Kisalföld, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-01 / 178. szám

1995. augusztus 1., kedd Tragédia a Rába-parton (Folytatás az 1. oldalról.) C. I.-né társát a partra segí­tette. Ezt követően a két férfit is kiszabadította a jármű és a víz fogságából, a partra vitte őket, majd a falu körzeti orvo­sához rohant és együtt tértek vissza a partra. Sajnos a két férfinál már csak a halál beálltát tudta megállapítani az orvos, továb­bá azt, hogy P. T.-né sok vizet nyelt. Időközben megérkeztek az orvos által értesített men­tők, és a két hölgyet a csornai kórházba szállították. A tete­jére fordult gépkocsit a csornai tűzoltók a Győrből érkezett daru segítségével emelték ki a kavicsbánya vizéből. Mint azt Cseh János őrnagy­tól, a Csornai Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályvezetőjé­től megtudtuk, a baleset kö­rülményeit és okait a bűnügyi osztály államigazgatási eljá­rás keretében vizsgálja. KISALFÖLD Vágón két család is gyászol Az elsődleges híradásoknak megfelelően kavicsbányatavat kerestünk, amikor a vági tragé­dia helyét próbáltuk felkutat­ni. Tó csak egy van a falu hatá­rában, abban azonban nem ka­vics, hanem hal „terem” - már amikor a horgászoknak szeren­cséjük van. Most csendes a víz, a szél se moccantja a kapásjel­zőket, így az egyik sporttárs­nak van ideje, hogy elmondja: a vízbefúlás nem itt, hanem a Rába partján történt. Kotrógé­pek állnak a megadott partsza­kaszon, de ez valójában nem kavicsbánya - tudjuk meg az egyik atyafitól. Csupán a folyó medrét próbálják kiegyenesí­teni, mert az egy zátony miatt nagyon eltért az eredetitől. A ki­­öblösödés környékén fekete fó­lia, egy pár gumikesztyű, egy injekciós tű és egykoron steril csomagolása - ennyi árulkodik arról, hogy az éjszaka orvosok küzdöttek itt egy asszony életé­ért, miután kiderült, hogy fér­jén és annak barátján már nem tudnak segíteni. A vízbecsúszás helyét nem látni a fűben, sö­rösüvegeket annál inkább. - Beljebb a parton tűzrakás nyoma, mellette kis farakás, né­hány cső kukorica. Este, amikor elmentem, itt ültek a tábortűz­nél - mondja az egyik munkás, többet azonban nem tud, mert mire hajnali hatkor visszatért, már az autót kiemelő tűzoltók se voltak itt... Csendes a vági Nagy utca, néhány asszony beszélget csak P. T.-ék portájával szemközt. Jöttünkre megrebbennek, de aztán maradnak. - A férfi magánfuvarozó volt, az asszony meg a szanyi virág­üzletben dolgozik. Most a kór­házban van, úgy beszélik, sok vizet nyelt, de életben marad - mondja az egyik asszony, majd a szomszédhoz irányít, mond­ván, ő többet tud. - Nagyon szépen éltek, no­vemberben lesz négy éve, hogy ideköltöztek - meséli Pethő Vik­tor és felesége a szomszédból. - Két szép gyerekük van. A lány most lesz negyedikes, a kisfiú ősszel megy iskolába. Az asszony pápai születésű, szün­időben a gyerekek mindig az ottani nagyszülőknél szoktak lenni - így van ez most is. Fia­talok voltak, szerettek szóra­kozni. Úgy hallottuk, a folyó­partra is azért mentek ki, hogy főzőcskézzenek, meg szalonnát süssenek. A ház csendes, ablaka, ajta­ja zárva. Előtte egy pótkocsis te­herautó áll, melyet P. T.-nek már nem lesz alkalma többet vezetni, pedig ahogy a szom­szédok mondják, sokat dolgo­zott vele. A Gyep utcába tartunk, a másik házaspár házához. Jöt­tünkre elősereglenek az utcabe­liek. Tőlük, Pető Zoltántól és Vajas Tamástól tudjuk meg, hogy C. I. a Strabag útépítő vál­lalatnál dolgozott. - A szakmája villanyszerelő volt, de megcsinált mindenfélét - mondják a férfiak.­­ Rendes „gyerek” volt, nem volt vele semmi gond. A feleségével is jól megvoltak, szép a kislányuk is, aki hetedikbe, talán nyolcadik­ba megy az ősszel. Rendszere­sen összejártak a másik házas­párral, nyáron gyakrabban, mert akkor szalonnát sütöttek. C.-ék portája kihalt, csak egy fekete kutya vicsorog és hörög a kerítésen túl. Ráfelel a szem­­beszomszéd német juhásza is, kinek gazdája, Dán Elekné szinte elsírja magát, amikor a tragédiáról kérdezzük. Szegény ember, meg az az aranyos kis fiatalasszony az okos, jólnevelt kislányával. Mi lesz most ve­lük? Milyen idegállapotban le­het az asszony, miután kimen­tette a barátnőjét, meg partra húzta a férjét. Már én magam is nyugtatót vettem be, különben nem bírnám ki ezt az egészet... A vizsgálat még tart. HASZONITS JÓZSEF MÉSZÁROS GÁBOR Az egyik túlélő a végzetes balesetről Partra húzta halott férjét és az ismerős házaspárt - A homokos parton állt az autó. Tolatni kel­lett, hogy elindulhassunk. A kerekek alatt azon­ban beszakadt a part, s a kocsi a vízbe... - em­lékszik vissza a borzalmas pillanatokra Czobor Imréné, akit munkatársunk férje szüleinél, Sop­ronban ért utol. - Le volt húzva az ablak. Én gyorsan ki tud­tam mászni... Azonnal a többiek segítségére siettem. Nem kellett úszni, hiszen a víz a nya­kamig ért, leért a lábam. Mégis... Nem gondolkodtam, ösztönszerűen csele­kedtem - folytatja a tragikus elbeszélést a 31 évesen özveggyé vált fiatalasszony. - Sorra ki­szabadítottam a többieket a kocsiból. Az autó megpördült mielőtt a vízbe zuhant, csak az egyik kereke látszott ki a vízből. Sötét éjszaka volt... - Nem tudom, mennyi idő telt el... Csak az járt a fejemben, hogy minél előbb levegőhöz kell jut­niuk... Amikor már mind a hárman a parton fe­küdtek, észrevettem, hogy a férjem és az isme­rősünk nem mozdulnak, nem is lélegeznek. Be­rohantam a falu körzeti orvosához. Jött velem. Már nem segíthetett a férjemen. P. T.-né meg­menekült, de a párját ő is elvesztette. - Nem tudom, hogy történhetett. Miért nem tudtak ők is kimászni? Annyira akartam segí­teni... Azt mondták, valószínűleg szörnyethal­tak. Nem tudom... NAGY MÁRTA Pethő Viktor Pethő Viktorné Pető Zoltán Vasas Tamás Dán Elekné A tragédia végkifejlete. AKTUÁLIS 3 Elkerülték a tamilok sorsát Emberszállítmány Isztambulból (Folytatás az 1. oldalról.) Hat férfi legyengült állapo­ta miatt nem volt képes kimász­ni a leplombált kamionból. A rendőrség és a helyi vámszer­vek segítségével elfogták a so­főrt és a menekülő utasokat is. A törökök, mint azt Sarka­di László alezredes, a Győri Határőr Igazgatóság rendésze­ti osztályának vezetője elmond­ta, jórészt továbbutazásra al­kalmatlan úti okmányokkal rendelkeztek, és érvényes ma­gyar vízumuk sem volt. A ha­táron a szerencsétlen embere­ket elsősegélyben részesítették, vizet kaptak, néhányukat majdhogynem újra kellett éleszteni. Meghallgatásuk tart, de annyit lehet tudni, hogy úti céljuk Szlovákián keresztül Né­metország volt és 1500 márkát fizettek július 26-án a török embercsempésznek a koránt­sem veszélytelen illegális útért. A kamion sofőrje mindent ta­gad, nem ismeri el, hogy tudott volna az „emberszállítmány­­ról”. A módszer kísértetiesen ha­sonlít a közelmúltban megtalált tamilokéhoz. Az utasfülke és a raktér között, kartondobozok mögött alakították ki a helyet az embercsempészek utasaik számára, akik csak a pénz be­fizetése után szállhattak fel a járműbe. A 14 ember siralmas körülmények között víz és meg­felelő mennyiségű levegő nélkül utazott határokon át, s mint mondták, nem tudták, hogy melyik ország területén van­nak. Sarkadi László alezredes elmondta, a tizennégy török férfit úti okmányaik megérkez­te után - mely akár hetekig is eltarthat - kiutasítják az or­szágból. Közülük egy férfi már próbálkozott illegálisan kijut­ni Németországba Magyaror­szágon át, mikor is 1995 febru­árjában Nagylaknál kiutasítot­ták az országból. A tizennégy török férfi ér­­keztével képletesen kikerült a „megtelt” tábla a Győri Határ­őr Igazgatóság közösségi szál­lására, melynek jelenleg nyolc­vanhat lakója van. Egy mene­kült tartása napi 5600 forintba kerül, mely nem tartalmazza az orvosi vizsgálat, a ruházat, a gyermekek, nők speciális el­látásának költségeit. Hírt kaptunk az igazgatóság közösségi szállásán élő tizenki­lenc Srí Lanka-i menekültről is, akik közül csupán egy kapta meg a menekült státust. A töb­biek kérelmét elutasították. KESZEI L. ANDRÁS A kihasított ponyvájú kamion a vámosszabadi határátkelőhelyen. (Fotó: B. A.) Sarkadi László alezredes Győrött készül a Duna Balett Lapunk többször is beszámolt a nemzetkö­zi Duna Balett társulata próbáinak várható győri áthelyezéséről Zágrábból. Nos, vasárnap, a késő esti órákban a csoport tagjainak több­sége a megyeszékhelyre érkezett. Kiss János, a Győri Balett igazgatója elmondta, voltak apróbb bonyodalmak az utazáskor, de végül is minden rendben zajlott. Tegnap délután rövid megbeszélést tartottak a Duna Balett tagjai. Kiss János lapunknak el­mondta, hogy folyamatosan érkeznek meg a szereplők, a próbák ma kezdődnek el a Győri Balett-, Művészeti és Vizuális Szakközépisko­lában. Örömmel újságolta az igazgató, szeptem­ber 12-én elsőként mutatja be a Duna Balett Táncolj, ne háborúzz! címmel készített három egyfelvonásos balettjét (holland koreográfu­sok munkája), amelynek szeptember 15-én a zágrábi színházban lesz a premierje (amennyi­ben a háborús helyzet ezt lehetővé teszi). A nemzetközi balett-társulat tagjai itt-tartózko­­dásuk idején a sűrű próbák mellett találkoznak a város polgármesterével. Megtudtuk azt, hogy a premier után, szep­tember 26-27-én Budapesten bemutatja a Du­na Balett produkcióját, amelyben táncol Pin­tér Tímea, a győri társulat tagja is. P. A. SZENZÁCIÓS NYÁRI VÁSÁR FÉRFIAKNAK TETŐTŐL-TALPIG 20% 30% 50% KEDVEZMÉNNYEL A GRIFF GENTLEMEN'S DIVATHÁZBAN GYŐR, ÁRPÁD ÚT 38. I Fókuszban igazi lecsóparti helyszíne volt a napokban a győri Kos­suth utcai „Fókusz” Egészség­­védők Egyesületének klubhe­lyisége, ám a vacsora után sört senki nem kapott. A Fókusz ugyanis olyan alkoholelle­nes klub, ahol a „fókuszban” a szenvedélybetegségek meg­előzése, az egészséges élet­mód kialakítása és megőrzése áll. - Az alkoholizmus népbe­tegségnek számít - vallja Csu­por Kálmán titkár. - Itt min­denki őszintén beszél gondjai­ról, s ott segítünk egymásnak, ahol csak lehet. A hétfői és csütörtöki na­pokon délután öt órától nyit­va tartó klub nyári program­jai közt a videovetítés, a főzés mellett természetesen a sza­badtéri sportprogramoké a fő­szerep.

Next