Kisalföld, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-24 / 277. szám
1992. november 24., kedd KULTÚRA A Chopin Társaság tervei A zene titokzatos világa A győri zenei életben egyre több szerepet vállal a Chopin Társaság. Az elképzelés, amelyet Bécsy Attila a Magyar Chopin Társaság titkára beszélgetésünkkor felvázolt erről, csak erősítést kaphat a zeneszeretők részéről. Vallja: jobban emberközelbe kell hozni a zenét a hallgatósághoz. Nos, hogy ezt milyen módon képzeli el a társaság, arról kérdeztük a titkárt. -Az 1989-ben gödöllői székhellyel megalakult társaság, elsősorban Chopin zenéje népszerűsítésének szándékával kezdte meg tevékenységét. Ez nem jelenti az elzárkózást más zeneszerzők műveinek bemutatásától. Másik lényeges feladatunknak a magyar fiatal pianisták felkarolását, a tehetségek felkutatását tekintettük. A zenei főiskolákon és a szakközépiskolákban tanulóknak versenyeket rendeztünk. Feltérképeztük, hol működnek a világban Chopin Társaságok. Jelenleg 160-an vagyunk tagjai a társaságnak. Egyébként 1992-től Győrbe tettük át a székhelyünket - mondta Bécsy Attila. - Kikkel vették fel eddig a kapcsolatot? - Mindenekelőtt a lengyelekkel. Az osztrákokkal, a franciákkal és az amerikaiakkal fokozatosan. Ezek még kezdeti stádiumban vannak. Szeretnénk az ötévenkénti varsói Chopin-versenyre tehetséges magyar zenészeket küldeni. -Hogyan illeszkedik a Chopin Társaság tevékenysége Győr zenei életébe? - A győri zenei nyár ez évi rendezvénysorozatában Falvai Sándor zongorakoncertjét az önkormányzattal közösen rendeztük. Korábban Balázs Tatjána lett zongoraművésznő szereplését szerveztük meg. Nekem jók a kapcsolataim a Győri Filharmonikus Zenekarral, a zenei intézmények vezetőivel, tanáraival. A különféle helyi versenyek szervezésében részt veszünk, segítjük a fiatalok szereplését. Azt tervezzük, hogy összefogva másokkal, összehangoltan rendezzünk koncerteket, műsorokat. - Milyen lehetőségeik vannak? - Sajnos pénzügyileg mi sem állunk jól. Szponzorokat keresünk munkánkhoz. Most indítunk egy sorozatot a győri Széchenyi István Művelődési Házban. Ez olyan jellegű lenne, amely kaput nyitna mindenkinek a zenéhez. A célunk az, hogy „kapjanak” rá a zenei értékekre az emberek. Az eddigi formák - szerintem - merevek voltak ehhez, nem engedte közel a zenét a hallgatósághoz. Formabontó sorozatot szeretnénk. Egy lazább szerkezetű műsorról van itt szó, amelyben közvetlenül a művésszel is lehet beszélgetni, a zenét értelmezni, ahol többféleképpen is be lehet mutatni egy zenei darabot. A jazzt is szeretném bemutatni a sorozatban. Itt elsősorban az improvizáció lehet izgalmas téma, ami a komolyzenéből kiveszett. Mindezt egy gyakorló jazz-zenész mutatná be. Szóval, a játékos elemeket szeretném láttatni, ezáltal emberközelbe hozni a zenét mindannyiunk számára. Annak a körnek is ajánljuk ezt a sorozatot, aki eddig nem jutott még el a zene szeretetéhez, felfedezéséhez. - Mikor találkozhatunk a társaság által szervezett rendezvényekkel? - November 24-én 18 órakor Muszorgszkij, „Egy kiállítás képeiről” lesz szó a Széchenyi István Művelődési Házban. Előtte, fél négy órakor a Liszt Ferenc Állami Zeneiskolában találkozunk - e programmal - az iskola tanulóival és nevelőivel. A jövő év májusáig tartó sorozat címe: Muzika, mindana - a zene titokzatos világa. Vagyis a mindenható zene szellemében szervezzük a találkozásokat gyermeknek, felnőttnek egyaránt. (Pass) CSIPIKE AZ ÓRIÁS TÖRPE Teltházas „Maskara"-bemutató Közhírré tétetik, hogy megalakult a Maskara Teátrum báb- és élőszínház, hirdették a plakátok már hetekkel a november 20-i bemutató előtt. A plakátragasztók, utcai kikiáltók munkája nem volt hiábavaló, hiszen a debütáló társulat „Csipike az óriás törpe" című zenés bábjátékát, telt házzal várta a bábszínházát kedvelő közönség - kicsik, nagyok egyaránt - Győrben, a Petőfi Sándor Városi Művelődési Ház színháztermében. Fodor Sándor Romániában élő magyar író meséje jó választásnak bizonyult, amit Károly Szabolcs dalszövegei és Pehl Zoltán könnyen énekelhető dallamai fogtak kedves keretbe. A mese egy törpéről és az erdőlakó állatokról szólt, „akik” közel egy órán át a szeretetről, a barátságról beszéltek, énekeltek az erdő közepén. Arról, hogy jónak lenni nem csak kell, de érdemes, hogy a gonoszság szülte félelemben elapadnak az egymásra találás dalai és, hogy bármit is teszünk, ha szívből visszatérünk eredendően szerető önmagunkhoz, a megbántottakból nem hiányzik majd a megbocsátás gesztusa. A darabot egyértelmű sikerként könyvelheti el a társulat, s ami a legfontosabb: a gyerekek tudták, hogy miről szól a történet, együtt éltek vele. A remekbe szabott, eredeti bábfigurák és az élőszínházi hatások vegyítése feledtetni tudta a háttérdíszlet apróbb hiányosságait. Az előadást jól komponált játék és ünneplés követte, ahol szponzoraik jóvoltából a „Maskara” vendégül látta a bemutató minden résztvevőjét. December hónapban még hat-nyolc előadást tervez a társulat. Szent Miklós ünnepére egy élőszínházi előadással készülnek, majd a jövő év első felében Csizmás Kandúr kalandjait elevenítik fel bábjaik segítségével. Mint mondták, vidékre is szívesen elmennek - elsősorban művelődési házak meghívására számítva - hiszen ezért jöttek létre. (A Maskara Theátrum-Bank Zsuzsanna, Kiss Katalin, Kozma Andrea, Károly Szabolcs, Koppány Zoltán, Szikra József - a Győri Nemzeti Színház címen érhető el.) Keszei L. András 1 Wéberné Gasparovits Gizella: Somogyi táj Textilképek, festmények A napokban nyitották meg Győrött a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban a XV. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Pályázatok Győr-Moson-Sopron megyei kiállítását. Az alkotók - 51 -en - nívós munkákkal hívták fel magukra figyelmet. A kiállított textilképek, a festmények, érett művészi gondolatokat tolmácsolnak, az amatőrizmust meghaladó teljesítményekről árulkodnak. A tárlat megtekinthető december 31-ig, naponta 15-től 19 óráig - a BBMMK kiállítótermében (Győr, Czuczor Gergely út 17.) -, vasárnaponként 10-től 14 óráig. Kulturális közvélemény-kutatás 0• Mivel tölti ön a szabad idejét? A Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ közvélemény-kutatáshoz folyamodott Győrben. Célja az volt, hogy információkhoz jusson: rendezvényeit hogyan ítélik meg, mit igényelnek a ház látogatói? A vizsgálatkor fogalmazott új teendőket az ifjúsági ház felhasználja programjainak szervezésekor. A közvélemény-kutatás háromszáz személyes reprezentatív mintára épült, Győr város 14 év feletti lakosságának körében, az egyes városrészek lélekszám-arányának figyelembevételével. A kérdőívek tartalmazzák többek között, hogy milyen gyakran és miért látogatják a megkérdezettek a város művelődési intézményeit, valamint azt is, hogy mit látnának szívesen az érintettek a házak műsorán. A kérdőív talán legérdekesebb része az, ami azt tárgyalja, milyen jellegű programokat igényelnek a megkérdezettek. Kiderül, hogy a fiatalok a tánctanítást, a viselkedéskultúrát, a környezetvédelmi programokat, a családi és szexuális ismeretek közlését, valamint a szórakoztató technika alkalmazásának megismerését jelölték meg elsősorban, s ha lenne ilyen, azon részt is vennének. Arra a kérdésre, hogy miért nem látogatják a művelődési intézményeket, szintén érdekes válaszok születtek. Közel negyven százalék arra hivatkozott, hogy nem a korosztályának szólnak a programok, tizenegy, hogy ismeri ugyan a „kínálatot”, de nem neki szól, további 18 szabadidő híján nem jár el a rendezvényekre, hét százaléknak pedig pénze nincs rá. Kiderült az is, hogy a válaszadók hatvan százaléka egy könnyűzenei koncertért hozzávetőlegesen felét, harmadát fizetné pénztárcájába nézve - mint amit reálisnak tartana, s így van ez a színházi programok és kiállítások esetében is. A megkérdezettek közel fele tartaná fontosnak, hogy a város rendezvényei egy kulturális programfüzetben megjelenjenek és ezért fizetne is. A gazdasági mutatók és a kultúra értékének csökkenése idején a jövendő sem mondható rózsásnak. Többen említették, hogy jövedelmi viszonyaik és munkahelyi leterheltségük nem teszi lehetővé, hogy kulturális rendezvényeket látogassanak, szórakozni járjanak, holott igényük lenne rá. Közülük sokan azt is jelezték, hogy 4-5 éve még rendszeres látogatói voltak a különféle programoknak. Szülők vetették fel, hogy a belépőjegyek drágák és nem tudják tizenéves gyermekeik igényeit finanszírozni, s van úgy, hogy ez családi konfliktushoz is vezet. Összességében kitűnő figyelemfelkeltő lehet e felmérés az értő szakember kezében. A kérdés csak az, hogy az igények megvalósíthatók-e? Lesz-e a házaknak pénze rá, és áld igényelte, meg tudja-e majd fizetni? A címbeli kérdés várhatóan némiképp átalakul, és valahogy így hangzik majd: van Önnek szabad ideje? K. L. A. KISALFÖLD 11 Kelemen Ferenc: A hegedűs