Kisalföld, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

1995. szeptember 1., péntek Mibe kerül a gyermekétkeztetés? Bölcsődétől az egyetemig (Folytatás az 1. oldalról.) Más szociális kedvezmények­től eltekintve, a legalább há­romgyermekes családok ennek a felét fizetik. A nyári szünetet leszámítva az ellátás 11 hóna­pos, ennek éves díja tehát átlag­ban 33.600, illetve 16.830 fo­rint. Ezt követően három évig óvodában gondozzák a gyer­meket, ahol az egész napos el­látás 73 forint 90 fillérjébe ke­rül a szülőknek. A nagycsaládo­sok szintén 50 százalékos, 37 forintnyi térítést fizetnek. Há­rom évre, vagyis 33 hónapra ez 73.161, illetve 36.630 forint. Ezután következik az általá­nos iskola, melyhez a 8 osztá­lyos modellel számolunk. Itt a helyzet eltérő az alsó és felső tagozatban: a kisdiákok napi háromszori étkezést, a nagyob­bak csak ebédet igényelhetnek, melyek alapköltsége 100,80, il­letve 65 forint. A tanév körül­belül 9 hónapos, így nyolc évre összesen 179.064 forint adódik. A legalább háromgyermekes családok számára szintén fele­ződik a költség. Az alapfokú oktatás után kö­vetkezhet a szakmunkásképző, szakiskola, szakközépiskola vagy gimnázium, amelyekben szintén csak ebéd kérhető. A helyzet a szakmunkásképzés­ben a legbonyolultabb, ugyan­is három év alatt változik az el­méleti és gyakorlati oktatási napok száma, melyeknél a térí­tési díj is eltér, ráadásul harma­dikban új tarifa lép életbe. Na­gyon egyszerűsített - így pon­tos képet nem nyújtó - becslés szerint három év alatt az elmé­leti és gyakorlati napok száma kiegyenlítődik. Az előbbieken 72,30, utóbbiak esetén 36,20, a harmadik évben egységesen 50,60 forint az ebéd ára, a nagy­­családosoknak folyamatosan a „gyakorlati”, alacsonyabb díjat kell téríteniük. Megfelelő szá­mítás eredményeként mindez 42.957, illetve 29.322 forintos költséget jelent. Szakközépisko­lában, gimnáziumban alap­esetben a 73 forintos ebéd négy év alatt 78.840 forintot tesz ki, amely az ismert módon fele­ződhet. A főiskolákon, ahol létezik még a menürendszer, 130 fo­rint körüli áron lehet ebédhez jutni, ami hároméves tanulmá­nyi időt alapul véve 105.300 fo­rint, ugyanez ötéves egyetemi képzés esetén 175.500 forint. A legtöbb felsőoktatási intézmény éttermében azonban - diákigé­nyek alapján - áttértek az à la carte étkeztetésre. Ez esetben a határ a csillagos ég, illetve a családi pénztár teherbíró ké­pessége... B. Z. Aggodalmak és remények A tanévkezdésről a pedagógiai intézetben - Tartok tőle, hogy az okta­tást érintő megszorító intéz­kedésekkel kapcsolatos dön­téseket az esetek egy jelentős részénél alig, vagy egyáltalán nem szakmai szempontok be­folyásolják -nyilatkozta a tan­évkezdésről feltett kérdésünk­re Annási Ferenc, a megyei pe­dagógiai intézet igazgatója. - Félő, hogy olyan nem kívá­natos leépülési folyamat elin­dulásának vagyunk tanúi az oktatás területén, melynek be­láthatatlan következményei le­hetnek, s e folyamat idővel visszafordíthatatlanná válhat. Ez a veszély főleg a kistelepü­léseket fenyegeti. -És mi az, ami reményt kelt­het? - Megnyugtató ugyanakkor számomra az, hogy a hírek sze­rint még a tanév elején kihir­detésre kerül a Nemzeti alap­tanterv. Úgy tűnik, hogy e do­kumentum hosszabb távra szólóan stabilitást eredmé­nyezhet az iskolai munkában. Igazodási pontként szolgálhat a tanuló, a pedagógus és a szü­lő számára. Miután a kihirde­tést követő 3. tanévtől válik csak kötelezővé, ezért úgy gon­dolom, ez az év, valamint a következő tanév is a felkészü­lés jegyében telik el. Ez idő alatt a Nemzeti alaptantervre építve minden iskolának rész­letes pedagógiai programot, illetve helyi tantervet kell ké­szítenie. -Ez megmutathatja az adott iskola szakmai színvonalát... - Tagadhatatlan, hogy a tar­talmi szabályozás új eszköze kihívást jelent az intézmények és az ott dolgozó pedagógusok számára, hiszen ezzel a koráb­bi egyszintű tantervi szabályo­zás helyébe kétszintű lép. Eb­ben a rendszerben megnő az iskolák és a pedagógusok fele­lőssége, mivel a Nemzeti alap­tanterv a minden iskolára és tanulóra érvényes egységes és közös követelményeket, a kö­zös műveltség alapjait hatá­rozza csak meg. PASS ANDRÁS Annási Ferenc igazgató Fotó: SZ. Ö. KISALFÖLD A lakótelep „műhelye” Tanulókat fogad a Gábor László Építőipari Műhelyiskola Július 1-jétől Gábor László Építőipari Műhelyiskola né­ven, önálló közoktatási intéz­ményként kezdjük a munkát, 800 tanulót és 75 dolgozót vet­tünk át a KLISZI-től - mond­ja Papp András, a Nádor téri víztorony szomszédságában épült új győri szakiskola igaz­gatója. - Mondana néhány szót az iskola névadójáról? - Gábor László a Budapes­ti Műszaki Egyetem Építész­­mérnöki Karának professzo­ra volt. A felső- és középfokú építőipari képzésben ma is alapművek tankönyvei. A szakma aktív művelői tiszte­lettel adóznak a műszaki tudo­mányok professzora, a kiemel­kedő pedagógusegyéniség iránt. Dr. Benedetti Tibor épí­tész értesített arról, hogy a névadó hagyatékát, könyvtá­rát még ebben az évben átad­ja az iskolának.­­A „műhelyiskola”megne­vezés a szokásostól eltérő prog­ramot sejtet. Mit kívántak je­lezni a megnevezéssel? - Az iskola 12 hagyományos tantermet, 6 csoporttermet és 12 tanműhelyt foglal magá­ban - ahogy az egy ideális szakiskolához illik. Szeretnénk megnyitni tanműhelyeinket az oktatáson kívüli időszakban más diákok előtt is. Úgy gon­doljuk, hogy főként a lakóte­lepeken élő fiúknak nincs lehe­tősége arra, hogy édesapjukkal vagy társaik körében műhely­hez, szerszámokhoz kötött munkákat megismerjenek.­­ Az iskolában szép, kultu­rált körülmények várják a ta­nulókat. Ugyanakkor látható a folyamatos építkezés, tetőre vár a tornaterem és az öltö­zők. - Végül is önök miként élik át az elszakadást? - A változást, a változtatás kényszerét képviseltem, azzal a meggyőződéssel, nem az osz­tályok száma minősíti az is­kola vezetőit. Mindannyiunk­nak kihívást jelentenek ezek a napok. A két önálló intéz­mény jó együttműködése sok­kal hatékonyabb lehet, mint az erőltetett közös igazgatás. PASS Az iskolaév kezdete előtt elsőként a tanárok vették birtokba az épületet, ismerkednek annak atmoszférájával. Fotó: B. A. Pedagógusok munka nélkül A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Munkaügyi Központ augusztus 20-i adatai szerint a megyében 87 állástalan peda­gógust regisztráltak, a követ­kező területi megoszlásban: Győr 44, Sopron 22, Moson­magyaróvár 13, Csorna 5, Ka­puvár 2, Beled 1 személy. Az összes munkanélküli 0,006 szá­zaléka pedagógus, a pedagógu­soknak pedig 0,015 százaléka van munka nélkül. A legrosszabb helyzetben az általános iskolák alsó tagoza­tában tanítók vannak, hiszen ott már 30 év felett veszélyez­tetettnek számítanak, főleg a bérfizetés nehézségei miatt. A regisztráltak közül az alábbi szakokban képzetteket sújtja leginkább a munkanélküliség: rajz, földrajz, ének, magyar, történelem. Az egyetemet vég­zett pedagógusok elhelyezke­dési nehézségei a fizetési kate­góriák miatt rendkívül nehéz. A megyén belül a munka­nél­küli pedagógusok 60 százalé­ka Győrben, míg 40 százaléka a többi településen található. A munkaügyi központ pályakez­dő munka nélküli pedagógu­soknak egyéves vámügyinté­zői, illetve angol nyelvi közép- és felsőfokú képzést tervez. Megszűnések, összevonások A megyében működő isko­lák megszűnéséről és összevo­násáról érdeklődött lapunk a megyei pedagógiai intézetnél, illetve az Észak-dunántúli Tankerületi Oktatási Központ­nál (TOK). A vezetők elmondták, hogy ma nincs az iskoláknak beje­lentési kötelezettségük meg­szüntetés, összevonás esetére, elegendő ezt csak az iskola­­fenntartó önkormányzatnál je­lezniük. A törvény értelmében azonban az összevonások, megszűnések esetén a TOK- tól szakvéleményt kellene kér­nie az érintett iskoláknak. Lapunk a Központi Statisz­tikai Hivatalnál érdeklődött a megyei iskolák helyzetéről. Ők elmondták, október elején kül­dik meg az általános és közép­iskoláknak az adatlapokat, és csak azok feldolgozása után tudnak nyilatkozni. Egyébként ezekről statisz­tikákat sem a megyei közgyű­lés, sem a terület nagyvárosai­nak önkormányzatai nem tar­tanak. A múlt évi megyei fel­mérések szerint Rábcakapi­­ban, Szanyban volt összevo­nás és Mosonmagyaróvárott szűnt meg az egyik általános iskola, de úgy, hogy párhuza­mosan indult az új­ P. A. Koncert Pannonhalmán Vasárnap 14.30 órakor orgo­na-hegedű kamarahangver­senyt rendeznek Pannonhal­mán, az 1734-ben épült Bol­dogasszony-kápolnában. Em­lékezés lesz ez a hangverseny a 100 évvel ezelőtt született Szunyogh Xavér Ferenc böl­csészdoktorra, aki a magyaror­szági liturgikus mozgalomnak és megújulásnak legnevesebb apostola volt. A barokk kápolna 260 éves orgonáját Cziglényi László győri orgonaművész szólaltat­ja meg. (A hangversenyen köz­reműködik a világhírű hege­dűművész, Ruha István, a ko­lozsvári Zeneakadémia pro­fesszora, aki az elmúlt nyá­ron nagy sikerrel szerepelt Ti­hanyban, Sopronban, illetve Győrött Stradivari-hegedű­­jével.) AKTUÁLIS 3 A BBC-show-tól Amerikáig Lányok szoknyában, fiúk szövetnadrágban „Melinda nagyon tehetséges, fiatal lány.” A fenti jellemzés szerencsére sok fiatalra érvé­nyes, így népi is attól különle­ges, amiről szól, hanem akitől ered. A közép-nyugat-ameri­­kai wisconsini Wayland Aca­demy adta ki ezt a jellemzést az abdai Hajdú Melindáról, hogy tudassák mindenkivel, a ma­gyar lány nem töltötte haszta­lanul egyéves amerikai ösztön­díját. - Hogyan kerültél Abdáról Amerikába? - A Gárdonyi általános is­kolából a balatonalmádi két tannyelvű gimnáziumba felvé­teliztem. Innen pályáztam meg az egyéves Soros-ösztöndíjat, amit több mint kétezer jelent­kező közül hetvenen kaptunk meg. Mivel én ösztöndíjas vol­tam, napi egy tanórát kellett dolgoznom a iskola tanulmányi osztályán. A magániskola tan­díja, ha magántanulóként jár­ja valaki, évi tizennyolcezer dollár. - Ennyi pénzért mennyi tu­dást adnak? - Mindenki maga választ­hatja meg a tantárgyakat, kité­tel minimum négy elméleti tan­tárgy, ehhez jöhet egy-két mű­vészeti. - Melyek a legjellemzőbb kü­lönbségek a magyar és az ame­rikai iskola között? - A külsőségekkel kezdve, talán szokatlanul hangzik, de a lányok szoknyában, a fiúk csak szövetnadrágban és nyakken­dőben járhatnak iskolába. Ér­zik is, hogy efölött már eljárt az idő, ezért a következő tanévtől lehetséges, hogy módosítják az iskolai szabályzatot. Persze senki nem lázad az öltözék mi­att, mert különben minden de­mokratikus. A tanárok segítő­készek, barátságosak, a prob­lémákra odafigyelnek. - Nem érezted magad egye­dül? - Bár kollégiumban laktam, egy hét után be tudtam illesz­kedni. Sok barátom lett. Az ün­nepeket - karácsonyt, hála­adást - az amerikai barátnőm családjánál töltöttem, ha ki­rándulni mentek, engem is vit­tek. - Kevés fiatalnak adatik ilyen lehetőség. Mit gondolsz, miért választottak ki téged? - Sokfordulós volt a kivá­lasztás, a szempontokat nem ismerem. A gimnázium nulla­dik évében teljesen kezdőként tanultam az angolt. Év végén letettem a középfokú nyelv­vizsgát, az első év végén a fel­sőfokút. Az események pereg­tek. Az első meglepetés akkor ért, mikor egy újsághirdetésre jelentkezve engem választot­tak ki a BBC műveltségi show­­jába. Bár a felvétel jobban is sikerülhetett volna, csodála­tos volt Anglia. Közvetlenül utána tudtam meg, hogy az amerikai ösztöndíjat is meg­kaptam... W. K. Hajdú Melinda

Next