Kisalföld, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-12 / 60. szám
1993. március 12., péntek MOSONMAGYAROVAR ÉS KÖRNYÉKE KISALFÖLD 9 Városi megemlékezés Az 1848-as fáradalom és szabadságharc 145. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést, felvonulást és koszorúzást rendeznek március 15-én Mosonmagyaróváron. Az önkormányzat, valamint a városban működő pártok, egyesületek és civil szervezetek közös felhívással fordulnak Mosonmagyaróvár valamennyi polgárához, kérve őket, hogy az ünnepi programban vegyenek részt. A városi ünnepség 17 órakor a Városi Művelődési Központ színháztermében kezdődik, ahol emlékműsor keretében emlékeznek meg a márciusi forradalomról. Ünnepi beszédet mond Szentkuti Károly, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke. Az ünnepség résztvevői ezt követően a város főutcáján a Régi vámház téren álló 1848-as emlékműhöz vonulnak, ahol 18 órakor Plutzer István, Mosonmagyaróvár polgármestere mond ünnepi köszöntőt. Az ünnepség szervezői ezt követően egy közös koszorút helyeznek el az emlékmű talapzatán.______ Fidesz-hétvége Egész napos látogatásra szombaton Mosonmagyaróvárra érkezik dr. Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a Fideszfrakció tagja. A Fidesz mosonmagyaróvári szervezetének vendégeként délelőtt 10 órakor részt vesz egy kibővített vezetőségi ülésen. Délután fél kettőkor oktatáspolitikai fórumot rendez a Fidesz mosonmagyaróvári szervezete a városháza dísztermében, erre a város és a környező települések pedagógusait hívták meg. A Fidesz-hétvége keretében délután 5 órerkor politikai nagygyűlést rendeznek a nemzeti ünnep jegyében az Engels úti irodaházban. A nagygyűlés szónoka dr. Fodor Gábor és dr. Szájer József lesz. Gazdátlanul Mint egy félbehagyott mozdulat. Mint egy elfelejtett építkezés, olyan a volt rádióállomás környéke Mosonmagyaróváron. Maga az épület is lassan fogyott el az elmúlt néhány év alatt, de körös-körül a rendetlenség, s a piszok csak nőtt. Nem tudom, hogy milyen lehetett valaha ez a környék, de az ittfelejtett gyümölcsfák azt sejtetik: emberlakta vidék volt. Nem tudom, hogy ma ki a tulajdonos, de azt igen, hogy a városközpont legelhanyagoltabb területe ez a tájék. Jön majd a tavasz - a ,.hajfodrász” - és kizöldül ott is minden. Madárdal töri meg a csendet. És a hirtelen ránk zuhanó tavaszban ideig-óráig még szépnek is látjuk majd ezt a területet. Elfeledve, hogy a zöld fű alatt építési törmelék lapul. És egy pillanatra azt is, hogy e lepusztult vidéknek - ha gazdái nincsenek is - tulajdonosai azért lehetnek. S az ő dolguk lenne a rendcsinálás! (Böröndi) Ki fut, hogy fut, mennyiért fut? Nem él ember ma Mosonmagyaróváron, aki ne tapsolna egy olyan önkormányzati döntésnek, amely alapján neki - már a következő hónaptól - kevesebbet kellene fizetni a távfűtésért! Fájdalom: ilyen önkormányzati döntés nincs, s nem is lehetne, mert - s ezt nagyon-nagyon kevesen tudják - a távhőszolgáltatás díjtételeit, a számlázás módját, a sokszor elátkozott, „rendelkezésre állási díjként” ismert sarcot nem a polgármesteri hivatal, s nem is a város felelős vezetőjeként számon tartott képviselő-testület találta ki. A kalkulált költségnek számos összetevője van, jelesül: a távfűtés díjának nyolcvanöt százaléka maga a hődíj, amit a Motim Rt. számláz az üzemeltetőnek. Mindezek előrebocsájtása után tulajdonképpen logikus, hogy a Fidesz önkormányzati frakciója „kapcsolt” fiatalok lévén, többnyire a „panelbörtön” jelenti számukra az otthont, s úgy döntött: e faramuci helyzetben megkockáztat egy épkézláb javaslatot. Eszerint: az működtethesse a városi távhőellátó szervezetet, aki hiteles, pontosan mért, s alaposan elemzett műszaki-technikai, mitöbb közgazdasági számítások alapján-biztos abban, hogy jobban is lehet csinálni! A távfűtéses lakásokban élőknek ezt azt jelenti: lehet olcsóban is! A részletekig kidolgozott program alapján a legközelebbi képviselő-testületi ülésen tesz javaslatot az önkormányzat Fideszfrakciója az értelmes döntésre. Támogató jó szándékban nincs hiány, hiszen a város ebben az évben csaknem húszmillió forintot fordíthat a távhőszolgáltatás korszerűsítésére. K. M. Olcsó ruha ^1 a rászorulóknak Holnap délelőtt 9 és 12 óra között a Mosonmagyaróvári Családsegítő Központ (Soproni u. 65.) vásárt rendez olcsó, kötött áru termékekből. A családsegítő központ kéri a gondozottjait, hogy ezen időpontok között az intézetükben szíveskedjenek megjelenni. J Lesz elegendő ivóvíz Mosonmagyaróvár körzetében Mindennapi kincsünk (2. rész.) - Lépjünk egy kicsit közelebb a mába. Mi történt ezután? - A Mosonmagyaróvári Városi Tanács VB által kezelésbe vett és Mosonmagyaróvári Vízmű néven önálló vállalat kezdte meg működését 1951. február 1-től, s vele egy időben megkezdődött a 18.000 lakosú város ivóvízellátó-rendszerének kiépítése. A felsőbb hatóság a Győri Víz- és Csatornaművek Vállalatot felkérte az újonnan alakult helyi Vízmű támogatására. A mindössze 9 fővel üzemelő helyi vízmű sok, nem várt nehézséggel küzdött ezekben az években, így nem csoda, hogy felsőbb döntés alapján 1953- ban átkerült a Győri Víz- és Csatornaművek Vállalathoz, napjainkban pedig a Győr és Környéke Vízmű és Fürdővállalat mosonmagyaróvári üzemmérnöksége néven működik, de már nemcsak a városban, hanem a térségében is. -A rövid két év alatt mit produkált az önálló vízmű? - Csak az idősebb városlakók emlékezhetnek rá, hogy 1951. év folyamán került sor az ipartelep felől a város irányába induló vízvezeték-hálózat megépítésére az akkori Beloiannisz úton át - a Királyhidai úton folytatva a városi kórházig. A továbbiakban újabb lakóterületek kerültek bekötésre, főleg az óvári városrészen. Természetesen a gyorsan fejlődő város az ivóvízhálózatok állandó bővítését igényelte.Tudomásom szerint 1975- ben komoly fejlesztési program indult el a városi vízműnél A fejlesztési program első lépéseként elkészült egy mélyfúrású (100 méter) kút, továbbá 1500 köbméter nagyságú víztározó medence és felújításra kerültek a technológiai-gépészeti berendezések is. A további rekonstrukció- és a termelőkapacitás-bővítés alapvető gátja az 1987 őszén bekövetkezett vízszennyezés volt. Az ipartelep elszennyezett térségétől távol eső területen kezdődtek meg - a Mosoni-Duna jobb partján, a feketeerdei híd előtt - az új vízbázis feltáró-kutató munkálatai. Megnyugtatásként el kell mondanom, hogy sem a szennyezés idején, sem pedig az azt követő években, így napjainkban sem kerül szennyezett víz a városi vízhálózatba. - Mikor kezdődtek el az új vízmű építési munkálatai? - 1990-ben, komoly előkészítő munka nyomán kezdődött meg az új vízbázis - szaknyelven szólva - „megkutatása”, melynek során két mélyfúrású (100 méter mélységű), nagy átmérőjű feltáró kút készült. Az itt szerzett szakmai megfigyelések eredményeként indult a nagyszabású beruházási program első üteme. Az első ütemben újabb három mélyfúrású kút épült, elkészült a távvezeték a városig, továbbá a szükséges gépészeti és automatikai berendezések telepítése is megtörtént. A mintegy 7300 méter hosszú 500 milliméter átmérőjű távvezeték a Marx Károly és a Mosonyi Mihály utcai csomópontokban csatlakozott a meglevő városi vezetékhez. - Milyen szerepe van a víztoronynak? Az 1984-ben megépített, 2000 köbméter térfogatú víztorony tartalékvizet biztosít minden időszakban. A benne levő víz alsó szintje 36 méterre van a föld felett, a vízoszlop magassága közel 10 méter. Lényeges funkciója a víztoronynak a nyomásstabilizálás, a hálózati ingadozások kiegyenlítése, a kútszivattyúk és kutak kímélő üzemmódjának biztosítása, melyre azért van szükség, mert a feketeerdei vízműből a kútszivattyúk közvetlenül a városi hálózatba juttatják a vizet. (Folytatjuk) László László AZ INTERAEL- 1 ÁRUHÁZBAN 1k (Mosonmagyaróvár) március 13-án ÁRENGEDMÉNY Wz áruház I W minden termékére | autóápolási cikkekre jut 4 wolaj- és levegőszűrőkre ■Álra áruházanként “w változó meglepetésekre A viszonteladókat egyéb kedvezményekkel is várjuk . ■ ■ ....................................................... Tallózó „író-olvasó találkozó. Simon Lajos Kimién. Hol is volt az ifjúságom? - kérdezi önmagától a költő az „Úgy is meghalhatunk” című kötetében, amely a napokban sok ember olvasmánya volt Kimién. Ritkán adatik meg a költőnek, hogy egy-egy író-olvasó találkozón arról győződhessen meg, hogy szinte minden sorát ismeri a közönség. Simon Lajos József Attila-díjas költő ezúttal szűkebb pátriájában, a mosonmagyaróvári járásban, még pontosabban Kimlén, a költészet napja tiszteletére rendezett találkozón meggyőződhetett erről.” (Kisalföld, 1973. ápr. 14.) Válogatta: T. L. A Pápai Református Gimnázium bemutatója Játék a „Manduláért” A Pápai Református Gimnázium - csaknem negyven év után - 1991-ben indult újra. Még abban az évben egy lelkes testnevelő tanárnő (Szabó Ildikó) segítségével megalakították az iskola színjátszó körét, amellyel a fél országot bejárták, s Nagyváradra is eljutottak. Ahol csak megjelentek, osztatlan sikert arattak. Szorgalommal, odaadással mutatták be elsőként .Az élet játéka” című színdarabot, majd ezt követte a Csongor és Tünde előadása. A szorgos gimnazisták egy jótékonysági letétemény, a „Balatoni Mandula Alapítvány" javára gyűjtenek. Az alapítványt egy balatonszepezdi ifjúsági sporttelep létesítésére hozták létre. A mostani diákok ennek örömeiben nem részesülhetnek még, de „utódaik” kedvéért és az iskola nevéért jó szívvel megtesznek mindent, hogy a Mandula vagyonát gyarapítsák a nemes cél eléréséért. Szokatlan időpontban, vasárnap 16 órai kezdettel tekinhetik meg az érdeklődők Mosonmagyaróváron,a Városi Művelődési Központban Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című darabját. Az előadás ingyenes, a Mandula alapítvány javára adományokat fogadnak el. -9- Igényes üzlet - mígértőknek Valami más... Exluzív, elegáns és egyedi üzlet nyílt a közelmúltban Mosonmagyaróváron, a Magyar utcában. Aki belép ide, az az első pillantásra nem is tudja, hogy múzeumban, galériában, vagy üzletben van-e. A tulajdonosok - egy fiatal házaspár, Ellenrieder Károly és felesége, Cseh Annamária - merész vállalkozásba fogtak: „pesti" galériát létesítettek a nyugat kapujában. Zajácz Tamás bőr- és iparművész igényes művészeti munkáit állították ki. E munkák saját kifejlesztésű, szabadalmilag védett gyűrési eljárással, színezési, festési módszerrel készültek, érdekes élményt adnak a nézegetőknek, vásárlóknak egyaránt. A zsűrizett bőr dísztárgyakon kívül egyedi igényeket is kielégítve kínálják a helyben élő Wirtz iparművész házaspár zománcozott óráit, spanyol nemesfém ötvösékszereket ,melyek a modern bizsu és a klasszikus ékszer közötti átmenetet képviselik), valamint a szenvedélyes gyűjtők számára megfizethető, kézi munkával készített toledói fegyvermásolatokat, címerpajzsokat. Ez utóbbiakat a Márta és Bermejo tradicionális fegyvergyártó spanyol cég készíti. Gyönyörködni is érdemes bennük, de bankok, biztosítók tárgyalótermeinek díszítésére, igényesebb érdeklődőknek, üzleti partnereknek ajándékozásra ajánlják. A galéria által felvállalt mecénási szerepet piacgazdasági profitérdekeltségű dologgal egészítik ki, az üzlet emeleti részén nyílt meg ugyanis a belsőépítészeti berendezések boltja, mely szállodák, éttermek, bankok, bárok berendezéséhez nyújt segítséget. Az üzlet sikerének titka - részben - abban áll majd, hogy megőrzik-e a sokoldalúság mellett azt a nyitottságot, mindenkire odafigyelő közvetlenséget, amivel a betérő látogatókat, vásárlókat fogadják. Zajácz Tamás iparművész munkáiból április 1-én, 17 órakor nyílik kiállítás a Városi Művelődési Központban. G. L. A STELLA GALÉRIA Móváron a Magyar u. 27. szám alatt várja vásárlóit: - zsűrizett iparművészeti bőrképek, órák, - történelmi fegyvermásolatok, - spanyol ötvösékszerek, - rézbútorok, réz használati- és ajándéktárgyak, - szállodák, éttermek, bankok, bárok berendezése, réz sörtornyok, sörhűtők, holland poharak, bártükrök, ventillátorok kis- és nagykereskedelmi értékesítése (34562/11)