Kisalföld, 1994. szeptember (49. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

4 KISALFÖLD Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Emil Constantinescut, a romániai Demokratikus Konvenció elnökét - tudatta az MTI-vel a köztársasági elnök szóvi­vője. - Közös érdek, hogy a ma­gyar-komi kapcsolatokban meghatározó szerephez jus­son a gazdasági együttmű­ködés, és ehhez jó alap, hogy a magyar­ komi árucserefor­galom már eléri az 50 millió dollárt. Mindez azon az ebé­den hangzott el, amelyet Göncz Árpád adott reziden­ciáján a Komi Köztársaság el­nökének, Jurj Szpiridonov­­nak a tiszteletére, aki Pál László ipari és kereskedelmi miniszter meghívására tar­tózkodik hazánkban. Faragó András, a köztársasági elnök szóvivője az MTI-nek elmond­ta: a két államfő megbeszé­lésén nagy hangsúlyt kapott a gazdasági kapcsolatok bő­vítésének kérdésköre. Göncz Árpád jelezte, hogy magyar vállalatok szívesen közremű­ködnének a komi ásványi kincs, illetve fakészlet kiter­melésében. Egyúttal felaján­lotta a magyar gazdasági szakemberek segítségét, és a komi szakemberképzés elő­segítését. (MTI) – Göncz Árpád találkozói Mától több vizet kap a Mosoni-Duna Nem „szőkített” a szivattyúk üzemanyaga (Folytatás az 1. oldalról.)­­ Az említett lapban meg­jelentek egyáltalán nem felel­nek meg a valóságnak. Az új­ságíró sajnos elferdítette az általam mondottakat és a Mal Rt. komáromi laboratóriumá­ban kapott információkat is az olaj vizsgálatáról - vála­szolta Jakus György, az észak­dunántúli vízügy igazgatója a Szigetközben működő dízel­szivattyúk üzemanyagának minőségéről feltett kérdésünk­re. - Szó sincs arról, hogy az olaj ne felelne meg a magyar szabványnak, vagy netán Szlo­vákiából származna. Az ola­jat a szállító és a megrendelő (tehát mi) is rendszeresen be­vizsgáltatjuk. A Mal Rt. ki­mondottan jó minőségűnek minősítette ezt az üzemanya­got. - Tehát szó sincs „ szőkített" olajról, amely tönkre is tehet­né a szivattyúkat? - Nincs, valótlanságot állít a cikk írója. Nagyon óvjuk a gépeket, hiszen ezek az árvíz­­védelmi készletet képezik, szükség van rájuk később is. A szállítóval maximálisan elé­gedettek vagyunk, eddig sem­milyen probléma nem volt a folyamatos szállítással vagy a minőséggel. Pedig a szigorú környezetvédelmi előírások és a terepviszonyok miatt nincs könnyű dolguk, a nagyobb tartálykocsikból át kell fejte­ni kisebbekbe, illetve a gépek tartályaiba. Ugyanis a hul­lámtérben, illetve közelébe nem lehet tartályt telepíteni. Nagyon vigyázunk arra is, hogy üzemeltetés közben egy csepp olaj se kerüljön a hullámtér­be. -A szlovák-magyar tárgya­lások után lehetséges, hogy hamarosan már nem is lesz szükség e szivattyúkra? - Ennek mi örülnénk a leg­jobban, mert a drága, környe­zetszennyező és nem haté­kony szivattyús rendszert eleve elleneztük. A tárgyalá­sok szerint a szlovákok a Mo­soni-Duna vízkivételi művén át a jelenlegi másodpercen­kénti 20 köbméter víz mellé mától ugyanennyivel többet adnak. Illetve egyelőre csak 10 köbméter a többlet, a töb­bihez még vízjogi tárgyalások, engedélyek kellenek. A rajkai, eredeti vízkivételi művön át a szivárgócsatorná­ba vezetik a vizet, ahonnan a Zátonyi-Duna, Mosoni-Duna és a hullámtér mellékágaiba lehet vezetni, ahová most úgy szivattyúzzuk. Ám ez sem vég­leges megoldás, hiszen a zsi­lipeken csak legfeljebb 25 köb­méter jöhet át egyszerre. A Szigetköz természethű vízel­­látását nyújtó megoldás, amely a hullámtér 50-70 m3/s víz­igényét biztosítaná, csak az előző kormányhatározatnak is megfelelő fenékküszöb-meg­­oldás, vagy a dunakiliti duz­zasztó hajózsilipébe épített 200 m3/s kapacitású vízkivé­teli mű - vízpótlási célú­ - üzembe helyezése lenne... Olajügyben felhívtuk a Mal Rt. komáromi laboratóriumát. Vezetője, Pénzes Lászlóné szintén cáfolta a cikkben meg­­jelenteket. Azt nyilatkozta, hogy néha előfordul, hogy egy - egy minta nem felel meg a ma­gyar szabványnak. Ám ők a kapott, számozott olajminták eredetéről és a felhasználási helyéről sem tudnak semmit, ezért hamis és félrevezető az következtetés, hogy a sziget­közi szivattyúknál felhasznált olaj nem megfelelő. Az olaj­­szőkítés egyébként teljesen más kategória, mint a szab­ványtól való eltérés, s a szál­lítók, megrendelők is önvéde­lemből vizsgáltatják be ter­mékeiket. JUHÁSZ ZSOLT Harckészültségben Mától átveszik a harcké­szültségi szolgálatot a MIG-29- es vadászgépek a rendszerből kivont MIG-21 -esektől a kecs­keméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezrednél. Erdélyi Lajos alezredes, hon­­védelmi szóvivő szerdán az MTI-nek elmondta, hogy ed­dig 20 pilótát képeztek ki az új technika kezelésére és ha­marosan folytatódik a repü­lőgép-vezetők átképzése. Tavaly októberben érkezett meg 28 darab MiG-29-es va­dászgép a kecskeméti repü­lőtérre Oroszországból a ha­zánkkal szemben fennálló tar­tozás részbeni törlesztéseként. A pilóták átképzése 1993 de­cemberében kezdődött meg és az első lövészeti gyakorlatot az idén augusztus elején haj­tották végre Nádudvar lőté­ren. (MTI) AKTUÁLIS 1994. szeptember 1., csütörtök A házigazda: Pér Nemzetközi repülősrali Ma estig érkeznek a részt­vevők, s pénteken reggel meg­kezdődik a péri repülőtéren a III. Rally-repülő Nemzeti Baj­nokság, amely egyúttal az I. Adria-Pannon-kupa nemzet­közi ralibajnokság is. A ren­dezők (a Magyar Repülő Szö­vetség és a Győri Aero Klub) húsz-huszonöt csapat rész­vételére számítanak. A ralirepülés versenyfelada­tai útvonalrepülésből és cél­leszállásból állnak. A Dunán­túl légterében precíz útvonal- és időtartás mellett a verseny­zőknek kihelyezett ponyvaje­leket kell megtalálniuk, és az egyes útvonalakon előzőleg készített fényképeket felismer­niük. A j­elek és fotók helyszí­nét saját térképükön kell be­jelölni. A leglátványosabb rész a hazaérkezés, a célleszállás a péri repülőtéren, ez a nagy­­közönség számára is érdekes lehet. A versenyek pénteken reggel 9-től két útvonalon, dél­előtt és délután, szombaton pedig délelőtt a harmadik út­vonalon zajlanak. Magyar golfbajnokság Bükfürdőn - Hétvégén a Birdland Club gyönyörű pályáján rendezzük meg az idei magyar golfbaj­nokságot, ahol minden sport­­szerető látogatót szívesen fo­gadunk - mondta a verseny budapesti sajtótájékoztatóját követően a Kisalföld tudósí­tójának a klub tulajdonosa, Palotás János. A Teodora Quelle Nemzeti Bajnokságra több mint ötven versenyző jelentkezett már, a távoli Ausztráliától át a köze­li Ausztriáig. Az átlagos, fo­lyamatosan jó teljesítmény fog dönteni, hiszen három napon át küzdenek a versenyzők a 18 szakaszos pályán - tájé­koztatta az újságírókat Hegyi Attila, a Magyar Golf Szövet­ség elnöke. A versenyen részt vesz Kisorosziból az elmúlt év bajnoka, a sportág jelenlegi legjobb magyar versenyzője, Bruder Balázs is. „Egymás után kétszer sikerült meg­nyernem a bajnokságot, re­mélem, most is legalább a do­bogóra kerülök. Tizenegy év­vel ezelőtt mentem le először a golfpályára, előtte fociztam és birkóztam. Szerencsésnek tartom magamat, hiszen ezál­tal nagyon sok érdekes em­berrel ismerkedhettem meg. Napi 3-4 órás edzéssel készü­lök a versenyre, 2-300 labdát ütök ki egy-egy gyakorlás al­kalmával. TÖRŐCSIK BÉLA A Merril Lynch nagybanki érdeklődést jelzett... MNB-kötvénykibocsátás A Magyar Nemzeti Bank teg­nap 150 millió svájci frank ér­tékben bocsátott ki ötéves le­járatú kötvényt. Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke az MTI-nek elmond­ta, hogy eredetileg 100 millió svájci frank értékű kötvény­­kibocsátást terveztek. Azon­ban a főszervező, a Merril Lynch jelezte: a nagybankok körében igen nagy az érdek­lődés a papír iránt, és ezért a kibocsátás összegét megemel­ték. A kötvényt lejegyző bank­­konzorciumban többek kö­zött olyan pénzintézetek vesz­nek részt, mint a a Bayeri­sche Landesbank, Credit Swiss, a Paribas, a Salomon Brothers, a Nomura, a Dai­­wa. Az idén az MNB kettőmilli­­árd dollár értékű kötvényki­bocsátást tervezett. Ez már teljesült, így minden további hitelfelvétel már a jövő év fi­nanszírozását szolgálja. Augusztusban a devizatarta­lékok szintje ismét elérte a 6,58 milliárd dollárt. Az év vé­géig várhatóan még 3-4 mil­lió dollárnak megfelelő fizeté­si kötelezettsége van a jegy­banknak. Hárshegyi Frigyes azonban arra számít, hogy a havi fizetésimérleg-hiány augusztustól kezdve lényege­sen kisebb lesz, tovább nö­vekszik a működőtőke-be­áramlás is, így az év végére a tartalékok szintje 6-6,5 mil­liárd dollár körül alakul. Jövőre az országnak mint­egy hárommilliárd dollárnyi fizetési kötelezettsége van. Az ehhez szükséges pénzt rész­ben a vállalatok, részben a Magyar Nemzeti Bank veszi fel külföldről. Valószínűleg a vállalati hitelfelvétel 1995-ben - az idei évhez hasonlóan - egymilliárd dollár körül ala­kul, így a jegybanknak köt­vénykibocsátással mintegy 2 milliárd dollárnyi forrást kell biztosítania. Ennek egy részét várhatóan már ez évi kötvény­­kibocsátással előteremtik. (MTI) RÖVIDEN Fegyverüzlet Negyvenmillió forint értékű barterüzletről született elvi megállapodás Keleti György honvédelmi miniszter és Anato­­lij Lopata vezérezredes, ukrán vezérkari főnök budapesti tárgyalásán szerdán. Mint elhangzott, eredetileg ennél jóval nagyobb fegyverüzletről volt szó, de ennek megkötése gaz­dasági akadályokba ütközött. Kinevezések Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága támogatta Zsuf­fa István BM közigazgatási államtitkárrá történő kinevezé­sét. Zsuffa jelenleg a tárca helyettes államtitkára és a távo­zó Verebélyi Imre posztját tölti be a jövőben. Az Országgyű­lés kulturális, valamint oktatási bizottsága együttes ülésén támogatta Honti Mária közigazgatási államtitkárrá történő kinevezését a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba. Hack a handabanda ellen Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke sze­rint ártanak a parlamenti demokráciának azok a törekvé­sek, amelyek handabandázássá akarják silányítani a T. Ház munkáját. Hack Péter rámutatott, hogy a tervezet nem ezek­nek az erőknek kedvez, hiszen a világ parlamentjének mű­ködésére és nem a nagycirkusz manézsszabályzatára épít. A politikus ezt Torgyán József bejelentésére nyilatkozta, mi­szerint a házszabály-tervezetet az FKgP nem írja alá. A pártköltségvetések átrendezése A kormány csütörtöki ülésén tárgyal a pártok központi költségvetési támogatásának átrendezéséről, illetve az ezzel kapcsolatos törvény módosításáról. A költségvetési törvény­nek és a párttörvénynek megfelelően az 1994-es parlamen­ti választások eredményéhez kell igazítani a második félév­től a pártok központi költségvetési támogatását. A tudomány­­politikai kollégium létrehozása, a magyar-ukrán határvizek­kel kapcsolatos vízgazdálkodási egyezmény, s a magyar-mon­gol légiközlekedési megállapodás is az ülés napirendjén sze­repel majd. A katonai kutatások sorsa A konverzió nem kezelhető kizárólag gazdasági probléma­ként. Amíg nem tudni, hogy az európai országok és az érin­tett nagyhatalmak milyen típusú konfliktusokba kerülhet­nek, és egymásnak milyen szövetségesei lesznek, addig a ka­tonai technológia jövőbeni alakulásáról, nemzetközi mun­kamegosztásról nem lehet beszélni - állapították meg a NATO támogatásával rendezett budapesti konferencián, ame­lyeken megvitatták a II. világháború után kialakult két vi­lágrendszer katonai kutatásainak további sorsát. A kultuszminiszter Gyöngyösön A kormány arra törekszik, hogy valóban elinduljon az ok­tatásnak az a tartalmi modernizációja, amelyre oly régen vár a magyar társadalom - jelentette ki Fodor Gábor kultuszmi­niszter Gyöngyösön, tanévnyitó ünnepségen. Az oktatásügy legfőbb gondjairól elmondta: a tankönyvek színvonala ala­csony, ugyanakkor áruk egyre növekszik, ami már-már el­érhetetlenné teszi azokat a szociálisan hátrányosabb hely­zetű családok számára. A hazai iskolaszerkezet máig tisztá­zatlan és a Nemzeti alaptanterv körül sem tudnak nyugvó­pontra jutni a viták. A művelődési miniszter egyik legsúlyo­sabb problémaként említette a pedagógusbérek kérdését. Horn Gyula az MTA-ban Horn Gyula miniszterelnök látogatást tett a Magyar Tudo­mányos Akadémián - tájékoztatta az MTI-t az Akadémia saj­tótitkársága. Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke átadta Horn Gyula kormányfőnek a Magyar Tudományos Akadé­miának a kormányprogramról kialakított véleményét. A ta­lálkozón kötetlen beszélgetés alakult ki az ország és ezen be­lül a gazdaság, a kultúra és oktatás, valamint az Akadémia és általában a hazai tudomány helyzetéről. Vendég Bukarestből Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben fogad­ta Emil Constantinescu szenátort, a Romániai Demokratikus Konvenció elnökét, a Bukaresti Egyetem rektorát, aki az európai rektorok budapesti konferenciáján vesz részt - tá­jékoztatta az MTI-t az Országgyűlés Sajtóirodája. A politiku­sok egyetértettek abban, hogy a kölcsönös érdekekre építve kell a két ország viszonyát javítani. Gál Zoltán és Emil Cons­tantinescu fontosnak tartotta a két parlament jó kapcsola­tának további erősítését, mivel ez, valamint a bizalom és a kölcsönös megértés hozzásegíthet a felmerülő problémák gyorsabb és eredményesebb megoldásához. Megszorító intézkedések A kormány kényszerű, szigorító intézkedései nélkül ha­zánk jövő évi költségvetési hiánya meghaladná a 900 milli­árd forintot. Az idén is csak a megszorító intézkedések ha­tására nem lépjük túl a 330 milliárdos költségvetési hiányt - mondta Pál László ipari és kereskedelmi miniszter Kapos­várott, az Alpoktól az Adriáig Nemzetközi Kiállítás és Vásár megnyitóján. Úgy vélte: elkerülhetetlen központi beavatko­zás annak érdekében, hogy növekedjen a beruházások szá­ma. Botos a bankfelügyeletről Az Állami Bankfelügyelet már 1992 ősze óta úgy véli, mó­dosítani kellene a felügyelet jogállását. E célból tavaly komp­lex előterjesztést készítettek, a parlament azonban csupán részlegesen módosította a pénzintézeti törvényt, mivel a bank­konszolidáció sürgős feladat volt, egy átfogó módosítás pe­dig hosszú időt vett volna igénybe. Az átfogó törvénymódo­sítást többek közt az indokolja, hogy a Bankfelügyeleti Bi­zottság egyetértése kell az ÁBF bizonyos intézkedéseihez, ugyanakkor a felügyeleté a továbbiakban a teljes felelősség - mondta az MTI-nek Botos Katalin, az ÁBF szeptember 15- én távozó elnöke.

Next