Kisalföld, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
1993. március 1., hétfő A HÉTVÉGÉN TÖRTÉNT KISALFÖLD 3 A város és a megye viszálya? Vihar a kórház miatt Elkeserítő, hogy Győr város költségvetésében egy fillért sem irányoztak elő a képviselők a megyei kórház céljaira - mondta Szentkuti Károly, a megyei közgyűlés alelnöke a legutóbbi megyeházi sajtótájékoztatón, majd így folytatta: - Keményen ki kell mondanunk most már azokat a dolgokat, amikről eddig hallgattunk... Arról van szó, hogy a megyei önkormányzat felelős ugyan a kórház működtetéséért, de szűkös anyagi helyzete miatt, és a gép-, műszerpark bővítése végett hozzájárulást kért a várostól is. Méghozzá azon az alapon, hogy a kórház betegeinek 41,6 százaléka győri, 20 százaléka pedig Győr környéki lakos volt, tehát a városnak is erkölcsi kötelessége lenne anyagi támogatását adnia. Vagy illene kompromisszumot kötni, hiszen a megye jelentős pénzzel támogatott olyan városi intézményeket, mint a színház, a balett, a művészeti szakközépiskola, a filharmónia. Ha nem teszi, veszélybe került volna a fenti intézmények működése... Szentkuti Károly azt sérelmezte, hogy a november 4-én Kolozsváry Ernő polgármesternek címzett, a kórházi támogatást kérő levelére a mai napig nem érkezett válasz, sem másfajta megkeresés. Kiderült, „csupán” 10 millióról lenne szó, ami szinte jelképes gesztus volna a város 5,7 milliárd forintos költségvetésében. A megyei önkormányzat vezetése az utolsó pillanatig bízott benne, hogy a városi képviselők szavazásra bocsátják a kérdést. A közgyűlés alelnöke kijelentette: a konzekvenciát le kell vonni, és hosszú távon úgy berendezkedni, hogy mindkét fél csak a saját, kötelezően előírt feladataira gondol elsősorban. Ez konkrétan azt is jelenti, hogy felül kell vizsgálniuk a színházzal, balettal, művészeti szakközépiskolával és filharmóniával kötött, 1995-ig szóló támogatási szerződésüket, ugyanis kénytelenek a hiányzó és betervezett 10 milliót valahonnan átcsoportosítani. A kritikus hangú tájékoztató azzal zárult, hogy feltétlenül javítani kell a megye és a város viszonyán, amely csak addig nevezhető jó kapcsolatnak, míg a pénz nem kerül szóba... „Hallgattassék meg a másik fél is” alapon. Groffeiner Kálmántól a győri közgyűlés költségvetési bizottsága elnökétől megkérdeztük, miért nem támogatták a képviselők a javaslatot, hol, hogyan sikkadt el az ügy? Az önkormányzati képviselő cáfolta, hogy a kérdés nem került volna szóba. Szó sincs arról, hogy a város nem kíván pénzt adni a kórház számára, hiszen tavaly is adott 10 milliót, sőt még ötmillió gyorssegélyt is egy laborberendezésre. Idén is „beszállnak" a kórház támogatásába, de ennek összegét még nem döntötték el, ezért nem nevesítették a város költségvetésében. Forrása a most még nem látható bevételek, a tartalékalap, vagy a tavalyi pénzmaradvány egy része lehet. Graffelner Kálmán nem értette Szentkuti Károly további megnyilatkozásait sem, mert szerinte eddig kimondottan jónak volt mondható a megye és a város között az együttműködés... Juhász Zsolt A Vállalkozói Szféra Estélye Palotáshoz jöhet az adóellenőr (Folytatás az 1. oldalról.) - Képviselő úr! Ön előadásában felhívta a vállalkozótársak fgyelmét, hogy az elkövetkező egy évben se számítsanak élénkülésre. - Igen. Vállalkozói ésszel azt hihetnénk, hogy amikor egy ország gazdasága forráshiánnyal, a bankok pedig forrástöbblettel küszködnek, akkor a kormány piacbővítő, gazdaságélénkítő intézkedéseket hoz. Ennek nem látom a jeleit. - Azt mondta, a kormány átalakításában sem lát semmi tudatosságot. - Tudatosságot látnék, ha mondjuk a restriktív gazdaságpolitikát képviselő Kupa Mihály helyett egy Lengyel László lett volna a pénzügyminiszter. Vagy, ha a mezőgazdasági miniszter nem nyilatkozza kijelölése után, hogy semmilyen koncepciója sincsen. Vagy, ha valóban nincs neki, legalább adtak volna a kezébe féloldalnyi gépelt szöveget, hogy olvassa fel. Az, hogy falusi származású, szerintem nem elég a földművelésügyi miniszterséghez. Vannak, akik angliai példákra hivatkozva állítják, hogy nem baj, ha egy miniszter úgynevezett jó értelemben vett dilettáns”. A miniszter dolga a megfelelő szakemberek kiválasztása, alkalmazása. - Egy működő, jól bejáratott demokráciában talán igen. Egyébként ahogy tudom, Angliában sincs tiltva, hogy szakember legyen miniszter. - Megfizeti-e a kárát azoknak a vállalkozótársaknak, akik hisznek önnek és nem bővítik az üzletet, s közben a kormánynak mégis sikerül élénkítenie a piacot? - Láttam a költségvetést és felismertem volna, ha abban egy kis jel is utalna az élénkítésre. Vagyok annyira jó közgazdász, hogy lássam: a költségvetésnek nincsenek erre tartalékai. - Vannak viszont a nemzeti banknak úgy 5,8 milliárd dollár körül... - Ahhoz is kellene a profi szaktudás, ha azt akarnák elkölteni. Ebben a kormányban még egy három hónapos „látványakció” - amivel esetleg a jövőnket feláldozná - sincs „benne”. Ettől függetlenül szerintem a magyar gazdaság nem omlik össze. A mélyben sokkal erősebb, mint amilyennek a felszínen látszik. -Ön a Köztársaság Párt potenciális miniszterelnök-jelöltje. Rövid idő alatt vált az ország egyik leggazdagabb emberévé. Nyugodtan várja az APEH-ellenőröket választások előtt? - Tizenegy éve, amikor vállalkozni kezdtem, jóval nagyobb volt a politikai kockázata egy ilyen ellenőrzésnek, tehát vigyáznom kellett. Most pedig már szólna a gazdasági vezetőm... - Mi a sikeres vállalkozás titka? - Ha nem jársz az üzleti élet ingergazdag környezetében, jóval kisebb az esélyed. A hírműsorok figyelemmel kisérése pedig kötelező. Csudás Endre A Közakarat Egyesület a sajtóról Történelmi sorsforduló előtt A Magyar Demokrata Fórum és a Közakarat Egyesület helyi szervezete fórumot rendezett szombaton Győrött „Sajtószabadság - tájékoztatás - sajtótisztesség" címmel, amelyen ismert személyiségek fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket. Először Csete György, a Közakarat Egyesület elnöke beszélt céljaikról. Elmondta, alapvető feladatuk, hogy éberen figyeljék a sajtó megnyilvánulásait, és szükség esetén nemtetszésüknek, vagy éppen tetszésüknek hangot adjanak. Szerinte ugyanis a médiák birtokba vétele a valódi rendszerváltást akarók részéről eddig még elmaradt, illetve botladozva megyeget. A televízió például ma is azon a pályán mozog, mint korábban, ugyanazon személyekkel, akiket annak idején Aczél György és társai választottak ki. Hozzátette, hogy ma már nem elég időnként „megveregetni azoknak a púpját”, akik a sajtón keresztül a rosszra tanítanak, hanem határozottan meg kell mondani, mi az, amit hallani, látni szeretnénk. Ezt követően Szuhay Balázs, a Ludas Matyi főszerkesztője beszélt a sajtóban fellelhető hibákról, amelyek szerinte elsősorban a televízióra és a rádióra jellemzőek. Ezeken a területeken ugyanis nincs választási lehetőség, az állampolgárok folyton azt kénytelenek hallgatni, hogy az országban nagy-nagy problémák vannak. Azok viszont, akik a bajok forrásáról és a megoldásáról is beszélnének, rendre nem jutnak szóhoz. Bánffy György színművész, országgyűlési képviselő (MDF) az elhangzottakat azzal összegezte, hogy az 1994-es választásokon az ország történelmének sorsfordulójához érkezik. Akkor dől el ugyanis, hogy „ez a sokat szenvedett, bölcs gondolkodású, de agyonfertőzött és agyoninjekciózott nép átlát-e azon a demagóg és alapjaiban gyilkos szándékú maffián, amely ezt az országot az elmúlt két és fél évben sikeresen elkábította és teszi ezt ma is, naponta több alkalommal”. Somodi - ^^A számla következő sorai a használati melegvíz részfizetését mutatják. A feltüntetett vízmennyiség, a részfizetés alapja az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása. Ezt a mennyiséget megszorozva a használati melegvíz-hődíjjal (pl.: 8m3x54,60Ft/m3x 436,80) megkapjuk az arra a hónapra vonatkozó melegvíz-hődíjat. Az ez alatti sorban a melegvíz-mennyiséggel azonos mennyiségű, a melegvíz-készítéshez felhasznált hideg víz víz- és csatornadíjának elszámolása történik. Fontos tudni, hogy a melegvíz-hődíj csak a hideg víz felmelegítésének költségeit tartalmazza, a fogyasztott meleg víz víz- és csatornadíját külön kell megfizetni. A hőszolgáltató 4 havonta (április 30., augusztus 31., december 31. +10 nap) a hőközponti fővízmérők, illetve az egyedi melegvíz-mérő mért értékeit figyelembe véve elszámolást készít. Az egyedi mérőkkel rendelkező fogyasztókkal a mért értékek alapján számol el, míg az egyedi mérővel nem rendelkező fogyasztók között a hőközponti fővízmérő által megmért, a hőközpontról ellátott fogyasztói közösség összes melegvíz-felhasználásának és az egyedileg mért felhasználásnak a különbségét osztja fel. Az elszámolás azt jelenti, hogy a részfizetésként megfizetett és a tényleges felhasználás után fizetendő díjak közötti különbözetet a hőszolgáltató jóváírja vagy pótterhelésként kiszámlázza. Az átalánydíjas elszámolás helyett lehetősége van az egy hőközpontról, hőközponti fűtési blokkról ellátott fogyasztói közösségnek mérés alapján való elszámolásra is. Győrött eddig hat közösség élt ezzel a lehetőséggel, velük a hőközpontban mért tényleges hőfogyasztás alapján számol el a hőszolgáltató. Ezeknél a fogyasztóknál a hőközpontban mért hőmennyiség kerül felosztásra a közösséggel történt megállapodás alapján. Például a fűtési célú hőfelhasználás a fűtött légtérfogat, a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség a korábbi években alkalmazott, a lakás alapterületéhez tartozó átalány-vízmennyiségek vagy a lakásban élők létszámának arányaiban. A rendelkezésre állási díj számítása ugyanúgy történik, mint az átalánydíjas fogyasztóknál, a mért hőmennyiség 301,00 Ft/GJ egységáron kerül elszámolásra. 1993. január 1-től a távhő-szolgáltatási számlák egy új elemet, a 6 %os áfát is tartalmazzák. Feltétele a mérés alapján való elszámolásnak, hogy a mért egység (hőközpontról, fűtési blokkról ellátott közösség) válasszon egy fűtési megbízottat, aki a közösség nevében eljár a szolgáltatónál a szolgáltatási szerződés megkötése érdekében. A szerződésben foglaltak alapján a szolgáltató a fűtési megbízott által képviselt fogyasztók kívánsága szerint fűt vagy nem fűt, természetesen nem kritérium ebben az esetben a sokat vitatott 20 C-fok lakáshőmérsékletre való fűtés sem. Az elfogyasztott hőenergia a megállapodás szerinti módon felosztásra kerül, tehát ez az elszámolás a korrektebb fogyasztó-szolgáltató kapcsolat kialakulását segíti elő. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a mérés nem feltétlenül jelent megtakarítást minden fogyasztói körnek. Ez egy lehetőség az önálló gazdálkodásra, és ráirányítja a figyelmet az épületben rejlő lehetőségek további kihasználására (hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése, egyéni elszámolás kialakítása költségmegosztókkal). (Folytatjuk) A győri távhőszolgáltató-rendszer Átalányban vagy méréssel Vélemény a Hullámok az ETO körül Tíz évvel ezelőtt is Győrről beszélt az ország. A főszereplők némelyike - Markó Iván, Verebes József, Horváth Ede, a Győri Balett, a Rába-gyár és az ETO - ma ugyanaz, mégsem tűnik olyan rózsaszínnek a kép. A történelmi sorsfordulók azóta átpingálták: a régi színek egy része megmaradt, mások eltűntek, és az ecsetvonások néha csak hangulatukban emlékeztetnek az évtizeddel ezelőttire. Van ami változik, de örökre elválaszthatatlannak tűnik a várostól: így a Rába Rt., az ETO és a futball. Az utóbbi fél évben ha valaki a Rába ETO-ról kérdezett - és ez elég gyakran megesett -: „Mondd, mi történik tulajdonképpen Győrben?” - nehezen tudtam egyértelmű választ adni. Botrány botrányt követett, viharos gyorsasággal pörögtek az események. Egy valami látszott biztosan, a sokak áldozatkészségével nemzetközileg is elismert Rába ETO a csőd szélére jutott, és a korábbi keretek között nem működhetett tovább. A társadalmi változásoknak a klubnál is jelentkezniük kellett, de a folyamat - úgy fest - nem volt hibátlan. Hogy az egyes esetekben ki vagy kik, mikor, hogyan és miért aszerint döntöttek ahogy, ez továbbra is vitatott. Sőt, az ismert ügy nem lezárt, a felelősök és a felelősség megállapítása részint a márciusi közgyűlés feladata lesz. A labdarúgást kedvelők népes táborának mindenesetre az az érdeke, hogy a hónap közepén végérvényesen elsimuljanak az ETO körüli hullámok, és kialakuljon, majd működjön egy nem csak a nevében profi futball- klub. 1945 előtt Magyarországon természetes volt - ahogy külföldön azóta is az -, a profi futball verseny és üzlet, s a pénzemberek vagy képviselőik irányítanak. Van néhány különleges eset - például a Bayer cég és a Leverkusen, valamint az Uerdingen, esetleg a Philips és az Eindhoven kapcsolata -, amely túllép a szokásos klub és szponzor közötti üzleti viszonyon. Kicsit ez a helyzet Győrött is. Az ETO a Rába-gyár miatt lett Rába, s ma is azért azígy valószínű, a névhasználat jogáról a cég dönt!). A részvénytársaság támogatása továbbra is nélkülözhetetlen a GYŐRI labdarúgás, az ETO számára, talán éppen ezért a klub a gyár édesgyermeke marad. Papp Győző Bicebócák a Petőfi Csarnokban Mozgáskorlátozottak farsangi mulatsága (Folytatás az 1. oldalról.) Egész napos télbúcsúztató országos farsangra várta tegnap a Petőfi Csarnokban az ország mozgáskorlátozott fiataljait a Bicebóca Alapítvány a Mozgássérült Gyermekekért. Megyénket a helyi egyesületből 30 gyerek képviselte, akik az országos eseményre elvitték lapunk, a Kisalföld jó hírét is. A nézőtéren nagy keletje volt a Kisalföld feliratú sapkáknak, a kicsik azonban - bármily kecsegető is volt néha a vételi ajánlat - le nem vették volna kobakjukról a tetszetős fejfedőket. Délelőtt 11 órakor kezdődött a program, a gyermekeket a népszerű tévébemondó, Radványi Dorottya és Straub Dezső, a Vidám Színpad művésze köszöntötték. A budapesti Mexikói úti Mozgásjavító Általános Iskola énekkara adta meg a nap alaphangulatát, Macskássy Izolda festményeivel kedveskedett a szervezőknek és a szponzorok képviselőinek. Nagy sikere volt a jelmezbemutatónak, délután megválasztották a farsang hercegét, hercegnőjét és udvartartását. A vetélkedőkön bárki próbára tehette felkészültségét, az előcsarnokban pedig kis stúdiók várták a gyerekeket, amelyekben többek között az origamival és a bábkészítéssel ismerkedhettek. A jelmezek zsűrizése után üdvrivalgás köszöntötte a színpadra lépő Szandit, a fiatal énekesnő dalait vastapssal jutalmazta a hálás közönség. A sok kis bicebóca a farsangi mulatság után egy kellemesen eltöltött nap élményeivel gazdagodva térhetett haza a számukra talán kicsit szürkébb hétköznapok világába. A Győr-Moson-Sopron megyei küldöttség budapesti utazását az Euro Fruits Kft., a Wolf Hungária Kft. és a Kisalföld Volán támogatta. L. P.