Kisalföld, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

1992. november 24., kedd KULTÚRA A Chopin Társaság tervei A zene titokzatos világa A győri zenei életben egyre több szerepet vállal a Chopin Társaság. Az elképzelés, amelyet Bécsy Atti­la a Magyar Chopin Társaság titkára beszélgeté­sünkkor felvázolt erről, csak erősítést kaphat a ze­neszeretők részéről. Vallja: jobban emberközelbe kell hozni a zenét a hallgatósághoz. Nos, hogy ezt milyen módon képzeli el a társaság, arról kérdeztük a tit­kárt. -Az 1989-ben gödöllői szék­hellyel megalakult társaság, elsősorban Chopin zenéje nép­szerűsítésének szándékával kezdte meg tevékenységét. Ez nem j­elenti az elzárkózást más zeneszerzők műveinek bemu­tatásától. Másik lényeges fel­adatunknak a magyar fiatal pianisták felkarolását, a te­hetségek felkutatását tekin­tettük. A zenei főiskolákon és a szakközépiskolákban tanu­lóknak versenyeket rendez­tünk. Feltérképeztük, hol mű­ködnek a világban Chopin Társaságok. Jelenleg 160-an vagyunk tagjai a társaságnak. Egyébként 1992-től Győrbe tettük át a székhelyünket - mondta Bécsy Attila. - Kikkel vették fel eddig a kapcsolatot? - Mindenekelőtt a lengye­lekkel. Az osztrákokkal, a fran­ciákkal és az amerikaiakkal fokozatosan. Ezek még kez­deti stádiumban vannak. Sze­retnénk az ötévenkénti var­sói Chopin-versenyre tehet­séges magyar zenészeket kül­deni. -Hogyan illeszkedik a Cho­pin Társaság tevékenysége Győr zenei életébe? - A győri zenei nyár ez évi rendezvénysorozatában Fal­vai Sándor zongorakoncert­jét az önkormányzattal közö­sen rendeztük. Korábban Ba­lázs Tatjána lett zongoramű­vésznő szereplését szerveztük meg. Nekem jók a kapcsola­taim a Győri Filharmonikus Zenekarral, a zenei intézmé­nyek vezetőivel, tanáraival. A különféle helyi versenyek szer­vezésében részt veszünk, se­gítjük a fiatalok szereplését. Azt tervezzük, hogy összefog­va másokkal, összehangoltan rendezzünk koncerteket, mű­sorokat. - Milyen lehetőségeik van­nak? - Sajnos pénzügyileg mi sem állunk jól. Szponzorokat keresünk munkánkhoz. Most indítunk egy sorozatot a győ­ri Széchenyi István Művelő­dési Házban. Ez olyan jelle­gű lenne, amely kaput nyit­na mindenkinek a zenéhez. A célunk az, hogy „kapjanak” rá a zenei értékekre az embe­rek. Az eddigi formák - sze­rintem - merevek voltak eh­hez, nem engedte közel a ze­nét a hallgatósághoz. Forma­bontó sorozatot szeretnénk. Egy lazább szerkezetű mű­sorról van itt szó, amelyben közvetlenül a művésszel is le­het beszélgetni, a zenét értel­mezni, ahol többféleképpen is be lehet mutatni egy zenei darabot. A jazzt is szeretném bemutatni a sorozatban. Itt elsősorban az improvizáció le­het izgalmas téma, ami a ko­molyzenéből kiveszett. Mind­ezt egy gyakorló jazz-zenész mutatná be. Szóval, a játékos elemeket szeretném láttatni, ezáltal emberközelbe hozni a zenét mindannyiunk számá­ra. Annak a körnek is ajánl­juk ezt a sorozatot, aki eddig nem jutott még el a zene sze­­retetéhez, felfedezéséhez. - Mikor találkozhatunk a társaság által szervezett ren­dezvényekkel? - November 24-én 18 óra­kor Muszorgszkij, „Egy kiál­lítás képeiről” lesz szó a Szé­chenyi István Művelődési Ház­ban. Előtte, fél négy órakor a Liszt Ferenc Állami Zeneis­kolában találkozunk - e prog­rammal - az iskola tanulói­val és nevelőivel. A jövő év má­jusáig tartó sorozat címe: Mu­­zika, mindana - a zene titok­zatos világa. Vagyis a min­denható zene szellemében szervezzük a találkozásokat gyermeknek, felnőttnek egy­aránt. (Pass) CSIPIKE AZ ÓRIÁS TÖRPE Teltházas „Maskara"-bemutató Közhírré tétetik, hogy meg­alakult a Maskara Teátrum báb- és élőszínház, hirdették a plakátok már hetekkel a no­vember 20-i bemutató előtt. A plakátragasztók, utcai kikiál­tók munkája nem volt hiába­való, hiszen a debütáló társu­lat „Csipike az óriás törpe" cí­mű zenés bábjátékát, telt ház­zal várta a bábszínházát ked­velő közönség - kicsik, nagyok egyaránt - Győrben, a Petőfi Sándor Városi Művelődési Ház színháztermében. Fodor Sándor Romániában élő magyar író meséje jó vá­lasztásnak bizonyult, amit Ká­roly Szabolcs dalszövegei és Pehl Zoltán könnyen énekel­hető dallamai fogtak kedves keretbe. A mese egy törpéről és az erdőlakó állatokról szólt, „akik” közel egy órán át a sze­­retetről, a barátságról beszél­tek, énekeltek az erdő köze­pén. Arról, hogy jónak lenni nem csak kell, de érdemes, hogy a gonoszság szülte féle­lemben elapadnak az egymás­ra találás dalai és, hogy bár­mit is teszünk, ha szívből visszatérünk eredendően sze­rető önmagunkhoz, a megbán­­tottakból nem hiányzik majd a megbocsátás gesztusa. A darabot egyértelmű siker­ként könyvelheti el a társu­lat, s ami a legfontosabb: a gyerekek tudták, hogy miről szól a történet, együtt éltek vele. A remekbe szabott, ere­deti bábfigurák és az élőszín­házi hatások vegyítése feled­tetni tudta a háttérdíszlet ap­róbb hiányosságait. Az előadást jól komponált játék és ünneplés követte, ahol szponzoraik jóvoltából a „Mas­kara” vendégül látta a bemu­tató minden résztvevőjét. December hónapban még hat-nyolc előadást tervez a társulat. Szent Miklós ünne­pére egy élőszínházi előadás­sal készülnek, majd a jövő év első felében Csizmás Kandúr kalandjait elevenítik fel báb­jaik segítségével. Mint mond­ták, vidékre is szívesen elmen­nek - elsősorban művelődési házak meghívására számítva - hiszen ezért jöttek létre. (A Maskara Theátrum-Bank Zsuzsanna, Kiss Katalin, Koz­ma Andrea, Károly Szabolcs, Koppány Zoltán, Szikra József - a Győri Nemzeti Színház cí­men érhető el.) Keszei L. András 1 Wéberné Gasparovits Gizella: Somogyi táj Textilképek, festmények A napokban nyitot­ták meg Győrött a Bar­tók Béla Megyei Műve­lődési Központban a XV. Országos Amatőr Képző- és Iparművésze­ti Pályázatok Győr-Mo­­son-Sopron megyei ki­állítását. Az alkotók - 51 -en - nívós munkák­kal hívták fel magukra figyelmet. A kiállított textilképek, a festmé­nyek, érett művészi gondolatokat tolmá­csolnak, az amatőriz­must meghaladó telje­sítményekről árulkod­nak. A tárlat megtekint­hető december 31-ig, naponta 15-től 19­ órá­­ig - a BBMMK kiállító­­termében (Győr, Czu­­czor Gergely út 17.) -, vasárnaponként 10-től 14 óráig. Kulturális közvélemény-kutatás 0• Mivel tölti ön a szabad idejét? A Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ közvéle­mény-kutatáshoz folyamodott Győrben. Célja az volt, hogy információkhoz jusson: rendezvényeit hogyan ítélik meg, mit igényelnek a ház látogatói? A vizsgálatkor fogalma­zott új teendőket az ifjúsági ház felhasználja programja­inak szervezésekor. A közvélemény-kutatás háromszáz személyes repre­zentatív mintára épült, Győr város 14 év feletti lakossá­gának körében, az egyes városrészek lélekszám-arányá­­nak figyelembevételével. A kérdőívek tartalmazzák töb­bek között, hogy milyen gyakran és miért látogatják a megkérdezettek a város művelődési intézményeit, vala­mint azt is, hogy mit látnának szívesen az érintettek a házak műsorán. A kérdőív talán legérdekesebb része az, ami azt tárgyal­ja, milyen jellegű programokat igényelnek a megkérde­zettek. Kiderül, hogy a fiatalok a tánctanítást, a viselke­déskultúrát, a környezetvédelmi programokat, a családi és szexuális ismeretek közlését, valamint a szórakoztató technika alkalmazásának megismerését jelölték meg el­sősorban, s ha lenne ilyen, azon részt is vennének. Arra a kérdésre, hogy miért nem látogatják a művelődési in­tézményeket, szintén érdekes válaszok születtek. Közel negyven százalék arra hivatkozott, hogy nem a korosztá­lyának szólnak a programok, tizenegy, hogy ismeri ugyan a „kínálatot”, de nem neki szól, további 18 szabadidő hí­ján nem jár el a rendezvényekre, hét százaléknak pedig pénze nincs rá. Kiderült az is, hogy a válaszadók hatvan százaléka egy könnyűzenei koncertért hozzávetőlegesen felét, harmadát fizetné­­ pénztárcájába nézve - mint amit reálisnak tartana, s így van ez a színházi programok és kiállítások esetében is. A megkérdezettek közel fele tar­taná fontosnak, hogy a város rendezvényei egy kulturá­lis programfüzetben megjelenjenek és ezért fizetne is. A gazdasági mutatók és a kultúra értékének csökke­nése idején a jövendő sem mondható rózsásnak. Többen említették, hogy jövedelmi viszonyaik és munkahelyi le­terheltségük nem teszi lehetővé, hogy kulturális rendez­vényeket látogassanak, szórakozni járjanak, holott igé­nyük lenne rá. Közülük sokan azt is jelezték, hogy 4-5 éve még rendszeres látogatói voltak a különféle progra­moknak. Szülők vetették fel, hogy a belépőjegyek drágák és nem tudják tizenéves gyermekeik igényeit finanszíroz­ni, s van úgy, hogy ez családi konfliktushoz is vezet. Összességében kitűnő figyelemfelkeltő lehet e felmérés az értő szakember kezében. A kérdés csak az, hogy az igények megvalósíthatók-e? Lesz-e a házaknak pénze rá, és áld igényelte, meg tudja-e majd fizetni? A címbeli kér­dés várhatóan némiképp átalakul, és valahogy így hang­zik majd: van Önnek szabad ideje? K. L. A. KISALFÖLD 11 Kelemen Ferenc: A hegedűs

Next