Kisalföld, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-28 / 253. szám
1995. október 28., szombat Mindenszentek és halottak napja Készülődés a temetőkben így mindenszentek és halottak napja táján az átlagosnál sokkal nagyobb figyelem fordul a temetők, a sírkertek felé. Az elhunytak hozzátartozói rendezik, karbantartják a sírokat s a hivatalos fenntartók is azon munkálkodnak, hogy a temetőkben igazán kulturált körülményeket teremtsenek az ünnepre. CSORNÁN a Jószív Temetkezési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Csornai Kirendeltsége ügyel a temetők rendjére. Németh Árpádné, a kirendeltség illetékese elmondta, a temetőkben megtisztították az utakat, lekaszálták a füvet, elszállították a keletkezett hulladékot, szemetet. Az Őrangyal-temető ravatalozója új drapériát kapott. S mint azt a helybeliek korábban már tapasztalhatták, a Szent Antaltemetőből eltávolították az öreg, balesetveszélyessé vált fákat, s helyettük a főút mellé tujákat ültettek. Németh Árpádné szerint - bár a kirendeltség emberei egyébként is rendben tartják, tisztítják a temetőket - októberben különösen nagy figyelmet fordítanak erre. Megtudtuk azt is, hogy október 29-én, vasárnap a Szent Antal- és Őrangyal-temetőben délután háromtól hat óráig gyászzene szól. Szerdán és csütörtökön, tehát november elsején, valamint másodikén, délután háromtól öt óráig ugyancsak zenét szolgáltatnak. Ezeken a napokon tovább tartják nyitva a sírkerteket és a cég emberei is ott lesznek, s az érkező idegeneknek segítenek az eligazodásban, szükség esetén tájékoztatást adnak. Németh Árpádné elmondta, hogy a kirendeltség munkatársai Csornán a temetők környékén nem árusítanak virágot, koszorút és kegytárgyakat. Koszorúk készítését előzetes megrendelés alapján vállalják. KAPUVÁRON is a Jószív kft. a városi köztemető fenntartója. A még életben lévő temetőkezelési szerződés előírja, hogy mindenszentekre általános nagytakarítással készüljenek. Október 23-a előtt a díszsírkert környezetének rendezésével kezdték, és folyamatosan szépítik, csinosítják a temetőt - mondta el Horváth István, a vállalat kirendeltségvezetője. Szombatra és vasárnapra egész napos ügyeletet szerveztek. A temető nyitvatartási ideje sem érvényes a halottak napját megelőző és követő hétre, így bármikor látogatható a város sírkertje. November elsején délután fél háromkor kerül sor egyházi szertartásra, amelyet a kápolna előtti nagykeresztnél celebrálnak a kapuvári egyházközség tisztelendői. H. J.-N. D. L. KISALFÖLD Önkormányzati ülés Kapuváron Közalapítványok a városért A kapuvári önkormányzat csaknem minden tagja részt vett a város októberi rendes ülésén, amelynek nyitányaként Boross János képviselő egy csengőt és egy kolompot ajándékozott a testületnek, mondván, hogy csengjen az előbbi, ha hangos a vita, és búgjon az utóbbi, ha valaki letérne a „helyes útról”. Elsőként az ez évi költségvetésük aktualizálását végezték volna el a képviselők. A beadott módosítások többségével egyetértettek ugyan, ám többen kifogásolták az egyes tételeket. Módos Ferenc olyan kifizetésekre hívta fel a figyelmet, amelyhez szerinte az önkormányzat nem járult hozzá. Varga Gyula a helyi civil szerveződéseknek és a katolikus iskolának szánt segítséget hiányolta, Németh Cs. Gábor pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevételi oldalon szereplő privatizációs összegek idén nem realizálódhatnak, ezért ne csapják be magukat azzal, hogy azokat tovább szerepeltetik. Az első képviselői felvetésre a hivatal illetékesei adták meg a magyarázatot, a katolikus iskola támogatása ügyében pedig annyiban maradtak, hogy amennyiben megbizonyosodhat a testület arról, hogy saját intézményeinél rosszabb körülmények között folyik ott a tanítás, akkor megadják a szükséges segítséget. Az alpolgármester Varga Géza és az oktatási bizottság elnöke, dr. Horváth Ferenc egyaránt megerősítette, az önkormányzat részéről a tárgyalási készség eddig is megvolt, és ezután is meglesz. A privatizációs bevételek levételét viszont elfogadta a testület, így míg a kiadási oldalon is megtalálják a mérlegegyensúly lehetőségét (amire egyébként szintén javaslatokat tett az előterjesztő képviselő), addig felfüggesztették a költségvetés módosításainak elfogadását. Ezután vita nélkül hagyták jóvá gazdálkodásuk háromnegyed éves tájékoztatóját. Az önkormányzati intézmények ellenőrzéseiről szóló revizori beszámolót szintén kemény kritikával illette, a testület, vitába szállva annak egyes megállapításaival, másrészt kérve, hogy ezután ne kétévente, hanem annál rövidebb időszakonként kerüljön sor az önkormányzati informálódásra. A városkörnyéki önkormányzatok és Kapuvár kapcsolattartásáról szólva leginkább a várost súlyosan érintő „kistérségi feladatok, kisvárosi finanszírozás” kérdésköre került elő. Degovics István képviselő javasolta, hogy a későbbiekben meghatározott időpontonként a város és a környék polgármesterei meghatározott témákban tartsanak tájékozódó „konferenciákat”. A döntést igénylő ügyek sorában támogatták a munkaügyi központ helyiségcsere-kérelmét, zárt ülésen pedig életre hívták a Kapuvár Lakosainak Egészségéért Közalapítványt, vezetőséget választottak a helyi gyógyvizek hasznosítását elősegítő közalapítvány élére, tárgyalások megkezdéséről döntöttek a Győri úti temető további fenntartásáról, és a távhőfűtési költségek csökkentésére irányuló beterjesztést elvetették. NÉMETH D. L. Szombati tűnődések ---------Alázattal kivívott elismerés „Mindazt, aki fölmagasztalja magát, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják” (Lk. 18/14.) Érdemes időnként magunkba nézni és megvizsgálni, vajon mit és miért szeretnek bennünk az emberek. Ugyanis, akit sokan vesznek körül szerető tisztelettel, esetleg kényeztetik, könnyen hajlamossá válik az elbizakodottságra. Az ilyen ember aztán legtöbbször szeret a középpontban lenni, s előbb-utóbb úgy gondolja, hogy nélküle megáll a világ. Szent meggyőződésévé válik, hogy ő az abszolút tökéletes. Mindenhez ért, mert mindenre alkalmassá minősítette önmagát. Mennyi ostobaságra mondunk igent a gyors karrier reményében, csupán azért, hogy a világ szemében „nagyok” legyünk. A legnagyobb baj, hogy legtöbbször mi magunkkal is elhitetjük ostobaságunk igazát. A „kicsiség” vállalása sohasem volt csábító feladat, noha a világ történetében azért akadtak szép számmal, akik éppen kicsiségükkel tűntek ki. Nélkülük minden bizonnyal sokkal szegényebbek lennénk. A mai kor szelleme szerint élő inkább diktálni szeret, uralkodni, feltűnni, másoknál különbnek látszani... Általában azért harcol, hogy lássák és elismerjék érdemeit. Úgy tűnik, egyáltalán nem kedveli az alázatot, sőt, eleve embertelennek tartja, s megmosolyogja a lehajtott fejet. A régi mondás azért - ettől függetlenül - ma is érvényes: aki nagyon felkapottnak érzi magát, rendszerint elkapatottá válik; miként az is igaz: mindig az esik a legnagyobbat, aki a legmagasabban van. Sokkal jólesőbb érzés a tetteink által, alázattal kivívott elismerés, semmint önmagunkat felmagasztalva nevetség tárgyává lenni... Az alázatos tettei mögött nem húzódik sanda érdek, ezért osztályrésze az öröm. Semmit sem akar birtokolni, csak adni szeretne, és mégis fölmagasztaltatik... Kovács András RÁBAKÖZ 9 Új díszben a szili templom Száz napig állványok vették körül a szili templom tornyát, mostanra viszont szépen megújult az építmény. - Mi indokolta a felújítást? - kérdeztük Ács Lajos plébánostól. - Minden évben megbontotta a toronysisak palafedését és a mellvédek párkányának bádogszegélyét az északi szél. Egyértelműnek tűnt, hogy tartós megoldást a toronysisak vörösrézlemezzel való fedése hozhat. Elvben szinte mindenki egyetértett azzal, hogy a javítás elodázhatatlan, mert beázik a torony, a kivitelezéssel kapcsolatban azonban eltérő volt az állásfoglalás. Szóba került az infláció, a növekvő munkanélküliség, a rosszabbodó anyagi helyzet is. 1993-ban aztán helyreállítottuk a toronyszobákat, tavaly pedig az esőcsatorna-rendszer szorult cserére. - Idén a toronysisak is elkészült. - Igen, ugyanis a többség az ez évi munka mellett döntött, mivel úgy gondoltuk, hogy 1996-ban sem lesz olcsóbb. Az adakozás teljesen önkéntes alapon történt, hozzávetőlegesen sem jelöltük meg a hozzájárulás mértékét. Száz napig álltak az állványok, mindenki adhatott, aki akart. Azt meg úgyis tudják, hogy Jézus sírját sem őrizték ingyen. Az indulásnál februárban csak annyi pénzünk volt, ami a megemelt egyházadóból maradt a torony felújítására. Jó szívvel adott kölcsönpénzzel kezdődött az anyagbeszerzés. A gondviselésben bíztunk, de nem tétlenkedtünk, a lehetőségeket kerestük. - Az elmúlt napokban befejeződött a munka. - Új díszben a szili templom, a falu legszebb középülete és legnagyobb objektuma. A térség egyik legnagyobb temploma. Ha nem söpör valami pusztító vihar, akkor a hívek elmondhatják, hogy unokáik is láthatják. Akadtak előre nem látott munkák és kiadások. Teljesen új a kereszt, melynek gömbjébe elhelyeztük azt a dokumentumot, amely a jelen helyzetet tükrözi. Az adakozók neve is belekerült a gömbbe helyezett fémkazettába. Támogatást kaptunk a helyi közösség felétől, pénzzel, fuvarral, kétkezi munkával. A nyugati donátoroktól, a szili Győzelem Mezőgazdasági Szövetkezettől, és segített a Pannon- Víz Rt. Contractor Kft.-je is, akik a csatornát fektették a községben. Adósság most is van, de továbbra sem kérünk. - Most osztatlan az öröm Szilban? - Az itt lakók döntik el, tudnak-e örülni a szépnek, a jónak, a szentnek. Menedéket adó ház a templom mindenki számára. Itt nyugszik meg a szív. Ha a mostani iskolások nagykorukban is megmaradnak gyakorló katolikusnak, akkor vallásilag lesz jövője Szilnak. - Mit hozhatnak az elkövetkező évek? - Nem tervezek, de az elgondolkoztat, amit ötven év alatt nem lehet pótolni. Fél évszázada vonultatták be a háborúba a lélekharangot, s aki katolikusnak mondja magát, annak van egy kívánsága a temetéssel kapcsolatban: a harangszó. Kép és szöveg: HASZONITS JÓZSEF Új díszben a szili templom, védő toronysisakkal a tetején. Kapuvár 1956-ban: dokumentált emlékezet Simára gyalulták az időt? (2. rész) (Folytatás az 1. oldalról.) „Fejérvári Sándor előadó, akinek szoros személyes kapcsolatai voltak az Esterházyakkal és más tőkés elemekkel, dr. Láng Béla horthysta jegyző - ez a névsora annak a társaságnak, amely elérkezettnek tartotta az időt, hogy simára gyalulja az időt, a régi rendszer visszasettenkedő hatalmasságai, a hercegek, grófok, gyárosok számára. Szót sem érdemelne talán az egész ügy, ha a horthysta rendszer kapuvári hívei az ellenforradalmi kísérlet bukása után visszabújtak volna odúikba, ahonnan a nép jogos megmozdulását kihasználva előbújtak. Ezek az urak azonban még ma is ott folytatják tevékenységüket, ahol október végén elkezdték. Irányítanak, intézkednek, szerveznek anélkül, hogy meghallgatnák a választott tanácstagok véleményét. A kapuvári járási tanács vezetése jelenleg is ezeknek az uraknak a kezében van.” A Kisalföld uszító írása úgy felborzolta a kedélyeket, hogy maga Markó Gyula, a megyei tanács akkori elnöke kért „helyreigazítást”. A „Hazánk”-ban Lázs Sándor így idézi a tanácselnök szavait: „November elején a kapuvári járási tanács végrehajtó bizottsága újjáalakult. A kapuvári járási tanács végrehajtó bizottságának újra, illetve újonnan választott tagjai a következők lettek. Elnök: Tatay Jenő, aki tizenkét éven keresztül dolgozott a járási tanácsnál, titkár: Fodor József tisztviselő, tagok: Vida Fábián téesztag, Vápár István dolgozó paraszt, Peyr Gyula bádogos kisiparos, Fűzi Imre OTP-fiókvezető, Ratatics István KTSZ-dolgozó, Lukácsi István, Horváth István, Bödecs Gyula, Varga László, Bujtás József dolgozó parasztok, Endrődi Jenő cukorgyári tisztviselő, Lajtos Imre pedagógus, és Papp Mihály asztalos. Markó Gyula elmondotta, hogy a kapuvári járást ezek a személyek irányítják, ami ott történik, arról az egész végrehajtó bizottság határoz, és az említett tagok választását a Megyei Tanács is jóváhagyta. Elmondotta még Markó Gyula, hogy Fodor József valóban őrmesteri rangot viselt a Horthyhadseregben, de ugyanezért sok kommunistát, köztük őt, Markó Gyulát is el lehetne ítélni. Kóbor Gyula volt jegyzőt nem a nép kergette el Nagycenkről, hanem 1952-ben hivatalosan helyezték át a Járási Tanácshoz. Halmos László büntetőbíró soha nem sanyargatta a parasztokat, mert a kihágási ügyeket intézte a járásnál... Fejérvári Sándor soha semmiféle összeköttetésben nem volt az Esterházyakkal, soha nem is látta őket.” „Mi az igazság Kapuváron?” címmel „Köszönet a segítségért” alcímmel a Kisalföld is néhány nap múlva erőteljes kritikával igazította helyre - igaz szintén aláírás nélkül - saját korábbi cikkét. Ebből idézünk: „A cikk mint utólag kiderült, hamis információ alapján nem a való képet festette a kapuvári helyzetről. ...A járási tanács rövid ideig működött, fent felsorolt forradalmi bizottságának tagjai az első napokban valóban több olyan személy elbocsátását is tervezték, akik ilyen elbánásra nem szolgáltak rá. Erre azonban nem került sor, és végül is csak azokat távolították el, akik nagyon is eljátszották a nép bizalmát. Helytelen volt az említett cikknek a Rákosi-korszak rossz emlékű, káderezési módszerére emlékeztető néhány kitétele is... Ez a véleménye a becsületes kapuvári kommunistáknak, köztük Áder és Ratatics elvtársaknak is, akik maguk is elítélik azoknak a funkcionáriusoknak a magatartását, akik még most sem tanultak eleget a múlt hibáiból.” (Folytatjuk) NÉMETH D. LÁSZLÓ