Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

1992. október 20., kedd SOPRONVÁRMEGYE KISALFÖLD 7 Hirschler kilép az SZDSZ-frakcióból A polgármester „tartozása”... Hirschler Rezső­ annak el­lenére, hogy hónapokig nem vett részt az önkormányzati üléseken ma is gyakran em­legetett név városunkban. Kö­zelgő másodfokú munkaügyi perét, különböző alapállás­ból, ám egyöntetűen lázasan várják a soproniak. Tegnap délután a volt polgármester véleményéről és terveiről ér­deklődtünk. - Képviselő úr szerint mi lesz a tárgyalás eredménye? - Reális lehetőséget látok arra, hogy megnyerem a má­sodfokú tárgyalást, hisz ed­dig is keserves igyekezettel ke­resgették az ellenem szóló ren­deleteket. Nem értem, kinek és miért érdeke ez az erőlte­tett pereskedés. - Hivatalának elvesztése óta nem vett részt az önkormány­zat munkájában, az elmúlt he­tekben mégis újra felbukkant az önkormányzati testületben. - Egészségi állapotom ed­dig sajnos nem tette lehető­vé, hogy részt vegyek az ülé­seken. Felgyógyulásom és megerősödésem óta azonban úgy érzem, tartozom a város­nak és annak a 14 ezer em­bernek, akik aláírásukkal mel­lettem voksoltak, hogy ismét részt vállaljak Sopron életé­ben. - Tervei? - Kilépek az SZDSZ frakci­ójából és függetlenként veszek részt az önkormányzat mun­kájában. A mai testületi ülé­sen, felszólalásomban, erről és más témákról is szót ejtek. N. M. Elkeseredett lakók Tehermentesítő út kontra Okai utca Elkeseredett soproni olva­sók keresték fel szerkesztősé­günket, hogy elpanaszolják az elterelő út építése miatti sé­relmeiket. Valamennyien az Okai ut­cában laknak, ahol a 17. és 17./a számú családi házak lebontásával megszakad az utca zártsorú beépítése. Ily módon a két szélső ház köz­fala tűzfallá válik, hő- és hang­­szigetelése nem lesz megol­dott. A szomszédos ingatla­nok bontása miatt a két épü­let statikai állaga sem bizto­sított, ennek ellenére - pilla­natnyilag úgy tűnik - senki sem vállal felelősséget azért, ha a későbbiekben esetleg összedől a ház. A lakók azt is nehezményezik, a tehermen­tesítő út lehetetlenné teszi a családi ház mögött található kert művelését, ami pedig né­­hányuknak a megélhetést is jelenti. A panaszosok úgy ér­zik, életükre - az utóbbi idő­ben - leginkább a bizonyta­lanság és a kilátástalanság jellemző, hiszen kérdéseikre, sem az önkormányzat illeté­kesei, sem a bontási munká­latokkal megbízott Közúti Be­ruházó Kft. (Útiber) dolgozói nem adnak érdemi választ, a városházán pedig ez ideig még egyszer sem adtak lehetősé­get arra, hogy a lakók sérel­mét meghallgassák. Szóka Sándort, a polgár­­mesteri hivatal műszaki osz­tályának csoportvezetőjét ar­ról kérdeztük: milyen kárté­rítést biztosítanak azoknak a családoknak, akik az előbb említett okok miatt úgy dön­tenek, hogy nem kívánnak a tehermentesítő út közvetlen szomszédságában lakni?­­ Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a műszaki hi­vatal a kisajátítási eljárásban csak közvetve vesz részt, az ezzel kapcsolatos intézkedé­sekre a köztársasági megbí­zott hivatala jogosult. A kisa­játításra kerülő épületek tu­lajdonosai és az Útiker között jelenleg folynak az egyezségi tárgyalások. Az magától érte­tődik, hogy a bontást, a szom­szédos házak lakóinak tűrni­ük kell, az azonban nem for­dulhat elő, hogy a lebontott épület hő- és hangtechnikai­­lag rosszabb körülményeket fog teremteni. Ha a vizsgála­tok bebizonyítják, hogy a szó­ban forgó házak zaj- és kör­nyezetvédelmi szempontból oly mértékben károsodnak, hogy az épület lakásra nem alkalmas, csak akkor lehet ar­ról szó, hogy az érintettek el­költözzenek onnan. Ezt rész­ben az előzetes, részben az utóvizsgálatok döntik majd el. Az előzetes forgalmi adatok alapján - az Okai utca 15. és 19. számú családi háznál - nem indokolt a lakóházi funk­ció megszüntetése. M. A. A tradíciókra hagyatkozva Váltás az egyetemi ifjúsági házban A soproni egyetemi ifjúsá­gi házról az utóbbi években egyre többször esett szó. So­kan sokfélét mondtak már ró­la, s nem mindig tették ezt po­zitív célzattal. Igaz, hogy a ház berendezése (?), rendezvénye­inek színvonala és a bulikon egyes résztvevők viselkedése hagyott némi kívánnivalót ma­ga után, mégis sok fiatal sze­retett odajárni. Idén szeptem­ber 16-tól új fiatalember áll az Erdészeti és Faipari Egye­tem közművelődési titkársá­gának élén, ő szervezi azóta az ifjúsági programokat. Kö­kény Tiborral arról beszélget­tünk: mennyiben lesz más ezután a soproni egyetemi if­júsági ház „élete”?­­ 14 évig gyógypedagógus­ként dolgoztam, ez a második munkahelyem. Azért is érde­kelt ez a dolog, mert annyi mindent hallottam már az egy­kori KISZ-házról, és arra gon­doltam, egy kis színesítéssel egy nívós kultúrház szintjére lehetne emelni. Hiszem, hogy az ifjúsági háznak mindig is volt vonzása és fontosnak tar­tom, hogy az egyetemistákon kívül a városi fiatalok igénye­it is ki tudjuk elégíteni. Az el­ső feladatom az volt, hogy a programokat - a tanévkezdés után­­ megkezdjem. Itt nagy­mértékben hagyatkoztam a tradíciókra. A későbbiek so­rán törekedni fogok arra, hogy változatos és színvonalas mű­sorokat láthassanak, hallhas­sanak az ide látogatók. Jelen pillanatban működik a kávé­ház, amelynek keretén belül keddenként egy-egy amatőr zenekar mutatkozik be. A táncklubon résztvevők sza­lontáncokat tanulhatnak, a rock-klubban zenét hallgat­hatnak és videót nézhetnek. Állandó program ezeken kí­vül a „Helyes táplálkozás a Biblia tükrében” című előa­dás-sorozat és a csütörtöki diszkó. Amit másképp szeretnék csinálni: az épület állaga nem felel meg az európai követel­ményeknek, a belsejét telje­sen újjá kell varázsolni. Az az idő lejárt, amikor törött szé­kekkel is lehetett rendezvényt csinálni! A külső szépítésen kívül szeretném bővíteni a pró­zai és színielőadásokat, ter­veim szerint a jövőben vidéki társulatokat is meghívok, hogy ezzel is szélesebb választékot kínáljak. A lehetőségeket per­sze behatárolják az anyagiak, de én bízom benne, hogy ta­lálok ehhez segítőtársakat, akik hajlandók pénzt áldoz­ni. M. A. V­ I . Hírzárlat előzte meg a péntek esti, fertődi nem­zetközi (csúcs)találkozót. Előre csupán annyit lehe­tett tudni, hogy az Ester­­házy-kastélyban a prágai Mozart Alapítvány lát ven­dégül magas rangú politi­kusokat, zeneművészeket. Miután a sajtóban több fel­­tételezés jelent meg, me­lyek összefüggéseket lát­tattak a kastély jövőbeni hasznosítása és zenemű­vészeti akadémiának he­lyet kereső alapítvány kö­zött, valósnak tűnt, hogy a rendezvény e szándék je­gyében született. A program előtti szoká­sos felfordulásban, a köz­­társasági elnökre, a lengyel miniszterelnök asszonyra, a lengyel és portugál dip­lomatákra, a magyar környe­zetvédelmi és területfejleszté­si miniszeterre váró hölgy, aki az alapítvány magyarországi képviselője, mindesetre nem cáfolta, sőt sejtette, hogy a vi­lágszerte híres, New York-i, párizsi, salzburgi, luxembur­gi, prágai és budapesti köz­pontokkal működő alapítvány, zeneművészeti akadémiát sze­retne a fertődi kastélyba tele­píteni . A konkrét elképzelése­ikről, a dolgok mostani állá­sáról azonban nem nyilatko­zott, mondván, megteszik ezt az alapítvány képviselői a ren­dezvény után, másnap reggel azon a sajtó­táj­ékoztatón, me­lyet Sopronban, a Hotel Lö­­vérben hirdettek meg. A Hotel Lövér munkatársa­in és az újságírókon kívül azon­ban senki nem tudott arról, hogy az erre a célra lefoglalt különteremben sajtótájékoz­tató lesz. Az alapítványhoz tartozó személyek, jobbá­ra művészek, a csomagja­ikkal voltak elfoglalva, és éppen indultak Fertődre, onnan pedig Bécs felé. A hoppon maradt újságírók­kal, egy láthatóan fontos hölgy közölte, üljenek ta­xiba, mert Bécsben vala­hol talán lesz egy sajtótá­jékoztató, így, hivatalosan semmiféle információ nincs birtokunkban arról, hogy a jelentős tőkével rendel­kező alapítványnak milyen esélyei, szándékai, elkép­zelései vannak, hogy a pusz­tulófélben lévő Esterházy­­kastélyba telepítse - a hí­rek szerint - Európa egyik legrangosabb zeneművé­szeti műhelyét. A. K. _____________| Zenei központ? Egy elmaradt sajtótájékoztató margójára Nexus-klub Bécsben Osztrák-magyar újságírók részvételével Bécsben a hónap elején a magyar és osztrák médiaszak­emberek részvételével megbe­szélést tartottak. - Mi volt az összejövetel cél­ja? - kérdeztük Fontányi Gá­bor bécsi magyar rendkívüli követet, meghatalmazott mi­nisztert. - Czeglédi József, a bécsi magyar idegenforgalmi hiva­tal vezetője, dr. Balázs Béla kultúrtanácsos, a bécsi Col­legium Hungaricum igazga­tója, Zentai Péter, a Magyar Rádió tudósítója, valamint a magam részéről felvetődött, hogy Bécsben egy médiaklu­bot hozzunk létre. A leendő „Nexus-klub” arra lenne hi­vatott, hogy az újságírók jobb koordinálását segítse, bizto­sítva ezáltal az eseményekről és folyamatokról a megfelelő és optimális tájékoztatást. El­képzeléseink között szerepel, hogy kialakítsuk az egyes te­rületek művelőinek személyes találkozási lehetőségét, meg­teremtve a magyar-osztrák ilyen irányú őszinte és kor­rekt kapcsolat további elmé­lyítését, hátterét. A tervet is­mertető ülésen több mint húsz, magyar vonatkozásban érdekelt médiaszakember vett részt, de kívánatos, hogy a klubtagok között a magyar kö­vetség diplomatáit és hazánk nyugati régiójának médiáit is üdvözölhessük. Az alakuló klub működési feltételeinek megvalósítása a közeljövő fel­adata lesz. G. M. -------- p­­aIQ&AUCHUD információja. A magyar felsőoktatásról Egyiptomban Az Erdészeti és Faipari Egyetem rektora, dr. Wink­ler András nyerte el a Magyar Ösztöndíj Bizottság által minden évben meghirdetett pályázatot. Az idei díj egy 12 napos egyiptomi út, amelynek keretében Winkler András Alexandria városában részt vesz az Egyetemek Nemzetközi Szervezeté­nek konferenciáján. A helyi egyetemen pedig ma tart előadást a magyar felsőoktatás helyzetéről és a magyar magán-felsőoktatás jelenlegi állásáról. Winkler András vasárnap utazott el, s kezdte meg az ismerkedést a távoli ország felsőoktatási intéz­ményeivel. I______ "_ A soproni múzeumot nem érinti Újra pályázó igazgatók Mint arról az országos saj­tóból értesülhettünk, kilenc országos fontosságú múzeum igazgatói tisztségét újra meg kell pályázni július 15-i ha­táridővel. Megkérdeztük Kör­­nyei Attilát, a soproni múze­um igazgatóját, érinti-e őket az intézkedés.­­ Az említett, nagy port fel­verő intézkedés nem érinti mú­zeumunkat, mivel azt nem a Kultuszminisztérium működ­teti, s így a közalkalmazotti törvény értelmében a munka­adó -jelen esetben a Győr-Mo­­son-Sopron megyei múzeum­igazgatás - jogköre a kineve­zés, amely meghatározott idő­re szól. Én 1989-ben pályáz­tam meg jelenlegi posztomat, s a szerződés lejártáig hiva­talban leszek. Az országoshoz hasonló intézkedésre a me­gyei közgyűlés határozata alapján kerülhetne sor, a kul­turális bizottságban azonban - amelynek tagja vagyok - nem merült fel ilyen igény. Holland delegáció Fertődön E­gyházközs­égi e­gyüttműködés A hétvégén 8 tagú holland küldöttség járt Fertődön, szá­molt be lapunknak Fülöp Gé­za polgármester. 1990 óta áll­nak partnerkapcsolatban Mil­lingen városával, eddig az ön­­kormányzati kérdésekben, va­lamint kulturális téren alakí­tottak ki szorosabb együtt­működést, rendszeres kap­csolatot tartva. A mostani látogatás célja a két település egyházközségei közötti kapcsolatfelvétel volt. A vendégek szombat reggel részt vettek a fertődi temp­lomban celebrált misén, majd a helybéli plébánossal tárgyal­tak. 11 órakor a polgármes­teri hivatalban fogadás zajlott a küldöttség tiszteletére, dél­után pedig soproni városné­zés szerepelt a programban. Vasárnap a Szabó József süt­­töri plébánossal folytatott meg­beszélésen többek között a lé­tesítendő szociális otthonról is szó esett. A hollandok tá­mogatják a tervet. A küldöttség a millingeni önkormányzat nevében meg­hívta Fülöp Géza polgármes­tert és a képviselő-testület né­hány tagját a jövő év márci­us 5-én felavatandó új pol­gármesteri hivatal ünnepélyes megnyitójára. A holland vá­ros jegyzője Alex Jäger ismer­tette azt a tervet, amelynek alapján az Enschede-i egye­tem államigazgatási tanszé­kének 19 közigazgatásra sza­kosodott joghallgatója 6 hé­tig Fertődön ismerkedne meg az önkormányzati munkával. Mivel a hallgatók a nemzet­közi kapcsolatok területén dol­goznak majd, bizonyára érté­kes tapasztalatokat szerez­hetnek Magyarországról, és a nyugati fejlődésről is tájékoz­tatást nyújthatnak vendéglá­tóiknak. Az előzetes tárgyalá­sok alapján a községnek csak a szállásról kell gondoskod­nia, a többi költséget a szer­vezők állják. Brenner K.

Next