Kisalföld, 1997. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-02 / 1. szám

1997. január 2., csütörtök A CSALÁD NAPILAPJA LH./1. szám • Ára: 34­ Ft -----------------------­ Új esztendő új reményekkel Valahogy más volt ez a szil­veszter, mint az eddig meg­szokottak. A választékot te­kintve ugyan jóval többet nyújtott a mulatni vágyóknak, mint az előző esztendőkben, ám az igazi jókedv mintha hi­ányzott volna az emberekből. Ugyan már délután megkez­dődtek a petárdarobbanások, a Baross úton szóltak a trom­biták, de csupán ez jelentette a szilveszteri hangulatot. Szilveszteresti, éjszakai sé­tánk első megállója a győri vasútállomás volt, ahol olya­nokat kerestünk meg, akik munkával fejezték be az ó­­évet és kezdték az újat. A fű­tőház pihenőjében találkoz­tunk néhány mozdonyvezető­vel, közülük Holbok András győri lakost bírtuk szóra. El­mondta, hogy a családja ter­mészetesen szilveszterezik, ne­ki viszont ez már a sokadik ünnep, amit munkával tölt, de szívesen teszi, mert ezt vállal­ta. Békés, boldog és szerencsés új esztendőben bízik. Az új év első napján megér­kezett az idei első havazás is, így sokak számára hólapáto­­lással kezdődött a nap. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közútkezelő Közhasznú Tár­saság üzemmérnökségén meg­tudtuk, hogy tizenhat hószóró kezdte meg a hó eltakarítását a reggeli órákban. Viszont biztosan nem lapá­tolnak havat egy ideig azok, akik az év fordulóján a Petz Aladár Megyei Kórház bal­eseti sebészetét voltak kény­telenek felkeresni kisebb-na­­gyobb sérüléseikkel. Szeren­csére belőlük sem volt sok. A vendéglőkben, szórako­zóhelyeken természetesen jó­val oldottabb volt a légkör. Ezzel együtt a mentőktől és a megyei kórház detoxikálóál­­lomásáról kapott információk szerint szolidan szórakoztak a megyeszékhely polgárai, alig akadt alkoholtól túlfűtött pá­ciensük. (Szilveszteri képes összeál­lításunk a 2. oldalon.) A hiedelmek szerint a kéményseprő és a malac is szerencsét hoz ilyenkor. Hát még a kettő együtt! A képen az écsi Kalapos Eszter, Közel Péter, Kalapos Józsefné és Horner István. SZŰK ÖDÖN felvétele Az igazi évbúcsúztató szilveszteri mulatság elképzel­ A MÁV-os Fórián Lajos, Bartalos Gábor, Czank József és Horváth Ferenc a kórházi ágyon, Németh­hetetlen vidám zene és tánc nélkül. Wilhelm Ernő munkával búcsúztak az óévtől, Margit szakápoló társaságában. Jobban nem is kezdődhetett volna A győrsági Horváth László­nál az ezerötszáz lelket szám­láló településen tegnap aligha volt boldogabb ember. Bettina lányuk decemberben ünnepel­te egyéves születésnapját - per­sze egyelőre az övéi ünnepelték helyette. A család negyedik tag­ja az új esztendő első napján, kevéssel nyolc óra előtt szüle­tett a Petz Aladár Megyei Kór­házban. A megyeszékhelyen te­hát Fanni volt a leggyorsabb, aki három kiló nyolcvan deká­val jött a világra, hossza ötven centi. Az édesanya, Horváth­­né Kovács Bernadett jól van, ahogy kicsinye is ezt mondaná, ha képes lenne a kommuniká­cióra. A szülést dr. Mozejkó László vezette le. A mosonmagyaróvári Haf­ner Diána január elsején, két óra 25 perckor jött a világra, két kiló 94 dekagrammos test­súllyal. Édesanyja, a 31 éves Horváth Edit ezzel hatodik gyermekének adott életet. Az apuka a váróteremben izgulta végig a fontos eseményt, a bá­jos csöppség és édesanyja jól van, három bátyja és két nővé­re mellé Diána a harmadik lányként érkezett a családba. Diánát öt testvér várja, Fanni édesanyjával. Rettegett a környék Rablás, zsarolás, garázdaság és kényszerítés bűntette miatt emelt vádat a megyei főügyész­ség fiatalkorúak­­ügyésze egy győri kölyökbanda ellen, akik a korosztályukhoz tartozó fia­talokat tartották rettegésben hónapokon át Adyvárosban. A vádirat szerint a banda eszmei vezére a gyermekkorú Sz. Zs. volt, aki „Koca” bece­néven vált ismertté városszer­te durva, erőszakos, olykor bru­tális cselekedeteivel. Nyolc tár­sával egyetemben többtucat­nyi alkalommal fenyegették és bántalmazták a környék fia­taljait. Zaklatták őket lakásu­kon, az utcán, az iskolák előtt, elvették pénzüket, s akik nem hajlottak meg követeléseikre, azokat megverték, megrugdal­ták. (3. oldal) ­Jij Juji UJUi. ■* Könyvtári mérleg Kucska Ferenc, a Győri Városi Könyvtár igazgatója eredményes esztendőről szá­molt be lapunknak. Tiszteli a természetet Műveltségén, a szép iránti érzékén túl édesapja, Markó Ödön fotóművész adott élet­re szóló útravalót Markó Kamilla fotó- és textilmű­vésznek. A válságon túljutottunk­ ­ A válság elhárítása kény­szerűen goromba volt, s mert végletes takarékosságot dik­tált, társadalmilag igencsak költséges: árát elsősorban a ki­szolgáltatottak, a bérből-fize­­tésből élők és a nyugdíjasok fi­zették meg. A gazdaságra e mé­regerős orvosság úgy hatott, ahogyan egy, már kis híján érett piacgazdaságra hatnia kellett: recsegve-ropogva bár, de helyreállt az egyensúlya. A válságon túljutottunk - mond­ta egyebek mellett Göncz Ár­pád köztársasági elnök újévi köszöntőjében. (A beszéd szö­vege 18. oldalon.) Táncos lábú jegyzőnő T­ápszentmiklósról A falu lakosai közül sokan mostohagyermekként emlege­tik Tápszentmiklóst, a három megye határában megbúvó községet. Munkahely legköze­lebb Győrben, s a fiatalok is leginkább a megyeszékhelyen találnak kedvükre való szóra­kozást. Hogy újfajta divat, nosztalgia vert tanyát a kiste­lepülésen, az leginkább a falu jegyzőnőjének, Sebestyén Ágo­tának köszönhető. Szeptem­bertől itt ugyanis nem a rapnek, hanem a keringőnek, a foxnak és a csacsacsának hódolnak a fiatalok.­­ Az érdeklődés felülmúlta a várakozásomat: a felső tago­zatosok közül mindenki tár­sastáncot tanul Tápszentmikló­­son - mondja egy mosoly kísé­retében a fiatal jegyzőnő. A bemutató - amire vendég­ként hívtak bennünket - időköz­ben elkezdődik, korukat meg­hazudtoló ügyességgel és fegyel­mezettséggel lép a láb, lendül a kéz. (Folytatás a 3. oldalon.) Sebestyén Ágota

Next