Kisalföld, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
4 KISALFÖLD HAZAI KÖRKÉP 1993. május 5., szerda Hazánk vendége a brit uralkodó II. Erzsébet Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) Az autóból kiszálló uralkodót és férjét Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte, majd a szürkés-halványzöld színű kosztümöt és kalapot viselő királynő fogadta a díszegység vezetőjének jelentését. A két ország himnuszának elhangzása után II. Erzsébet és Göncz Árpád ellépett a díszegység előtt. Ezt követően az államfők bemutatták egymásnak a kíséretükhöz tartozó személyiségeket. II. Erzsébet és Göncz Árpád ezt követően fellépett a tér közepén álló dobogóra - a kis pódium mellett állt a királynő férje és Göncz Árpád felesége, s elvonult előttük a díszszázad és a zenekar. A királyi pár köszöntésére megjelent a Kossuth Lajos téren az Országgyűlés és a kormány több képviselője: Szabad György házelnök, Kádár Béla és Mádl Ferenc miniszterek, Katona Tamás államtitkár, valamint a képviselőcsoportok vezetői, részt vett az ünnepélyes fogadtatáson több magas rangú diplomata is. Több ezer budapesti polgár is összegyűlt az uralkodó üdvözlésére, ők a tér széléről és a környező utcákból integettek. A fogadtatás helyszínéről a királyi pár és a kíséret a Budavári palotába hajtatott. „Négykoronás ebéddel" várta a Gundel étterem szerdán délben II. Erzsébetet és férjét, Fülöp edinburghi herceget, valamint Antall József miniszterelnököt és hitvesét, akik a királyi pár tiszteletére szűk körű ebédet adtak. A patinás városligeti étterem társtulajdonosa, Láng György a hírügynökség érdeklődésére elmondta, hogy a négy korona nemcsak szójáték, hiszen minden egyes fogást korona formában illetve díszítéssel szolgáltak fel. Elsőként lazac került az asztalra magyar spárgával, majd galambesszencia. A főétel borjúszűzpecsenyéből készült, ehhez papírvékony burgonyakoronácskát kínáltak, magyar vadrizzsel töltve és libamájjal töltött kucsmagombát. Az édesség is vékony, ropogós tésztából sütött korona volt, amelyet igazi illetve parféból formált eprek díszítettek. Az ételek alapanyagai magyar földön nőttek, hasonlóan az uralkodónak kínálni tervezett tokaji és egri borokhoz. Az italok között asztalra került egy 1952-es évjáratú tokaji aszú is, amelynek „alapanyagát” a királynő trónra lépésének évében szüretelték. A királyi vendéglátás előtt tíz próbamenü készült a felszolgálóknak, az étterem munkatársainak külön koreográfiát tanítottak, hogy a Gundel étteremben eltöltött 1 óra 40 percbe minden beleférjen. II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg kora délután a Budavári palota teraszán, a Savoyai Eugen-szobor előtt Göncz Árpád köztársasági elnök és neje társaságában megtekintette a főváros panorámáját. A magyar köztársasági elnök felhívta vendége figyelmét a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Parlament épületére, II. Erzsébet pedig láthatólag nagy tetszéssel szemlélte a Duna-parti panorámát, valamint a Margitsziget látványát. Ezt követően a királynő és a herceg a Magyar Nemzeti Galéria előcsarnokában négy híres magyar festményt tekintett meg: Munkácsy Mihály „Rőzsegyűjtő”, id. Markó Károly „Visegrád", Ferenczy Károly „Október” és Derkovits Gyula „Szőlőevők" című alkotásait. Majd a vendégek átsétáltak az Országos Széchényi Könyvtárba. Itt egy kifejezetten a királyi pár látogatására összeállított kiállítást néztek meg, amelynek kiemelkedő darabjai: a Képes Krónika, nyolc Corvina a magyar királyok ábrázolásával, valamint az igen ritkán látható Aranybulla, amelynek eredeti, 1221- ből származó pecsétje, valamint egy 1351-ből származó szövegmásolat. A királyi látogatás alkalmából szintén a könyvtár gyűjteményéből kiállítottak egy XVI. századi könyvet, amely Oxfordot és a királynő által különösen kedvelt Windsori-kastélyt ábrázoló metszeteket tartalmaz. A kiállítás második része II. Erzsébet magyar származású szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékezik, akinek unokája Queen Mary V. György felesége és így II. Erzsébet nagyanyja volt. (Ezt a kiállítást különben a nagyközönség is megtekintheti május 5-e és 16-a között az Országos Széchényi Könyvtár Corvina-termében.) Ezt követően a királyi pár sajtófogadást adott a könyvtár nagytermében a brit és magyar újságírók számára, amelynek során a királynő elbeszélgetett a magyar sajtó képviselőivel. Este a köztársasági elnök és felesége díszvacsorát adott a királyi pár tiszteletére a Parlament vadásztermében, ahol a vendéglátó és vendége pohárköszöntőt mondott. Nagygyűlés - 29 résztvevővel Üzemi tanács nélkül nincs beleszólás (Folytatás az 1. oldalról.) És kezdetét veszi a nagygyűlés. Az elnök mentegetőzéssel kezdi, mert, hogy ugye kevesen gyűltek össze, ennek oka nyilván sokféle, és úgy gondolja országos jelenség. Amire Szőke Károly, a rendezvény előadója, a vasasok alelnöke úgy reagál, hogy szerencsére nem általános, amit most a Rábában tapasztal, de nem minősít. Még kevésbé teszi azt az újságíró, csupán szigorúan a tények közlésére szorítkozik. - Mozgósítani akartunk - mondja Szőke Károly-, az üzemitanács-választás fontosságáról és a társadalombiztosítási önkormányzati választásról akartam szólni. Szomorú, hogy ennyien jöttek el. Talán jelzi, hogy miért ilyen a megjelenés: a Rába 17 ezer forintot kért két órára a terem használatáért és a hangosításáért. Ezt követően a Vasas Szakszervezet alelnöke azt fejtegette, hogy a munkás, a munkavállaló a vagyon része. Nélkülük a gyárakat sokkal kevesebbért lehetne eladni. Közlése szerint a Rábában 21 érdekvédelmi szervezet működik, s lehet, hogy a vállalatvezetésnek érdeke, a munkásoknak viszont nem ez a fajta megosztottság. Szőke Károly úgy hallotta a nagygyűlés előtt tájékozódva, hogy a Rába berkeiben állítólag megkérdőjelezik az üzemi tanács fontosságát. Ezzel szemben az előadó a kevés számú résztvevőt arról szerette volna meggyőzni, amellett agitáljanak, hogy az üzemi tanácsokra igenis nagy szükség van. 21 szakszervezet, 21 érdekvédelmi szervezet nem tud a vezetőkkel tárgyalni se a privatizáció dolgairól, se másról. A szakszervezet és az üzemi tanács együtt lehet erős. A Kollektív Szerződést a szakszervezet köti. A munkavállalókat érintő kérdésekben viszont az üzemi tanács tárgyalhat a cégek vezetőivel, így szólhat bele a döntésekbe. Ketten lehetnek erősek. Az üzemi tanácsok választásakor a szakszervezetek önállóan állítanak jelöltet, de csak létező szakszervezetek élhetnek ezzel a joggal. Ferenczi József A BM-iroda választási közleménye Az Országos Választási Bizottság felhatalmazása alapján a BM Országos Választási Iroda tegnap közleményt juttatott el az MTI-hez: „1993. május 3-án az Országos Választási Bizottság ülést tartott, melyen a társadalombiztosítási önkormányzati választásokra az alábbi szervezetek listáját fogadta el: Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA), Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok), Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja (Autonóm). Az Országos Választási Bizottság az alábbi szervezetek listáját nem fogadta el: Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ), Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ), Szolidaritás - Keresztény Unió - Nyugdíjas Összefogás Választási Szövetség. Százezer cég adataival katalógusban a gazdaságunk (Tudósítónktól.) A gazdaság fontos mutatója a vállalkozások alapítása, illetve megszüntetése. E tekintetben Magyarországon mérföldkőnek tekinthető a gazdasági társaságokról szóló törvény 1989. január 1-i hatályba léptetése. A már jól működő piacgazdaságok egyik fontos feltétele a korrekt céginformációk, melyek az üzleti élet, a kapcsolatteremtés, a kölcsönös biztonságot teremtő együttműködést szolgálják. Hazánkban e fontos feladatot elégíti ki a Cégközlöny, a cégbíróságok hivatalos lapja, mely hetente teszi közzé a hatályos információkat. Az egymást követő évek elején a heti összegzéseket, elemzéseket egy katalógus formájában bocsátják az érdeklődők rendelkezésére, melyből minden létező, illetve megszűnt vagy csődeljárásos gazdasági társaságról kaphatnak pontos, hivatalos tájékoztatót. Tegnap az Igazságügyi Minisztériumban az 1993-as Cégkatalógust mutatták be a kiadók, melyben a fontos cégekre vonatkozó jogszabályok mellett több mint százezer (bíróságnál bejegyzett) gazdasági társaságról olvashatnak adatokat (székhely, telephely, társasági szerződés, induló törzstőke) a jövendőbeli üzlettársak. A háromkötetes katalógus első könyve a budapesti, míg a másik kettő megyei cégek információit tartalmazza, összesítő táblázatokkal, melyből a Győr-Moson-Sopron megyére vonatkozó adatokból válogattam egykét érdekességet: az elmúlt évben 4055 gazdálkodó szervezet működött a megyében, csődeljárásos 36 volt, felszámolási eljárás alá 89, míg végelszámolási eljárás alá 46 került, és 261 gazdasági egység szüntette be tevékenységét. Az államfő nem fordul az Alkotmánybírósághoz Göncz Árpád aláírja az önkényuralmi jelképek használatát megtiltó törvényt, és nem fordul az Alkotmánybírósághoz. Az államfő tegnapi döntéséről Faragó András szóvivő tájékoztatta az MTI munkatársát. A jogszabály a Magyar Közlönyben történő megjelenésével lép hatályba. Országgyűlési összefoglaló Munkavédelmi törvényjavaslat Az Országgyűlés tegnap délelőtt megkezdte a munkavédelemről szóló törvényjavaslat megtárgyalását. A napirendi pont kormányzati előadója, Kiss Gyula munkaügyi miniszter bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a folyamatos módosítgatások miatt mára jelentősen felduzzadt, s ekként áttekinthetetlenné vált a munkavédelmet szabályozó joganyag. Ezért vált szükségessé az átfogó törvény kidolgozása. Az új jogszabály keretjellegű: a munkavédelem terén egyfajta minimálszintet határoz meg a munkáltató számára, azt viszont magára a munkáltatóra bízza, hogy a célt milyen eszközökkel valósítja meg. A vitában valamennyi frakció jelezte, hogy módosító indítványokkal kívánja korrigálni az előterjesztést. * * * Az Országgyűlés plenáris ülésén megkezdte a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Vastagh Pál (MSZP), Kőszeg Ferenc (SZDSZ) és Szelényi Zsuzsa (Fidesz) az általuk benyújtott módosító indítványokra hívták fel a képviselőtársak figyelmét. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a leszármazás elvét a külföldön tartósan letelepedett magyar állampolgárok, illetve leszármazóik esetében korlátozni kellene. A szónokok támogatták az önkormányzati bizottságnak azt az indítványát, amelyik a magyar felmenővel rendelkező magyar nemzetiségű és nem magyar állampolgárokat kedvezményes honosításban kívánja részesíteni. A törvényjavaslat vitáját elnapolták, a folytatásra a jövő heti ülésen kerül sor. * * * Este hét órakor, az általános vita harmadik órájának vége felé kénytelen volt elnapolni a magyar-ukrán alapszerződés tárgyalását az elnöklő Szűrös Mátyás. Quamatel filmtabletta *Új magyar Szimpóziumon mutatták be tegnap az orvosoknak a gyomor- és nyombélfekély gyógyítását szolgáló új magyar gyógyszert, a Quamatel 20 és 40 milligrammos filmtablettát. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. saját fejlesztésű készítménye már túl van a törzskönyvezési, a forgalombahozatali és az ármegállapítási procedúrán. Az orvosok azonban csak akkor írhatják fel, ha a Népjóléti Közlönyben a gyógyszert közzéteszik. A gyár értesülései szerint ez június elejére várható. Kovács László, a Richter Rt. kereskedelmi igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az új gyógyszernek kevesebb a mellékhatása, használata kényelmes, hiszen naponta egy tabletta szedése is hatásos. A gyógyszert a társadalombiztosítás 95 százalékban támogatja, így annak térítési díja 35, illetve 36,50 forintba kerül. Szerencsés baleset Ruzsits Zoltán szili fiatalember március 2-án ünnepelte huszadik születésnapját, de alighanem május negyedikét újjászületése napjaként fogja emlegetni. Tegnap 15.50-kor a sopronnémeti fénysorompós vasúti átjáróban nekihajtott a Szombathely felé közlekedő személyvonat hátsó kocsijának, amely a sínre pördítette, s az ütközőbe akadva egy darabig húzta maga után a járművet. A minden ízében remegő fiatalember elmondta, hogy sem a fénysorompó tilos jelzését, sem a vonatot nem látta a szembe sütő nap miatt. Szerencséjére ő nem sérült meg, gépjárművének karosszériáján ellenben maradandó nyomok maradtak. A szili téesz egy traktor segítségével gyorsan levontatta a sínekről az autót. Fotó: Szűk Ödön Ügyvédeink a vízlépcsőügyben A Külügyminisztérium nyilvánosságra hozta azoknak az ügyvédeknek a nevét, akik hazánkat képviselik a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt a vízlépcsőügyben. A magyar érdekek képviselői között van az ausztrál James Crawford, a Cambridge Egyetem nemzetközi jogászprofesszora, az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának tagja, a francia Pierre-Marie Dupuy, a Paris II. Egyetem nemzetközi jogászprofesszora és a magyar-francia kettős állampolgár Alexander Charles Kiss, a strasbourgi egyetem jogászprofesszora.