Kisalföld, 1994. december (49. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-30 / 306. szám
1994. december 30., péntek Látó Változik a világ Változik a világ. S ennek az igencsak közhelyszerű megállapításnak a hallatán némelyek nyomban megjegyzik, olykor bizony egyáltalán nem a mi előnyünkre. Két koros, úgy hetvennyolcvan között a félúton tanyázó ember beszélgetett a minap az úgynevezett régi szép időket emlegetve. Azt taglalták, hogy valamikor szomszéd volt a szomszéd, és nem vetélytárs. Azokról az évekről szóltak, amikor az egyik ember bátran megoszthatta gondjait a másikkal, mert az nem mosolyogta meg a háta mögött. Arról cseréltek eszmét, hogy valamikor nyitott ablak mellett is álomra hajthatta fejét a ház lakója és nem kellett attól tartania, hogy reggelre kirabolják, megszabadítják javaitól, még rosszabb esetben az életét is elveszik. Azt vitatták, hogy annak idején valahogy minden más volt, nyugodtan teltek a napok, békésebbek voltak az emberek, s az egyetlen botránynak a véletlenül elcsattant búcsús pofon számított a faluban. Ehhez képest mostanra tényleg változott a világ, s benne az ember, aki ideges, feldúlt, szegény vagy éppen gazdag, aki erős, esetleg gyenge, szerény, netán nagyképű. Ma már egyesek minden mérlegelés nélkül pisztolyt rántanak és lőnek, így rendezve vélt, talán valós sérelmeiket. Utolsó száz forintját is elviszik a magatehetetlen öregnek, tíz forintját a védekezésre képtelen gyereknek, épületeket döntöget a robogó vonat, s járókelőket gyilkolnak az utcára engedett kutyák. Emelkednek az árak, rosszabbodnak a megélhetési körülmények, csökken az életszínvonal, s úgy tűnik, gátlástalanná válik az erőszak. Mi jöhet még? - vetődik fel a kérdés így az esztendő utolsó napjaiban. Milyen lesz a jövő? Mit hoz a holnap? Miként fogjuk megélni, uram bocsá’ átvészelni? S egyáltalán képesek leszünk-e erre? A kérdésekre feltehetően egy esztendő elteltével kapjuk meg a választ, de természetesen addig is kíváncsian várjuk a fejleményeket. Remélhetőleg akkor is lesznek békés beszélgetések. - HASZONITS - A képen látható Szent Flórián-szobor Bősárkány határában áll. A III-XV. században élt a tűzoltók védőszentje, a tűz elleni védelmező. Tisztelete a XVII. században bontakozott ki. Esti harangszó idején ma legtöbb helyen egy Miatyánk elmondásával kérik közbenjárását a tisztítótűzben szenvedő lelkekért. Égő ház fölé magasodva, kezében vizesdézsával jelenik meg. A fenti Szent Flórián-szobor 1797-ben készült. A közelmúltban restaurálták. „A dolgok közepébe vágva” Új év, új adó Falugazdász-hálózat: fenntartva Kapuvár újonnan felállt önkormányzata nem sokat tétlenkedett, szerdán délután négy órakor a városháza nagytermében dr. Bíró Péter polgármester megnyitotta a testület első rendes ülését. A megjelentek előtt előbb Kiss János tette le esküjét (ő az alakuló ülésen nem tudott részt venni), majd hozzáfogtak a város jövő évi költségvetési koncepciójának vitájához. Az első hozzászóló Boross János volt, aki a lakosság egészségmegőrzésének érdekében emelt szót. Őt követően a városműködtetés egyes területeinek szakemberei fejtették ki véleményüket a tervezetről. Sáfrányné dr. Kiss M. Rozália jegyző arra kérte a képviselőket, hogy a több millió forintos beruházásokról hozzanak elvi döntést, hisz a fejlesztésekkel agyonterhelt költségvetés korlátozott lehetőségeket kínál csak és a beruházások jelenlegi ütemtervének tartása miatt a város intézményeinek működtetése szenvedhet csorbát. Dr. Horváth Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a saját erők felkutatásán túl - aminek egyik eleme a helyi adó kivetése -, szükséges, hogy a központi segítség lehetőségeiről is tájékozódjon az önkormányzat. Károli Tibor, a kisebbségi önkormányzat vezetője törvénytelenséggel vádolta meg a képviselő-testületet, mondván, hogy véleményüket nem kérték ki a költségvetésről. A vádakat a jegyző, a hangnemet dr. Kirschner András utasította vissza. Másodikként az iparűzési adó kivetését tűzte napirendjére a testület. Dr. Papp Viktor és Kiss János nem támogatták az új adó bevezetését, mint kifejtették, a közteherviselés alól a vállalkozók nem kívánják kivonni magukat, de elfogadhatatlannak tartották, hogy a jelenleg érvényben lévő helyi adók mindegyike csupán ezt a társadalmi csoportot terhelje. A többség viszont azon a véleményen volt, hogy a költségvetési hiány lefaragásának ha nem is egyetlen, de hatékony eszköze lehet az iparűzési adó, így támogatta. A helyi adó január 1 -jétől életbe lép Kapuváron, ennek hatályáról és mértékéről bővebben háttérírásunkban olvashatnak. A testület zárt ülése előtt felhatalmazta a polgármestert az önkormányzati költségvetést megillető bevételek beszedésére és a kiadások arányos teljesítésére, majd rövid vita után elvi hozzájárulását adta a falugazdász-hálózat további fenntartásához. NÉMETH D. LÁSZLÓ RÁBAKÖZ Múltunk jelene Bombák békeidőben Bombatölcsérektől hullámzik a Hany. A történelem nem kímélte Markota bödögét. Harci gépek él-vissza, mindig engedtek le pusztító csomagjaikból, a zuhanni vágyó bombák sorából párat. A háborúban megszokottá vált a visító sziréna óvóhelyre parancsoló hangja, megszokottá vált a falakat rengető ratazene, megszokottá vált a halál lábnyoma, de mikor végre, pár hónapja már béke virágzott a réteken, hogy a történelem, még akkor is elmúlást teremjen, az nem lehet megszokott, sőt érthetetlen dolog. Bár a harcok zajától megcsendesült vidék egét néha kettéhasította a szovjet masinák süvítő hangja, néha pedig a kioldott gyakorló bombák földrengésszerű becsapódásától füstölt-égett a nádas, a Hanyalja, de béke volt. A környékbeliek készítette, mészporral jelölt, képzelt célpontokon gyakorlatozott a „vigyázó” sereg. Egy alkalommal két gyereket a szomszéd faluba küldtek halottkémért, az út azért maradt számukra máig emlékezetes, mert a gomolygó füsttől sokszor azt sem tudták, merre járnak, merre visz a választott irány. Ősz volt, 1945. október 25. Kukoricabetakarítás ideje. Egy helyi gazda, Hegedűs Péter portájáról ökrös szekér indult el az utcán keresztül a határba, hogy kukoricakévéket hozzon visszafelé. A két jámbor jószágot Szmodics Tibor hajtotta. Majdnem vele egy időben, egy másik úton indult a földek felé, a rakodásban segíteni akaró lány, Szabó Margit. A ballagó fogat 50-60 méterre lehetett a faluvégi három háztól, mögötte 20-30 méterrel a lány haladt. Ekkor jelent meg a szovjet gyakorló repülő. Nem tudni, hogy véletlenül szabadult-e ki a bomba, vagy a pilóta a képzelt célpontra szánta-e, de óriási rengéssel-robbanással helyet csinált magának a földben, a két százért igyekvő között. Az egyik fröccsenő darabja a lányt telibe találta, mellkasa beszakadt, de a fiú is több sebből vérzett, és a két megrémült állat szintén kapott szilánkokat. Az eszméleténél lévő Szmodics fiú „Mancit” kérdezte, hogy mi van vele. A vészesen vérző lányt a harmadik házba vitték. Alig lélegzett már, ahogy a tanúk elmondták, „vértócsában feküdt”. A plébános meggyóntatta, s nemsokára belehalt sebeibe. A helyszínre érkező szovjet tisztek a feléjük intézett elkeseredett számonkérésekre úgy válaszoltak, hogy a háborúban többen is elpusztultak az elmúlt évek alatt. Pár hét múlva a fiú is követte „odaátra” a lányt. Sírköve tanúsága szerint 15 éves volt, s az anyakönyvi bejegyzés szerint 23 esztendős Szabó Margit a markotabödögei árva lány. A kis falu történetében azon az őszön tragédiát termett a béke is. (Segítő adataikért köszönetet mondok Csete Lajosnak, id. Dombos Istvánnak és Farkas Mihálynak.) Kép és szöveg: GÜLCH CSABA A faluvégi három ház, ahol a tragédia történt. Szmodics Tibor sírköve a község temetőjében. KISALFÖLD 9 Hogyan telt az esztendő? Lassan az 1994-es év végére érünk. Itt van a számvetés, a visszatekintés ideje. Hogyan telt az esztendő? Az alábbiakban néhány választ adunk közre. Dr. Horváth Ióránt premontrei apát: -Örülök, hogy rendházunk belső felújítása befejeződött, így a díszteremben már különböző rendezvényeknek helyet tudtunk adni. Örömünkre szolgál az is, hogy a rend visszaállítása óta pappá szentelhettük első növendékünket, és sor került egy örökfogadalomra is. Ezenkívül ebben az esztendőben megkezdődött a tanítás a szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumban. A sok gond mellett ezek az események tették teljesebbé mindennapjainkat. Jövőre folytatódik a rendház rekonstrukciója, a belső udvarral, melynek teljes befejezését augusztusra várjuk. Azt követően pedig megkezdjük a templom belső renoválását. Kernya Károly alezredes, a Csornai Rendőrkapitányság vezetője: -A nehézségektől függetlenül sikeresnek ítélem a most befejeződő esztendőt. Területünkön a bűncselekmények jellege nem változott, a lakosságot különösen foglalkoztató és veszélyeztető esetek tetteseit kézre kerítettük. Gondot okozott, hogy a rendőrségről szóló törvény megjelenése után az állomány tíz százaléka a nyugdíjazását kérte. Emiatt a korábbiaknál lényegesen nehezebb feladat a szolgálatszervezés. Jó lenne, ha 1995-ben hatékonyabban tudnánk együttműködni a lakossággal és az önkormányzatokkal, mert ez mindegyikünknek előnyére válna. Dr. Harsányi Ernő, Csorna város jegyzője: - Nagy eredménynek tartom, hogy sikerült hitel nélkül zárnunk az évet. Megítélésem szerint a következő esztendő még nehezebb lesz, ezért minden eddiginél átgondoltabban kell gazdálkodnunk. Úgy érzem, idén gyarapodott a város, és örömömre szolgál, hogy befejezéséhez közeledik a kórház-rekonstrukció. Szintén az eredmények között tartom számon, hogy intézményeinket működtetni tudtuk. S ami szintén nem csekélység, a leköszönt képviselő-testület úgymond ebben az évben rázódott össze teljesen. Az új testülettől hasonló folytatást várok, és azt remélem, hogy nem kell mindent elölről kezdeni. Mindamellett bízom abban, hogy térségi összefogással továbbra is működőképesek maradnak intézményeink, és rendeződik a Korona Szálló helyzete. Tudós József százados, a csornai tűzoltóság parancsnoka: - Ez volt az első év, amely a készenléti állomány felállítása óta eltelt. Megismerkedtünk feladatainkkal, és ami ránk hárult, azt maradéktalanul elvégeztük. Mintegy száz körül van azoknak az eseményeknek a száma, ahová kivonultunk. A nyári felhőszakadás idején például szinte egy időben 17 helyen várták segítségünket. 1994-ben nyolctíz alkalommal a szomszédos parancsnokságok egységeinek segítségével végeztük munkánkat, és ugyanennyiszer mentünk mi is a területünkön kívüli eseményekhez. Két nagy tűzesetet említek az idei évvel kapcsolatban; egyik Csatárimajorban, a másik Bodonhelyen keletkezett. Ez utóbbinál csaknem három napig dolgoztunk egyfolytában. Végezetül remélem, hogy jövőre enyhülő anyagi gondok mellett végezhetjük a munkánkat. H. J. Régi-új a polgármester Farádon A településért tevékenykedni Joódy Ákos 1992-ben a település önállósodása után lett Farád polgármestere. Az elmúlt kettő és fél évben végzett munkáját elismerendő, a helybeliek ismét őt állították erre a fontos posztra. - Úgy vélem, annak idején a Csornától való elválást követően jó úton indultunk el. Személy szerint igyekeztem mindent megtenni a falu érdekében. A lehetőségeket kihasználva azért tevékenykedtem, hogy lehetőleg minél nagyobb mértékű legyen a fejlődés. A jövőben öt korábbi és négy új képviselővel dolgozunk együtt a községért - válaszolta kérdésünkre Joódy Ákos. - Melyek a jövőre vonatkozó tervek? - Hasonlóan a térség legtöbb településéhez, mi is kiemelten kezeljük a szennyvízcsatorna-rendszer megépítését, és a földgázvezeték elkészítését. Mindenképpen szeretnénk, ha ez a két nagy beruházás tényleg realizálódhatna. Persze ezeken kívül számtalan napi feladat vár megoldásra. Továbbra is működtetni, sőt az adott keretek között fejleszteni kívánjuk intézményeinket. Erről a feladatunkról egy pillanatra sem feledkezhetünk el. Munkahelyteremtő lehetőségek felkutatását fontolgatjuk, s reményeink szerint januárban már tárgyalásokat folytatunk ez ügyben. Vannak üres helyiségeink, amelyekben hasznos tevékenységet lehetne kezdeni. Szép sikereket értek el sportolóink az elmúlt időszakban, s jelenleg úgy látszik, hogy labdarúgócsapatunk egy osztállyal megint feljebb léphet. Ha ez megtörténik, akkor természetesen azon leszünk, hogy a magasabb osztályban való szereplés körülményeit megteremtsük. Összességében azt mondhatom, választóink bizalma arra kötelez bennünket, hogy minden erőnkkel a farádiak érdekeit, a falu jövőjét, fejlődését szem előtt tartva dolgozzunk. Ezt vállaltuk, tehát akkor sem hátrálhatunk meg, ha munkánk során nehézségekkel találkozunk. HASZONITS JÓZSEF Csornai Városi Televízió Mai műsor: 19.00: Műsorkezdés, műsorajánlat 19.05: Mese. Nagy Judit (Hunyadi-iskola): A szegény ember meg a kígyó 19.10: Heti képes hírösszefoglaló 19.25: Szilveszter előestéjén bakik - ami év közben kimaradt - az utca embere a jövő évről Hétfőn ismétlés.