Kisalföld, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
4 KISALFÖLD HAZAI KÖRKÉP 1992. december 1., kedd A szlovén miniszterelnök Budapesten Antall József kormányfő meghívására ma egynapos látogatást tesz Budapesten Janez Dmovsek, szlovén miniszterelnök. A rövid látogatás különleges jelentőséggel bír, hiszen a két miniszterelnök a parlamentben aláírja a magyar-szlovén alapszerződést, amely a jövőben meghatározza a két szomszédos ország kapcsolatait. Az ünnepélyes aktuson túl a szlovén vendég programján szerepel négyszemközti találkozó vendéglátójával, Antall Józseffel. A finn belügyminiszter látogatása Mauri Pekkarinen, a Finn Köztársaság belügyminisztere dr. Boross Péter meghívására, tegnap, háromnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. M. Pekkarinen látogatásának fő célja a Magyar Köztársaság menekültügyi kérdésekben tett erőfeszítéseinek alapos megismerése, helyszíni tanulmányozása. A vendég már tegnap tájékoztatást kapott Boross Péter belügyminisztertől a magyar migrációs politikáról. A látogatás további programjában szerepel a nagyatádi menekültbefogadó állomás megtekintése, látogatás az Országos Rendőr-főkapitányságon, ahol a finn belügyminiszter idegenrendészeti kérdésekről, majd a Belügyminisztériumban, ahol közigazgatás-fejlesztési, önkormányzati és településfejlesztési témákról tájékozódik. Hans Strecken kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - a magyar kormány haladó elképzeléseinek támogatásáért a Bundestagban, valamint az SPU-ban. Hans Streckennek, a Német Bundestag külügyi bizottsága elnökének a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta. Az elismerést Göncz Árpád tegnap délelőtt a parlament Nándorfehérvári termében adta át. Az átadási ünnepségen jelen volt: Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Peisch Sándor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Alexander Amot, a Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a parlament külügyi bizottságának elnöke és alelnökei. Kinevezések Új vezetőket nevezett ki tegnap egyes hivatalok élére Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A vezetői posztokra szóló nyilvános pályázatokat elbíráló bizottság határozata alapján 1993. január 1 -jétől a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke Pónyai György, az Országos Találmányi Hivatal elnöke Szarka Ernő, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főigazgatója Herman Ákos lesz. A bíráló bizottság munkájában tanácskozási joggal három-három, az érintett intézményeknél titkosan megválasztott dolgozó is részt vett. Pontosabb, gyorsabb információ Átadták az MHB számítóközpontját Az ország, egyben Közép-Európa legnagyobb számítóközpontját adták át tegnap Budapesten a Magyar Hitelbankban. A három darab VAX 7000 típusú Digital számítógép a bank Angol utcai számítóközpontjában működik majd. Az új számítástechnikai rendszer átadásával a Magyar Hitelbank nemcsak Európa legnagyobb kereskedelmi-finanszírozási rendszerét tudhatja magáénak, hanem módja nyílik arra is, hogy az MNB-től függetlenítse banküzemi rendszerét, így mostantól a Magyar Hitelbank, mint az ország legnagyobb számítástechnikai kapacitással rendelkező bankja működhet. A jelenlegi fejlesztés nyomán viszonylag rövid időn belül lehetővé válik az MHB kapcsolódása az új, elektronizált bankközi rendszerhez - a zsiró-rendszerhez - ezáltal csökkenthető a fizetések lebonyolításához szükséges idő, pontosabb és gyorsabb lehet az információ- szolgáltatás. Diplomás ápolók? A képzés szeptemberben indul Nyugaton járt orvosok, egészségügyi dolgozók elragadtatással és némi sóvárgással beszélnek arról, hogy az egészségügyben dolgozó ápolók magas szintű autonómiával, szakmai kvalifikáltsággal rendelkeznek, prezstízsük is az általuk nyújtott teljesítménynek felel meg. Kevesen tudják, hogy egy éve intenzív előkészítő munka folyik hazánkban is a Project Hope Ápolásfejlesztési és Oktatási Európai Program és a Nemzeti Bizottsága, valamint a Népjóléti Minisztérium segítségével - hangzott el tegnap délelőtt a Népjóléti Minisztérium sajtótájékoztatóján. Az ápolóképzés átalakításának fő célja, hogy az európai standardhoz igazodó ekvivalens és regisztrált végzettséget nyújtó hatékonyabb és eredményesebb képzést, személyiségfejlesztést vezessen be, honosítson meg. Az elképzelések szerint fokozatosan átalakul, illetve megszűnik a nyolcosztályos általános iskolai végzettségre épülő szakiskolai és szakközépiskolai képzés, helyettük az érettségire épülő ápolóképzés terjed el. Választani is lehet, mégpedig a hároméves gyakorlati jellegű, illetve a négyéves, főiskolai szintű diplomát adó képzés közül. Az iskolán az összóraszám 50 százalékát teszi ki az elmélet, a fennmaradó időben klinikai szakmai gyakorlatra mennek az évfolyamok. Kiemelkedő jelentőséget kap: a szociabilitás, kapcsolatteremtő és fenntartó képesség, empátia, szociális érzékenység, együttműködési képesség, személyes meghatározó vezető szerep a társas közegben, és a tolerancia, kudarctűrő képesség, reagálás az akadály és konfliktushelyzetekben. Az új képzés 1993 szeptemberétől indul. A nappali tagozatra való jelentkezés feltételei: érettségi bizonyítvány, írásbeli, szóbeli felvételi vizsga. Az ország négy városában (Kaposvár, Zalaegerszeg, Szombathely, Gyula) összesen 160 fő felvételére van lehetőség. A 3 éves levelező tagozatra való jelentkezés feltételei: érettségi bizonyítvány; ápolói szakképesítésiek); az egészségügy területén eltöltött munkaviszony. Három helyen (Pécs, Szeged, Nyíregyháza) összesen 110 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Az érdeklődők részletesebb tájékoztatást nyerhetnek az ez év végén megjelenő és a könyvesboltokban megvásárolható „Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 1993” című kiadványból. - meg - AustriaLotto A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 48. játékhéten 1 darab hattalálatos szelvény akadt, nyereménye 12.543.953 schilling. Az 5 plusz 1-esekre 696.886, az 5-ösökre 24.595, a 4-esekre 575, a 3-asokra 38 schillinget fizetnek. A 2 darab Joker nyereménye egyenként 1.908.782 schilling. z Országgyűlési összefoglaló A plenáris ülés tárgysorozatának megszavazása során Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője ügyrendi javaslatában a költségvetési törvényjavaslat részletes vitájának újra megnyitását kérte. Indoklása szerint a költségvetési bizottság vasárnapi ülésén jelentős indítványt fogadtak el. Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a vita újbóli megnyitása házszabályellenes lenne. A képviselő egyúttal felhívta a figyelmet a javaslat tartalmára, amely a rádió és a televízió költségvetését a Miniszterelnökség fejezet alá kívánja besorolni. Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette képviselőtársait, hogy nem az ellenzék kérte a költségvetés részletes vitájának befejezését. Soós Károly Attila (SZDSZ), a költségvetési bizottság elnöke a bizottság vasárnapi ülésének összehívását minősítette házszabályellenesnek. A részletes vita megnyitását a Tisztelt Ház 182 szavazattal, 4 ellenében és 9 tartózkodás mellett elfogadta. A vitában először Kuncze Gábor (SZDSZ) a költségvetési bizottságban történteket ismertette, majd rámutatott a javaslat alkotmányellenességére. Becker Pál (MDF), a költségvetési bizottság alelnöke a bizottsági munka szabályszerű lefolyására emlékeztette az ellenzéki képviselőket. Molnár Péter (Fidesz) ugyancsak a módosító javaslat alkotmányellenességére mutatott rá. Kulin Ferenc (MDF), a kulturális bizottság elnöke bejelentette: délben tartott soron kívüli ülésükön nem támogatták a költségvetési bizottság javaslatát. Az elnök egyúttal reményének adott hangot, hogy a médiáról szóló törvényjavaslat még karácsony előtt a Tisztelt Ház elé kerül. Az Országgyűlés nem sokkal fél 8 után megkezdte a végszavazást az általános forgalmi adóról. A kétkulcsos áfa bevezetését elrendelő törvényjavaslatról Filó Pál (MSZP) és 30 képviselőtársa kérésére az elnöklő Dornbach Alajos név szerinti szavazást rendelt el. Ismét hajóznak a Dunán Vasárnap délután 16 órától ismét közlekednek a hajók a Dunán. Mint ismeretes, az elmúlt napokban a folyó magas vízállása miatt nem üzemeltették a bősi erőmű hajókamráit, ezért a hajóforgalmat az érintett szakaszon szüneteltették. Az MTI - Bősről származó - értesülése szerint az első 24 órában körülbelül száz hajó haladt át az erőmű egyik hajókamrájában. Az erőmű irányítótornyának magát megnevezni nem kívánó műszaki dolgozója szerint a másik hajókamrát egyelőre azért nem használják, mert annak berendezésein még műszaki próbákat végeznek. A legfrissebb információk szerint tegnap, röviddel 16 óra előtt a hirtelen leereszkedett sűrű köd miatt ismét le kellett állítani a hajóforgalmat. Erre a látási viszonyokról szóló közlekedési szabályok értelmében került sor. „Pihentető” a fűtőelemeknek Bizonytalanná vált a paksi kiégett fűtőelemek Oroszországba szállítása. Ezért amennyiben nem építenének tárolóteret, 1995-től az atomerőműi blokkok leállítására kényszerülnének a paksiak. Erről az Országos Atomenergia Bizottság tegnapi ülését követően tájékoztatták az újságírókat. A jelenlegi tárolótérben 1995-ig helyezhetnék el az évi 500 kiégett fűtőelemet. Előkészítettek ezért Pakson egy beruházást, amelynek kivitelezése 1994-ben kezdődhet meg: 1,7 milliárd forintért egy központi épületet, és összesen 6 évnyi termelés kiégett fűtőelemeinek elhelyezésére alkalmas tárolóteret létesítenének. Ennek első egysége már 1995-ben fogadhatná a kiégett fűtőelemeket. Az elhasznált fűtőelemeket továbbfeldolgozásra szállítás előtt néhány évet, a végleges elhelyezés előtt 40-50 évet szükséges pihentetni. Az oroszországi feldolgozásról is folytatódnak a tárgyalások. Már idén is elküldtek egy szállítmányt feldolgozásra a paksiak. A szállítás, a feldolgozás azonban nagy költségekkel jár, ezt mérlegelve is kedvező saját tárolótér építése. Lényegi kérdésekben nincs előrelépés Nemzetközi sajtókonferencia Brüsszelről Magyarország számára elsőrendű fontosságú, hogy a cseh és a szlovák tárgyalóféllel mielőbb megállapodás szülessen a hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtandó közös kereset ügyében. Minden további tárgyalásnak, kompromisszumnak ez az alapja. A vízlépcsővitát illetően Budapestet egyébként az a cél vezérli, hogy enyhítse a politikai feszültséget, amely Közép-Európában senkinek sem lehet érdeke. Erről Martonyi János külügyi államtitkár beszélt tegnapi nemzetközi sajtókonferenciáján, a múlt heti brüsszeli háromoldalú tárgyalásokat kommentálva. Martonyi újólag megerősítette: bár némi haladást értek el a brüsszeli találkozón, a lényegi kérdéseket illetően nem sikerült megegyezésre jutni. Mindazonáltal eredmény, hogy a cseh és a szlovák fél elfogadta a hágai Nemzetközi Bíróság kompetenciáját a vitás kérdések eldöntésére. Ennek kapcsán az államtitkár többször is határozottan leszögezte: Budapest a nemzetközi bírósági eljárás beindítását tartja a vita próbakövének. Minden további tárgyalásnak ez az alapja, e nélkül bármiféle párbeszéd értelmét veszti. A Hágához benyújtandó kereset megfogalmazása után az érintett feleknek meg kell állapodniuk az átmeneti intézkedésekről, miután a Nemzetközi Bíróság eljárása akár évekig is elhúzódhat. Az időleges megoldások mibenlétéről az államtitkár nem kívánt részletekbe bocsátkozni, mivel az ezzel kapcsolatos szakértői jelentést még mindig bizalmasan kezelik. Ezzel együtt elmondta, hogy a szakértők szerint elvileg akár a C variáns lebontása is megvalósítható. A magyar külügyi államtitkár kategorikusan cáfolta Zdenko Pírek csehszlovák külügyminiszter-helyettes minapi nyilatkozatát, miszerint a magyarok csöndben feladták volna a bősi erőmű lebontásának gondolatát. Martonyi leszögezte: a magyar fél nem adott fel semmit. Budapest fenntartja jogi-politikai álláspontját, miszerint sérelem érte Magyarországot, és környezeti katasztrófa fenyeget, amit el kell hárítani. Hankiss fegyelmit kap A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap esti közleménye szerint: ,A kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. paragrafusa (1) bekezdése, illetőleg a 46. paragrafus (1) bekezdése alapján gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt fegyelmi eljárást indítottak dr. Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ellen. A fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosának a kormány dr. Balsai István igazságügyminisztert jelölte ki. Iliescu is tagja lesz a baráti közösségnek MKBT-küldöttség Bukarestben A pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaság küldöttségének bukaresti látogatásáról tájékoztatta tegnap az újságírókat dr. Iglói Zoltán, a társaság elnöke. A hatnapos bukaresti program kiemelkedő eseménye volt a delegáció látogatása a Cotroceni palotában, ahol a román államfő egyórás beszélgetés során ismerkedett a Magyar-Román Baráti Társaság munkájával. Iglói Zoltán tájékoztatta a társaság létrejöttének okairól és körülményeiről, az elmúlt négy évben elért eredményekről és a további tervekről, különös tekintettel a baráti közösség romániai tevékenységére. Ion Iliescu kifejezte: rendkívül fontosnak tartja és nagyra becsüli a társaság munkáját, kiváltképp azért, mert az az egyszerű emberek, román és magyar polgárok közötti barátság építését tekinti tevékenysége fő céljának. Ezért kész minden erkölcsi támogatást megadni a társaság munkájához, s ennek kifejezéséül - baráti gesztusként - felvételét kéri a Magyar- Román Baráti Társaságba.