Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-14 / 243. szám
6 KISALFÖLD életmód - Egészség 1992. október 14., szerda A magyar orvostudomány az Európai Közösségben Rangunk a világban Beszélgetés a MOTESZ elnökével Professzor úr, mi a magyarázata annak, hogy az Orvosok Világszövetségének (World Medical Association, WMA) rendezvényein teljesjogú tagként, ezzel szemben egy európai szervezet kongresszusán csupán meghívott megfigyelőként vehetünk részt? - Az Orvosok Világszövetsége 1947-ben alakult Genfben, 27 ország legreprezentatívabb orvosszövetsége konföderációjaként. Célja, hogy nemzetközi egyetértést alakítson ki orvosetikai, orvosképzési, társadalomorvostani és általános orvostudományi kérdésekben. Világszintű állásfoglalásai „Ajánlások”, illetve „Deklarációk” formájában kerülnek kiadásra. A MOTESZ 1988-ban nyert felvételt a WMA-ba a legelső közép-kelet-európai szövetségesként. Ezzel szemben az Európai Közösség Állandó Orvosi Bizottsága, ami 1959-ben alakult, rendes tagként az Európai Gazdasági Közösség 12 tagállamát foglalja magában. Tehát egy gazdasági és politikai társulás keretein belül alakult szakmai fórum. Célja, hogy tanulmányozza és javaslataival segítse az EK-en belül az orvosképzés, az orvosi gyakorlat és az egészségügyi ellátás színvonalát, valamint elősegítse az orvosok szabad mozgását az EK államaiban. - Mit jelent ma Magyarországnak ez a megfigyelői státus? - Megfigyelők többek között Ausztria, Svájc, Svédország, s immár 1991 novembere óta a magyar orvosi szövetség is, elsőként Közép-Kelet-Európából. Meghívásunkat jelentős nemzetközi elismerésként értékelhetjük. - Milyen fő témák szerepeltek a legutóbbi plenáris ülésen? -Az oktatási albizottság előterjesztésében, miután kölcsönös megegyezés volt abban, hogy az orvosok folyamatos továbbképzése feltétlen szükséges, sorra vették a 12 EK államban kiadott szakképesítéseket. Megjelölték, hogy a különböző országokban ezek milyen bizonyítványnak felelnek meg. Szükség volt bizonyos jogi álláspontok tisztázására is, mivel ezekben a tagállamokban is eltérő egyegy kérdés megítélése és fontos, hogy a különböző nemzeti és nemzetközi etikai, jogi szabályokat a szakemberek megismerhessék. Ezek elengedhetetlen feltételei annak, hogy az orvosi szakmában nemzetközi munkaerőáramlás az igényeknek megfelelően megindulhasson. - Professzor úr tapasztalatai alapján mennyiben várható a magyar orvosi egyetemeken szerzett diploma konvertálhatósága? - Ezzel kapcsolatban Portóban a felszólalásomban kifejtettem, hogy jelenleg is folyik például német nyelvű orvosképzés egyetemeinken. Diplománk (és ezt a véleményemet németországi kollégáink a helyszínen megerősítették) európai színvonalú tudásanyagot takar. Elviekben tehát nem sok akadályát látom orvosaink nyugat-európai munkavállalásának. Nemzetközi megítélésünk szintén ezt támasztja alá. Gyakorlati szempontból azonban állandó EK tagságunk megszerzése alapvető feltétel. Ezen oktatási kérdéskörök mellett a plenáris ülés bővebben foglalkozott olyan lényeges problémákkal, mint a preventív medicina (betegségmegelőzés), a betegek jogai. Sőt ez utóbbin belül olyan súlyos kérdést is megtárgyaltak, hogy Dr. Fehér János professzor a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) elnökeként az elmúlt hetekben két jelentős nemzetközi eseményen képviselte hazánkat. Marbellában, az Orvosok Világszövetsége kongresszusán teljes jogú tagként, míg Portóban, az Európai Közösség Állandó Orvosi Bizottságának plenáris ülésén megfigyelőként vehettünk részt, ha a beteg kívánja halálos betegsége miatt életének befejezését, ebben az orvos segédkezhet-e vagy sem. - Tehát, ismét terítékre került az eutanázia, a „ méltó halál" évezredes, klasszikus kérdése? Mik voltak a fő érvek és ellenvélemények ezzel kapcsolatban? - A nemzetközi állásfoglalás nem változott, mert egyöntetű volt az a vélemény, hogy az élet megszüntetése bármilyen periódusban, függetlenül attól, hogy milyen betegség áll a háttérben, az orvos által nem segíthető, mert az életellenes bűncselekménynek számít. Kivétel az agyi elektromos tevékenység megszűnése utáni állapot.A betegek jogaival kapcsolatban mennyiben térünk vagy maradunk el a nemzetközi gyakorlattól? Mennyire különbözik hazánkban a beteg kiszolgáltatottsága orvosával szemben a nyugat-európai mércéhez képest? - Az orvos-beteg kapcsolatot a hippokrateszi eskünek megfelelően kell folytatni az egész világon. A dolog orvosi részét illetően Magyarország egyáltalán nincs elmaradva, szakembereink felkészítése is ebben a szellemben történik. Természetesen valós vagy vélt egyéni sérelmek mindenütt akadnak. Élesen merült fel ezeken az üléseken, hogy a betegnek szuverén joga tudni minden egyes lépésről betegségével, életével kapcsolatban. A leglényegesebb különbség jelenleg, hogy a nyugateurópai gyakorlattal szemben hazánkban a rosszindulatú betegség tényét a betegnek még nem minden esetben mondják meg, elsősorban lelki tényezőkre hivatkozva. A tendencia azonban nálunk is egyre inkább a beteg objektív tájékoztatása, minden téren. - Professzor úr ezeken a rangos nemzetközi szakmai fórumokon tapasztalt-e érdeklődést a kelet-európai változások iránt? - Az EK Állandó Orvosi Bizottságának ülésén az egyik napirendi téma éppen a kelet-európai államokban bevezetett új egészségügyi rendszerek, valamint a népegészségügyi mutatók voltak. A WHO által készített jelentésből kiderült, hogy ezekben az országokban, beleértve hazánkat is, az egészségi állapot mutatói (megbetegedési kockázat, várható élettartam stb.) sokkal rosszabbak, mint a nyugati országokban. Hozzászólásaimban mindkét helyen hangot adtam annak a véleményemnek, hogy a dohányzás, alkohol és egyéb rizikófaktorok okozta károsodásokért, az egyes népbetegségek negatív mutatóiért nem az egészségügyi hálózat, nem az orvosképzés színvonala felelős hazánkban. A társadalom szemléleti átalakítása, a felvilágosításra, egészségügyre és a környezetvédelemre fordítandó magasabb financiális háttér biztosítása adhatja meg a lehetőséget az előbbrelépésre. Miként ítélik meg nyugaton kívülállóként a magyarországi egészségügyi változásokat? - A résztvevők hozzászólásai és megnyilvánulásai alapján egyértelműen mondhatom, hogy üdvözlik a változásokat. Azt, hogy hazánkban is biztosítási alapra helyezzük az egészségügyi ellátás rendszerét. Azonban többen is óva intettek attól, hogy a privatizáció során az egészségügyi és szociális rendszerből, azt pusztán gazdasági alapokra helyezve az állam teljes egészében kivonuljon. A nagyfokú érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, hogy az elmúlt évben előterjesztett kérésünk alapján Magyarország elnyerte az Orvosok Világszövetsége 1993-as évi kongresszusának rendezési jogait, így október 1-5. között a World Medical Association következő ülése Budapesten lesz. Dézsi Csaba András A magas vérnyomás és a leukémia „felelőse' Térkép a génekről A génkutatás a legutóbbi időkben óriási lépésekkel halad előre. Ezekben a napokban újra három fontos eredményről számoltak be a kutatók. Amerikai és francia tudósok meghatározták azt a gént, amely növeli a magas vérnyomás kockázatát. A magas vérnyomás felelős az agyvérzésért és egyik okozója az infarktusnak, valamint egyes vesebajoknak. Az amerikai Utah állam egyetemén és a párizsi orvostudományi egyetemen dolgozó kutatók a magas vérnyomásban szenvedő személyek vizsgálata során azt találták, hogy azok örököltek egy gént, amely egyfajta protein termelésére ad „parancsot". Ez a protein összehangolja a só és a víz egyensúlyát a szervezetben és segíti az erek összehúzódását és tágulását. Az orvosok korábban is túl magasnak találták ennek a proteinnak a szintjét magas vérnyomású embereknél, de nem tudták, genetikai eredetű-e a magas szint. „A felfedezés új diagnosztikai lehetőséget ad a magas vérnyomás kockázatának megállapításához és segít abban is, hogy új kezelési módszereket alkalmazzunk” - mondta dr. Claude Lenfant, az amerikai Szív-, Tüdő- és Vérintézet igazgatója, aki a kutatást megszervezte. Kaliforniai kutatók a Genetics Nature című folyóirat októberi számában közölték, hogy megtaláltak egy gént, amely a fehérvérűség (leukémia) egyes fajtáinak kifejlődéséért felelős. All. számú kromoszóma égyük szeletében levő gén főként a két éven aluli gyermekeknél idéz elő leukémiát. - Meg kell keresnünk, hogyan keletkezik a folyamat, amely ezzel a génnel kapcsolatos - írta dr. Glen Evans a cikk egyik szerzője -, s akkor meg is állíthatjuk a folyamatot. Két hónapon belül megkezdik a kísérleti szűrővizsgálatokat. Persze, időbe fog telni, amíg a betegség kezelésének új módszereit ki tudjuk dolgozni. Tudósok nemzetközi csoportja a Maryland állambeli Bethesda országos intézetében és egy párizsi kutatási központban közzétette az eddigi legátfogóbb „térképet” az emberi szervezet génjeiről. Ez olyan tervrajz, amely egy 15 éves, 3 milliárd dollárba kerülő nemzetközi kezdeményezés egyik eredménye. A cél, hogy meghatározzák és leírják az emberi szervezetben 100 ezerre becsült gének helyét és szerkezetét. A térkép 1416 „molekuláris jelzőt" ábrázol. Ezek segítségével úgy lehet felkutatni az egyes géneket, mint a mérföldkövek segítségével az utakat - mondotta dr. Helen Denis Keller, a St. Louis-i egyetem tanára, aki összeállította a térképet 70 európai, délafrikai, japán, ausztráliai és amerikai laboratórium kutatóinak munkája alapján. - Olyan biológiai eszköz ez - tette hozzá -, amelynek alapján további kutatási lehetőséget kapnak a tudósok. Ugyanennek a 15 évre tervezett kutatásnak keretében részletes tervrajz készült az Y kromoszómáról, amely hímneművé teszi a magzatot és a 21. számú kromoszómáról, amely az Alzheimer kórral és más betegségekkel kapcsolatos. A „kék angyal” címre pályázik kívül fehér, belül zöld Az első környezetbarát hűtőszekrények szériagyártása? „Amit a nyugatnémet hűtőipar éveken keresztül csak remélt, azt a (keletnémet) cikk Scharfenstein néhány hét alatt előállította” - dicsekszik egyik prospektusában a Greenpeace. A szászországi Niederschmiedebergben állították elő a fentebb említett Greenpeace cég támogatásával az első olyan hűtőszekrényt, amely környezetkárosító (fluor-klór-szén-hidrogén) anyagok mellőzésével üzemeltethető. Legkésőbb 1993 közepétől szeretnék megkezdeni sorozatgyártását is. Ennek persze az a feltétele, hogy a vagyonügynökség - az egykori „népi tulajdonú” üzem jelenlegi tulajdonosa - ne számolja fel a gyárat, miután a nagy német hűtőipari cégek egyike sem volt hajlandó átvenni. Most már a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium is kiállt a szóban forgó üzem mellett, mivel új jellegű hűtőszekrényük - a minisztérium szakértői szerint - „reális esélyeket mutat arra, hogy további optimalizálási munkálatok után a „kék angyal” környezetvédő címet elnyerje.” Ehhez persze még azt a feltételt is teljesítenie kell az új készüléknek, hogy megfelelő energiatakarékosságot tudjon felmutatni. Az eddigi szokásos hűtőszekrényekben a szükséges hidegről és a megfelelő szigetelésről a fentebb említett fluor-klór-szén-hidrogének gondoskodnak. Az új, kifejlesztői által K 135 R-nek nevezett hűtőkörben ezzel szemben klórés fluormentes szénhidrogének, propán és bután keveréke kering. Ezek az anyagok az ózonréteget nem károsítják, az üvegházhatásra gyakorolt hatásuk a szén-dioxidére hasonlít, tehát nagyságrendben alatta marad a hagyományos, úgynevezett R12-es hűtőkörökének. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint: „Mielőtt azonban hűtőanyagként a butánt és a propánt bevetnénk, meg kell vizsgálni a gyúlékonyságot, valamint az energiakihasználás hatékonyságát is”. Ugyanis a szóban forgó gázkeverék meggyulladhat. Wolfgang Lohbecknek, a Greenpeace szakértőjének véleménye szerint azonban „Mindezek ellenére a K 135 R mégsem konyhai bomba”. Maximálisan ugyanis 25 grammnyi gázkeverék szivároghat ki, ami a robbanóelegy alkotásához nagyon kicsi mennyiség. Ez a fajta elvben előfordulható gyúlékonyság azonban sokkal inkább jogi, s nem technikai probléma. Ugyanis az előállítónak a termékre vonatkozóan kezességet kell vállalnia, s ez nagyon nagy akadály. Ehhez pedig az egész termelést át kellene állítani a gyúlékony anyagokra, ami meglehetősen nagy ráfordítást és költséget jelent. Ugyanakkor itt van még az energiatakarékosság kérdése is. Egy paderborni intézetben vizsgálták az új készülék energetikai sajátosságait. A kapott eredmények szerint 38 százalékkal nagyobb az áramfelhasználása, mint a hagyományos hűtőszekrényeké, ami egyáltalán nem tűnik biztatónak. A fejlesztő Scharfensteiner cég újabb eredményei, majd ellenőrzései nyomán ezt a különbséget sikerült 10-15 százalékra visszaszorítani. Valószínűnek látszik, hogy megfelelő beállításokkal az energiafelhasználás tovább csökkenthető, s így a „kék angyal” címhez szükséges 100 literes űrtartalom lehűtéséhez felhasználható 0,53 kilowattóra elérhetővé válik. Periodikus falánkság A nők számára van remény Sokan ismerik a problémát: fogyni akarunk, s egyszerre megnő az étvágyunk, így aztán mindennek vége. Mégis a nők számára - úgy tűnik - van remény: Philippa Wall ausztráliai kutatónő kimutatta, hogy a női hormonoknak a vérben való emelkedése illetve süllyedése megfelel a növekvő illetve csökkenő „táplálék iránti vágynak”. Ezért tanácsa: a fogyókúrát a havi ciklus első két hetére kell koncentrálni. Mint köztudomású, a női havi ciklust a különböző hormonok szabályozzák. Az ösztrogén nevű hormon felelős a női nemi jellegekért, de ez irányítja a méhnyálkahártya felépülését és a megtermékenyülési folyamatot is. Ennek a hormonnak a szintje a ciklus közepén - a pete petefészekből kilökődése idején (ovuláció) - akár a normális érték tízszeresére is növekedhet. Ezután azonban egy másik hormon, a progeszteron szintje kezd el emelkedni, hogy a méhet előkészítse a megtermékenyített petesejt befogadására és további élete feltételeinek biztosítására. Az ausztrál kutatónő olyan 18 és 25 év közötti egyetemista lányokat vizsgált, akik sohasem szedtek fogamzásgátló tablettákat. Minden kísérleti személy pontos napi jegyzőkönyvet vezet arról, hogy mit eszik és iszik. Anyagcsere-folyamatukat napi vizelet-ellenőrzéssel figyelték. Ennek során az adódott, hogy a petekilökődés idején rövid időre az étvágy jelentősen lecsökkent. A következő tizennégy nap során a kísérletben résztvevők átlagosan tizenhét százalékkal több táplálékot vettek magukhoz, mint a megelőző időszakban. Ezt az étkezési viselkedést - Philippa Wall tanulmánya szerint - a megemelkedett progeszteronszint okozta. Ez a hormon erősen megnöveli az anyagcserét, az „anyagégetést” (a testhőmérsékletet), s ezzel együtt a „kulináris élvezetek” iránti vágyat is. Ebben az időszakban bármilyen diéta betartása csak egészen rendkívüli akaraterővel lehetséges. Az ösztrogén hatása ellentétes. Majmokon és patkányokon végzett kísérletekkel kimutatták, hogy ennek a hormonnak az adagolásával fékezhető az étvágy. Az ilyen jellegű ingadozások biológiai jelentősége a szakértők számára egyelőre rejtély. A felvett tápanyagmennyiség váltakozása ugyanakkor azt is megmagyarázza, hogy a termékeny esztendők után, illetve fogamzásgátló szerek szedése esetén miért van sok nőnek problémája a testsúlyával. Mindkét csoportnál a progeszteronszint lecsökken, s így étvágyukat már nem modulálja, szabályozza a hormonális váltakozás.