Kisalföld, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

4 AKTUÁLIS A városatyák tegnap késő este elfogadták Győr költségvetését Mire elég kilencmilliárd forint? A megyei fogyasztóvédel­mi felügyelőség tájékoztató­jának megvitatása után a tegnap délután kezdődött, s későig tartó győri önkor­mányzati közgyűlésen dön­töttek a szociális intézmé­nyek élelmezési normáiról. Emellett egyebek között arról, hogy az iparűzési adó fizetésének mentességi korlátját kétmillióról négy­millióra emelik. (Erről la­punkban még a döntés előtt részletesebben is írtunk.) A fő napirendi pont teg­nap kétségkívül a megye­­székhely idei költségvetésé­nek megtárgyalása volt. Ahogy várni lehetett, a képviselők hosszan sorolták kérdéseiket, s még tovább tartott a vita, amelyben - teljesen természetes módon - ki-ki a maga vá­lasztókörzetéért igyekezett lobbyzni. Még a vita előtti szünetben néhány képviselőt arra kér­tünk, egészen röviden mondjon véleményt Győr idei költségve­tés-tervezetéről. Dr. Somogyi Tivadar (KDNP): - A lehetőségekhez és a körülményekhez képest elfogadható, de sajnos sújtja a várost a túlzott központi elvo­nás. Örülök, hogy jut pénz fel­újításokra, fejlesztésekre, el­fogadhatóan az egészségügyre is. Fájó pont a szociálpolitika: adott összegben kell gondol­kodnunk, s még nem tudjuk, az év során majd hány család szo­rul valóban támogatásra. Sárai Anikó (Győri Polgári Kör): - Áttekinthetetlen a költ­ségvetés, olyan, mint egy labi­rintus, a korábbi évek tapasz­talatából mondom, nem moz­dítja ki a várost jelenlegi hely­zetéből. A fejlesztések nem áll­nak arányban a vagyonfelélés­sel. Lajtmann József (Reflex egyesület): - Végre van pénz a költségvetésben a környezetvé­delemre, ha nem is sok, 1,2 mil­lió forint az alapra. Sajnálatos, hogy kevés jut a játszóterekre, zöldterületekre, sportpályákra. Dr. Andréka Bertalan (MDF): - Flexibilis bevételek­re fix kiadásokat alapozni... Leginkább azt nem látom, hogy a távlati célok legalább megkezdődnének az idei költ­ségvetésben. Szükség lenne egy olyan alap létrehozására, ame­lyet vállalkozók megpályáz­hatnának, és így a város pén­ze akár megháromszorozód­hatna. Wajzer Gábor (Fidesz): - Számomra öröm, hogy lakás­­politikai célokra viszonylag nagyobb összeg jut. Másrészt félő, hogy nem lesz elég a szo­ciálpolitikai célokra tervezett pénz. Sághy Zsolt (MSZP): - A költségvetés a körülmények­hez képest jó. Kedvező, hogy folytatódnak a megkezdett be­ruházások a peremkerületek­ben is. Külön tetszik, hogy a város a régióra is gondol, pél­dául a gönyűi kikötő és a péri repülőtér támogatásával. Cserhalmi József( SZDSZ): - Alapvetően korrektnek, vitá­ra alkalmasnak érzem a költ­ségvetés tervezetét. Örülnék persze, ha a környezetvéde­lemre több jutna, de ez a pénz talán év közben, a környezet­védelmi bírságokból kiegészít­hető lesz... Balogh József polgármester. - Ez a költségvetés kétségkívül feszesebb, takarékosabb gaz­dálkodást követel, de ez nem öncél. Jó, hogy nagyobb arány juthat felújításokra, fejleszté­sekre, mint a korábbi években. Ez például közérzetjavító té­nyező lehet a város polgárai számára, csakúgy mint az, hogy komoly lakásprogramot tudunk beindítani, vagy hogy éppen ezekben a napokban megoldó­dik egy régi gond, az orvosi ügyeletek méltó elhelyezése. A költségvetés tervezése során sok fórumon hallgattunk meg véle­ményeket. Ezekben az egyik közös az volt, figyeljünk job­ban az egyenlő teherviselésre. Ez is valóban fontos... pótló támogatására 60 millió, lakásfenntartásra 40 millió, közgyógyellátásra 20 millió forintot szánnak (egyéb segé­lyek mellett). A lakásgazdálkodás teljes költségvetési előirányzata 709 millió forint. Ebben szerepel­nek a lakásértékesítéssel kap­csolatos kiadások, a kényszer­bérlet felszámolása, az új la­kások építéséhez kamatmen­tes önkormányzati támogatás (70 millió forint), a fiatalok garzonházának kialakítása a volt GyÁÉV-munkásszállóból (66 millió forint), lakásépíté­si célú, folyamatban lévő te­rület-előkészítés (30 millió fo­rint), a meglévő lakások véte­léhez kamatmentes önkor­mányzati támogatás (51 mil­lió forint)... A legnagyobb té­telt a város lakáskoncepciójá­ban meghatározott feladatok­ra szánt összeg (313 millió fo­rint) jelenti. Győrben az idén az út-, híd-, közvilágítás üzemelte­tési, karbantartási és felújítá­si kiadásaira összesen 419 millió forint jut. Ebből út­fenntartásra (kátyúzás, köz­műépítés utáni helyreállítás, gyermekintézmények környé­kén a közlekedésbiztonság ja­vítása stb.) összesen 174 mil­lió forint. Szerepel a tervek­ben egyebek között a Rába utca felújításának folytatása, a virágpiac díszburkolatának elkészítése, a pinnyédi híd „kiváltása” terelőúttal... A folyamatban lévő beru­házások között (erre 1,8 mil­­liárdot terveztek) található a József Attila utca korszerű­sítése, a Zemplén utcából ki­vezető kerékpárút, Győrszent­­iván, Ménfőcsanak, Gyirmót, Bácsa, Révfalu szennyvízcsa­tornázása, Abda-Börcs közös csatornaberuházása, Ménfő­csanak és Gyirmót földgázel­látása, a Kossuth és a Galamb utcai gázvezeték-építés, a Bercsényi ligeti orvosi rende­lő, a sashegyi hulladéktároló rekultivációja... Az idei indításra tervezett beruházások tervezett kiadá­sa 2,4 milliárd forint. Fonto­sabb tételei: a nem önkor­mányzati utak átvétele, hoz­zájárulás a Győr-Gönyű ki­kötő építéséhez, a Fenyőszer u. útépítése, Kismegyer, Kis­­bácsa szennyvízcsatornázása, vízpartrendezés, a szennyvíz­­tisztító telep folytatása, Új­város gázellátása, egészség­­ügyi gép-, műszerbeszerzés, a szabadhegyi új köztemető folytatása. A felújítási kiadási „rovat­ban” 20 millió forint jut az egészségügyi és szociális ága­zatra, 66,4 millió forint az ok­tatási és sport ágazatra. Utób­bi zömmel iskolafelújítási ki­adásokat tartalmaz, a legna­gyobb tétel 16 millió forinttal a vízisportcentrum felújítá­sa. A kulturális ágazatban tervezett, összesen 66,3 millió forint értékű felújítási kiadás­ban 40 millió forintot tesz ki a Győri Nemzeti Színház fe­lújításának elkezdése. (Foly­tatásként a következő évekre várhatóan további 120 mil­lióra lesz szükség.) Számol a költségvetés a Zichy-palota felújításával, a városi könyv­tár teraszának, tetőzeté­nek, víz-, csatornarendszeré­nek felújításával, a Kossuth művelődési ház mozijának és padozatának felújításával, a Gyermekek Háza csatorna­felújításával, a Városi Báb­színház nézőterének és fűtésé­nek korszerűsítésével, a Győ­ri Balett balett-terme klíma­­berendezésének felújításával, a Gorkij Művelődési Ház szín­háztermének műpadlócseré­jével, a PSVMK fűtési rend­szerének felújításával, tető­javításával, a Grafikai Mű­hely felújításával, a Bezerédj­­kastély pince-padlóburkola­tának cseréjével, a városi le­véltár lépcsőház-felújításá­­val. A megyeszékhely költség­­vetésében a tervezett céltarta­lék 158,6 millió forint. (Műkö­dési kiadásokban egyebek közt az áremelkedések részbe­ni ellentételezésére, fejleszté­si kiadásokban pénzátadás a tűzoltóság eszközbeszerzésé­re, felújítási kiadásokban a Petőfi hídra.) Győr önkormányzata az őt megillető Édász-részvények eladásából körülbelül 240 millió forintra számíthat. A költségvetés ebből tervez töb­bek között a közműépítések utáni útépítésre, Újváros gáz­ellátására, Kismegyer és Kis­­bácsa szennyvízcsatorna­ épí­tésére, a vízicentrum felújí­tására. Számol a költségvetés a ki­sebbségi önkormányzatokkal. A dologi kiadások, pénzát­adás, támogatás összege a ro­ma önkormányzatnál az idén 1,1 millió forint, a német ön­­kormányzatnál pedig 500 ezer forint. A képviselők véleménye Dr. Andréka Bertalan egy megpályázható alap létrehozását sürgette a vitában. Fotó: H. V. Az idei év főbb tervei A közgyűlés négy és félórás vita után, a késő esti órákban, kiegészítő javaslattal, 34 igen­nel és 2 nem szavazattal elfo­gadta a költségvetést, majd az éjszakába nyúlóan­ egyéb ügyekben döntött, ezekre la­punkban visszatérünk. Győr önkormányzatának eredeti bevételi lehetősége 8 milliárd 828 millió forintban prognosztizálható. Ez a terve­zett kiadásoktól 475 millió fo­rinttal marad el - a különböze­­tet a költségvetési egyensúly érdekében hitelfelvétellel kell pótolni. A bevételek tartalmaz­nak olyan „tételeket”, amelyek csak meghatározott kiadások­ra használhatók fel. Ilyen pél­dául a lakásértékesítés, amely­ből az önkormányzat a költség­­vetésben 620 millió forint bevé­tellel számol - ez csak a lakás­­gazdálkodással kapcsolatos fel­adatokra költhető. A város költségvetésének kiadási oldalán a „túlsúlyt” a jelenlegi intézményhálózat működtetése, fenntartása je­lenti. Ehhez 7,6 milliárd fo­rint szükséges­­ úgy, hogy közben jelentős racionalizá­lási, takarékossági progra­mot kell megvalósítani. Mindettől függetlenül a ko­rábbi évekhez képest na­gyobb hányadot (18,5 száza­lékot) tervez a költségvetés beruházási, fejlesztési kiadá­sokra. Részben folytatni kell a megkezdett beruházásokat, másrészt pedig újak is indít­hatók. A kiadásokban a város az idénre 336 millió forintot ter­vez szociálpolitikai célra. Ezen belül a legnagyobb ará­nyú az átmeneti segély, 90 millió forint. Rendszeres ne­velési segélyre 88 millió, a munkanélküliek jövedelem­ KISALFÖLD 1996. március 1., péntek ÁLLÁSPONTUNK Civilek a pályán Egyre gyakrabban esik szó a civil szervezetekről. A tár­sadalomnak olyan önkéntes egységei ezek, amelyek piac­­gazdasági körülmények közt sem pénzben megjeleníthe­tő nyereségre törekednek. A nyereség másban térül meg, példának okáért az egészséges személyiségben és az em­berek közti zavartalan kapcsolatrendszerben. Az úgynevezett nonprofit szektort, egyesületeket, klu­bokat, társaságokat láthatóvá kell tenni, növelni szüksé­ges a velük kapcsolatos ismeretek mennyiségét. E szektor teljesítményének nincs meg az elégséges társadalmi elis­mertsége. Biztosítani kell a nonprofit szervezetek műkö­désének nyitottabb és több támogatást nyújtó jogi környe­zetét, fontos a legitimitásuk is. Jól működő partneri viszonyt kell kialakítani a kormányzattal. Bedolgozóból váljon partnerré, az állammal való kapcsolatában védje meg az autonómiáját. Biztosítani kell a nonprofit szervezetek be­­számoltathatóságát, tevékenységük nyilvánosságát. Javí­tani kell a nonprofit szakemberek képzését. Döntő fontos­ságú kérdés a professzionalizálódás. Meg kell birkózni a nemzetközivé válás, a globalizálódás kihívásaival. A non­profit szervezetek ugyan többnyire a hazai problémákra összpontosítják a figyelmüket, de maguk a hazai problé­mák is egyre inkább nemzetközivé válnak, kialakulásuk­ban egyre több külföldi hatás érvényesül a már meglévő minták alapján. Nálunk ezekben az ügyekben még lázas az útkeresés. Nem árt, ha egyre több fórumon hallatják szavukat a ci­vil szervezetek. Addig is érdemes fáradozniuk, amíg a nonprofit törvény megszületik. Azt nehéz megjövendölni, hogy a civilek hatással vannak-e a törvényalkotókra, avagy a leendő törvény kínál teljes polgárjogot a nonprofit, ci­vil szerveződéseknek. 5 A NAP MONDÁSA ...szent jog az önvédelem. William Shakespeare (1564-1616) angol drámaíró Fórum Sáráspuszta rendezési tervéről (Folytatás az 1. oldalról.) A rendezési terv Sárás­­pusztára vonatkozó részét Fátai Tamás építész készítet­te el és ismertette. Beszámo­lójának lényege az volt, hogy a terv nem sérti a víkendház­­tulajdonosok érdekeit, sem építési tilalmat, sem alapve­tő korlátozást nem ír elő a te­rületen. Csupán családi házat nem lehet itt építeni, mivel ez üdülőövezetnek minősül. A „foghíjtelkekre” azonban lehet hétvégi házat építeni, maximum 60 négyzetméterig, de az épületeknek illeszked­niük kell környezetükbe. A 14-es főút bal oldalán lé­vő zártkertek maradnak me­zőgazdasági művelésben, oda csak terménytárolót, gazda­sági épületet lehet építeni, de alapterületi korlátozással. A terület északi csücskében lé­vő major és a néhány, önkor­mányzati tulajdonban lévő lakóház mellett újabb, körül­belül húsz építési telek vagy intézmény létrehozására al­kalmas területet jelölnek ki. A rossz állapotú épületeket nem bontják le. A járási üdülőövezet és Kisbácsa (Votinszki utca) kö­zötti nádas bálványosi részt, az egykori folyómedret a ter­mészetvédelmi hatóság vé­dett területté javasolja nyil­vánítani. A szakemberek sze­rint ez a második „Bugac”, ahol őshonos fauna és flóra található. A védett területté nyilvánítás az önkormányzat döntése és feladata. A fenti­ek ellenére Bácsa szélső lakó­utcájának, a Votinszki és a Sárosi utcának a beépítetlen, nyugati oldalán egészen a Szitásdomb vonaláig körül­belül 30 építési telket jelölnek ki. Összesen tehát az új ren­dezési tervben közel 50 építé­si telek kijelölése várható. A megjelentek kérdései zö­mével a győri önkormányzat­tól bérelt telkek megvételére és az építési telkek kijelölésé­re vonatkoztak. A telkek ki­jelölése idén nem várható, a bérleményekre pedig csak azoknak van elővásárlási jo­guk, akiknél ezt a szerződés­ben is rögzítették, vagy a jog­szabály alapján az önkor­mányzat vagyongazdálkodá­si osztálya ezt az előjogot megadja részükre. A többi telket nyilvánosan meghir­detve értékesítik. Az autó­busz útvonalának meg­hosszabbítását a lakók kérhe­tik az önkormányzat főépí­tészi irodáján Pénzes Péter­től. A felhalmozódott szeme­tet pedig a lakóknak vagy parcellázás után az új tulaj­donosoknak kell elvitetni. A többi kérdésre a lakók hely­ben kaptak választ. JUHÁSZ ZSOLT PJ imF mm Zj i U l fA NTEVITA^STUDIO mmxJ J J J Péntek délután Mű“"Érték! szórakoztató, Iván Csaba információs magazinműsor 3 Kábel-10 csatornán Naponta 6-18 óráig, FM 103,1 MHz; kábelen 100, 7 MHz. (12203H) BMC Rádió, 9023 Győr, Magyar u. 9. Tel.: 96/444-222 (x)

Next