Kisalföld, 1993. október (48. évfolyam, 231-253. szám)

1993-10-25 / 248. szám

10 KISALFÖLD Rendkívüli^^^ kedvezmény ^ nyugdíjasoknak. Az alábbi telepeinken nyugdíjas vásárlóinknak tüzelőanyagok (valamennyi szén és brikett) fogyasztói árából 10% árengedményt biztosítunk. 2. sz. telep Győr Tel.: 96/417-242. 11. sz. telep Sopron Tel.: 99/311-527. 16. sz. telep Csorna Tel.: 101. 17. sz. telep Kapuvár Tel.: 97/341-209. 32. sz. telep Mosonmagyaróvár Tel.: 98/311 -366. Az akció telepeinken meglévő­­ készleteinkre vonatkozik Lvv október 25-től november 30-ig.­­ V Vásárlásnál az utolsó­­ nyugdíjas szelvényt be kell mutatni. TÜZÉPKER RT. GYŐR (80496/1 /12) ,a b­­g GYŐRI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ KFT. Mivel tudomásunkra jutott, hogy illetéktelen szemé­lyek visszaélnek a kft. nevével és a kft. nevében, minden megbízás nélkül, szemétdíjat szednek. A csalók leleplezése és az esetleges károk elkerü­lése érdekében értesítjük a lakosságot, hogy sze­­métdíj-beszedőink negyedévenként keresik fel ügy­feleinket a szemétdíjszámlával. A számla tartalmazza az ügyfél nevét, címét, a szám­lázás alapjául szolgáló díjköteles lakóhelyiségek számát, az egységárat, az áfát és a fizetendő össze­get. A számla alján a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. bélyegzője található. Helyszínen történő fizetés ese­tén a pénzbeszedő nyugtaszelvénnyel kiegészített számlát ad és a szemétdíjbeszedéshez szükséges fényképes igazolvánnyal rendelkezik. Kérjük, minden esetben ellenőrizzék az igazolványt. (80509/1/10) FIGYELEM! ŐSZI-TÉLI KABÁTVÁSÁR! A GYŐRI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN október 26-án, kedden. NYITVA: 9-17 óráig. Kabátok: 800 - Ft/db. Kötött pulóverek: 200 - Ft/db Pamutpulóverek: 300,- Ft/db-os reklámáron kaphatók! EZT NE HAGYJA KI! IDE ÉRDEMES BENÉZNI! (80337/1/10) Dinamikusan fejlődő kft. kapcso­latokkal rendelkező ÜGYNÖKÖT keres Győr-Moson-Sopron megye területére babaápolási és felsze­relési cikkek forgalmazására. Sa­ját gépkocsi, telefon és vállalko­zói igazolvány szükséges. Jelent­kezés önéletrajzzal. Matti Kft. Bu­dapest, Illatos u. 38 a. 1097. Telefon: 157-0600/115 vagy 157- 0477/115. (80340/2/2H) Hirdessen a Kisalföldben ! AZ ALPOK-ADRIA MEGHÍVJA ÖNÖKET AZ 1993. OKTÓBER 26-ÁN 13-18 ÓRÁIG, OKTÓBER 27-ÉN ÉS 28-ÁN 9-17 ÓRÁIG, ÉS OKTÓBER 29-ÉN 9-12 ÓRÁIG TARTANDÓ OLASZ VENDÉGLÁTÓ- ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPEINEK TERMÉK­­BEMUTATÓJÁRA. SZÁRAZTÉSZTA-GÉPEK, FAGYLALTGÉPEK, KÁVÉ­GÉPEK, PIZZASÜTŐK, SÜTŐIPARI KEMENCÉK, MOSOGATÓGÉPEK, FAGYLALT- ÉS SÜTEMÉNYES VITRINEK, SZELETELŐGÉPEK STB. A RENDEZVÉNY HELYSZÍNE: PÁLFFY SÖRÖZŐ GYŐR JEDLIK ÁNYOS II. ÉRDEKLŐDÉS: 92/314-721, 72/330-608. (80306/3/10) HELYREIGAZÍTÁS A Kisalföld 1993. szeptem­ber 18-i számában megjelent Canon Center a régióban cí­mű írásba - tévedésből - va­lótlan állítás került, ami sér­ti a Microsystem Részvény­­társaság személyiségi jogait. A Microsystem Rt. nincs csőd­ben, és CANON eszközöket je­lenleg is forgalmaz boltjaiban. Elnézést kérünk azon megál­lapításért, miszerint a Microsystem Rt., a Controll és a Kontrax vállalatokhoz hasonlóan, csődben van. IntelComp (x) (80286/2/2H) 1993. július 2-án az Országgyűlés megalkotta a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonat­kozó egyes szabályokról szóló törvényt, ami a közvélemény előtt röviden lakástörvényként ismert. A törvény elfogadását követően dr. Horváth Tivadar or­szággyűlési képviselő a „Képviselőink fóruma” rovatban ,A lakástörvény is célba ért” címmel adott a törvényt egy oldal­ról bemutató, de következményeit illetően eléggé hiányos tá­jékoztatást. Majd azt követően október 1-jén tudósítás jelent meg ,A lakástörvény és az önkormányzatok” címmel, arról a parlamentben elhangzott kérdésről, amelyet országgyűlé­si képviselőnk intézett a Belügyminisztériumhoz a lakástör­vény végrehajtásával kapcsolatban. Nem titkolhatom, hogy írásomat ezen második cikk vál­totta ki, azonban mégsem kívánok sem egyiknek, sem pedig a másiknak a tartalmával foglalkozni. Viszont szeretném, hogyha nem feledkeznénk meg mindarról, amit a magyar társadalom okkal elvárt a törvényhozóktól - mindenekelőtt a törvényjavaslatot beterjesztő kormánytól - akkor, amikor két éven át várta ennek a törvénynek a megszületését és az­zal együtt egy új, a lakásválságot kezelni képes lakáspoliti­ka körvonalait. Mit vártunk az új lakástörvénytől? A kérdésre a választ, most így utólag ismerve annak tar­talmát - a kákán is csomót keresve - könnyű lenne megfo­galmazni. De erre most egyáltalán nincs szükség. Ehhez elegendő felidézni - mint ígéretet - a kormányprogram lakáspolitiká­val foglalkozó fejezetét: "A lakásellátás és a lakásgazdálkodás válságos helyzetbe került. Az 1000 főre jutó épített lakások számában a sor vé­ge fele vagyunk Európában. Egyre lejjebb csúszunk a rang­listán az 1000 lakosra jutó lakások számában is. Ugyanak­kor 1 négyzetméter lakótérért kétszer, háromszor annyit kell dolgozni, mint a legtöbb nyugat-európai országban. A lakásprobléma elsősorban a fiatalokat sújtja, de megol­dani csak a lakáspolitika általános reformjával lehet. A lakáspolitika, lakásellátás válsága mélyen fekvő struk­turális okokra vezethető vissza, ezért átfogó, a rendszer alap­jait - de a gazdaság és társadalom más területeit is érintő - váltásra van szükség. Ehhez stratégiai csomagtervet állítunk össze a hosszú távú célok figyelembevételével. Olyan piaci alapú lakáspolitikát alakítunk ki, amelyben azonban világo­san elhatárolt állami szerepvállalás is van. A lakásszektor - a lakásáru különleges volta, társadalmi és politikai érzékenysége miatt - soha nem lehet minden te­rületen tisztán piac által szabályozott. A lakhatás egy minimális szintjét egy kiépített szociális, la­kásszektor és szociális támogatás révén kívánja a kormány biztosítani. A cél olyan gazdasági fejlettség elérése, ahol a la­kásköltségek beépülnek a jövedelmekbe." (Nemzeti Megújhodási Program, 1990. május 22.) Ennek a programnak a megfogalmazásától a lakástörvény megszületéséig eltelt több mint három év. Pedig a kormány rövid távú cselekvési programjában - mint egyike a legfon­tosabb teendőknek - megfogalmazást nyert, hogy az előké­szítő munkák figyelembevételével a kormány elkészíti a la­kásgazdálkodási (építési, fenntartási) rendszer reformjára vonatkozó javaslatait - és tekintettel az önkormányzati tör­vényre is -, kezdeményezi a telek- és helyiséggazdálkodás szabályozásának átalakítását. Reménytelen helyzetben a lakásra várók A lakásszektorban már a nyolcvanas évek végén - a Né­­meth-kormány ideje alatt - jelentősen csökkent az állami szerepvállalás. Ekkor kezdődött az a máig ható folyamat, amelynek következtében évről évre egyre kevesebb lakás épül, és napjainkra egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek mind­azok, akik önerőből nem képesek lakást építeni. Nyilvánva­ló, hogy ez a kedvezőllen folyamat nem elválaszthatatlan az ország romló gazdasági helyzetétől. Az elmúlt három év nagy mulasztása, hogy nem készült el a lakásellátás válságát ke­zelni képes stratégiai csomagterv, azaz még mindig nincs a kormányzatnak lakáspolitikája. S koncepció nélkül a lakás­­törvény - még ha egyes rendelkezései kifogástalannak is tűn­nek - a levegőben lóg és nem alkalmas a lakásválság átme­neti kezelésére sem. TELEFON:­­/ KERESKEDELMI IGAZGATÓ: 96/314-646 ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. ÁRUFORGALOM: /­­ 96/319-062,96/316-600 /­­ 9028 GYŐR. Fax: 96/315-479 Régi Veszprémi út 14-16. Telex- 24-345 X X. 9002 Pf.: 441, Jpi^^^FERROKONTAKT A KÖTŐELEMEK SZÉLES VÁLASZTÉKÁT KÍNÁLJUK OLCSÓ ÁRAKON a FERROKONTAKT KFT. 7. sz. Kötőelem Boltjában Győr, Vas Gereben út 1. Telefon: 96/310-733. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 7-15 óráig. ÉPÍTKEZŐKNEK: Talpszelemen csavar 12x400 63,- Ft/db Talpszelemen csavar 16x400 152,- Ft/db Fogópár komplett 12x250 78,- Ft/db Fogópár komplett 12x300 94,- Ft/db Huzal és fazonszegek, csavaranyák és alátétek, hatlap­­fejű tövigmenetes csavarok, horganyzott állványcsava­rok teljes méretskálájával állunk rendelkezésére. RENDKÍVÜLI ELEKTRÓDA AJÁNLATUNK: EB 125/2-es 2,80 Ft/kg HOZZÁNK MINDIG ÉRDEMES BEJÖNNI! (80483/1/1H) A lakáshiány napjainkban legégetőbben jelentkezik azon családalapító fiatalok körében, akiknek kilátásaik egyre re­ménytelenebbé válnak. Ezzel a leghamarabb az önkormány­zatok fognak szembesülni, először a nagyobb városokban, később pedig a kisebb településeken. Tekintettel arra, hogy az elmúlt 4-5 évben alig épültek ál­lami (önkormányzati) támogatással lakások, valamint arra, hogy az állami szerepvállalás a lakásszektorban tovább csök­kent, fel kell készülni arra, hogy a következő években a lak­hatás feltételeinek romlása - a munkanélküliséghez hason­lóan - társadalmi elégedetlenség kiváltója lehet. A lakásra várók a lakáshoz jutás feltételeinek javulását várták ettől a törvénytől. Igaz, hogy a törvény rendelkezik ar­ról, hogy az önkormányzatoknak a lakások és helyiségek el­idegenítéséből származó bevételeiket a lakásszektorba kell visszaforgatniuk. De aki tudja, hogy az önkormányzatok mekkora bevételhez juthatnak és milyen ütemben, azok azt is tudják, hogy ez a forrás a lakáshiány enyhítésének töre­dékére sem elegendő. Tehát az első lakáshoz jutást az új lakástörvény a létező szociálpolitikai kedvezményekkel, valamint az első lakáshoz jutók normatív támogatásával együtt sem képes jelentős ál­lami szerepvállalás - pénzügyi támogatás - nélkül megolda­ni. Vásárlás kedvező feltételekkel Az új lakástörvény a lakásokat régóta megvásárolni szán­dékozó bérlők várakozásának felel meg leginkább. Ugyanis, akik eddig még nem vásárolhatták meg az általuk lakott la­kásokat, azok a jövő évtől a korábban érvényben lévő jog­szabályoknál sokkal kedvezőbb feltételekkel válhatnak la­kástulajdonossá. A törvény rendelkezéseinek végrehajtását illetően a jelen­legi lakásbérlők alapvetően három csoportba sorolhatók. Az első körbe tartozik a legtöbb lakásbérlő. Mégpedig azok, akik már döntöttek a lakásvásárlás mellett, és nagyon várják már, hogy végre tulajdonossá válhassanak. Ők azok, akik min­den bizonnyal már 1994-ben élni fognak a kedvezményes la­kásvásárlási lehetőségekkel. A második körbe tartoznak azok a lakásbérlők - ők lesz­nek kevesebben -, akik a második hullámban jelzik majd vásárlási szándékukat. Döntésüket meghatározó módon be­folyásolja majd az, amikor a lakbérstop lejárta után megis­merik az új, megemelt lakbéreket. A harmadik körbe sorolhatók azok a lakásbérlők, akiknek nem áll módjukban a lakásvásárlás, akiknek a lakbérek és fűtési díjak megfizetése már jelenleg is komoly gondot okoz, valamint azok a lakásbérlők, akik olyan lerobbant, rossz ál­lapotban lévő lakásokban laknak, amelyeket nem akarnak megvásárolni. Kétségtelen, ez a törvény nagy és egyben bátor lépés az ál­lam és az önkormányzatok számára megoldhatatlanná vált lakásfenntartási kötelezettségeknek az új tulajdonosokra há­rítása tekintetében. A kérdés az, hogyha az áram ilyen gyor­san - szinte az egyik napról a másikra - kibújik a lakásfenn­tartási kötelezettség alól, képesek lesznek-e az új tulajdono­sok ebben a tekintetben az állam szerepét átvállalni és a rá­juk háruló fenntartási feladatokat megoldani. Azok az önkormányzatok, amelyek ez idáig valamilyen ok­nál fogva halogatták bérleményeik eladását, még ebben az évben kénytelenek lesznek a bérlakások elidegenítését sza­bályozó helyi rendeleteiket megalkotni. A lakástörvény és az önkormányzatok minden ellenkező véleménnyel ellentétben az önkormány­zatok legalább annyira vártak egy jó lakástörvényre, mint a lakásokat megvásárolni szándékozó bérlők. Még azok az ön­­kormányzatok is, amelyek már korábban lehetővé tették a bérlakások elidegenítését. Lehet, hogy túlzottak voltak azok az elvárások, amelyek a tulajdonviszonyok törvényszerű át­rendeződése mellett a lakhatás feltételeinek javulását is ered­ményezhették volna, de a cél végül is ez volt, erre vártak a bérlők és bérbeadók egyaránt. A törvény legellentmondásosabb - és semmivel sem ma­gyarázható­­ rendelkezései azok, amelyek a nem lakáscélú bérlemények (üzlethelyiségek és­­garázsok) elidegenítésére vonatkoznak. A kedvezményezettek körét kivéve, a helyi kö­zösségek számára érthetetlen, hogyan lehet értékes helyisé­geket ennyire árért alul elkótyavetyélni. Semmivel sem ma­gyarázható az, hogy a törvény miért kényszeríti az önkor­mányzatokat értékes ingatlanok áron aluli értékesítésére (amikor ezek az üzlethelyiségek piaci áron is eladhatók len­nének, ha mindenáron meg kell válni tőlük). Ahogyan az sem érthető, miért kell az önkormányzatokat rendszeres - és ma még nélkülözhetetlen - bevételt biztosí­tó vagyonuktól megfosztani. Az elmaradt bérleti díjak okoz­ta hiányt az önkormányzatok alapvetően kétféle módon pó­tolhatják: vagy kamattal terhelt kölcsönt vesznek fel, vagy pedig a helyi adók körét és mértékét lesznek kénytelenek bő­víteni. Mindegyik esetben a helyi közösség egészének kell megfizetnie egy kiválasztott, szűk vállalkozói réteg számára a törvény által biztosított kedvezményeket. Ezt így végiggondolva, mindjárt magyarázhatóvá válnak azok a lépések, amelyeket az egyes önkormányzatok tettek a nem lakáscélú ingatlanvagyon megőrzése érdekében a tör­vény megszavazása és kihirdetése között eltelt időszakban. Ezt tette a kapuvári önkormányzat is, amikor a város tu­lajdonában levő gazdasági társaságba apportálta a város egész közösségének javára hosszú távon is hasznosítható bérleményeit. Intézkedésünk, amely városunk közel 100 mil­liós vagyonának megőrzésére és gyarapítására irányult - az érintettek szűk csoportjának érthető kivételével - a kapuvá­ri emberek támogatását bírja. Varga Gyula polgármester A lakástörvény margójára 1993. október 25., hétfő

Next