Kisalföld, 1993. október (48. évfolyam, 231-253. szám)
1993-10-25 / 248. szám
10 KISALFÖLD Rendkívüli^^^ kedvezmény ^ nyugdíjasoknak. Az alábbi telepeinken nyugdíjas vásárlóinknak tüzelőanyagok (valamennyi szén és brikett) fogyasztói árából 10% árengedményt biztosítunk. 2. sz. telep Győr Tel.: 96/417-242. 11. sz. telep Sopron Tel.: 99/311-527. 16. sz. telep Csorna Tel.: 101. 17. sz. telep Kapuvár Tel.: 97/341-209. 32. sz. telep Mosonmagyaróvár Tel.: 98/311 -366. Az akció telepeinken meglévő készleteinkre vonatkozik Lvv október 25-től november 30-ig. V Vásárlásnál az utolsó nyugdíjas szelvényt be kell mutatni. TÜZÉPKER RT. GYŐR (80496/1 /12) ,a bg GYŐRI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ KFT. Mivel tudomásunkra jutott, hogy illetéktelen személyek visszaélnek a kft. nevével és a kft. nevében, minden megbízás nélkül, szemétdíjat szednek. A csalók leleplezése és az esetleges károk elkerülése érdekében értesítjük a lakosságot, hogy szemétdíj-beszedőink negyedévenként keresik fel ügyfeleinket a szemétdíjszámlával. A számla tartalmazza az ügyfél nevét, címét, a számlázás alapjául szolgáló díjköteles lakóhelyiségek számát, az egységárat, az áfát és a fizetendő összeget. A számla alján a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. bélyegzője található. Helyszínen történő fizetés esetén a pénzbeszedő nyugtaszelvénnyel kiegészített számlát ad és a szemétdíjbeszedéshez szükséges fényképes igazolvánnyal rendelkezik. Kérjük, minden esetben ellenőrizzék az igazolványt. (80509/1/10) FIGYELEM! ŐSZI-TÉLI KABÁTVÁSÁR! A GYŐRI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN október 26-án, kedden. NYITVA: 9-17 óráig. Kabátok: 800 - Ft/db. Kötött pulóverek: 200 - Ft/db Pamutpulóverek: 300,- Ft/db-os reklámáron kaphatók! EZT NE HAGYJA KI! IDE ÉRDEMES BENÉZNI! (80337/1/10) Dinamikusan fejlődő kft. kapcsolatokkal rendelkező ÜGYNÖKÖT keres Győr-Moson-Sopron megye területére babaápolási és felszerelési cikkek forgalmazására. Saját gépkocsi, telefon és vállalkozói igazolvány szükséges. Jelentkezés önéletrajzzal. Matti Kft. Budapest, Illatos u. 38 a. 1097. Telefon: 157-0600/115 vagy 157- 0477/115. (80340/2/2H) Hirdessen a Kisalföldben ! AZ ALPOK-ADRIA MEGHÍVJA ÖNÖKET AZ 1993. OKTÓBER 26-ÁN 13-18 ÓRÁIG, OKTÓBER 27-ÉN ÉS 28-ÁN 9-17 ÓRÁIG, ÉS OKTÓBER 29-ÉN 9-12 ÓRÁIG TARTANDÓ OLASZ VENDÉGLÁTÓ- ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPEINEK TERMÉKBEMUTATÓJÁRA. SZÁRAZTÉSZTA-GÉPEK, FAGYLALTGÉPEK, KÁVÉGÉPEK, PIZZASÜTŐK, SÜTŐIPARI KEMENCÉK, MOSOGATÓGÉPEK, FAGYLALT- ÉS SÜTEMÉNYES VITRINEK, SZELETELŐGÉPEK STB. A RENDEZVÉNY HELYSZÍNE: PÁLFFY SÖRÖZŐ GYŐR JEDLIK ÁNYOS II. ÉRDEKLŐDÉS: 92/314-721, 72/330-608. (80306/3/10) HELYREIGAZÍTÁS A Kisalföld 1993. szeptember 18-i számában megjelent Canon Center a régióban című írásba - tévedésből - valótlan állítás került, ami sérti a Microsystem Részvénytársaság személyiségi jogait. A Microsystem Rt. nincs csődben, és CANON eszközöket jelenleg is forgalmaz boltjaiban. Elnézést kérünk azon megállapításért, miszerint a Microsystem Rt., a Controll és a Kontrax vállalatokhoz hasonlóan, csődben van. IntelComp (x) (80286/2/2H) 1993. július 2-án az Országgyűlés megalkotta a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényt, ami a közvélemény előtt röviden lakástörvényként ismert. A törvény elfogadását követően dr. Horváth Tivadar országgyűlési képviselő a „Képviselőink fóruma” rovatban ,A lakástörvény is célba ért” címmel adott a törvényt egy oldalról bemutató, de következményeit illetően eléggé hiányos tájékoztatást. Majd azt követően október 1-jén tudósítás jelent meg ,A lakástörvény és az önkormányzatok” címmel, arról a parlamentben elhangzott kérdésről, amelyet országgyűlési képviselőnk intézett a Belügyminisztériumhoz a lakástörvény végrehajtásával kapcsolatban. Nem titkolhatom, hogy írásomat ezen második cikk váltotta ki, azonban mégsem kívánok sem egyiknek, sem pedig a másiknak a tartalmával foglalkozni. Viszont szeretném, hogyha nem feledkeznénk meg mindarról, amit a magyar társadalom okkal elvárt a törvényhozóktól - mindenekelőtt a törvényjavaslatot beterjesztő kormánytól - akkor, amikor két éven át várta ennek a törvénynek a megszületését és azzal együtt egy új, a lakásválságot kezelni képes lakáspolitika körvonalait. Mit vártunk az új lakástörvénytől? A kérdésre a választ, most így utólag ismerve annak tartalmát - a kákán is csomót keresve - könnyű lenne megfogalmazni. De erre most egyáltalán nincs szükség. Ehhez elegendő felidézni - mint ígéretet - a kormányprogram lakáspolitikával foglalkozó fejezetét: "A lakásellátás és a lakásgazdálkodás válságos helyzetbe került. Az 1000 főre jutó épített lakások számában a sor vége fele vagyunk Európában. Egyre lejjebb csúszunk a ranglistán az 1000 lakosra jutó lakások számában is. Ugyanakkor 1 négyzetméter lakótérért kétszer, háromszor annyit kell dolgozni, mint a legtöbb nyugat-európai országban. A lakásprobléma elsősorban a fiatalokat sújtja, de megoldani csak a lakáspolitika általános reformjával lehet. A lakáspolitika, lakásellátás válsága mélyen fekvő strukturális okokra vezethető vissza, ezért átfogó, a rendszer alapjait - de a gazdaság és társadalom más területeit is érintő - váltásra van szükség. Ehhez stratégiai csomagtervet állítunk össze a hosszú távú célok figyelembevételével. Olyan piaci alapú lakáspolitikát alakítunk ki, amelyben azonban világosan elhatárolt állami szerepvállalás is van. A lakásszektor - a lakásáru különleges volta, társadalmi és politikai érzékenysége miatt - soha nem lehet minden területen tisztán piac által szabályozott. A lakhatás egy minimális szintjét egy kiépített szociális, lakásszektor és szociális támogatás révén kívánja a kormány biztosítani. A cél olyan gazdasági fejlettség elérése, ahol a lakásköltségek beépülnek a jövedelmekbe." (Nemzeti Megújhodási Program, 1990. május 22.) Ennek a programnak a megfogalmazásától a lakástörvény megszületéséig eltelt több mint három év. Pedig a kormány rövid távú cselekvési programjában - mint egyike a legfontosabb teendőknek - megfogalmazást nyert, hogy az előkészítő munkák figyelembevételével a kormány elkészíti a lakásgazdálkodási (építési, fenntartási) rendszer reformjára vonatkozó javaslatait - és tekintettel az önkormányzati törvényre is -, kezdeményezi a telek- és helyiséggazdálkodás szabályozásának átalakítását. Reménytelen helyzetben a lakásra várók A lakásszektorban már a nyolcvanas évek végén - a Németh-kormány ideje alatt - jelentősen csökkent az állami szerepvállalás. Ekkor kezdődött az a máig ható folyamat, amelynek következtében évről évre egyre kevesebb lakás épül, és napjainkra egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek mindazok, akik önerőből nem képesek lakást építeni. Nyilvánvaló, hogy ez a kedvezőllen folyamat nem elválaszthatatlan az ország romló gazdasági helyzetétől. Az elmúlt három év nagy mulasztása, hogy nem készült el a lakásellátás válságát kezelni képes stratégiai csomagterv, azaz még mindig nincs a kormányzatnak lakáspolitikája. S koncepció nélkül a lakástörvény - még ha egyes rendelkezései kifogástalannak is tűnnek - a levegőben lóg és nem alkalmas a lakásválság átmeneti kezelésére sem. TELEFON:/ KERESKEDELMI IGAZGATÓ: 96/314-646 ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. ÁRUFORGALOM: / 96/319-062,96/316-600 / 9028 GYŐR. Fax: 96/315-479 Régi Veszprémi út 14-16. Telex- 24-345 X X. 9002 Pf.: 441, Jpi^^^FERROKONTAKT A KÖTŐELEMEK SZÉLES VÁLASZTÉKÁT KÍNÁLJUK OLCSÓ ÁRAKON a FERROKONTAKT KFT. 7. sz. Kötőelem Boltjában Győr, Vas Gereben út 1. Telefon: 96/310-733. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 7-15 óráig. ÉPÍTKEZŐKNEK: Talpszelemen csavar 12x400 63,- Ft/db Talpszelemen csavar 16x400 152,- Ft/db Fogópár komplett 12x250 78,- Ft/db Fogópár komplett 12x300 94,- Ft/db Huzal és fazonszegek, csavaranyák és alátétek, hatlapfejű tövigmenetes csavarok, horganyzott állványcsavarok teljes méretskálájával állunk rendelkezésére. RENDKÍVÜLI ELEKTRÓDA AJÁNLATUNK: EB 125/2-es 2,80 Ft/kg HOZZÁNK MINDIG ÉRDEMES BEJÖNNI! (80483/1/1H) A lakáshiány napjainkban legégetőbben jelentkezik azon családalapító fiatalok körében, akiknek kilátásaik egyre reménytelenebbé válnak. Ezzel a leghamarabb az önkormányzatok fognak szembesülni, először a nagyobb városokban, később pedig a kisebb településeken. Tekintettel arra, hogy az elmúlt 4-5 évben alig épültek állami (önkormányzati) támogatással lakások, valamint arra, hogy az állami szerepvállalás a lakásszektorban tovább csökkent, fel kell készülni arra, hogy a következő években a lakhatás feltételeinek romlása - a munkanélküliséghez hasonlóan - társadalmi elégedetlenség kiváltója lehet. A lakásra várók a lakáshoz jutás feltételeinek javulását várták ettől a törvénytől. Igaz, hogy a törvény rendelkezik arról, hogy az önkormányzatoknak a lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeiket a lakásszektorba kell visszaforgatniuk. De aki tudja, hogy az önkormányzatok mekkora bevételhez juthatnak és milyen ütemben, azok azt is tudják, hogy ez a forrás a lakáshiány enyhítésének töredékére sem elegendő. Tehát az első lakáshoz jutást az új lakástörvény a létező szociálpolitikai kedvezményekkel, valamint az első lakáshoz jutók normatív támogatásával együtt sem képes jelentős állami szerepvállalás - pénzügyi támogatás - nélkül megoldani. Vásárlás kedvező feltételekkel Az új lakástörvény a lakásokat régóta megvásárolni szándékozó bérlők várakozásának felel meg leginkább. Ugyanis, akik eddig még nem vásárolhatták meg az általuk lakott lakásokat, azok a jövő évtől a korábban érvényben lévő jogszabályoknál sokkal kedvezőbb feltételekkel válhatnak lakástulajdonossá. A törvény rendelkezéseinek végrehajtását illetően a jelenlegi lakásbérlők alapvetően három csoportba sorolhatók. Az első körbe tartozik a legtöbb lakásbérlő. Mégpedig azok, akik már döntöttek a lakásvásárlás mellett, és nagyon várják már, hogy végre tulajdonossá válhassanak. Ők azok, akik minden bizonnyal már 1994-ben élni fognak a kedvezményes lakásvásárlási lehetőségekkel. A második körbe tartoznak azok a lakásbérlők - ők lesznek kevesebben -, akik a második hullámban jelzik majd vásárlási szándékukat. Döntésüket meghatározó módon befolyásolja majd az, amikor a lakbérstop lejárta után megismerik az új, megemelt lakbéreket. A harmadik körbe sorolhatók azok a lakásbérlők, akiknek nem áll módjukban a lakásvásárlás, akiknek a lakbérek és fűtési díjak megfizetése már jelenleg is komoly gondot okoz, valamint azok a lakásbérlők, akik olyan lerobbant, rossz állapotban lévő lakásokban laknak, amelyeket nem akarnak megvásárolni. Kétségtelen, ez a törvény nagy és egyben bátor lépés az állam és az önkormányzatok számára megoldhatatlanná vált lakásfenntartási kötelezettségeknek az új tulajdonosokra hárítása tekintetében. A kérdés az, hogyha az áram ilyen gyorsan - szinte az egyik napról a másikra - kibújik a lakásfenntartási kötelezettség alól, képesek lesznek-e az új tulajdonosok ebben a tekintetben az állam szerepét átvállalni és a rájuk háruló fenntartási feladatokat megoldani. Azok az önkormányzatok, amelyek ez idáig valamilyen oknál fogva halogatták bérleményeik eladását, még ebben az évben kénytelenek lesznek a bérlakások elidegenítését szabályozó helyi rendeleteiket megalkotni. A lakástörvény és az önkormányzatok minden ellenkező véleménnyel ellentétben az önkormányzatok legalább annyira vártak egy jó lakástörvényre, mint a lakásokat megvásárolni szándékozó bérlők. Még azok az önkormányzatok is, amelyek már korábban lehetővé tették a bérlakások elidegenítését. Lehet, hogy túlzottak voltak azok az elvárások, amelyek a tulajdonviszonyok törvényszerű átrendeződése mellett a lakhatás feltételeinek javulását is eredményezhették volna, de a cél végül is ez volt, erre vártak a bérlők és bérbeadók egyaránt. A törvény legellentmondásosabb - és semmivel sem magyarázható rendelkezései azok, amelyek a nem lakáscélú bérlemények (üzlethelyiségek ésgarázsok) elidegenítésére vonatkoznak. A kedvezményezettek körét kivéve, a helyi közösségek számára érthetetlen, hogyan lehet értékes helyiségeket ennyire árért alul elkótyavetyélni. Semmivel sem magyarázható az, hogy a törvény miért kényszeríti az önkormányzatokat értékes ingatlanok áron aluli értékesítésére (amikor ezek az üzlethelyiségek piaci áron is eladhatók lennének, ha mindenáron meg kell válni tőlük). Ahogyan az sem érthető, miért kell az önkormányzatokat rendszeres - és ma még nélkülözhetetlen - bevételt biztosító vagyonuktól megfosztani. Az elmaradt bérleti díjak okozta hiányt az önkormányzatok alapvetően kétféle módon pótolhatják: vagy kamattal terhelt kölcsönt vesznek fel, vagy pedig a helyi adók körét és mértékét lesznek kénytelenek bővíteni. Mindegyik esetben a helyi közösség egészének kell megfizetnie egy kiválasztott, szűk vállalkozói réteg számára a törvény által biztosított kedvezményeket. Ezt így végiggondolva, mindjárt magyarázhatóvá válnak azok a lépések, amelyeket az egyes önkormányzatok tettek a nem lakáscélú ingatlanvagyon megőrzése érdekében a törvény megszavazása és kihirdetése között eltelt időszakban. Ezt tette a kapuvári önkormányzat is, amikor a város tulajdonában levő gazdasági társaságba apportálta a város egész közösségének javára hosszú távon is hasznosítható bérleményeit. Intézkedésünk, amely városunk közel 100 milliós vagyonának megőrzésére és gyarapítására irányult - az érintettek szűk csoportjának érthető kivételével - a kapuvári emberek támogatását bírja. Varga Gyula polgármester A lakástörvény margójára 1993. október 25., hétfő