Kisalföld, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

1993. március 13., szombat SOPRONVÁRMEGYE KISALFÖLD­I Értékelték az elmúlt évet Elfogadható a közbiztonság­ ­ 1992-ben, az előző évhez viszonyítva, Sopronban csök­kenő tendenciát mutatott a bűnözés - hangzott el a váro­si rendőrkapitányságon, ahol Farkas Endre kapitány, dr. Bene László, a megyei főka­pitányság helyettes vezetője, dr. Eisert György alezredes, az ORFK jog- és koordináci­ós osztályának vezetője, vala­mint a munkatársak jelenlé­tében számolt be az elmúlt év munkájáról. - Milyen a város közbizton­sága?- kérdezte lapunk mun­katársa Farkas Endrétől. - Véleményem szerint nem az irányító, felettes szervek értékelése az igazán fontos, sokkal inkább a lakosság vé­leménye dönt. Ha a soproni­ak biztonságban érzik magu­kat, a munkánkat eredmé­nyesnek érezhetjük. Az elkészült értékelésből ki­tűnik, csökkent a vagyon el­leni bűnesetek száma, betö­rések, lopások is ritkábban fordultak elő. A bűnözés szin­te minden területén csökke­nés volt tapasztalható, ezért a - hasonló népességű váro­sokkal való összehasonlítás­ban - városunk jó helyet ví­vott ki magának. Sajnos a ga­rázdaság és könnyű testi sér­tés kivétel. Bizonyított tény azonban, hogy ezen esetek túl­nyomó többsége nem közte­rületeken, hanem lakások­ban, udvarokban történik, nagyrészt családi perpatvar­ként. - Eredményes e a kábító­szer-ellenes küzdelem? - Komoly erőfeszítéseket te­szünk a megelőzés érdekében. Azonnal reagálunk minden ilyen bejelentésre, talán en­nek is köszönhető, hogy ed­dig nem bukkantunk valódi veszélyt jelentő nyomokra. Az egészségügyi szervezetekkel állandó kapcsolatot tartunk, minden gyanús jel eljut hoz­zánk, semmi sem kerülheti el a figyelmünket. (nagy) A hústanács elnöke a sertéságazat jövőjéről A Hotel Sopronban tegnap konferenciát tartott a Kapos­vári Hybridsertés-tenyésztő és Értékesítő Rt., amelynek igazgatója, Kása Ferenc egy­ben a Vágóállat- és Húster­méktanács elnöke. A szakem­bert a magyar vágóállat-te­nyésztés helyzetéről kérdez­tük.­­ A magyar mezőgazdaság privatizációja csak részben fe­jeződött be, a végleges tulaj­donosi kör ez évben kezdi meg tevékenységét, ezért még nem tudunk érdemi következteté­seket levonni. A Vágóállat- és Hústerméktanács, mint az or­szág legnagyobb terméktaná­csa, a vágómarha és a vágó­sertés üzletágban arra készül, hogy 1994. január elsejéig, amikor is életbe lép a kvóta- és a garantált árrendszer, ki­építse szervezetét, és megpró­bálja elérni, hogy alulról épít­kezve megvalósítsa azt a for­mát, amely egy kormányzati leadott hatáskörű működés­re is képes. Közel 600 ezer kis­termelőt, és a meglévő nagy­­vállalatokat és utódszerveze­teiket kívánjuk tömöríteni, így akarjuk megadni azt a terme­lési biztonságot, amelynek hi­ánya ebben az évben is a ter­melés legfőbb akadályozó té­nyezője lesz. Maga a sertéságazat, az elő­ző időszak állománycsökke­nését figyelembe véve, úgy gondoltuk, stabilizálódik, de a véleményem nem ennyire egyértelmű, mivel olyan szub­venciós versenyben kell fel­dolgozóiparunknak részt ven­ni, amelyben szinte esély nél­kül állunk a Közös Piac or­szágaival szemben. A tartós fizetésképtelenség pedig veszé­lyezteti az ágazat fennmara­dását. Ennek következményei beláthatatlanok a termelői szférára is. A legnagyobb tu­lajdonosnak, az államnak azt javasolnám, hogy a nemzeti értéket képviselő exportvágó­­hidakat ne adja külföldi kéz­be, hiszen állat-egészségügyi okokból szinte kizárólag itt le­het exportképes húst feldol­gozni. Legjobb megoldásnak azt tartanám, ha a termelők és a feldolgozók tulajdonos­ként találkoznának egymás­sal, közösen alakítva ki a ter­melés vertikumát. Szeretném remélni, hogy a nagy múltú magyar sertéstenyésztésnek jövője is lesz. B. K. Erdélyi kör Március 16-án 17 órakor tartja a következő ülését a Soproni Erdélyi Kör, a Várke­rület 19-ben. BIT-rendezvény 1848 szelleméhez méltóan, a napi politikai csatározáso­kon felülemelkedve, méltóság­gal ünnepeljük meg március 15-ét. A BIT Sopron tagjai csat­lakozva a Demokratikus Char­ta kezdeményezéséhez, ben­sőséges hangulatú megemlé­kezésre hívják a soproni pol­gárokat, hogy gyertyákkal, vi­rágokkal, kegyelettel gondol­junk 1848 fiataljaira. Várunk mindenkit az ünnep vigíliá­ján, március 14-én este 7 óra­kor a soproni Petőfi-szobor­­nál. A BIT Sopron tagjai A gépjármű-tulajdonosok figyelmébe! A március 15-diki rendezvények miatt a szervezők kérik a tisztelt gépjármű-tulajdonosokat, hogy a Petőfi téri parko­lót március 14-én 16 órától, március 15-én 14 óráig ne ve­gyék igénybe. Petőfi Színház Műsorterv április elején Tegnap délelőtt a soproni városházán tartották szoká­sos konzultációjukat a kultu­rális intézmények vezetői. A várost dr. Czike Albert alpol­gármester képviselte, s az igaz­gatói értekezleten részt vett - többek között - Mikó István, a soproni Petőfi Színház igaz­gatója és Nyerges Ferenc me­nedzser-igazgatóhelyettes is. Mikó Istvánnal az értekez­let után beszélgettünk. -Április elején kell benyúj­tanom az önkormányzatnak a tervezetet, amit aztán a 20- iki közgyűlésen vitatnak meg a képviselők. A jövő évadban azonban három bemutató - Ari Chen „Megint hazudtál”, Neil Simon „Pletykák” és Sart­re „Piszkos kezek” című da­rabja - már biztos, s a szín­vonalat a két rendező, Valló Péter és Felkai Tamás neve is fémjelzi. Az idei évadot egyéb­ként Felkai Tamás rendezé­sében ,A kölyök" című édes­bús musicallel zárjuk, s hogy nyáron se maradjanak szín­házi élmény nélkül a város la­kói, az ünnepi hetek alatt mu­tatjuk be Ruzante „Csapodár madárka” című komédiáját az Erdészeti Múzeum udvarán. A bemutatókon kívül zenés játékokat, operetteket és koo­­produkciós darabokat is ter­vezünk, az ezekkel kapcsola­tos tárgyalások most zajla­nak. Ugyanakkor szeptember­től szeretnénk beindítani egy „színműhely”-t, ahol a szín­ház és a színházban zajló mun­ka iránt érdeklődő - 17-25 éves - fiatalokkal akarj­uk meg­­ismertetni a szakma rejtelme­it. -Kik azok a színészek, akik már leszerződtek a soproni Pe­tőfi Színházba? - Szombathy Gyula, Incze József, Sztárek Andrea, Ro­mán Judit, Pálfai Péter és Ha­­cser Józsa már a színház tag­jai, de rajtuk kívül sok szí­nésszel beszéltünk már arról, hogy egy-egy előadásra szíve­sen eljönnének vendégszere­pelni. M. A. Meglepődve és bevallom, felháborodva olvastam a Kis­alföldben, hogy Pozsgai Já­nos úr, az SZDSZ frakcióve­zetője a választási kampány megindításaként, hatásva­dász és hangulatkeltő beje­lentésként értékelte azt, hogy dr. Magas László az MDF frak­cióvezetője kérdést intézett a Polgármester úrhoz, hogy töb­bek között mi indokolja Sop­ron­ és környékén a víz- és csatornadíj maximális eme­lését. Több évtizede vagyok a soproni 3-as számú lakásszö­vetkezet képviselője és így köz­vetlenül tudom, hogy a víz- és csatornadíj ismételt eme­lése milyen terhet jelent a la­kóknak, ami már sokak szá­mára kezd elviselhetetlenné válni. Ennek ismeretében írtam az MDF soproni szervezeté­nek és kértem, hogy vessék fel ezt a problémát a közgyű­lésen. Ennek lényege az, hogy il­letékes szervek - vizsgálat alapján - hozzák nyilvános­ságra a maximális emelés jo­gosságát. A lakosság jobban el tudja viselni a terheket, ha tudja, hogy az önkormányzat ma­gáévá teszi gondjait. Semmiféle politikai indíté­ka nem volt kérésemnek. Tisz­tán és egyszerűen az a szán­dék vezetett, hogy képviselői szinten foglalkozzanak ezzel a - mindenkit érintő­­ üggyel, amit az MDF frakcióvezetője meg is tett. Az elkeserítő az, hogy egy másik párt frakcióvezetője így reagál a felvetésre. Nem hi­szem, hogy pártjának ezzel jó szolgálatot tett. Véleményem szerint ami­kor sokakat érintő kérdések merülnek fel, akkor pártál­lásra való tekintet nélkül, mégiscsak közösen kellene foglalkozni a témával. Tisztelettel kérem a kérdé­sekre két hét múlva válaszo­ló Polgármester urat, hogy az önkormányzat akkor is fog­lalkozzon a vízdíjemeléssel, ha az hivatalosan nem tarto­zik hatáskörébe. Elgondolkodtam azon is, hogy amennyiben Pozsgai úr­hoz juttattam volna el kéré­sünket, akkor csak azért nem foglalkozott volna azzal, ne­hogy választási kampány meg­indításával gyanúsítsák? Re­agálásából erre a következte­tésre lehet jutni. Hasonló mentalitású kép­viselők tulajdonképpen kit képviselnek? Önmagukat? Reischl Ferenc a soproni 3-as számú lakásszövetkezet képviselője Olvasónk álláspontja Tiszta vizet a pohárba! Fotó: Pluzsik T. A Tanulmányi Állami Erdőgazdaság röjtökmuzsaji erdészetének vadhűtője a környező vadásztársasá­gok lőtt vadjait fogadja - tudtuk meg Bogdán János, vadgazdálkodási vezetőtől. Maximum 5-6 napig tárolják itt az elejtett, hűtött vadakat, az állat-egészségügyi vizsgálatokat követő­en. Évente mintegy 100 tonna lőtt vadat forgalmaz­nak, főleg szarvas, vaddisznó és kisebb mennyiség­ben ez kerül értékesítésre. A 90 százalékban export­ra kerülő vadhúsok végállomása legtöbbször Auszt­ria, de Svájcba is kerül a szállítmányokból. Látogatás a mentőállomáson Fideszes politikusok tapasztalatai Dr. Szájer József, Sopron országgyűlési képviselője és Ágota Gábor alpolgármester pénteken látogatást tett a he­lyi mentőállomáson. Tapasz­talataikról kérdeztük a Fidesz politikusait. - A mentőállomás elköltö­zésének ügye többször felve­tődött az önkormányzati ülé­seken, illetve lakossági pana­szokat is meghallgattunk, mi­szerint a mentők nem érkez­nek ki időben a betegekhez. Ezenkívül az Országgyűlésen is szóba került a probléma, a közszolgálati törvény ugyan­is lényegében nem teszi lehe­tővé a jövőben a túlórák kifi­zetését, ami radikális jövede­lemcsökkenéshez vezet a szak­mában. A Fidesz álláspontja szerint, amelyet a költségve­tés vitájában is érvényesítet­tünk, biztosítani kell az ilyen jellegű szervezetek működé­séhez szükséges anyagi for­rásokat, viszont nem létező összegeket nem kívánunk ki­osztani. Ez adta látogatásunk apro­póját, amelynek során tárgyal­tunk dr. Tihanyi Katalinnal, a soproni mentőszolgálat­­győri­­ vezetőjével, aki tájé­koztatott minket arról, hogy a lakossági panaszok hátte­rében az a tény áll, miszerint a nehézségek miatt, nem sür­gősségi feladatokat valóban kisebb késedelmekkel tudtak csak ellátni. Szóba került az is, hogy a soproni mentőszol­gálatnak egy győri orvos a ve­zetője. A tájékoztatás szerint a megyében mindenhol ez a helyzet, tehát nem diszkrimi­natív intézkedés Sopron felé. Helyi vezetés létrehozására pedig anyagi okokból nincs lehetőség. A soproni állomáson hat ápolói és egy gépkocsivezetői státus betöltetlen. Ez is mu­tatja, hogy a probléma lénye­ge abban áll, hogy még a meg­lévő helyeket sem lehet feltöl­teni. A mentősök szerint elő­nyös lenne, ha az önkormány­zat orvosi ügyeletre szánt összegét ők kapnák, termé­szetesen a feladatot is ők lát­nák el. Az állomás áttelepíté­sét szakmailag nem kifogá­solják, de a jelenlegi telephe­lyük elhelyezkedése is megfe­lelő. Brenner K. Véradás Kedden 8-12 óráig a soproni polgármesteri hivatal, a Csa­ládsegítő Intézet, az Egyesített Szociális Intézmény, az Egész­ségügyi Gyermekotthon, a bölcsődék, a Lopker Rt. és a Dia­dém­ Kft. dolgozói adnak vért a volt megyeházán (Fő tér 5.). Előzetesen 120 fő jelezte részvételét. A Vöröskereszt előre is köszöni az önkéntes véradók áldo­zatkészségét. Helyes étrenddel, kellemes sétákkal Leküzdhető a tavaszi fáradtság - Amit a köznyelv tavaszi fáradtságnak nevez, diagnosz­­tikailag is létezik? - kérdez­tük dr. Baranyai Tibortól, a soproni kórház igazgató-főor­vosától. - A tavaszi fáradtsággal gyakran találja szemben ma­gát szinte minden ember. Az enyhe idő beköszön­tével je­lentkező sápadtsággal, csök­kent munkaképességgel és a gyakran tapasztalható aluszé­­konysággal szervezetünk a vi­tamin és ásványi anyagok hi­ányára hívja fel a figyelmün­ket. Ilyenkor érzékenyebbek vagyunk az időjárási frontok­ra is, a keringési elégtelenség­ben szenvedők is nehezebb napok elé néznek. - Mit tanácsol a leküzdésé­re, illetve a megelőzésére? - Mivel a magyarázat a té­li vitaminszegény táplálkozá­sunkban keresendő, meg kell próbálnunk minél több zöld­séget, gyümölcsöt elfogyasz­tani. A friss levegőn tett sé­ták, a keringést javító tevé­kenységek (kocogás, torna) és a helyes étrend visszaállítják a szervezet egyensúlyát, meg­szűnnek a panaszok. -N­

Next