Kisalföld, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

4 KISALFÖLD HAZAI KORKÉP 1993. március 13., szombat Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap fogadta Georges Kiejmant, a francia államminiszter mellé rendelt minisztert. A Külügyminisztérium sajtóosz­tályától kapott tájékoztatás szerint Kiejman jelezte, látogatásának célja az, hogy megerősítse Franciaor­szág elkötelezettségét a francia-magyar párbeszéd és együttműködés mellett. Szóvivői tájékoztató M­iről tárgyalt a kormány? A magyar sajtó legyen vég­re nemcsak független, hanem pártatlan, és mindenféle po­litikai pressziótól mentes - hangsúlyozta Katona Tamás miniszterelnökségi államtit­kár a Magyar sajtó napja al­kalmából a pénteki kormány­­szóvivői tájékoztatón tartott köszöntőjében. Ez a kormány soha nem fog a sajtószabad­ság ellen semmiféle lépést ten­ni - ígérte meg az államtitkár. Végezetül pedig a kormány és a sajtó társadalommal szem­beni közös felelősségére hív­ta fel a figyelmet. Ezt követően Szabó János földművelésügyi miniszter is­mertette a tárca, az élelmi­szeripar privatizációjával kap­csolatos stratégiai elgondolá­sait. A már a kormány által is elfogadott terv egyik legfon­tosabb célkitűzése, hogy a ma­gyar vállalkozók és befekte­tők ha előnyt nem is élvezhet­nek a külföldi befektetőkkel szemben, de legalább verseny­helyzetbe kerüljenek a priva­tizáció során. Az ágazaton be­lül a nagyobb - az ország el­látását szolgáló - malomipa­ri vállalatokat részvénytársa­sággá kívánják átalakítani. A kisebb cégek esetében a cél: a decentralizált privatizáció. A hús-, valamint a tejipar ese­tében a nagyobb vállalati egy­ségeknél reorganizációs, a lik­viditási gondokat megszünte­tő lépéseket kívánnak tenni. A kisebb cégek privatizáció­jánál szívesen várják a hazai termelők jelentkezését. Elhangzott: a tárca megha­tározó jelentőséget tulajdonít a kárpótlási jegyért történő tulajdonszerzésnek. Egyetér­tenek az ÁVÜ azon döntésé­vel, amely szerint a szövetke­zetek a még kézhez nem ka­pott kárpótlási jegyekkel is részt vehessenek az élelmi­szer-ipari vállalatok privati­zációjában abban az esetben, ha a Kárpótlási Hivatal iga­zolja, hogy jogosultak, illetve később megszerezhetik. A Duna egyoldalú elterelé­se következtében szükséges­sé vált sürgős beavatkozásról Juhász Judit kormányszóvi­vő adott tájékoztatást. El­mondta: a dunai mederelzá­rás kárainak enyhítésére a kormány eddig már két ren­deletet hozott. Ezeknek meg­felelően a munkák tavaly no­vemberben megkezdődtek, s ezek eredményeként víz ke­rült a Zátonyi-Dunának ne­vezett holt­ágba. A Szigetköz vízpótlásának megoldására pedig terv készült. Eszerint Dunakiliti térségében a fel­­duzzasztott víz átvezetésével lehet a Dunából való vízkivé­telezést megoldani. Az átve­zetés a duzzasztó műtárgya­in történhet. A szóvivő bejelentette: a kor­mány a vízpótlást a vegetáci­ós időszak kezdetére (1993. március 31.) mindenképpen meg kívánja oldani. Elhang­zott, hogy Meciar szlovák mi­niszterelnöknek a témában írott levele csütörtökön este megérkezett Antall József mi­­­niszterelnökhöz. Juhász Judit beszámolt a kormány csütörtöki ülésén hozott egyéb döntésekről is. Elfogadták a jövedéki tevé­kenységet szabályozó törvény­­javaslatot. Ez a mestersége­sen fermentált dohány, a do­hánygyártmány, a szeszes ital, a sör, a kávé, az üzemanyag­ként és tüzelőolajként felhasz­nálható kőolajtermékek ter­melésének, raktározásának, forgalmazásának exportjának, importjának szabályozásáról és engedélyezéséről kíván ren­delkezni. Kiterjedne tehát a kávé kiskereskedelmére és im­­portjára, ugyanakkor nem vonná hatálya alá a kisterme­lői szőlőbor közvetlen fogyasz­tási célra történő értékesíté­sét. A kabinet megtárgyalta a rendőrségről szóló, már tavaly elkészült, de azóta átdolgo­zott törvényjavaslatot tartal­mazó előterjesztést és azt sür­gős tárgyalásra benyújtja az Országgyűlésnek. Meghallgatta a védelmi fel­készítés és az országmozgó­sítás 1992. évi feladatainak teljesítéséről szóló jelentést, és ez évre feladattervet hagy­nak jóvá. A kormányzat tudomásul vette az Alkotmánybíróság e héten kihirdetett döntését és meghatározta azokat a felada­tokat, amelyeket a testület az első kárpótlási törvény 24. szakaszának alkotmányelle­nessége kapcsán kérdésesnek ítélt. Nincs ötös A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a 11. héten öttalálatos szelvényt nem ta­láltak a lottón. A következő sorsolásra át­vitt 5 találatos nyeremény­­összeg: 17.912.734 forint, plusz 30 millió forint Tele­­lottó hét, összesen 47.912.734 forint. Időjárás Előrejelzés ma estig: az ország nyugati részén általá­ban kevés felhő várható, másutt többször megnövekszik a felhőzet, de legfeljebb csak néhol fordulhat elő jelen­téktelen záporeső. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 7 és 12 fok között alakul. A DUNA vízállása tegnap Dunaremeténél 35 centimé­ter volt, a RÁBA Győrnél 70 centiméter, mindkettő vál­tozatlan jellegű. Kónya és Zimányi Győrött Jó oldalon állunk (Folytatás az 1. oldalról) A gyakorta jogos elégedet­lenség okairól - amelyek a gaz­dasági átalakulás ellentmon­dásaiból fakadnak - a frak­cióvezető kifejtette, hogy min­denekelőtt a parlamentnek és a kormányzatnak az ország működőképességét kell bizto­sítania, még ha annak eszkö­zei esetenként csak „viszony­lag igazságosak" is. Kiemelte, hogy nincs más út, mint a szo­ciális piacgazdaság, amelynek feltételeit most teremtjük meg, majd hozzátette: most végre jó oldalon állunk. Zimányi Tibor bevezetőül a TIB-ben történt változásokról szólt. Elmondta, hogy a negy­ven alapító tag - akiket elis­merés illet az elért eredmé­nyekért, mint amilyen Nagy Imre ünnepélyes temetése is volt - jelentős része a reform­kommunista eszmékből táp­lálkozik, és az utóbbi időben tevékenységükben a „reform” előtag egyre­ inkább halványo­dott - ezért váltak szükséges­sé a személycserék, amelyet a tagság széles körének fellé­pése kényszerített ki. A képviselő a továbbiakban a kárpótlás folyamatáról be­szélt. Elismerve a hivatal ne­héz helyzetét, türelmet kért az érintettektől.­ ­Somodi- Országgyűlés Zsúfolt program A jövő héten kedden egész napos, szerdán pedig félna­pos plenáris ülést tart az Or­szággyűlés. A keddi program az Országos Tudományos Kutatási Alap vitájával kez­dődik, majd szó lesz a bün­tetések és intézkedések vég­rehajtásáról szóló törvény­­­erejű rendelet módosításá­ról, a testnevelés és sport megújításának koncepciójá­ról. Folytatódik a statiszti­kai törvény általános vitája, a helyi önkormányzatok cím­zett és céltámogatási rend­szeréről szóló előterjesztés megvitatása. Várhatóan le­zárják az általános vitát az első kárpótlási törvény mó­dosításáról, valamint a föld­adóról szóló törvény, továb­bá a földrendező és földki­adó bizottságokról szóló jog­szabály módosítása ügyé­ben. Várhatóan törvényt al­kotnak az Országos Tudo­mányos Kutatási Alapról. Budapesti Divatnapok Arénában a textil­iparunk (Tudósítónktól) Ha továbbra is ilyen (30 szá­zalékos) arányban emelkedik a kiállítók száma, akkor biz­tos, hogy ősszel szűknek bi­zonyul a legnagyobb fedett sportlétesítményünk (BS) a Nemzetközi Textil-, Lakástex­til- és Ruházati Szakvásár megrendezésére. Már most is keskeny folyosókon szinte „li­basorban” lehetett közleked­ni a majdnem 200 pompásan berendezett pavilon között. A pazar kínálat viszont minden­képpen kárpótolhatja a kisebb kényelmetlenségért a vásárt megtekintő szakembereket, hiszen itt egy helyen áttekint­hetik a hazai ruházati ipa­runk jelenlegi helyzetét, az alapanyaggyártástól egészen a legmodernebb konfekciókig. A külföldi érdeklődés is növe­kedett, nemcsak a textiles és divatcégek részéről, hanem a hasonló rendezvények szer­vezőitől is, hisz a Budapesti Divatnapok prominens ven­dége lesz a Messe Frankfurt és a Müller Szabási Akadé­mia (München) igazgatója is. Szakmai programok (előadá­sok, tanácskozások, tájékoz­tatók) teszik tartalmasabbá a kereskedők, gyártók, üzletkö­tők találkozóját, akik hangu­latos „kikapcsolódásban” is részesülhetnek a napi négy alkalommal megrendezésre kerülő divatbemutatók meg­tekintésével. A vásár elsősor­ban szakembereknek van meghirdetve, de „igazolást” nem kérnek senkitől, kaptam a felvilágosítást a bejáratnál, tehát, aki megvásárolja a 250 forintos belépőt, az részese le­het a színes forgatagnak, „for­ró nyomon” követheti a diva­tot. (Törőcsik) Átadták a művészeti díjakat Az 1993. évi művészeti dí­jakat pénteken Budapesten, a Néprajzi Múzeum díszter­mében megtartott ünnepsé­gen Fekete György kultusz­­minisztériumi helyettes állam­titkár nyújtotta át a kitünte­tetteknek. A Magyar Köztársaság mű­velődési és közoktatási mi­nisztere a mozgókép terüle­tén kifejtett kiemelkedő alko­tótevékenysége, valamint mű­vészi és tudományos teljesít­ménye elismeréseként a BA­LÁZS BÉLA-díjat adományoz­­ta: Árvai Jolánnak, a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stú­diója vezetőjének, Balogh Gá­bornak, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőrének; Endré­nyi Egon reklámfotósnak, az Interpress Serviz ügyvezető­jének; Felvidéki Juditnak, a Magyar Televízió Rendezői Al­kotó Irodája rendezőjének; Czi­­pauerné Hap Magdának, a Pannónia Film Vállalat film­­vágójának; Király Jenőnek, az ELTE Közművelődési Tanszé­ke oktatójának; A Magyar Film Múltja és Jövője Alapítvány alapítóinak (a díjat Gyürei Ve­ra, az alapítvány vezetője vet­te át); Mester Józsefnek, a Ma­gyar Mozi- és Videofilmgyár filmoperatőr-rendezőjének; Ri­gó Máriának, a Magyar Film­gyártó Vállalat vágójának; Sző­ke Andrásnak, a Magyar Film­gyártó Vállalat rendezőjének. Kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevé­kenységéért JÁSZAI MARI- díjat kapott: Egri Márta színművész, Fa­zekas István, a Veszprémi Pe­tőfi Színház színművésze, Menczel Róbert, a zalaegersze­gi Hevesi Sándor Színház dísz­lettervezője, Méhes László, a Vígszínház színművésze, Pa­­udits Béla, a Madách Színház színművésze, Pápai Erika, a Vígszínház színművésze, Rá­­tóti Zoltán, a Budapesti Ka­maraszínház színművésze, Ru­­bold Ödön, a Nemzeti Színház színművésze, Szolnoki Tibor, a Fővárosi Operett Színház színművésze, Újvári Zoltán, a Budapesti Kamaraszínház színművésze. Kiemelkedő irodalmi tevé­kenysége elismeréseként JÓ­ZSEF ATTILA-díjat kapott: Bisztray Árpád író, Farkas Árpád romániai magyar köl­tő, közíró, műfordító, Hárs Er­­nő­ költő, műfordító, Kukorelly Endre költő, író, Lakatos Meny­hért író, Lukácsy Sándor iro­dalomtörténész, kritikus, Me­­zey Katalin író, Szőcs Géza romániai magyar költő, Tar­­bay Erde író, költő, műfordí­tó, Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, kritikus, mű­fordító. Kiemelkedő zeneszerzői, ze­nei rendezői, zenetudományi tevékenysége elismeréseként ERKEL FERENC-díjat kapott: Kovács Sándor zenetörté­nész, kritikus, Matz László, a Magyar Rádió zenei rendező­je. A táncművészet területén folytatott alkotói, előadói, tu­dományos és pedagógiai te­vékenysége elismeréseként HARANGOZÓ GYULA díjat kapott: Demcsák Ottó, a Győri Ba­lett magántáncosa, Krámer György, a Rock Színház ko­reográfusa, Solymosi Zoltán, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, Zsuráfszki Zol­tán, a Budapest Táncegyüt­tes művészeti vezetője. Kiemelkedő zenei és előadó­művészeti tevékenysége elis­meréseként LISZT FERENC- díjat kapott: Cseh Tamás, a budapesti Katona J­ózsef Színház előadó­­művésze, Gergely Ferenc or­gonaművész, Gyöngyössy Zol­tán fuvolaművész, Horváth László klarinétművész. Sza­kály Ágnes cimbalomművész, Szecsődi Ferenc hegedűmű­vész. Kiemelkedő fotóművészeti és fotóelméleti tevékenysége elismeréseként BALOGH RU­­DOLF-díjat kapott: Bánkúdi András, a Köztár­saság Szerkesztősége fotóri­portere, Fejér Ernő fotómű­vész. Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti, illet­ve művészetírói, művészettör­ténészi tevékenysége elisme­réseként FERENCZY NOÉMI- díjat kapott: Jerger Krisztina művészet­­történész, Kertészfi Ágnes üvegtervező iparművész, Kó­­kay Krisztina textiltervező ipar­művész, Kólái József ötvös­művész, Lovas Ilona textilter­vező iparművész, Mezey Lász­ló ipari formatervező, Nagy Alexandra ipari formaterve­ző, Sipos Enikő, a Magyar Nem­zeti Múzeum főrestaurátora, Somogyi Pál belsőépítész, Thury Levente keramikus mű­vész. Kiemelkedő képzőművésze­ti, illetve művészetírói, művé­szettörténészi tevékenysége elismeréseként MUNKÁCSY MIHÁLY-díjat kapott: Bakos Ildikó szobrász-ér­­mész művész, Birkás Ákos fes­tőművész, Fehér László festő­művész, Lantos Ferenc festő­művész, Lois Viktor szobrász­­művész, Orosz István grafi­kusművész, Pauer Gyula szob­rászművész, Réber László gra­fikusművész, karikaturista, Wahor András képgrafikus­művész, Wehner Tibor művé­szeti író. Kiemelkedő artistaművé­szeti tevékenysége elismeré­seként HORTOBÁGYI KÁ­ROLY-díjat kapott: Kristóf Krisztián zsonglőr. Kimagasló újságírói tevé­kenysége elismeréseként TÁN­CSICS MIHÁLY-díjat kapott: Bánki András, a Magyar Hír­lap főszerkesztő-helyettese, Bertha Bulcsu, az Élet és Iro­dalom főmunkatársa, Bölcs István, a Magyar Rádió rovat­vezetője, Füzes Oszkár, a Nép­­szabadság munkatársa, Sze­gő András, a Magyar Nők Lap­ja munkatársa, Végh Alpár­ Sándor, a Pesti Hírlap főmun­katársa. Idősebbeknek olcsóbb a MEGAlapozott utazás Új szolgáltatással, kimondottan csak uta­zásszervező tevékenységgel jelentkezik ha­zánk idegenforgalmi, üzleti életében a most alakult MEGA Utazási Kft. Ajánlataikkal, kész programjaikkal elsősorban utazási irodákat keresnek meg, melyek így felszabadulhatnak a szervezés nehéz feladatai alól, s csak az ér­tékesítéssel foglalkozhatnak. Az utazások megszervezéséhez természetesen alapos is­meretekre és kiépített kapcsolatokra van szük­ség, amit a kft. a görög „MEGA Reisen”-nel alakított ki, s melynek jóvoltából kedvezmé­nyes utakat (családosoknak) tud ajánlani a festői Halkidiki-félszigetre. Az ország több utazási irodájában - Győrött az Air Toursnál - az utazni vágyó hamarosan kézbe veheti a görögországi katalógusukat, melynek egyik szenzációja a májusi és októberi ajánlat; e két hónapban a szállásdíjakból mindenki élet­korának megfelelő százalékban kap kedvez­ményt. Tervükben szerepel, hogy ősszel már ausztriai programokat is ajánlanak a közve­títő irodáknak. T. B.

Next