Kisalföld, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
1996. december 2., hétfő A megyei közgyűlés soros jó cselekedete Képviselői futballderbi A megye városainak önkormányzatai, folytatván a korábbi évek hagyományát, szombaton délelőtt a megyei közgyűlés, Mosonmagyaróvár, Győr, Csorna és a házigazda Kapuvár csapatainak részvételével a helyi sportcsarnokban mérkőztek meg egymással. A kispályás focitorna krónikájánál is fontosabb volt talán az a jókedv, amelyben eltöltötték ezt a napot a helyi politikusok. A korán megsérült Abdás Imre alpolgármester elvi vezényletével és nagy lélekkel küzdő csornaiak (a szocialisták nélkül) bár nem a legjobbak voltak a pályán, ám a legsportszerűbbek. Kapuvár esetében viszont többen azt gyanították, hogy időközi választásokat tartottak a csapatépítés érdekében. Dr. Bíró Péter polgármester pedig góllal hálálta meg azt a kitartó figyelmet, amellyel társai igyekeztek labdához juttatni az ellenfél kapuja előtt. A Stipkovits Pál polgármesterrel felvonuló Mosonmagyaróvár egyes (nyilvánvalóan túlzó) vélemények szerint míg a kapitány pihent, egységesebb összjátékot mutatott, ám hogy Móváron még sincs gáz, azt bizonyította az elnyert ezüst. A győriek lelke a jobbszéli felfutásaival magának tekintélyt parancsoló Simon István alpolgármester volt: minden felé szálló labdáért keményen megküzdött, s ki is vívta a legjobb mezőnyjátékosnak járó baráti kézszorítást. A „Megye” balhátvédje, dr. Szakács Imre közgyűlési alelnök viszont önzetlenségével tűnt fel. Csapatának kapusa, Domonkos Attila a legjobb hálóőrré nemesedett mögötte, nem is szólva dr. Kertész Zoltánról, aki forintos labdákat osztogatva juttatta előnyhöz csapatát. A délelőtti két félidőt díjkiosztással és kapuvárias vendéglátással elegyített harmadik követte a Széchenyi-iskolában, ahol dr. Szakács Imre elmondta: a megyei közgyűlés csapata elhatározta, hogy ezután minden hasonló tornán egy jó cselekedetet is elkövet, így elsőként megengedték Stipkovits Pálnak, Mosonmagyaróvár polgármesterének, hogy felvegye a győztes csapat mezét... A végső sorrend: 1. Megyei közgyűlés, 2. Mosonmagyaróvár, 3. Győr, 4. Kapuvár, 5. Csorna. NDL KISALFÖLD A kártyáról rangjához méltón Egy szép kiállítás a művészeti múzeumban Kártyafestők és kártyakészítő műhelyek Magyarországon a XVIII. századtól a Monarchia végéig címmel nyitt kiállítás a hétvégén a győri Városi Művészeti Múzeumban. A rendkívül látványos tárlatot Horváth Ferenc, a Magyar Talon Alapítvány elnöke nyitotta meg. Mint azt megtudtuk, az alapítvány a kártyázás kultúr- és ipartörténeti kutatásait támogatja, szándéka a magyar kártyamúzeum megalapítása és fenntartása. A győri millecentenáriumi rendezvények keretében mutatkoztak be szombaton a kiállítók, amely a honi kártyakészítés másfél évszázadának remekeit reprezentálta. Az elnök hangsúlyozta, a kártyakészítés kevésbé ismert területe az iparművészetnek, majd áttekintést adott annak alakulásáról. Elismert művészek ügyes kezű munkáját dicséri a kiállított anyag - mondta, s reményét fejezte ki, hogy ez a kultúra további segítést, támogatást kap Magyarországon (a nemzetközi játékkártyatársaság székhelye London). A gazdag anyagú kiállításon láthatók az első felelős magyar kormány tagjait megörökítő lapok, a különféle tarokkfajták az 1800-as évekből, s színészkarikatúrák 1980-ból. Tudatja velünk a Kártyázó Budapest című könyv első oldala, hogy az hazárdjátékosoknak, játékbarlangozóknak, hamis játékosoknak szól... Festményen örökítettek meg egy történelmi tarokkpartit, ahol Jókai Mór és kompániája ül az asztalnál. A kártya szép és elegáns játék, a szalonok világában érezte otthon magát évtizedeken keresztül. A polgári társadalom, a polgárosodás egyik szimbóluma. Rajtunk múlik, hogy tiszteljük-e benne ezt a hagyományt, vagy rangján alul kezeljük. A kiállítás arról győzhet meg bennünket, hogy a kártya igenis életünk része - az ember nem titkolni való játéka. PASS - Részlet a kiállítás anyagából: kártya és kártyaprés az 1930-as évekből. Fotó: SZ. Ö. Kevés vásárló, közepes árak Bőséges kínálat, kiváló felhozatal, ám gyér vásárlókedv jellemezte a szombati győri Dunakapu téri piacot. A ködös, borongós időben közepes színvonalon alakultak az árak: a tojás 12-15 forintot ért darabonként. A fejes káposzta kilogrammjáért 70-80, a kelkáposztáért 80-90 forintot kértek az őstermelők. A karalábé darabja 20-30, a zöldhagyma csomója 30-35 forintot kóstált. A karfiol kilogrammját 80-100, a sárgarépáét 40-60, a petrezselyemgyökérét 60-80 forintért kínálták. A vöröshagyma 40-50 (nagykereskedőnél 30) forintot ért. A fokhagyma 280-320, a paraj 200, a sóska 250-300, a zöldpaprika 100 forintba került kilogrammonként. A zöldsaláta fejéért 40 forintot kértek. Sok volt termesztett gombából, 160-280 forintért kínálták. Bőséges volt a választék téli almából, a rétesnek valót 30, amúgy 40-80 (nagykereskedő 40) forintért adták. Közte kevés volt, 100-120 forintért kellette magát, a dió ára emelkedett, hiszen közeledik a bejgli szezonja: a héjast 220-250, a pucoltat 750-800 forintért „vesztegették”. A szárazbab 300-450 forintot ért, szőlő nem volt, a mákért 400-500, a savanyú káposztáért 120-140 forintot kértek. Burgonyából is kevés volt, ezt 30-35 forintért adták. ZS. D. Szabó Ernőné Győrzámolyról érkezett a megyeszékhely piacára. AKTUÁLIS 3 „Isten, áldd meg a magyart!” Nagy sikerű KÉSZ-hangverseny a győri színházban (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ győri szervezetének elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta: a jótékonysági hangverseny változatlan célokat szolgál a millecentenárium évében is. A bevétel fele a két éve alapított Győri Nemzeti Színházért-KÉSZ Alapítványt támogatja, másik fele a szervezet munkáját - melyről a Szentatya győri tartózkodása idején is elismerően szólt - segíti majd. Felelevenítette a szervezet a millecentenárium jegyében megtartott programsorozatának legfontosabb állomásait, annak tudományos és történelmi üzenetét. Hangsúlyozta: a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége azért dolgozik, hogy a közélet és a társadalom vad jelene élhetőbb legyen a keresztény értékrend erősítésével, érvényre juttatásával. Az ünnepi rendezvényt dr. Antall Józsefné szavai nyitották meg, aki az 1996-os esztendő évforduló-sorozatáról emlékezett meg. Felidézte a honfoglalás, a pannonhalmi monostor alapításának, Győr királyi várossá nyilvánításának, valamint 1956 forradalmának és szabadságharcának évfordulóit. Úgy értékelte: a millecentenáriumi megemlékezések - kiváltképpen Budapesten - sajnálatos módon halványabbra sikeredtek, mint a millennium idején, s fájlalta a tervezett világkiállítás meghiúsulását is. Az üdvözlőszavakat követően az ünnephez méltó, színvonalas produkcióknak tapsolhatott a közönség. A Medveczky Ádám vezényelte Győri Filharmonikus Zenekar, a Kisalföld táncegyüttes, Veszprém Város Vegyeskara, a Győri Nemzeti Színház férfikórusa mellett Bellai Eszter, B. Nagy János és Bede Fazekas Csaba szerzett feledhetetlen perceket a publikumnak. A hagyományokhoz híven a koncerten dr. Lanczendorfer Erzsébet átadta a Győri Nemzeti Színházért-KESZ Alapítvány Szent István-díját. Ez alkalommal a kuratórium döntése értelmében a kitüntetést Bellai Eszter és Sipka László vehette át. A jótékonysági hangversenyt követő fogadáson Balogh József polgármester dr. Lanczendorfer Erzsébetnek a KÉSZ győri szervezete munkájának elismeréseként átadta a város jubileumi ezüstérmét. K. L. A. Fotó: SZŰK Ö. Pódiumon a Győri Filharmonikus Zenekar és Veszprém Város Vegyeskara, vezényel Medveczky Ádám. Dr. Lanczendorfer Erzsébet Dr. Antall Józsefné A lélek és a test harmóniája Jógatanfolyam indult gyermekeknek Gyermekek számára ingyenes jógatanfolyam indult a Gyermekek Házában. A szerda délután fél négytől fél ötig tartó foglalkozásokat Szabó Lajos vezeti, aki elmondta, már csaknem húsz éve oktat jógát Győrben. Ez idő alatt az intézmények felől bizalom alakult ki irántam, így valósíthattuk meg azt, hogy ne kelljen a részvételért fizetni. Számomra ajándék a gyermeket oktatni, hiszen manapság többségük inkább szakkörökre vagy magántanárhoz kényszerül a jobb iskolai eredmények érdekében. Hozzá kell tennem, e foglalkozások nem merev tanfolyam jellegűek, hanem bármikor be lehet kapcsolódni. A jógaoktató szerint lényeges, hogy a fiatalok megismerjék ezt a kikapcsolódást szolgáló „mozgásművészetet”. A gyakorlatok a gyermekeknél főleg a gerincre irányulnak, ám fizikai jellegükön kívül belső gondolati tartalommal is párosulnak. Belső csendet, nyugalmat áraszt ez a fajta mozgásvilág. A gyakorlatok közben magnóról vers vagy zene szól. A belső csendet a mozgáson keresztül tudja megőrizni a gyermek. A felnőttfoglalkozások ettől abban különböznek, hogy náluk a tudatosabb odaadás révén nagyobb elmélyedésre van lehetőség. Lényeges, hogy a csend megtalálásával az egyén a személyiségét leli meg, amely rideg és felgyorsult életünkben egyre inkább háttérbe szorul, személytelenné téve mindennapi kapcsolatainkat. A szülők is elkísérhetik a kicsiket és be is kapcsolódhatnak a tornába. Priskin Péter Áron, a Gárdonyi-iskola tanulója rendszeresen részt vesz a jógaórákon. - Tízéves vagyok. Már jártam karatéra, de anyukám javaslatára, aki több évig jógázott, most ezzel is megismerkedem. Tetszik a nyugalom, ami árad felém a gyakorlatok alatt. Néha otthon is szoktam jógázni, kikapcsolódásképpen. BUG A tanfolyam vezetője, Szabó Lajos együtt jógázik a kis csoporttal. Fotó: SZŰK