Kisalföld, 1994. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-14 / 61. szám
16 Levél Klapka Györgyhöz Szolnok, Május 8-án, 849. Hadügyminiszter úr! Ön 1) nem tartotta elegendőnek az én becsületszavamat bizonyos dologban; ön 2) föltette felőlem, hogy kineveztetés nélkül viselem az őrnagyi ruhát; ön 3) csak orvosi bizonyítvány mellett akart szabadságra bocsájtani, s ön 4) megtiltotta, hogy ne írjak; mindez röviden ennyi: 1) Petőfi nem becsületes ember, 2) Petőfi szemtelen s hiú világcsaló, 3) Petőfi rossz hazafi, mert távozik a csatatérről s betegséget hazud, 4) ön Petőfinek korlátlan ura, mint voltak a Nemzetnek a Habsburgok, kik azt előleges cenzúra alá vetették. Uram! Ezek olyan dolgok, amelyekért békés időben személyes elégtételre hívtam volna s tán lelőttem volna önt, mint a verebet, mert én meglehetősen lövök; most azonban, miután nem magunkkal, hanem az ellenséggel kell küzdenünk, választottam a második utat, melyre hazafiságom ösztönzött, némán, szerényen otthagytam azon hadsereget, melynek minisztere nem hisz saját tiszteinek becsületszavában, holott pedig azelfogott schwarzgelb tisztek becsületszava is érvényes. Ez eddig rendén van, de itt vége nem lehet a dolognak, ha a közvélemény előtt magamat tönkretenni nem akarom, s ez nem szándékom, mert nekem szebb nevem van, hogysem azt csak úgy könnyedén sárba hagyjam dobni. Hát én most hallgatok, a lemondásomról csak a kósza, ferde hírek által értesített közönség reám - az igazat nem tudva - kígyót-békát fog hányni, hogy tehát ez ne történhessék, nekem meg kell irni a magam igazolása végett, egész találkozásomat és beszélgetésemet önnel, s ha megírom, igen élesen fogom megínni, mert az én tollam oly éles, mint akármelyik kard a hadseregben, és ha ezt teszem, én istenemre mondom, nem tudom, mi következése lesz, de ha legkisebb lesz is, lesz annyi, hogy ön elveszti a magyar nemzet előtt minden igényét a humánus és illedelmes ember címre. Én ezt nem felhevülve, hanem nyugodt megfontolás után írom, s ha ön magába száll, át fogja látni, hogy úgy lesz. Énnekem írnom, nyilatkoznom kell okvetetlen a közönség előtt. Egy esztendeje múlt, mióta a nemzet teherhordó napszámosa vagyok, mióta mindennapi kenyeremet, boldogságomat, családomat és mindenemet feláldoztam a hazának, s egy esztendő óta áldozataim jutalma folytonosan csak a legégbekiáltóbb méltatlanság, egy esztendeje, hogy lábbal tiporják az én büszke és méltán büszke fejemet. Tűrtem eddig a haza javáért, de tovább tűrni minden emberi erőm összeszedése mellett sem vagyok képes; szólnom kell, szólni fogok, megbántott lelkem minden keserűségével s lángjával, s ha kortársaim nem hallgatnak meg, fölállok a história tribünjére s onnan kiáltom le vádaimat az igazságos utókor fülébe. Akarja ön ezt? Ha igen, úgy jól van, ha nem akarja, van egy mód reá, hogy e szomorú dolgok nyilvánosságra ne kerüljenek: iktassa ön a „Közlöny”-be őrnaggyá kineveztetésemet, küldje meg a kineveztetési diplomát s szabadságra menetelem engedélyét, mert fölbomlott egészségem miatt egy ideig semmi esetre nem tehetek szolgálatot, ha végképp elpusztulni nem akarok. Minden ember, még azok is, kikkel oly összeütközésbe jöttem, mint önnel, lesznek oly méltányosak irántam, hogy az őrnagyságróli lemondásom visszaadását nem azért kívánom, hogy ismét őrnagy legyek, mert amily kevéssé vágytam erre, oly könnyen nékülözöm; ezen kívánságom oka egyedül az, hogy ha ön ezt teljesíti, nekem erkölcsi elégtételt fog adni, mert ez annyi lesz, hogy irántami - kíméletesen szólva is - igen-igen kemény szavait visszavonja ön. Ez esetben a hozzám szóló iratokat kezeimbe juttatni Irányi Dániel pesti kormánybiztos által kérem, ellenkező esetben a másik útra fogom magam kényszerítve látni. Hadügyminiszter úrnak alázatos szolgája Petőfi Sándor mak. Zilahi Károly anyja egy ízben találkozott Debrecenben Petőfivel egy fűszeresboltban. Megszólította, s minthogy fia születésére írt örömdala éppen akkor jelent volt meg az „Alföldi Hírlapban", tudakolta: hogy van a kis költő? Petőfi, ki különben a megszólítást igen barátságosan fogadta, egész nyersen viszonzá: - Debreczenben nem születnek költők. Pletyka - Hogyne! Hát Csokonai? Petőfi megakadt. Kis szünet múlva: - Az az egy kivétel. Ezután még elbeszélte, milyen semmirekellő, haszontalan fattyú az az ő fia, bőg örökké és harap. Az anyját össze-vissza harapta. * * * Egy kiszolgált tiszttartó Debreczenben, hallván, hogy Petőfi esténkint a Bikába jár billiárdozni, egykor elment, hogy találkozzon vele. Amint hazajött, rokonai elébe futottak. - Mit csinál Petőfi? Mit beszélt? Kivel van? A vén tiszttartó csak dümmögött. - Ejka! Csúf ember az! A fireg egye meg! Ott billiárdoz, aztán ha veszt, káromkodik, mint a veszekedött mennykő. Pilvax Győrben Az ünnep alkalmából az egykori márciusi nap hangulatát szeretnék megidézni a szervezők azzal a rendezvénnyel, amelyet a Győri Ifjúsági Házban rendeznek meg március 15-én. A „Pilvax” kávéház megnyitásával 17 órakor indul a program. Az aulában kialakított kávéházban egy pódiumot is berendeznek azok számára akik szívesen elmondanának egy verset vagy elénekelnének, vagy eljátszanának egy dalt valamilyen hangszeren. A Pozsonyból érkező Ghymes együttes koncertje, akik magyar népzenét játszanak, 18 órakor kezdődik. Az ünnep filmje Kardos Ferenc: Petőfi 73 című alkotása, amelyet 19.30-tól nézhetnek meg az érdeklődők a színházteremben. Koszorúzás Csornán A Petőfi téren, március 15-én délelőtt 10 órakor kezdődik megemlékezés. A kegyelet virágait a város vezetői és polgárai helyezik el. Közreműködik a Pántlika együttes és a citerazenekar. Kapuvár ünnepe Március 15-én délelőtt 10 órakor kezdődik a kapuvári ünnepség, amelyet számos kulturális program színesít. Fél 10-től térzenével fogadják a művelődési házba érkezőket a helyi fúvósok. Beszédet mond Varga Gyula polgármester és Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke. A megemlékezést követő műsorban fellép a Hungária és a Haydn-kórus, a Fabula együttes. Irodalmi műsorral szerepel a Széchenyi István Általános Iskola. Először lépnek fel a majorettek.