Kisalföld, 1993. október (48. évfolyam, 231-253. szám)
1993-10-22 / 247. szám
Sulyok Vince Hazád és anyanyelved Mi történik a nyelvvel, a másik életből hozottal, az anyanyelvel, mi történik vele évtizedek során az idegenben, hol ellene létezik minden, támadja, ostromolja, rontja minden órában rádió, tévé, újság, reklámszöveg s az az idegen nyelv, amelyben benne élsz, az utca s munkahelyed nyelve, az a szükséges, az a második, amely talán kedves is, szép is, de mindenképpen létfeltétele új életednek, hazádnak, autódnak, pénzednek s egyre inkább, minden új nappal egyre inkább az álmaidnak is, a terveidnek - mi történik az anyanyelvvel, a távoli múltból, a távoli hazából magaddal hozottal az idegen nyelvi közeg mindennapi támadásai közepette? Megtépázódik, szürkül, megkopik, szavakat veszít, színt, zamatokat, színig telítődik idegenséggel és süllyed, süllyed a tudattalan mélyére, mintha feneketlen kútba süllyedne, honnan csak a múlt emlékei hozzák föl néhanap a fényre, s egy-egy verssor, könyv, vagy ének... Jaj annak, akit sorsa kiszakít hazájából, anyanyelvéből, de ezerszer jaj annak, aki kész feledni mindkettőt; mert új hazát s új anyanyelvet cserébe nem ad a másik ország, ahol élsz s az új nyelv, bárhogy betölti mindennapjaid! Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod! Torrevieja, 1991. november 8. Tollas Tibor Október 23. Rokop Józsefnek és Pirinek Rian a föld, a falak dőlnek, Kék harsonákkal zeng az ég, S barlangjából a dobos kőnek Az ember újra fényre lép. Fonnyadt testünket záporozza, Sápadt arcunkra hull a nap, S szédülten, szinte tántorogva Szabadság, szívjuk sugarad. Sötétből tárul ki a szívünk. Nyíló virág a föld felett. A szolgaságból fényt derítünk. Fegyver nélkül is győztesek. 1956 Október 22-24. között gazdag program vár a levéli polgárokra. A Levéli napok '93 rendezvénysorozat célja, hogy felkutassák és bemutassák a faluban rejlő értékeket, erősítsék a faluhoz való kötődés érzését, az összefogást, a faluközösséget, valamint, hogy ünnepélyes keretek között felavassák és birtokba vegyék az új tornacsarnokot. Október 22-én, pénteken délután 3 órakor nyitja meg a rendezvénysorozatot Papp Zoltán polgármester, amit a kultúrházban egy dokumentumokkal illusztrált előadás követ, „75 éve fejeződött be az I. világháború” címmel. Fél hatkor koszorúzás lesz az evangélikus templomban és a katolikus templom kertjében lévő I. világháborús emlékhelyeknél. A pénteki program zárásaként, a nemzeti ünnep alkalmából megemlékeznek az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozatáról, Gulyás Lajos mártír református lelkész ről. Szombaton rég várt pillanat érkezik el. Délelőtt 10 órakor kerül sor az új tornacsarnok ünnepélyes átadására. Az avatóbeszédet Botos Gábor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke mondja el. A szalagot Borkai Zsolt, a lólengés olimpiai és világbajnoka, valamint Fekete László, az erős emberek nemzetközi világkupájának győztese vágja át. Ezt követően a helyi óvodások és iskolások játékos tornabemutatóira kerül sor. Délután és este „Miénk itt a tér...” elnevezéssel látványos és szórakoztató műsorra, valamint nonstop vetélkedőre várják a rendezők a helybélieket. A vasárnapi program délelőtt 10 órakor munka- és speciális kutyák bemutatójával, valamint térzenével kezdődik. Délután fél háromkor a községháza előtt autóbemutató lesz, majd az eseménysorozat a kultúrházban Falunapi vigasságok címmel rendezett gazdag és változatos kulturális műsorral fejeződik be. Levéli napok '93 „a Haza mindent1 Híres lokálpatrióták A Csornai Múzeum 1992- ben helytörténeti gyűjteményének gyarapítására és a Csornáról elszármazott lokálpatrióta családok felkutatására vállalkozott. Ennek eredményeként a múzeum fotójára értékes családtörténeti dokumentumokkal gyarapodott. A „Szülőföldem szép határa" címmel írt családtörténetet Kokas Mihályné, született Kokas Anna ajándékozta a múzeumnak, szülei, Kokas Ferenc egykori téglagyáros és felesége XIX. Századi portréjával együtt. Az új szerzemények már restaurált állapotban a múzeum földszinti folyosóján láthatók. A család egyik jeles személyisége volt Kokas József (1822-1897) csornai születésű győri apát kanonok, akinek aranykeretes archív fényképe is a Csornai Múzeum fotótárát gyarapítja. Kokas József kanonok alapította Csornán az árvaházat, mely a Polgári Leányiskola és az egykori Szent János-kápolna szomszédságában áll. Az alapítási okirat részletét a Családi Krónika és az 1928-29 évi Leányiskolai Értesítő közli. Az új szerzeményeket teljességében a múzeum hamarosan időszaki kiállításon tárja a látogatók elé. A Kokas család tagjai sokat tettek Csornáért, ennek bizonyságául tallóztunk a már említett Leányiskolai Értesítőben és a családtörténetben. „1904-ben b.e. Kokas József csornai születésű győri apát kanonok nagylelkű hagyatékából felépült az árvaház." Másutt az alábbiak olvashatók: „Csornán rk. elemi leányiskola mellett van a Kokas József győri kanonok alapította rk. leányárvaház, ennek nagynevű alapítója, mintha a jövőbe látott volna, úgy intézkedett: ha pedig ezen leányárvaház az örökhagyó rendelkezései szerint fenntartható nem volna a győri megyéspüspöknek joga van az alapítványt (hova az épület is értetik) a győri székeskáptalannak egyetértőleg más és szintén kizárólag rk. Győr egyházmegyei közjótékonysági vagy nevelési célra fordítani.” A családtörténetben dr. Kokas Lajossal kapcsolatban többek között a következőket írták: „Mélységes hálánkat, tiszteletünket és szeretetünkkel rójjuk le ezzel ama fennkölt lelkű férfival szemben, aki immár több mint három évtizeden keresztül mindenkor a kezdeményezések és alkotások élén jár valahányszor szülőföldjének Csornának, akár kulturális, akár közegészségügyi, akár emberbaráti érdekei, eszmék termelését, törhetetlen akaratot, vagy önzetlen munkát igényelnek. De különösen nyújtjuk a polgártársi kitüntetések eme legnagyobb díszét, dr. Kokas Lajos úrnak azon érdeméért, amelyeket a Csornai Margit Közkórház és a vele kapcsolatos liget megteremtése szerzett és amelyekkel nemcsak Csornának, hanem egész Rábaköznek szenvedő emberiségének vált szerető és gondviselő attyává. A mi hálánkat túlélik a nemes alkotások, melyek márványnál maradandóbban hirdetik dr. Kokas Lajos nevét és követésre méltó polgári erényeit. Kelt Csornán, 1931 évi december hó 30-án. Aláírás: Pödör István főjegyző, Hegedűs József bíró.” Haszonits József Csornai házak, csornai családok Szülőföldem szép határa Az árvaház kápolnával és az rk. leányiskola régi levelezőlapon. Kokas Ferenc téglagyáros, Kokas Ferencné |CoLs vfrrnirz hwjp Bjaurr^ária által rpifrlí fiú rmkörök fin if krrr, az íni'frr Ita p|pusr.ínina racjij jzftromlolfafntk,;« jörö kor tudomásuk .“ kői'ftbrök szolgáljanak rmkrkintfkrnf .F I lúx mit ,iJ. Fjjííp 1 'n An* íli f.u. áaiindacfi cMáwfu t?»prf 5 Cdj„... fi leit ífjii ipwipT .x ««(Ildi, Luixmn«Lieíf£iftlj«o‘. cMoijrt* c>nicnc.t ó utó: ciHatt« .H/axi« <j ;; :• < "• «, í ^ • eKdpv Juíi’m,', >,. C&»({<».> (.!<)<• I . .....'“•-f1 H [,.(>,, v.-ú (».(-.Xi . ÁLDÁS ÉS BELÉ SZERETETT KAZÁNKRA. . JS»*: ymmummistimm, A csornai Kokas-ház alapító okirata.