Kisalföld, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

12 KISALFÖLD Kelendő a nád külhonban A felét már learatták Kétmillió gépi kévét takarítottak be Már a múlt év végén megkezdték a nád be­takarítását, feldolgozását és értékesítését a Fürtői Nádgazdasági Vállalatnál. Az eddigi munkákról és a piaci kilátásokról Pirger Zol­tánnal, a vállalat vezérigazgatójával beszél­gettünk. - Hol tartanak a betakarítási munkákkal, milyen nádtermésre van kilátás idén? -Termőterületeinken, a Fertőn, a Balaton északi partján, a Duna-Tisza közén és az Al­lóidon huszonegy betakarítógéppel és mint­egy százhúsz emberrel december elején kezd­tük meg a nádvágást. Reméljük, március 31 - ére végzünk. Mostanáig a várható termés fe­lét, kétmillió gépi kévét takarítottunk be. - Milyen a nád minősége? - A nád minőségét elsősorban a sűrűsége határozza meg. A tavalyi alacsony vízállás el­lenére nem panaszkodhatunk: jó minőségű a nád, főként a fertői. Sűrűsége, tömörsége megfelelő, a szálak hossza is alkalmas a fel­dolgozásra. A mennyiség viszont kevés. A Fertőn kívüli területeken lényegesen kisebb a termés. A balatoni termőterületek évek óta nem kaptak vízborítást, gyakorlatilag kiszá­radtak. A betakarítást nehezíti és megdrá­gítja az enyhe időjárás. A tavakon nincs olyan vastagságú jég, ami megbírná gépeinket. - Hol talál piacra a magyar nád? - Hagyományos piacnak számít Németor­szág, ide szállítjuk az általunk feldolgozott nád mintegy felét. Jelentős mennyiséget szál­lítunk Hollandiába és Ausztriába is. A ná­dat csak feldolgozott állapotban (nádszövet­ként vagy tetőfedő nádként) értékesítjük, er­re van igény. Termékeinket főként tetőfedés­hez, kerítésként, vagy vízelzáró anyagként alkalmazzák. A feldolgozást jórészt az ara­tás helyszínén végzik munkatársaink. - Mekkora a kereslet ma a nádra?­ - Az utóbbi tíz évben csökkenő keresletről számolhatok be. Ez a folyamat tavaly - nagy örömünkre - megfordult. Idén nem lesznek gondjaink az értékesítéssel." Forgalmunkat háromszáz millió forintra becsüljük. Sajnos, a hazai kereslet elenyésző. LŐRE PÉTER Fotó: Pluzsik Tamás Üzleti partnerkereső Az Észak-dunántúli Ipari és Kereskedelmi Kamara ajánlataiból­ ­ A Fibravert nevű francia cég akusztikai és hőszigetelé­si felhasználású üveggyapotot vásárolna Magyarországtól. Kapcsolatot keres gyártó cé­gekkel.­­ PVC-szigetelők. Építőipar­ban használatos, extrudálás útján előállított PVC-szigete­­lőprofilok gyártásához keres partnert németországi vállal­kozás.­­ A K. L. Industrie nevű fran­cia hajóüzem katamaránokat és egytestű hajókat állít elő. Olyan magyar partnernek kí­nál gyártási együttműködést, mely a műanyaggyártásban -különösen a poliészter anya­gok előállításában - jó tapasz­talatokkal rendelkezik, és kész hajótestek közös előállítására. - Konfekcionálás: Márkás francia gyártó cég méret utá­ni konfekció előállításához bér­munkapartnert keres. - Bőrkereskedő. Bőrkesz­tyű-nagykereskedő, a nemzet­közi piac jó ismerője bőrkesz­tyűgyártóknak disztribútori szolgáltatását ajánlja. Az ajánlatokról bővebb fel­világosítás a 96/311-051-es számú telefonon, Bognár Ottó kereskedelemfejlesztési menedzsertől kérhető. Menedzserképzés Belgiumban A Flamand Keresztény Gyá­rosok Szövetsége (Verbond van Kristelijke Werkgevers en Ka­­derleden) a Flamand Közös­ség Minisztériumának támo­gatásával tandíjmentes veze­tőképző tanfolyamokat indít 1994-ben „Vállalkozni és ve­zetni a szabad piacgazdaság­ban” címmel. Pályázhat minden profitér­dekelt, legalább húsz alkal­mazottat foglalkoztató magyar cég menedzsere, aki angolul, franciául, németül vagy fla­­mandul középfokon tárgyaló­­képes, és vállalja, hogy a tan­folyamon a végéig részt vesz. Az érdeklődők és jelentke­zők a 96/315-775-ös számú telefont hívják. Holland szakmai befektető jelentkezett Szervezik a győri nagybani piacot Hatvan kis- és nagyterme­lő, kereskedő, beruházó és szakértő érdeklődött pénte­ken délelőtt Győrött, a Teszöv székházában a győri nagyba­ni piac kft. szervezése iránt. Pozsgai Balázs, a szövetség főmunkatársa, a győri önkor­mányzat képviselője elsőként a nagybani zöldség-gyümölcs és virágpiac helyéül javasolt 15 ajánlatot ismertette. A bő­séges telekkínálatot Ardai Zsu­zsanna, a győri polgármeste­ri hivatal szakértője az álta­lános rendezési terv előírásai szerint minősítette. Végül három lehetséges te­rület jött számításba a me­gyeszékhely központjától ke­letre, nyugatra és délre. Mind­egyik felajánlott telek előnyös­nek mutatkozott, így élénk vi­ta alakult ki, hogy melyik a legjobb. Szalay Zoltán magán­­­termelő a Győri ÁFÉSZ és a DVM Kft. közös ajánlatát tar­totta a legjobbnak, ez a Bécsi úti savanyítóként ismert te­rület. Farkas Norbert zöldség­gyümölcs nagykereskedő az ezzel szemben, az 1-es út dé­li oldalán fekvő terület mel­lett érvelt meggyőzően. Dob­­rádi Kálmán virág- nagy­keres­kedő a leggyorsabban és leg­olcsóbban megvalósítható nagypiacot szintén az áfész­­telep bevonásával javasolta. Kovács Tibor Mórichidáról tá­mogatta az elképzelést. Egy másik csoport az elke­rülő autópálya déli részéhez közel, a 83-as úti csomópont környékét tartotta jobbnak: ezek bármelyike zöldmezős beruházás lehetne. A város keleti részéről értékes aján­latok érkeztek a Szevker To­tal diszkontja, valamint az ETO-pályától északra fekvő területekről. A vitában egyet­len Győr környéki ajánlatot sem vetettek el, hiszen a vég­ső szót a megalakuló kft., a beruházás finanszírozója mondja ki. Dr. Horváth Gyula, a MOSZ főtanácsosa a kft.-alakítás­ról tartott beszámolót, míg Száraz Lajos piackutató tá­­gabb földrajzi és gazdasági összefüggésekben szólt a győ­ri nagybani piacról. Pozsgai Balázs összefoglalójában az ajánlattevők és a nagybani piac kft.-be belépni szándé­kozók előkészítő grémiuma nevében is immár nem ötlet­szintű elképzelésnek, hanem gyorsan és határozottan meg­valósíthatónak ítélte a terme­lőket és kereskedőket, végső soron a fogyasztót szolgáló győri nagybani piacot. Az sem mellékes, hogy dr. Horváth Gyula tájékoztatása szerint egy holland szakmai befekte­tő kétszázmillió forint értékű guldennel szállna be az üzlet­be. A MEGYE GAZDASÁGA 1994. január 31., hétfő Hiteles forrásból - Ménfőcsanakon Gazdaképzéstől a XXI. századi kihívásokig - Az embernek van egy el­képzelése, amit a település szempontjából a legfontosabb­nak tart - mondja dr. Zsilavi Fábiánna, a ménfőcsanaki Be­­zerédj-kastély vezetője, az in­tézményében hamarosan új­rainduló felnőttképzési prog­ramról. - Hogyan valósítható meg ez pénzügyileg? Például alapítványi pályázatok segít­ségével. Az alapítványoknak is van határozott elképzelé­sük arról, hogy milyen célo­kat támogatnak. Ha a kettő találkozik, és az így megerő­sített feladatot az ember rend­szeresen végrehajtja, akkor még több igény jelentkezik. ” A Hiteles forrásból című, gazdálkodóknak, vállalkozók­nak néhány éve szokásosan télen tartott előadás-sorozat­ról van szó, amely az idén feb­­­ruár 4-től veszi kezdetét. A ménfőcsanaki népfőiskola - negyvenévi szünet után - 1989-ben, a Soros Alapítvány támogatásával indult újra, és azóta a rendelkezésére álló szerény eszközökkel híven igyekezett szolgálni a rend­szerváltoztatás kezdetén meg­fogalmazott célok megvalósí­tását. Az idei első előadás február 4-én a régiónak a gazdaság növekedésében betöltött sze­repéről és lehetőségeiről szól. Egy hétre rá dr. Medgyasszay László a vágyakat, álmokat és a megvalósulás lehetőségeit elemzi a mezőgazdaságban. Február 18-án dr. Rieger Lász­ló az agrárpiaci rendtartásról tájékoztat. Bogárdi Zoltán feb­­ruár 25-i, Hogyan­ hová ma­gyar mezőgazdaság? című elő­adását követően dr. Bogár László március 4-én, Mire nyújt esélyt a világgazdaság? címmel tart átfogó ismertetőt. A falugazda-hálózat szervezé­séről és működéséről márci­us 11-én Földi Péter, az FM- hivatalok főosztályvezetője számol be. Március 18-án Krif­­ler József ménfőcsanaki ser­téstenyésztő vállalkozó dáni­ai tanulmányútján szerzett él­ményeit mondja el. Március 25-én dr. Raskó György a me­zőgazdaság időszerű kérdése­it, Bakó Lajos a hitel, tőzsde, jelzálog, közraktárjegy rejtel­meit veszi sorra. A népfőiskolai program áp­rilis 8-9-én kétnapos tréning­gel zárul: dr. William K. Holstein professzor New York állam egyeteméről érkezve a huszon­egyedik század kihívásaival szembesíti hallgatóságát. Egy aranykoronáért 200 forintot fizet... „A piac most elismeri a szakértelmet” - Az Öböl-háború kitörésé­nek napján hatéves Daciám­mal elindultam Hamburgba, facélját eladni - meséli a kez­detekről dr. Uzonyi Imre óvá­ri mezőgazdasági vállalkozó. - Sikerült is a magam, illetve részben mások által termelt magot a vetőmagvállalaténál több mint kétszerte jobb áron értékesíteni... Dr. Uzonyi Imre, a moson­­szolnoki Újhelyi Imre Termelő­­szövetkezet első számú ter­melésirányítójából lett a csa­ládi tulajdonú kft. vezetője. Pontosabban volt még a ma­gánvállalkozóvá válás előtt egy rövidke kitérő az agrártudo­mányi egyetem termelésfej­lesztési intézeténél, ám ami­kor az intézet is kft.-vé ala­kult, Uzonyi Imre továbblé­pett. - Egyébként sem vagyok olyan típus, aki szereti a kö­töttségeket - magyarázza rö­viden döntését. A szövetkezetből kilépve, bentlévő 15 hektár földjét is kivette, főleg aprómagtermesz­­tés céljára. Közben a saját te­rülethez még „bérelgetett" föl­deket, ahogy telt az idő, egy­re többet. Az óvatos előreha­ladást 1993-tól úgy tűnik, na­gyobb lendület váltja fel: ta­valy még összesen ötven hek­tár körüli területen termelt, az idén százötvennel tervez. - Aki 1990-ben kft.-t alapí­tott, attól már előtte sem volt idegen a vállalkozás gondola­ta... - Téeszvezetőként Moson­­szolnokon még a nyolcvanas évek elején nagyon sok fejmo­sást kaptunk a pártbizottság­tól, amiért megengedtük az embereknek, hogy bizonyos keretek között maguk vállal­kozzanak. Nekem azonban örök alapelvem volt, hogy csak azokkal lehet jól dolgozni, akik jól érzik magukat a munká­ban. Ehhez többek között a munkát meg kell fizetni. A bér­színvonal-gazdálkodás idején ugye nem volt olyan egysze­rű dolog jól fizetni... - Mekkora bérleti díjat fizet egy hektár földért? - Éppen itt van egy nyug­díjas téesztaggal megkötött bérleti szerződésem. Hatszáz­hetvenhét aranykorona érté­kű területre 135 ezer forintot fizetek. Igaz, ezek a földek hek­­táronként átlagosan 30 arany­koronásak. -Az eszközöket is bérli, vagy vannak saját gépei? - Egy új MTZ-je van a csa­ládi kft.-nek, a hozzá való munkaeszközökkel. Úgy gon­dolom, hogy a mezőgazdaság­ban most jött el a lehetőségek ideje. Jónak tartom az ára­kat. A piac most nagyon elis­meri a szakértelmet. Apró­­mag-termesztési, vetőmag­szaporítási tapasztalataimra építhetek. Ragyogó lett a tá­mogatások mértéke. A mező­­gazdasági fejlesztési alap 500 ezer forintos beruházási tá­mogatását magam is megpá­lyázom. Aztán ott van az inf­rastruktúrára, fejlesztésekre adható 40 százalékos vissza nem térítendő támogatás... Huszonnégy éves téeszmúlt van mögöttem, el sem tudtam volna képzelni az életemet másként, de ma már nem hiányzik. Kezdetben sokat ke­reskedtem, aztán ahogy a gaz­dálkodási területet sikerült növelnem, úgy csökkentettem ezt a tevékenységet. Jobban szeretek termelni. Csak arra vigyázok, hogy biztos piaca­im legyenek. A termelésnél pe­dig egyet nem szabad: rosszul csinálni. A minőségi termék­nek van piaca.­­Ismerjük el, ezekhez a biz­­tos piacokhoz a termelőszövet­kezetnél szerzett jó kapcsola­tok is segítették... - Igen, az indulásnál ezek­re alapozhattam. Tegyük azon­ban hozzá, hogy ezek a kap­csolatok azért voltak jók, mert mindig korrektek voltak... Csak így sikerülhetett azóta számos újra is szert tennem. CSUDÁS ENDRE a l»I WIIOI(Si: HLffÉ.-uél! Belovagolt hobbi- és sportlovak ELADÓK 3 éves kortól. Induló árak: 150.000 Ft-tól. Érdeklődés: a győri 313-164-es telefonszámon, 8—16 óráig. Az eladásra felkínált lovak fényképei és a származási lapok megtekinthetők Győrben, a DUNAN­ORSE Kft. Arany J. u. 31/A. II. emeleti irodájában. Konkrét érdeklődők — időpontegyeztetés után — a Dunahorse Kft. lovastelepén tekinthetik meg, az eladásra felkínált lovakat. (3989/1/1II) L­ÓVÁSÁR

Next