Kisalföld, 1993. október (48. évfolyam, 231-253. szám)

1993-10-22 / 247. szám

Sulyok Vince Hazád és anyanyelved Mi történik a nyelvvel, a másik életből hozottal, az anyanyelvel, mi történik vele évtizedek során az idegenben, hol ellene létezik minden, támadja, ostromolja, rontja minden órában rádió, tévé, újság, reklámszöveg s az az idegen nyelv, amelyben benne élsz, az utca s munkahelyed nyelve, az a szükséges, az a második, amely talán kedves is, szép is, de mindenképpen létfeltétele új életednek, hazádnak, autódnak, pénzednek s egyre inkább, minden új nappal egyre inkább az álmaidnak is, a terveidnek - mi történik az anyanyelvvel, a távoli múltból, a távoli hazából magaddal hozottal az idegen nyelvi közeg mindennapi támadásai közepette? Megtépázódik, szürkül, megkopik, szavakat veszít, színt, zamatokat, színig telítődik idegenséggel és süllyed, süllyed a tudattalan mélyére, mintha feneketlen kútba süllyedne, honnan csak a múlt emlékei hozzák föl néhanap a fényre, s egy-egy verssor, könyv, vagy ének... Jaj annak, akit sorsa kiszakít hazájából, anyanyelvéből, de ezerszer jaj annak, aki kész feledni mindkettőt; mert új hazát s új anyanyelvet cserébe nem ad a másik ország, ahol élsz s az új nyelv, bárhogy betölti mindennapjaid! Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod! Torrevieja, 1991. november 8. Tollas Tibor Október 23. Rokop Józsefnek és Pirinek Rian a föld, a falak dőlnek, Kék harsonákkal zeng az ég, S barlangjából a dobos kőnek Az ember újra fényre lép. Fonnyadt testünket záporozza, Sápadt arcunkra hull a nap, S szédülten, szinte tántorogva Szabadság, szívjuk sugarad. Sötétből tárul ki a szívünk. Nyíló virág a föld felett. A szolgaságból fényt derítünk. Fegyver nélkül is győztesek. 1956 Október 22-24. között gazdag program vár a levéli polgárokra. A Levéli napok '93 rendezvény­­sorozat célja, hogy felkutassák és bemutassák a faluban rejlő értékeket, erősítsék a faluhoz való kötődés érzését, az összefogást, a faluközössé­get, valamint, hogy ün­nepélyes keretek között felavassák és birtokba vegyék az új tornacsar­nokot. Október 22-én, pénte­ken délután 3 órakor nyitja meg a rendezvénysorozatot Papp Zoltán polgármester, amit a kultúrházban egy dokumen­tumokkal illusztrált előadás követ, „75 éve feje­ződött be az I. világháború” címmel. Fél hatkor koszorúzás lesz az evangélikus templomban és a katolikus templom kertjében lévő I. világhábo­rús emlékhelyeknél. A pénteki program zárása­ként, a nemzeti ünnep alkalmából megemlékez­nek az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldo­zatáról, Gulyás Lajos mártír református lelkész­­ ről. Szombaton rég várt pillanat érkezik el. Délelőtt 10 órakor kerül sor az új tornacsarnok ünne­pélyes átadására. Az avatóbeszédet Botos Gá­bor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés el­nöke mondja el. A szalagot Borkai Zsolt, a lólen­gés olimpiai és világbaj­noka, valamint Fekete László, az erős emberek nemzetközi világkupá­jának győztese vágja át. Ezt követően a helyi óvo­dások és iskolások játé­kos tornabemutatóira kerül sor. Délután és este „Miénk itt a tér...” elnevezéssel látványos és szó­rakoztató műsorra, valamint nonstop vetélkedő­re várják a rendezők a helybélieket. A vasárnapi program délelőtt 10 órakor mun­ka- és speciális kutyák bemutatójával, valamint térzenével kezdődik. Délután fél háromkor a köz­ségháza előtt autóbemutató lesz, majd az ese­ménysorozat a kultúrházban Falunapi vigassá­gok címmel rendezett gazdag és változatos kul­turális műsorral fejeződik be. Levéli napok '93 „a Haza mindent1 Híres lokálpatrióták A Csornai Múzeum 1992- ben helytörténeti gyűjtemé­nyének gyarapítására és a Csornáról elszármazott lokál­­patrióta családok felkutatá­sára vállalkozott. Ennek ered­ményeként a múzeum fotójá­ra értékes családtörténeti do­kumentumokkal gyarapodott. A „Szülőföldem szép határa" címmel írt családtörténetet Kokas Mihályné, született Ko­kas Anna ajándékozta a mú­zeumnak, szülei, Kokas Fe­renc egykori téglagyáros és fe­lesége XIX. Századi portréjá­val együtt. Az új szerzemé­nyek már restaurált állapot­ban a múzeum földszinti fo­lyosóján láthatók. A család egyik jeles személyisége volt Kokas József (1822-1897) csornai születésű győri apát kanonok, akinek aranykere­tes archív fényképe is a Csor­nai Múzeum fotótárát gyara­pítja. Kokas József kanonok alapította Csornán az árva­házat, mely a Polgári Leány­iskola és az egykori Szent Já­­nos-kápolna szomszédságá­ban áll. Az alapítási okirat részletét a Családi Krónika és az 1928-29 évi Leányiskolai Értesítő közli. Az új szerzemé­nyeket teljességében a múze­um hamarosan időszaki kiál­lításon tárja a látogatók elé. A Kokas család tagjai so­kat tettek Csornáért, ennek bizonyságául tallóztunk a már említett Leányiskolai Értesí­tőben és a családtörténetben. „1904-ben b.e. Kokas József csornai születésű győri apát kanonok nagylelkű hagyaté­kából felépült az árvaház." Má­sutt az alábbiak olvashatók: „Csornán rk. elemi leányisko­la mellett van a Kokas József győri kanonok alapította rk. leányárvaház, ennek nagyne­vű alapítója, mintha a jövőbe látott volna, úgy intézkedett: ha pedig ezen leányárvaház az örökhagyó rendelkezései szerint fenntartható nem vol­na a győri megyéspüspöknek joga van az alapítványt (hova az épület is értetik) a győri székeskáptalannak egyetér­­tőleg más és szintén kizáró­lag rk. Győr egyházmegyei köz­jótékonysági vagy nevelési cél­ra fordítani.” A családtörté­netben dr. Kokas Lajossal kap­csolatban többek között a kö­vetkezőket írták: „Mélységes hálánkat, tiszteletünket és szeretetünkkel rójjuk le ezzel ama fennkölt lelkű férfival szemben, aki immár több mint három évtizeden keresztül mindenkor a kezdeményezé­sek és alkotások élén jár va­lahányszor szülőföldjének Csornának, akár kulturális, akár közegészségügyi, akár emberbaráti érdekei, eszmék termelését, törhetetlen aka­ratot, vagy önzetlen munkát igényelnek. De különösen nyújtjuk a polgártársi kitün­tetések eme legnagyobb dí­szét, dr. Kokas Lajos úrnak azon érdeméért, amelyeket a Csornai Margit Közkórház és a vele kapcsolatos liget meg­teremtése szerzett és amelyek­kel nemcsak Csornának, ha­nem egész Rábaköznek szen­vedő emberiségének vált sze­rető és gondviselő attyává. A mi hálánkat túlélik a nemes alkotások, melyek márvány­nál maradandóbban hirdetik dr. Kokas Lajos nevét és kö­vetésre méltó polgári erénye­it. Kelt Csornán, 1931 évi de­cember hó 30-án. Aláírás: Pö­dör István főjegyző, Hegedűs József bíró.” Haszonits József Csornai házak, csornai családok Szülőföldem szép határa Az árvaház kápolnával és az rk. leányiskola régi levelezőlapon. Kokas Ferenc téglagyáros, Kokas Ferencné |CoLs vfrrnirz hwjp Bjaurr^ária által rpifrlí fiú rmkörök fin i­f krrr, az íni'frr Ita p|pusr.­­ínina racjij jzftromlolfafntk,;« jörö kor tudomásuk .“ kői'ftbrök szolgáljanak rmkrkintfkrnf .­F I lúx mit ,iJ. Fjjííp 1 'n An* íli f.u. áaiindacfi cMáwfu t?»prf 5 Cdj„... fi leit ífjii ipwipT .x ««(Ildi,­ Luixmn«Lieíf£iftlj«o‘. cMoijrt* c>nicnc.t ó utó: ciHatt« .H/axi« <j ;; :• < "• «, í ^ • eKdpv Juíi’m,', >,. C&»({<».> (.!<)<• I . .....'“•-f1 H [,.(>,, v.-ú (».(-.Xi . ÁLDÁS ÉS BELÉ SZERETETT K­­A­­­ZÁNKRA. . JS»*: ymmummistimm, A csornai Kokas-ház alapító okirata.

Next