Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám

1992. október 31., szombat MEGYEI KRÓNIKA KISALFÖLD 5 H­at évfolyamos képzés a Révaiban A „kicsiknek" tetszik a gimnázium Az idei tanévnyitó előtt a győri Révai Miklós Gimnázi­umban az intézményben ez évtől induló hatéves képzés­ről beszélgettünk Tamás Im­re igazgatóval. Az igazgató sza­vaiból már akkor kitűnt: az iskola nagy szeretettel várj­a a „kicsiket”. Most, csaknem három hónappal a tanévkez­dés után a révais pedagógu­sok, na és persze a tanulók tapasztalataira voltunk kiván­csiak. A hat évfolyamos osz­tály két tanulója, Pőcze Lilla és Hámori Szabolcs, valamint osztályfőnökük Oross József szívesen vállalkozott a beszél­getésre. - A gyerekek az általános iskola hatodik osztályának el­végzése után tanuláslélekta­ni szempontból olyan szintet érnek el, mely alkalmassá te­szi őket egy minőségileg új, és más szerkezetű tananyag be­fogadására - állítja a történe­lem-magyar szakos tanár. - Kik foglalkoznak a gyere­kekkel? - Az órákat az iskola fiata­labb, az újra fogékony peda­gógusai tartják. Az oktatás ve­zérfonalát a tantestületünk által kidolgozott speciális tan­terv adja. A „kicsikkel” való foglalkozás, úgy gondolom, számunkra megterhelő, de mégis szép és nemes feladat. A tananyagot úgy állítottuk össze, hogy az ne legyen túl­ságosan megterhelő számuk­ra, de örömmel mondhatom, hogy az osztály tanulói egytől egyig rendkívül érdeklődőek, nyitottak és fogékonyak az új­ra. Az osztályfőnök bevezető szavai után a két elsős, Lilla és Szabolcs következett. Sza­bolcs a győri Móra Ferenc Ál­talános Iskolába járt, és mint mondta, sokat morfondírozott azon, nekivágjon-e 12 évesen a gimnáziumnak. - Végül a szüleim győztek meg, próbáljam meg a felvé­telit - mondja. - Amikor tudomást szerez­tem a révais lehetőségről, én azonnal döntöttem: mindent megteszek, hogy bekerüljek a gimnáziumba - mondja Lilla, aki a győri József Attila Álta­lános Iskolából érkezett. - Mennyivel másabbak a gimnáziumi tanórák, mint vol­tak az általános iskolában? - Az órák jobbak, érdeke­sebbek, tartalmasabbak, mint a régi iskolában - válaszol Sza­bolcs. - Az általánosban szo­rosabb volt a tanulási fegye­lem, a tanárnő lediktálta az anyagot, és azt ki-ki tudása szerint megtanulta. Itt a Ré­vaiban ránk bízzák mit jegy­zetelünk, és új anyaggal kap­csolatban soha nem marad el a kérdés: ti, hogy gondoljá­tok, nektek mi a véleménye­tek erről? - Itt többet kell tanulnunk, de más módon - veszi át a szót Lilla. - Tanáraink ránk bíz­zák, milyen módszerrel sajá­títjuk el az anyagot, így na­gyobb az önállóságunk. - Mit gondoltok, mindenki meg tud felelni a követelmé­nyeknek? -Az általánosban majdnem mindegyikünk kitűnő volt - válaszol Lilla -, így a tananyag szerintem nem okoz senkinek sem különösebb nehézséget. Igaz, vannak közöttünk vissza­­húzódóbbak, ők kevésbé je­lentkeznek, de a feleletnél min­dig kiderül: ők is komolyan veszik a tanulást. Lőre Péter Arcképes igazolvány minden cucásnál Házak tetején, talpig feketén ... Ahogyan a kémény­seprőket még ma is sokan elképzelik. Pedig a kormos, fekete ruhában kerékpá­rozó „cucibácsik” már egy­re bonyolultabb berende­zéseket kénytelenek ma­gukkal vinni, hiszen az új tüzelőanyagok, a gáz, az olaj égéstermékeinek vizs­gálata már műszeres mé­rést is követel. Mindezekről, s a me­gyénkben hol feszesen, hol lazábban álló 240.000 ké­ményről, azok karbantar­tásáról beszélgettünk Har­nisch Róberttel, a megyei kéményseprő vállalat igaz­gatójával, s Katona Alajos­sal, a Győr környéki terü­let vezetőjével. A szakem­berek elmondták, a renge­teg kéményt 44 kémény­seprőnek kell gondoznia. Méghozzá úgy, hogy éven­te kétszer mindegyikhez el­jussanak. Néha adódnak kisebb gondok, nem talál­ják otthon a lakókat, vagy nem fogadják őket biza­lommal. Ezért a seprési időkről kis cédulát dobnak be annak a lakásnak az aj­taján, ahol nem voltak ott­hon a háziak. S mivel itt­­ott már álkéményseprők is megjelentek - akik csak a munka bérét akarják fel­venni a vállalat embere­it fényképes igazolvánnyal látták el. Mint az igazgató említette, nem veszik zak­latásnak a munkásaik, ha a polgárok, mielőtt laká­sukba engednék őket, el­kérik ezeket. A fűtésszezon elején né­hány praktikus tanácsot is adtak a kéményseprők irá­nyítói. Főleg a gáztüzelésű kályháknál kell vigyázni ar­ra, hogy begyújtás után ne­hogy visszaáramoljanak a mérgező gázok. Ha a fűtő­test elszívónyílásához he­lyezett gyertya lángja elal­szik, akkor baj van, le kell állítani a berendezést. A kéménylyukban el kell éget­ni pár újságot, hogy felme­legedjen, s ezután a leg­több esetben kezdődhet a fűtés. Ugyanez vonatkozik a hagyományos tüzelésű kályhákra is. Ha így sem szállna füst a kéményből, akkor hívják a szakembe­reket! Jönnek. Hiszen nem csak kötelező átvizsgálások, a műszaki ellenőrzések jog­szabályilag előírt munkái szerepelnek a feladataik között. Vezetőik vallják, s remélhetően ezt maguk a cucás emberek is átérzik, a lakosságért vannak. (így) -------------­ Corsa, Astra, Vectra Pápáról. R­eggel fizeti, délután viheti! Pápa ismét hallat magáról! A Marsai Kft. Külső Veszprémi úton lévő Opel Szalonjában és szervizében tovább bővült a kínálat. Miközben változat­lanul nagy az érdeklődés a cég vásárlóinak körében a szalon részletfi­zetéses és lízinges árusítási akciói iránt, most már nem vágyálom az azon­nali autó. A vásárló reggel kifizeti az általa kiválasztott Opel Astrát - már folyik a lízinges Astrák értékesítése is - és délután viheti autóját. A pápai Opel Szalon legújabb kínálata az Opel Corsa két típusa, a 3 ajtós City, melynek ára 770 ezer forint, és az 5 ajtós, gazdagon felszerelt Swing- M­, melynek ára 850 ezer forint. A Marsal Kft. szervizében megkezdték az Opel-kocsik Magyarországon futó legtöbb típusának három, hat, il­letve az idősebb járművek esetében kétévenkénti zárt technológiás műsza­ki vizsgáztatását. (Telefonszám: 89/13-240] (1 1979/10) (X] Népszerű a német nyelv Európában 92 millióan be­szélik a németet anyanyelv­ként, így a német nyelv az orosz után a második helyen áll az öreg kontinensen. A né­metet idegen nyelvként mint­egy 20 millióan tanulják. A német Külügyminisztérium művelődési osztályának vizs­gálatai szerint a német nyelv tanulóinak kétharmada Né­metország keleti szomszédai­ban él. A Független Államok Közösségében és Magyaror­szágon például az angol mel­lett a német a legkedveltebb idegen nyelv. Németország évente mint­egy 600 millió márkával tá­mogatja a különféle, külföl­dön működő nyelviskolákat, és az egyetemek német nyel­vi és irodalmi fakultásait. Ez az összeg a Külügyminiszté­rium művelődési osztálya költ­ségvetésének mintegy felét te­szi ki. A bonni kormány nagy súlyt fektet arra is, hogy megfelelő képzettségű német lektorok segítsék a németül tanulókat. A szakminisztériumok szak­könyvek és oktatási anyagok készítésével is hozzájárulnak a német nyelvet tanulók sike­reihez. Egy, kelet-európai német­­nyelv-oktatási program kere­tében a minisztérium az elkö­vetkezendő három évben 50 millió márkás segítséget nyújt Csehszlovákiának, Bulgáriá­nak, Romániának, a Függet­len Államok Közösségének és Magyarországnak. A módszertani csoport tovább működik Segítenek, ha hívják őket­ ­ A települési önkormány­zatok szociális gondozással kapcsolatos tevékenységéhez jelenleg is biztosítjuk a szak­mai hátteret - hangsúlyozta Makra Ottó, az 1987-ben lét­rehozott megyei szociálpoliti­kai módszertani csoport ve­zetője. Elmondta, hogy a köz­­igazgatási rendszer megválto­zott ugyan, a törvény a két éve alakult önkormányzatokra ru­házta a szociális gondozási feladatokat, de azok sok he­lyütt nincsenek erre felkészül­ve, így a csoport munkájára szükség van. Tevékenységi körükről meg­tudtuk, hogy az felöleli a gon­dozás mind a négy elemét: a fizikai és egészségügyi ellá­tást, a pszichés gondozást, va­lamint a foglalkoztatást. Az önkormányzatok felkérésére az előzetes felmérések - szo­ciális térkép - alapján javas­latot tesznek az adott telepü­lésen legcélszerűbb és leggaz­daságosabb gondozási forma kialakítására, illetve a meglé­vő rendszer szükség szerinti átszervezésére és hatékonyab­bá tételére. Ők végzik a ma­gánkezdeményezésű gondo­zási tevékenységek szakmai véleményezését is. A csoport szervezi a szociá­lis intézményekben dolgozó és területi gondozási feladatokat ellátó munkatársak képzését - a képesítéssel nem rendel­kezők munka melletti szak­irányú oktatását és az igények szerinti továbbképzést egy­aránt. Felkérésre lehetőséget biztosítanak a szakmai kon­zultációkra, módszertani ta­nácsokat adnak a gondozot­tak foglalkoztatására. Szerve­zik és működtetik az észak­dunántúli szociális otthonok és intézmények mentálhigié­nés szakmai munkaközössé­gének tevékenységét. Győrött, az Apáca utcai irodájukban rendszeresen tartanak tanács­adó szolgálatot, amelyen szak­embereik az idősek és a hoz­zátartozók legkülönfélébb gon­dozással kapcsolatos kérdé­seire igyekeznek választ adni - ennek anyagi fedezetét pá­lyázatokon nyerték el. A csoport tehát létezik és dolgozik, bár jogállásuk, köz­­igazgatási státusuk megoldat­lan: a Győr városi önkormány­zat működteti őket, noha az egész megyében tevékenyked­nek. Ennek az ellentmondás­nak a feloldását a készülő szo­ciális törvénytől várják. Re­ményeik szerint az rendelkez­ni fog egy dekoncentrált szer­vezet létrehozásáról, amely­nek keretében önállóan mű­ködnének - függetlenül má­sok költségvetésétől. Addig helyzetük bizonytalan, csak az bizonyos, hogy szakmai tu­dásukra igény van.­ ­Somodi­ ezt sem ezt sem mutatjuk be idén, az őszi budapesti autókiállításon Helyette: az Audi és a Volkswagen valamennyi Magyarországon forgalmazott típusa 1992. november 2-től egy teljes héten át 91B­Ms kedvezménnyel megvásárolható (részletfizetés esetén 4%),­e Sőt, a kiválasztott autót egy próbaútra kölcsönadjuk. Leier­ Márton Autócentrum 9002 Győr, Pápai út Pf.: 147. Tel.: 96/23-732, 14-469, 14-504 Fax: 96/16-566 * Ha az autót november 2. és 7. között megrendeli és az előleget befizeti.

Next