Kisalföld, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

1996. december 3., kedd A polgármester indítja útjára Merre jár a Mikulás? A győri Mikulásposta Gyermekeinkért Alapítvány Mikulása (nyolcadik éve már Farkas Imre szabómester tö­retlen lelkesedésével és meg­annyi támogató segítségével) az idén szerdán reggel érkezik meg jégbirodalmából, hogy sokfelé elvigye ajándékait. Reggel 9 órakor a városháza előtti térről a győri polgár­­mester bocsátja útjára jókí­vánságaival. A Mikulás innen díszes hintóján (Varga Zol­tán abdai fogathajtó verseny­ző segédletével) óvodákba és idősek szeretetotthonába lá­togat. Másnap, csütörtökön az egész délelőttöt a Bárczi Gusz­táv iskola tanulói körében töl­ti. Délután a Győri Nemzeti Színházban kétszer is (három­kor és öt órakor) találkozik a gyerekekkel. A Mikulásposta az idén 2600 levelet kapott, íróik közül választották ki azt az 1400 gyereket, aki meghí­vót kapott a színházi műsor­ra. Ezt a műsort a győrszent­­iváni Váci Mihály iskola kis­diákjai adják elő (Répásiné Hajnal Csilla tanárnő felkészí­tésében). A szülők figyelmébe ajánljuk, hogy a belépőjegyet ne dobják el, a műsor után gyermekeik ezért kapják meg ajándékcsomagjukat. Legye­nek egy picit türelmesek, s ne menjenek el azonnal a műsor után, mert az apróságoknak hiányzik majd a piros szalagos csomagocska. (Érkezett az idén néhány levél a Mikulás­postához, amiben ilyesmiről panaszkodtak a gyerekek...) Pénteken a kórházban fek­vő gyermekeket látogatja meg az alapítvány Mikulása. Egy helyi kereskedő jóvoltából ajándékot oszthat a győrúj­­falui iskolában is. Akikkel pe­dig addig nem tudott szemé­lyesen találkozni, délután három órától megismerked­hetnek vele a győri Dunaka­­pu téren. Elhúzódik a toronyépítés A hívektől kevesebb az adomány­ ­ Egy huszonkét méter ma­gas toronyról van szó, ami ed­dig hét méter magasságig ké­szült el - mondja Horváth Emil Tibor református lelki­­pásztor, amikor a győri, Jó­zsef Attila utcai templomto­rony építésének késedelméről kérdeztük. - A teljes befejezéshez négy­millió forintra volna szükség, aminek alig hatoda áll még csak rendelkezésünkre. Míg a templom megépítésénél ren­geteg közmunkát vehettünk igénybe a hívők részéről, addig egy statikailag bonyolult épít­ménynél ezt nem tehetjük. A torony megléte igen jó volna, azonban lényeges, hogy az ere­deti tervek szerint az egész lé­tesítmény kialakításának ha­tárideje az ezredforduló volt. Ezt úgy tűnik, tartani tudjuk. - Mekkora a gyülekezet? - Több mint kétszázan va­gyunk, de nagyobb ünnepek­kor már be sem fér mindenki e kétszázötven férőhelyes templomba. Sokan keresnek meg, főleg Erdélyből ideköltö­zött reformátusok, akik itt lel­ki otthonra találnak. Meg kell jegyeznem, nagy öröm szá­momra, hogy vasárnaponként is megtelnek a padsorok, hi­szen mit sem ér a templom, ha üres. Ezért is lényeges a to­rony elkészülése, hiszen az jel a lelki közösségre vágyók szá­mára. Marcalváros, Jancsifa­­lu, Szabadhegy, Nádorváros, Adyváros és Kismegyer refor­mátus hívői tartoznak ide. - Úgy látom, még harang sincsen... - Valóban. Annak telepíté­se még további kétmillió fo­rintot emészt majd fel. Ez is a következő négy év feladata. A jó hírek között kell megem­lítenem, hogy egy kis ligetet hoztunk létre a templomudva­ron, ahol a panelrengetegből kijáró hívők beszélgethetnek a mise előtt. Itt ültetett el egy hársfát a Honfoglalás ezeregy­­századik évfordulójára gyü­lekezetünk, a Betlehem-temp­lom közössége. Sikerült egy holland elektromos orgonát is vásárolnunk a gyülekezet ado­mányaiból. Miután azonban a hívők is szegényednek, így anyagi forrásaink is apadnak, ezért vagyunk nehezebb hely­zetben, mint korábban. BUG Horváth Emil Tibor: a hívők egyre szegényednek. Tourinform-pályázat Az MTSZ Rt. (1024 Buda­pest, Margit körút 85.) pályá­zati felhívást tesz közzé non­profit területi, kistérségi tu­risztikai marketingirodák (Tourinform-franchise háló­zat) létesítésére. Az MTSZ Rt. a fenti hálózat kibővítésére irodánként maximum másfél millió forint erejéig létesítési támogatást (tárgyi és kész­pénz) nyújt: önkormányzatok­nak, megyei közgyűléseknek, önkormányzati alapítású vagy részesedésű turisztikai köz­hasznú társaságoknak, egye­sületeknek, településfejlesz­tési, kistérségi tanácsoknak. A pályázat december 31-ig, illetve az erre betervezett tu­risztikai célelőirányzat kime­rüléséig érvényes. A pályázat benyújtandó: Magyar Turisz­tikai Szolgálat Rt. Informá­ciós Igazgatóság, 1024 Buda­pest, Margit körút 85. Tele­fon: (1) 155-1691, fax: (1) 175- 3819. KISALFÖLD Hol milyen a helyi adózás rendszere? Vajon milyen lehetőségeket kínálnak az önkormányzatok a befektetőknek, vállalkozóknak? Egyáltalán milyen adónemek­kel találkozhatunk a megye városaiban? Körképünkben ennek néztünk utána. A feldolgozott adatok alapján az olvasóra bíz­zuk az ítélkezést: az adott városban megfelelően élnek-e a he­lyi adóztatás jogával és lehetőségeivel, illetve tükröződik-e ez valamilyen módon a települések arculatán, külső képén, fejlő­désének dinamikáján? Csorna - csak kétféle adó (Folytatás az 1. oldalról.) A vállalkozónak nem kell kommunális adót fizetnie a negyven százaléknál nagyobb mértékben csökkent munka­­képességű foglalkoztatottja után. Két évre szóló ideiglenes mentesség illeti meg azt a vál­lalkozót, aki az előző évihez képest újabb munkalehetősé­get teremt. Mentes az is, aki regisztrált munkanélkülit al­kalmaz. A vállalkozó mente­sül a kommunális adó fizeté­se alól abban az évben, mely­ben vállalkozását alapította. Az éves iparűzési adó mér­tékét kilenc ezrelékkel csök­kentheti a Csorna-központú vállalkozási tevékenységet folytató adóalany azon adó­alap után, melyre nézve nyil­vántartással igazolja, hogy nettó árbevétele nem keres­kedelmi tevékenységből szár­mazik. Az adó mértékét öt ez­relékkel csökkentheti a Csor­na-központú vállalkozói te­vékenységet folytató adó­alany. A Csorna-központú, „telep­helyű” vállalkozó, aki Csorna városban vállalkozók kom­munális adóját fizeti, az ipar­űzési adóját a befizetett kom­munális adó száz százalékával csökkentheti abban az eset­ben, ha a vállalkozók kom­munális adója nem éri el az iparűzési adó összegét. Ezek a kedvezmények erre az évre ér­vényesek, jövőre változások várhatók, nem érő nyugdíjas vállalkozó szintén mentes eme adónem alól. Az iparűzési adó terén jelen­leg nem részesülnek külön kedvezményben a vállalkozá­sok. A termelőszférában egy­aránt az éves nettó árbevétel 0,8 százaléka a kivetett adó, míg a többi területen 1,2 szá­zalék. Az adóhivatal azonban a beruházások ösztönzése, a külföldi tőke beáramlásának elősegítése és a munkalehető­ségek növelése érdekében - a gazdaságpolitikai bizottság előterjesztésében - különböző módosításokat, kedvezménye­ket kíván a decemberi önkor­mányzati ülés elé tárni. Sopronban az összes adó­bevétel - évi 450 millió forint - több mint nyolcvan százalé­kát az 1200 társas vállalkozás (vállalat, cég) fizeti. A 3300 egyéni vállalkozó által fizetett adó nem éri el a bevétel húsz százalékát. Az adóhivatal úgy­szintén előnyben kívánja ré­szesíteni a környezetkímélő és a munkahelyteremtő beruhá­zásokat. Ez utóbbi beruházá­sokat néhány évig teljes adó­­mentességben részesítenék. Győr - a legtöbb bevétel - A győri önkormányzat je­lenleg iparűzési adót, épít­ményadót és idegenforgalmi adót működtet. Az iparűzési adót 1991. április 1-jétől, az építményadót 1992. január 1- jétől, míg az idegenforgalmi adót 1996. január 1-jétől vezet­ték be. Az iparűzési adónál el­térőek az adómértékek az egyes tevékenységekhez iga­zodóan. Ez azt jelenti, hogy az egyébként alkalmazott 12 ez­relékes adómértéket 5 ezrelék­kel csökkentheti a vállalkozás azután a korrigált nettó árbe­vétele után, amelyre nézve számvitelével igazolja, hogy az nem kereskedelmi, biztosítá­si, illetve pénzintézeti tevé­kenységből származik. Csak azok a vállalkozások kötele­sek bejelentkezni iparűzési adóra, akiknek a korrigált net­tó árbevétele az adóévben át­lépte a 4 milliós adómentes ha­tárt - mondta érdeklődésünk­re dr. Nagy Árpád. - A vállalkozók mire szá­míthatnak? - Az önkormányzat eltérő időtartamú - de legalább egy­éves - adómentességet biztosí­tott mindazon vállalkozások­nak, akik Győrben vállalko­zási tevékenység gyakorlása céljából legalább 40 millió fo­rintot elérő beruházást hajtot­tak végre, s ennek kapcsán új objektumot építettek. Az a vál­lalkozás pedig, amelyik a Győ­ri Ipari Parkban hozza létre székhelyét vagy telephelyét, s új objektumot épít, értékha­tárra tekintet nélkül kétéves adómentességet élvezhet. Csak a nem lakás céljára szolgáló építmények adóznak a város­ban száz forint/négyzetmé­­ter/év tétellel, illetve a gará­zsok nyolcvan forint/négyzet­­méter/év adómértékkel. Az idegenforgalmi adónál az adó alapja a szállásdíj, az adó mér­téke 1996-ban a szállásdíj 3, 1997-ben 4 százaléka. Az ön­­kormányzat a helyi adókból a folyó évben mintegy 1,1 milli­árd forinttal számolt, amely összeg már realizálódott. Sopron - háromféle teher A soproni önkormányzat a területén működő vállalkozá­sokra kommunális és ipar­űzési adót vet ki, az ide érke­ző turistáktól pedig idegen­­forgalmi adót szed be. Koltai Miklósné dr., az adóhivatal vezetője elmondta: a vállalko­zások a foglalkoztatotti lét­szám függvényében szemé­lyenként évi 2000 forint kom­munális adót fizetnek. Ez alól mentes a 40 százalé­kos csökkent munkaképessé­gű egyéni vállalkozó és a csök­kent munkaképességű alkal­mazott. Nem kell adót fizetni a vállalkozások első évében sem. Ötéves kedvezmény ille­ti meg azokat a vállalkozókat, akik új munkahelyeket terem­tenek, és a létszám növekedé­se öt évig fennáll. A százezer forintos nettó árbevételt­ől AKTUÁLIS 3 Mosonmagyaróvár - drága termelés Az idei évben Mosonma­gyaróvár illetékességi területén 250 vállalkozói igazolványt ad­tak ki. Az önkormányzat há­romféle helyi adót vetett ki a vállalkozókra. Az építményadó alapját a négyzetméterben számított hasznos alapterület képezi, a tarifa garázs esetében 80, min­den egyéb adóköteles építmény esetében 200 forint évente és négyzetméterenként. A fizető­vendéglátásra, vagy más, nem lakás céljára használt lakások és az önkormányzati tulajdon­ban lévő ingatlanok mentes­séget élveznek. Az idegenforgalmi adó mér­téke személyenként és meg­kezdett vendégéjszakánként 100 forint, ennek megfizetése alól kizárólag a vonatkozó tör­vény adhat felmentést. Az értékesített termékek­nek, vagy végzett szolgáltatá­soknak az eladott áruk beszer­zési értékével, illetve az alvál­lalkozói teljesítések értékével csökkentett nettó árbevétele az iparűzési adó alapja a Laj­­ta-parti városban. A kereske­delmi, pénzintézeti és biztosí­tási tevékenység korrigált net­tó árbevételének 1,2 százaléka, míg az egyéb tevékenységek esetén 6 százaléka vándorol az önkormányzat kasszájába e cí­men. Nyugdíjas vagy rokkant­­nyugdíjas vállalkozó 500 ezer forintos, mezőgazdasági ter­melő 750 ezer forintos bevéte­li határig mentesül ez alól, míg az alkalmazotti létszámnak legalább fele részében csök­kent munkaképességűeket fog­lalkoztató vállalkozás, és a te­rületi ellátási kötelezettségét önkormányzattal kötött meg­állapodás alapján végző házi­orvos nem fizet iparűzési adót. Kedvezményt élvez továbbá az a szakképzési hozzájárulás fi­zetésére kötelezett adóalany, aki az önkormányzat valamely intézménye számára befizetett összeg 15 százalékát iparűzé­si adójába beszámíthatja. A helyzet azonban gyorsan változhat: a képviselő-testület elé december 2-án került elő­terjesztés arról, hogy 1997-től emelik-e a helyi iparűzési adó mértékét. Kapuvár - a legtöbb jogcím A jövő évi költségvetési kon­cepció vitája során nemrég az önkormányzat pénzügyi bi­zottsága vállalkozásokat érin­tő helyi adók emelése mellett tette le a garast. A bizottságok közül „csak” a városfejleszté­si szállt szembe az elképzelé­sekkel. Az induló új vállalkozások­ra csaknem ugyanazok a felté­telek érvényesek, mint a már régebben működőkre; mentes­séget csupán indulásuk első évére kapnak a vállalkozók kommunális adójának fizeté­se alól. Ezen adónem mértéke egyébként személyenként 2000 forint Kapuváron. A 112 jogi személytől 7 millió, a 463 egyé­ni vállalkozótól 1,5 millió fo­rintot várt idén a város. Az adónem mértékét jövőre nem kívánják emelni. Idegenfor­galmi adóként a városban töl­tött vendégéjszakák után szed­nek személyenként 150 forin­tot. Idén eddig 340 ezer forint érkezett, idegenforgalmi épít­ményadót pedig mindössze egy cég fizet. Helyi iparűzési adó hatálya alá 114 jogi személy és 229 egyéni vállalkozó tartozik Ka­puváron, közülük viszont 234- en úgy nyilatkoztak, hogy 1995-ös árbevételük nem ha­ladta meg a félmillió forintot, így megilleti őket a mentes­ség. E vállalkozások ellenőrzé­sét már megkezdték, igaz, nem sok sikerrel. Összesen 55-60 millió forintra számíthat ezen adónem révén Kapuvár. A pénzügyi bizottság előterjesz­tése szerint a jelenlegi keres­kedelmi szférában 8, terme­lőiben 5 ezrelékes adót 1997- től 8 és 12 ezrelékre módosíta­nák, és ezzel további 25-30 millió körüli bevételre tenné­nek szert. H. J.-P. A.-B. I.-B. Z.-N. D. L. Egy hete üzemel a győ­ri műjégpálya, hétközna­pokon hét, szombaton és vasárnap nyolc órában tart nyitva, megszakításokkal. A pályán ob II-es bajnoki mérkőzéseket rendeznek. Január hatodikára várják egy kanadai hokiiskola végzős diákjait, akik egy fesztivál keretében mutat­koznak majd be a győri közönségnek. Februárban jégfarsan­got terveznek, színes, lát­ványos, érdekes bemuta­tókkal, programokkal. Az év első két hónapjában gyorskorcsolyaversenyek is lesznek a műjégpá­lyán. Fotó: SZŰK ÖDÖN

Next