hogy a tüzek felett nem a technika, hanem az emberi elszántság diadalmaskodott. A jövőben viszont a jelenleginél több pénzre lesz szükségük a tűzoltóknak ahhoz, hogy kedvezőbb műszaki feltételekkel vegyék fel a küzdelmet a tűzzel. Vágvölgyi József tűzoltó ezredes elmondta, hogy az idei évben augusztus 31-ig 31.181 esetben riasztották hazánkban a tűzoltókat, s ebből 22.856 alkalommal tűzesethez kellett vonulniuk. Ezek a számok jelentősen meghaladják az elmúlt évi adatokat. Július elejétől mintegy 50 ezer ember vett részt az országban keletkezett több mint 4600 erdő-, tarló- és bozóttűz eloltásában. Az ezredes szólt arról is, hogy a tűzoltók áldozatos munkával, sokszor erejük végső megfeszítésével, de sikerrel helytálltak, közülük 23-an sérültek meg. A tűzoltók számára nagy nehézséget jelent az erdőtüzek oltása, mivel az összefüggő erdőterületeken szinte alig van oltóanyag. Külföldi példák nyomán azonban már nálunk is megkezdődött az erdőtüzek „vízibombázása", s az eddigi kísérleti tapasztalatok kedvezőek.