Kisalföld, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

1992. november 2., hétfő A CSALÁD NAPILAPJA XLVII./258. szám • Ára: 9,80 Ft Németh Éva Por és hamu Látjátok feleim szemtekkel mik vagyunk... egy-egy rám meredt idegenné hűlt tekintet a tanú, bizony por és hamu! - sohalátásra! - köszönnek a téren tegnapi emberek, hiányuk meghitten helyet foglal mellettem a padon, vaksi tükröm szembevihog - hihetetlen, hihetetlen - ügyefogyott igyekezet mosolyba öltöztetni arcom mély árkait, a tekintet inkább iszony - por és hamu - bizony! kezem-lábam érzékszerveim hűtlen cselédek, mind ellenem lázad, nehéz a szolgálat és a szellem és a lélek?! döbbenten nyitom-csukom emlékeim rekeszeit; mennyi üres, mennyi nincs, hová tűnt a féltve őrzött örökre raktározott kincs?f­akác árnyékolta, vagy platán a Köz-utcai házat? kudarccal integet anyám, apám homlokán alázat, inkább érzem, mint látom őt, könnytelen járom a temetőt, faggatok fakó képeket, megidézem a szeretett piros hajnalok színét, szivárvány fényes ívét, s akiket már elfeledtem... a feledést is feledni fogom, látjátok feleim, por és hamu, bizony, bizony! ■ hit világa Kegyelet hősöknek és mártíroknak Üde színfolt a gyászos ősz­időben: a peri általános isko­lások nemzeti színű zászlók­kal várták szombaton délelőtt a község hősi emlékművének avatására érkezőket. Pár éve még a november 7-i koszorú­zások színhelyéül szolgált e hely­­ közepén egy lehangoló obeliszk állott­­, mára a kö­zség nemzeti kegyhelyévé emeltetett. Az idegen hatal­mat jelképező vörös csillag he­lyett most a koronás címer uralja az önkormányzat előt­ti csinos kis teret. Az ünnepség katonai őrség­váltással, zászlófelvonással kezdődött, majd Hahn Lász­ló polgármester emelkedett szólásra. - Kis falu Pér, a re­ceptünk egyszerű, ajánlom az Országgyűlésben honatyáink­nak - mondta többek között. - Kitűztünk egy célt: emlék­művet állítunk a hősöknek, a magyar szabadságmozgal­maknak és a község világhá­borúkban elhunyt mártírjai­nak - és megvalósították. A polgármester szerint a pér­­mindszentpusztaiak példás összefogással - a pár fa kivá­gása ürügyén felszólaló ellen­zékkel szemben - egyúttal azt is bizonyították: a nemzeti ér­zés, virtus nem halt ki a ma­gyarból. (Folytatás a 3. oldalon.) Emlékművet avattak Péren Megnyitották a Mosoni-Duna csapját Lassú halál a Szigetközben Hullarablás. Nem tudom és nem is akarom más jelzővel illetni azt a jelenséget, ami szombaton a lipóti szigetvilá­got jellemezte. A Duna apa­dását a mellékágrendszer ro­hamos vízszintcsökkenése kö­vette, és szinte nem volt egyet­len gödör sem, ahol a hétvé­gén ne szűrték volna a vizet alkalmi rabsicok. A vízszintsüllyedés éppen a Középső-Szigetközben volt a legtragikusabb. Egyik óráról a másikra milliószám pusz­tultak a halivadékok a kiszá­radt medrekben. Apró csu­kák, márnák, domolykók, menyhalak, balinok, fehérha­lak, csíkok, küllők, gébek, kö­­lönték... és még sorolhatnánk a többtucatnyi halfajt. Siral­mas látvány volt, és ennél már csak néhány rövidlátó ember hozzáállása volt tragikusabb. A mélyedések partján a rab­sicok felsorakozva, csatasor­ban szűrték a vizet kistápli­­val, kerítőhálóval, ki-ki adott­sága szerint, és - tisztelet a kivételnek - ahelyett, hogy a mélyebb vizekbe hordták vol­na át a kifogott, inkább ha­zamentették a több tömött nej­­­lonszatyornyi zsákmányt. Mi ez, ha nem hullarablás egy lassú halálra ítélt Szigetköz­ben?! Az ivadékokkal közben jó­szerivel senki nem törődött, így milliószám várták a pusz­tulást. (Vasárnap a cikolai szi­getvilágot jártuk be, hasonló­an tragikus kép fogadott.) Kü­lönös látvány volt, hogy mi­után a keszegek, és jóval ké­sőbb a csukák, kárászok is elpusztultak, a védett csíkha­lak is felfúrták magukat a vas­tag iszapból, és vergődtek a felszínen, amíg mozdulatlan­ná nem dermedtek. (Folytatás a 4. oldalon.) Időjárás Előrejelzés ma estig: többnyire erősen felhős lesz az ég. Elszórtan kisebb esőre, záporesőre is számítani le­het. Helyenként megélénkül a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10-15 fok között valószínű. A DUNA vízállása Dunaremeténél tegnap 25 centimé­ter volt, a RÁBA Győrnél 128 centiméter, mindkettő vál­tozatlan jellegű. Előtérben a költség­­vetés Beszélgetés megyei képviselőkkel Darnózseli tornacsar­nokának avatóünneplé­g­én meghívott vendég­ént részt vett Cséfalvay Gyula (kisgazdapárt) és Medgyasszay László (MDF), megyénk két or­szággyűlési képviselője. A parlament feszített munkaprogramjáról, eb­ben a rájuk jutó felada­tokról kérdeztük őket, az abortuszvitától a mező­­gazdaság helyzetén át a költségvetés tárgyalásá­ig­(Folytatás a 3. oldalon.) 10. oldal I Sopron­vármegye : Erősödő cserkészmozgalom " Fizetőképes az újkori téesz ! Privatizáció előtt a húsipar Diszkont nyitását tervezik (7. oldal) A törvényalkotás finisében Új feladatok várnak a szociál­politikára Végig nagy érdeklődés jel­lemezte azt a kétnapos szoci­álpolitikai konferenciát, mely­nek a hét végén Győr városa adott otthont. Azzal a száztíz jelentkezővel szemben, aki részvételi szándékát előre je­lezte, közel háromszáz (!) szak­ember kísérte figyelemmel a tanácskozást. A közös állás­­foglalás kialakítása végett hét szekció alakult, melyek meg­tárgyalták, elemezték a csa­lád- és ifjúságvédelem, a csa­ládsegítő szolgálat, a bölcső­dék, a szociálpolitika, a gyám­ügy, az időskorúak ellátása, a hajléktalanság és a szociá­lis foglalkoztatás legégetőbb kérdéseit. A tapasztalatokról a tanácskozás befejeztével a szervezőbizottság tagját, dr. Merkli Arankát, a győri polgár­­mesteri hivatal szociális és egészségügyi osztályának ve­zetőjét kérdeztem. (Folytatás a 3. oldalon.) Fa K1GA1­­FÖLD megkérdezte: Miért kapta az elismerést? Noha előzetesen nem tudtunk róla, a televí­zió híradójában dr. Szabó Pált, a Petz Ala­­dár Megyei Kórház g­yőri, Híd utcai reha­­ilitációs osztályának főorvosát is ott láttuk azok között, akik átvehet­ték a népjóléti minisztertől a Batthyány-Strattmann László­­díjat. Minek szól a most első íz­ben odaítélt rangos elismerés? - kérdeztük a főorvost. - Az ünnepségen elhangzot­takat idézve, eddigi munkám­nak. A megyébe való vagyok, agyagosszergényi születésű, de orvosként T­apolcáról kerültem vissza a szűkebb hazába. A ki­váló orvos, dr. Király Jenő se­bész mellett dolgoztam Sopron­ban, 1964-ben jöttem Győrbe, s 1986-ig a baleseti sebészet főorvosa voltam. Az évben kez­dődött meg a rehabilitációs te­vékenység győri megszervezé­se. Igyekeztem a lehe­tő legsokoldalúbb ta­pasztalatokra szert tenni, idehaza, majd Ausztriában, s a lá­tottak alapján meg­szervezni kicsiben mindazt, amit a nagy rehabilitációs osztályo­kon végeznek. Ma meglehető­sen széles körű a mi kis osztá­lyunkon is a rehabilitációs te­vékenység, és nem csupán me­gyei hatáskörrel tevékenyke­dünk. Az amputáltak például Tatabányáról is hozzánk érkez­nek, s az ízületpótló sebészeti műtétek rehabilitációját még szélesebb területről látjuk el. A rangos elismerést tizedmagam­­mal kaptam meg, s közülünk ketten nem orvosok voltak - a Pető Intézet egy konduktora és a győri születésű dr. Czigány György, aki filmet készített Batthyány-Strattmann László­ról. F. J.

Next