Kisalföld, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. március 16., kedd KULTÚRA Vájtfülűeknek Legyen nekünk Ez a zene, szerelem. m m De olcsón nem adjam ^ ^ f magát. Kell egy külö M ##. X X ' nős beállítódás hozzá, %p s valakinek a segítsége, hogy valamelyik arcáról szenvedéllyel meséljen nekünk. Aztán kell rengeteg idő, hogy meghallgassuk, kiválasszuk a nekünk kedveseket a korszakok, irányzatok közül. Érdemes megnézni, milyen szeretettel ír Menuhin a jazzműfajról Az ember zenéjében, vagy Pernye András a három évtizede született műfajtörténeti kötetében. Jobb könyvet azóta sem írtak a témában. Vastagabbat igen. Olvasás közben hallgassuk Aretha Franklint kedvenc gyerekkori templomában énekelni a misén, mely nem is hasonlít Európa hagyományaihoz. A szertartás egyenrangú kórustagok spirituálé hangversenye. Ahova fehér embert be sem engednek, csak elvétve, s ahol a zene kollektív kreativitást igényel, őszinte örömöt és bánatot. Az igazi jazz-zene ugyanis nem tud hazudni. Itt nincsenek minden számhoz álarcot öltő énekesek, terpeszben szenvedő gitárosok, verőt pusztító dobosok, s négy hangon virtuózkodó elektromos komputerizált tehetségek. A zene a fontos, nem a külsőségek. A muzsika, mely képes ezernyi arcát mutatni, milliónyi ritmusra bomlani, el-elbújó dallamokra oszlani, majd újra felbukkanni, párhuzamosan száguldani, elveszni s előtűnni, hangszerről hangszerre vándorolni, s ott előttünk megszületni. A hallgatókat e közös élmény részesévé tenni. Bernstein A muzsika öröme című kötetében elemzi a jazz komolyzenére tett hatását is. Az új nemzetközi zenei nyelv nálunk is felbukkant elegáns szalonokban éppúgy, mint éjszakai bárokban és koncerttermekben. Magyar muzsikusnak három esélye létezik a világhírre, s ez már a műfaj honi megteremtődéséről egyértelműen bebizonyosodott. Az első utat Pege Aladár példázza: a hangszeres virtuozitás istenáldotta tehetséggel és óriási szorgalommal párosulva. Mivel mindhárom szükségeltetik, kevesen járhatják ezt végig. A második: a magyar klasszikus és népi hagyományokkal ötvözött jazz. Ide sorolhatók Szabados György, Szakcsi Lakatos Béla - és természetesen Pege - egyes munkái, legújabban Dresch Mihály kísérletei. A Trio Stendhal a harmadik úton jár. Kitaláltak egy semmihez nem hasonlítható egyéni hangot. A név, mint egy nyilatkozatból kiderült, egy gyerekkori olvasmányélmény következménye. Nem is igényel a világon sehol magyarázatot. A felállásuk pedig ellentmond minden józan megfontolásnak. Schnéberger Ferenc Berlinben élő gitáros, csak a lemez- és koncertkötelezettségeket teljesíteni tér haza. Elképesztő technikai tudását teljes mértékben alárendeli a közös muzsika igényének. Aki ámulni akar azon, hogy mire képes egy hathúros spanyolgitár, hallgassa meg őt! Dés László aligha igényel különösebb bemutatást, a műfajjal foglalkozóknak annyi területen bizonyította már tehetségét szaxofonistaként és szerzőként egyaránt. Igazi profi zenész, Horváth Kornél tucatnyi ritmushangszere közt ügyködve rádöbbent minket arra, e hangszerek képesek ritmusvarázslatok mellett dallamjátékra is. Külföldön önálló lemezt is készítettek vele, felismerve egyedülálló zenei készségét. A Zeneakadémián alkalmam volt hallani játékukat a tavaszi fesztiválon, s tanúja voltam megérdemelt óriási sikerüknek. Az sem véletlen, hogy a Bartók rádió vasárnap esténként sugárzott Hangverseny-különlegességek sorozatában - megtörve a komolyzene évtizedes egyeduralmát - először közvetített jazzt, A Trio Stendhal koncertjét. Most a zenekar országos turnéra indul, hogy egyre szélesebb táborát különleges muzsikájával szórakoztassa. Nagyon örülök, hogy a megye műfajt szerető közönségének is lehetősége lesz a zenei csemegét megismerni. Tapasztalhatjuk akkor ismét, hogy a jazz és az igazi asszony közt mennyi hasonlóság van: mindig tartogat még megfejtésre váró titkokat és soha nem válik unalmassá. De hisz említettem már a jazz szerelem. Iván Csaba ! Tomboló tömeg, 1z óriási zaj . A képzelet világában Dermesztő hideg volt. A fagy élesen mart bele az arcunkba. Már csak néhány méter volt hátra a megváltást jelentő épületig. Legalábbis úgy hitték, hogy a megváltást... Az ajtóban álló nagyot taszított rajtuk, s máris bent voltak. Meleg és füst csapta arcul a fiatal párt. Jobb kezükre bélyeget ütöttek, mint mindenki máséra, aki be kívánt lépni a „szentélybe”. Kabátjaikat leadva elindultak felfelé a lépcsőn. Hideg volt a feketére festett lépcsőházban, tekintettel a nyitott ablakokra. Ez volt az egyetlen frisslevegő-forrás az egész épületben. A bárpultnál rémisztő alakok támaszkodtak. A pultoslány szapora mozdulatokkal szolgálta ki a vendégeket. Szörnyű volt a zaj. Mindent betöltött a zene. A tömeg a ritmusra hullámzott a külső és belső helyiség között. Mozdulatok, mozgó szájak, de érteni semmit sem lehetett. Egyetlen zsibbadt áramlás volt az egész. A legkisebb teremben két biliárdasztal. Fekete pólós férfiak, üveges tekintetű lányok a falak mentén. A falak is feketék voltak. Feketék, mint a kriptában. A bárpult felett jókora műpókháló. Benne a neonfényben vibráló két csúnya pók. Persze műanyagból. A fekete mennyezetről színes csillagok, holdak lógtak. A táncteremben cigarettafüst, tomboló tömeg és óriási zaj. A hömpölygő tömegben mindenféle emberek. Érdekesek, furcsák, ijesztőek vagy nevetségesek. Egy lány alig bugyiban, harisnyatartóval - mintha elfelejtett volna felöltözni. Egy nagy mélák srác piros-fekete kockás dzsekiben, mintha a Twin Peaks Leo Johnsonját látnám. És ekkor egy igazi látványosság. Egy jamaicai fiú, hosszú fekete hajjal, fehér garbóban, magyar lányokkal táncol. A sajátos légkör már teljesen elvarázsol, beszippant. Úgy érzem, a mennyezetről lógó KIWI BIKE rögtön a nyakamba zuhan. Szinte vibrál a levegő, remeg a szféra. Mintha egy űrkikötőben lennék, ahol az összes bolygó követe jelen van. Furcsák, sokfélék és sokszínűek... Elképzelem, hogy a jamaicai mindjárt kést ránt és hátba döfi partnernőjét. Vagy a ragyás képű Freddy-szerű figura lekaszabol valakit... De néhány pillanat múlva már újra érzem a valóságot, és tudom, nem űrkikötőben vagyok. „Csak” egy diszkóban, 1993 márciusában Mosonmagyaróváron. .. Zimmerer Anita A zongoránál: Kinken Edit TISZTASÁG ÉS MUZIKALITÁS Gulyás Dénes dalestje Arra vállalkozni, hogy díszlet és jelmez, arcjáték és mozgás nélkül, csupán az emberi hang kifejező erejével több mint két órára lekötni néhány száz ember figyelmét, önmagában is dicséretes dolog. Ha mindez maradandó művészi élménnyel is párosul, már esemény, s minden elismerést megérdemel. Különösen akkor, ha a választott program igényessége ellenére sem bővelkedik a dalirodalom kifejezett slágerdarabjaival. Gulyás Dénes, korunk egyik vezető tenoristája dal- és oratóriuménekesként is számos jelentős sikert tudhat magáénak. Színes énekhangja, gazdag zenekultúrája, orgánumának ereje, tenorjának ércesen csillogó fénye, zengő fortissimói, termet betöltő pianói a szépség, a férfiasság, a világos kifejezőkészség olyan forrásai, melyből bőven meríthet, formálhat karaktereket, közvetíthet érzelmeket, elszomoríthat és megmosolyogtathat. Gulyás Dénes a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ ízlésesen díszített pódiumán, blokkszerű egységekben összeállított dalcsokrain belül ügyelt a stílus és jelleg azonossága mellett a hangulatok és zsánerek különbözőségére, a figyelmet felkeltő, ha kellett fokozó váltásokra. Beethoven négy dalának szuggesztív erejű tolmácsolásával a legtisztább, legnemesebb muzsika szférájába emelte műértő hallgatóságát, ahol elengedhetetlenül olvad össze az érzés és nemes gondolat. Hugo Wolf dalai a természetesség, az azonosulás, a belső egyensúly szép példáiként hatottak. A jeles tenor ez alkalommal minden regisztrációban egyenletes, magasságokban is könnyedén ívelő, hajlékony, puha frázisok formálására is érzékeny készségéről tett bizonyságot. A dalest többségét kitevő két Schumann-ciklus, a Heine-versekre írt Diehterliebe- és az Eichendorf-szövegekre komponált Liederkreis az összefogottság, felépítettség, a diszpozíciós fegyelmezettség páratlan értékeit exponálták. Gulyás Dénes a dalok zeneiségét, érzelmi feltöltöttségét, hangulati sokféleségét ragadta meg elsődlegesen, figyelemre méltó magas művészi fokon és differenciált eszközrendszerekkel. Ha azt mondanánk, hogy Klukon Edit zongoraművésznő ideális és kifogástalan partnere volt a jeles dalénekesnek, jószerével alig fejeznénk ki valamit is a hallottakból. Klukon Edit szuverén egyéniségként, önálló művészi elhivatottsággal és arculattal közvetítette a kísérőszólamokat, szabadon szárnyalt és fenségesen muzsikált. Beethoven fájdalmának gyönyöre, Schumann költői szerelme, Wolf nosztalgikus lelkisége csak az ő bájos, friss, bársonyos simogató zongorajátékával vált teljessé. B. Kóbor László (Fotó: Vöröss Olivér) QJ Lm N , 5» Ö£ a cs *a Csík Ferenc, nyugdíjas asztalosmester Csornán. Fiatal korában faragott először népi hangszereket. Jelenleg a környék egyik legjobb citerakészítőjeként ismerik. Felvételünkön műhelyében egy félig kész citerával. KISALFÖLD 9 Mosonmagyaróvári diákok részvételével Drámafesztivál angol nyelven Az idegen nyelvet tanító tanárok többsége egyetért abban, hogy a szituációs gyakorlatok, a dramatizálás nagymértékben növeli a nyelvtanulás hatékonyságát. Erre a meggyőződésre jutott a hazánkban dolgozó amerikai békeszolgálatos tanárok egy csoportja is, a tanítási módszerekről 1991-ben rendezett konferenciájukon. így került sor tavaly az Első Magyarországi Diák Drámafesztivál megrendezésére, ahol a keszthelyi és hajdúnánási elődöntőkön 30 iskola képviseletében mintegy 500 tanuló vett részt. Az előadások angol nyelven folytak, s a bemutatókon, valamint a műhelymunka során hivatásos színházi szakemberek segítettek a tanulóknak elsajátítani a legfontosabb szakmai fogásokat, relaxációs technikákat. Az amerikai nagykövetség információs irodája anyagiakkal, más szervezetek pedig szolgáltatások biztosításával járultak hozzá a rendezvény eredményes megvalósításához. Tekintettel a tavalyi fesztivál sikerére és látva a részt vevő diákok, tanárok, szülők lelkesedését, a szervezők úgy döntöttek, nem maradhat el a folytatás. A Második Magyarországi Diák Drámafesztivál elődöntőire március 19-20. között kerül sor Keszthelyen, Salgótarjánban, Békéscsabán és Székesfehérváron. A döntő pedig április 2-4. között, Kecskeméten lesz, ahol a tavalyihoz képest már több kategóriában hirdetnek győztest, s a magyarok mellett külföldi diákcsoportok is bebizonyíthatják tehetségüket. A szervezők remélik, hogy ez a viszonylag új kezdeményezés a békeszolgálatos tanárok és magyar kollégáik, valamint a részt vevő tanulók lelkesedése és kemény munkája nyomán évente visszatérő hagyománnyá válik Magyarországon. Idáig már több mint száz csoport jelezte részvételét az ez évi vetélkedőre. A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium tanulói szintén részt vesznek a székesfehérvári drámafesztiválon, ahol öt darabot mutatnak be.