Kisalföld, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
1992. november 2., hétfő A CSALÁD NAPILAPJA XLVII./258. szám • Ára: 9,80 Ft Németh Éva Por és hamu Látjátok feleim szemtekkel mik vagyunk... egy-egy rám meredt idegenné hűlt tekintet a tanú, bizony por és hamu! - sohalátásra! - köszönnek a téren tegnapi emberek, hiányuk meghitten helyet foglal mellettem a padon, vaksi tükröm szembevihog - hihetetlen, hihetetlen - ügyefogyott igyekezet mosolyba öltöztetni arcom mély árkait, a tekintet inkább iszony - por és hamu - bizony! kezem-lábam érzékszerveim hűtlen cselédek, mind ellenem lázad, nehéz a szolgálat és a szellem és a lélek?! döbbenten nyitom-csukom emlékeim rekeszeit; mennyi üres, mennyi nincs, hová tűnt a féltve őrzött örökre raktározott kincs?fakác árnyékolta, vagy platán a Köz-utcai házat? kudarccal integet anyám, apám homlokán alázat, inkább érzem, mint látom őt, könnytelen járom a temetőt, faggatok fakó képeket, megidézem a szeretett piros hajnalok színét, szivárvány fényes ívét, s akiket már elfeledtem... a feledést is feledni fogom, látjátok feleim, por és hamu, bizony, bizony! ■ hit világa Kegyelet hősöknek és mártíroknak Üde színfolt a gyászos őszidőben: a peri általános iskolások nemzeti színű zászlókkal várták szombaton délelőtt a község hősi emlékművének avatására érkezőket. Pár éve még a november 7-i koszorúzások színhelyéül szolgált e hely közepén egy lehangoló obeliszk állott, mára a község nemzeti kegyhelyévé emeltetett. Az idegen hatalmat jelképező vörös csillag helyett most a koronás címer uralja az önkormányzat előtti csinos kis teret. Az ünnepség katonai őrségváltással, zászlófelvonással kezdődött, majd Hahn László polgármester emelkedett szólásra. - Kis falu Pér, a receptünk egyszerű, ajánlom az Országgyűlésben honatyáinknak - mondta többek között. - Kitűztünk egy célt: emlékművet állítunk a hősöknek, a magyar szabadságmozgalmaknak és a község világháborúkban elhunyt mártírjainak - és megvalósították. A polgármester szerint a pérmindszentpusztaiak példás összefogással - a pár fa kivágása ürügyén felszólaló ellenzékkel szemben - egyúttal azt is bizonyították: a nemzeti érzés, virtus nem halt ki a magyarból. (Folytatás a 3. oldalon.) Emlékművet avattak Péren Megnyitották a Mosoni-Duna csapját Lassú halál a Szigetközben Hullarablás. Nem tudom és nem is akarom más jelzővel illetni azt a jelenséget, ami szombaton a lipóti szigetvilágot jellemezte. A Duna apadását a mellékágrendszer rohamos vízszintcsökkenése követte, és szinte nem volt egyetlen gödör sem, ahol a hétvégén ne szűrték volna a vizet alkalmi rabsicok. A vízszintsüllyedés éppen a Középső-Szigetközben volt a legtragikusabb. Egyik óráról a másikra milliószám pusztultak a halivadékok a kiszáradt medrekben. Apró csukák, márnák, domolykók, menyhalak, balinok, fehérhalak, csíkok, küllők, gébek, kölönték... és még sorolhatnánk a többtucatnyi halfajt. Siralmas látvány volt, és ennél már csak néhány rövidlátó ember hozzáállása volt tragikusabb. A mélyedések partján a rabsicok felsorakozva, csatasorban szűrték a vizet kistáplival, kerítőhálóval, ki-ki adottsága szerint, és - tisztelet a kivételnek - ahelyett, hogy a mélyebb vizekbe hordták volna át a kifogott, inkább hazamentették a több tömött nejlonszatyornyi zsákmányt. Mi ez, ha nem hullarablás egy lassú halálra ítélt Szigetközben?! Az ivadékokkal közben jószerivel senki nem törődött, így milliószám várták a pusztulást. (Vasárnap a cikolai szigetvilágot jártuk be, hasonlóan tragikus kép fogadott.) Különös látvány volt, hogy miután a keszegek, és jóval később a csukák, kárászok is elpusztultak, a védett csíkhalak is felfúrták magukat a vastag iszapból, és vergődtek a felszínen, amíg mozdulatlanná nem dermedtek. (Folytatás a 4. oldalon.) Időjárás Előrejelzés ma estig: többnyire erősen felhős lesz az ég. Elszórtan kisebb esőre, záporesőre is számítani lehet. Helyenként megélénkül a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10-15 fok között valószínű. A DUNA vízállása Dunaremeténél tegnap 25 centiméter volt, a RÁBA Győrnél 128 centiméter, mindkettő változatlan jellegű. Előtérben a költségvetés Beszélgetés megyei képviselőkkel Darnózseli tornacsarnokának avatóünneplégén meghívott vendégént részt vett Cséfalvay Gyula (kisgazdapárt) és Medgyasszay László (MDF), megyénk két országgyűlési képviselője. A parlament feszített munkaprogramjáról, ebben a rájuk jutó feladatokról kérdeztük őket, az abortuszvitától a mezőgazdaság helyzetén át a költségvetés tárgyalásáig(Folytatás a 3. oldalon.) 10. oldal I Sopronvármegye : Erősödő cserkészmozgalom " Fizetőképes az újkori téesz ! Privatizáció előtt a húsipar Diszkont nyitását tervezik (7. oldal) A törvényalkotás finisében Új feladatok várnak a szociálpolitikára Végig nagy érdeklődés jellemezte azt a kétnapos szociálpolitikai konferenciát, melynek a hét végén Győr városa adott otthont. Azzal a száztíz jelentkezővel szemben, aki részvételi szándékát előre jelezte, közel háromszáz (!) szakember kísérte figyelemmel a tanácskozást. A közös állásfoglalás kialakítása végett hét szekció alakult, melyek megtárgyalták, elemezték a család- és ifjúságvédelem, a családsegítő szolgálat, a bölcsődék, a szociálpolitika, a gyámügy, az időskorúak ellátása, a hajléktalanság és a szociális foglalkoztatás legégetőbb kérdéseit. A tapasztalatokról a tanácskozás befejeztével a szervezőbizottság tagját, dr. Merkli Arankát, a győri polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi osztályának vezetőjét kérdeztem. (Folytatás a 3. oldalon.) Fa K1GA1FÖLD megkérdezte: Miért kapta az elismerést? Noha előzetesen nem tudtunk róla, a televízió híradójában dr. Szabó Pált, a Petz Aladár Megyei Kórház győri, Híd utcai rehailitációs osztályának főorvosát is ott láttuk azok között, akik átvehették a népjóléti minisztertől a Batthyány-Strattmann Lászlódíjat. Minek szól a most első ízben odaítélt rangos elismerés? - kérdeztük a főorvost. - Az ünnepségen elhangzottakat idézve, eddigi munkámnak. A megyébe való vagyok, agyagosszergényi születésű, de orvosként Tapolcáról kerültem vissza a szűkebb hazába. A kiváló orvos, dr. Király Jenő sebész mellett dolgoztam Sopronban, 1964-ben jöttem Győrbe, s 1986-ig a baleseti sebészet főorvosa voltam. Az évben kezdődött meg a rehabilitációs tevékenység győri megszervezése. Igyekeztem a lehető legsokoldalúbb tapasztalatokra szert tenni, idehaza, majd Ausztriában, s a látottak alapján megszervezni kicsiben mindazt, amit a nagy rehabilitációs osztályokon végeznek. Ma meglehetősen széles körű a mi kis osztályunkon is a rehabilitációs tevékenység, és nem csupán megyei hatáskörrel tevékenykedünk. Az amputáltak például Tatabányáról is hozzánk érkeznek, s az ízületpótló sebészeti műtétek rehabilitációját még szélesebb területről látjuk el. A rangos elismerést tizedmagammal kaptam meg, s közülünk ketten nem orvosok voltak - a Pető Intézet egy konduktora és a győri születésű dr. Czigány György, aki filmet készített Batthyány-Strattmann Lászlóról. F. J.