Kisalföld, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
8 MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE KISALFÖLD Az elsősöket tanította betűvetésre, számolásra Jánossomorján Piroska néni lett az év pedagógusa Bensőséges ünnepség keretében adták át pénteken délután a jánossomorjai II. számú általános iskolában a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismeréseit. Az év diákja kitüntetésben a 8. osztályos Bürus Renáta és a hatodikos Király Zsuzsanna részesült. Az év sportolójának a nyolcadikos Nagy Mariannát és Burus Rolandot választották. A legjobbnak talált diákszervezők a következők lettek: Jakab Zsanett, Csuthy Ákos(7. osztály), Horváth Ferenc (6. osztály), Borsody Erzsébet (7. osztály), Balázs Anikó, Horváth Éva, Horváth László, Mikkely László, Bódis Szabolcs, Farkas Erika, Hafner Tamás és Reiszer János (mindnyájan 8. osztályosok). Az év szülőivé Németh Csillag Máriát és Manczal Józsefnét választották. Az év legjobb németese a hatodikos Maró Attila lett.Óriási taps köszöntötte az év pedagógusát, a mindenki által Piroska néniként emlegetett, nyugdíjba vonuló dr. Nagy Józsefnét. A gyerekek kedvencévé lett tanárnő 1963-ban végzett a Győri Felsőfokú Tanítóképzőben, pályáját pedig Mosonszolnokon kezdte. - Most is nagy szeretettel gondolok vissza azokra az évekre, az ottani gyerekekre, kollégákra - idézte fel a múltat a kiváló pedagógus. - A legkedvesebb emlékem velük kapcsolatban az volt, hogy amikor 1966-ban áthelyeztek Jánossomorjára, egy este katonaruhás fiatalemberek kopogtattak a házunk ajtaján. A volt tanítványaim jöttek el meglátogatni, mert nem felejtettek el. A kis felmenőben, vagyis az 1-2. osztályban 1973 óta tanítottam. Kedvenc tárgyaim a magyar irodalom és nyelv, így szívesen készítettem fel a gyerekeket a vers- és prózamondóversenyekre, ahol szerénytelenség nélkül mondhatom, minndig jó eredményeket értünk el. Együtt izgultam a diákokkal a vöröskeresztes versenyeken is, és büszke vagyok arra, hogy szakkörünk nyomán sok fiatal választotta hivatásul az egészségügyi pályát. Úgy érzem, meg nem öregedtem, de most jött el az ideje, hogy nyugdíjba menjek. Szerencsés embernek tartom magam, mert egy életen keresztül azt csinálhattam, amit nagyon szerettem. A pedagógusi munka leggyönyörűbb feladata jutott nekem: első osztályosokat taníthattam betűvetésre, számolásra, és kötelességemnek éreztem megtalálni bennük a szépet, a jót. Köszönöm a sorsnak, hogy pályafutásom utolsó napjáig egészségben tartott, alig kellett hiányoznom. A kollégáktól, a diákoktól és a szülőktől a pénteki ünnepségen egy idézettel köszöntem el: „Minden annyira jó vagy rossz, amennyire mi annak tartjuk.” KÉSS MARIETTA A kitüntetettek csoportja (9722/4894/7/4) Dr. Nagy Józsefné Piroska néni (9722/4894/7/4) Staféta * Beszélgetés Pályi Gáborral Kalazanci Szent József nyomdokain A kegyes tanítórendet Ordo Scholarum Piarum - Kalazanci Szent József alapította 1617-ben. Városunkban a piarista rend hagyományai 1739-ig nyúlnak vissza. E nagy múltú és sok évszázados hagyománnyal rendelkező közösségnek tagja mai beszélgetőtársunk, Pályi Gábor piarista pap-tanár, aki városunk piarista iskolájának 1994. augusztus 1-je óta vezetője. - Életem első huszonöt éve Budapesthez köt - mondta az igazgató úr. - Hivatásomat, tanulmányaimat meghatározta tanár édesapám és pap bátyám hatása. Mindkettejük foglalkozása, hivatása tetszett. Budapesten magam is piarista iskolába járva úgy gondoltam, hogy a rend tagjaként mindkettőt gyakorolhatom. Középiskolai éveim után elvégeztem a hittudományi főiskolát és vele párhuzamosan az ELTE kémia-fizika szakát. Kecskemétre kerülve tanítottam a rend ottani gimnáziumában, voltam nevelőtanár, osztályfőnök és tíz évig igazgatóhelyettes. - Mikor szűnt meg városunkban a piarista oktatás, és mikor indult újra? - Mosonmagyaróváron az ország valamennyi katolikus iskolájával együtt 1948-ban államosították a piarista gimnáziumot. Több mint negyvenévi szünet után, 1990. szeptember 1-jén került sor az első venisancéra a Keresztény Általános Iskolában, 3 év múlva indult az első gimnáziumi osztály, és 1994-ben lett ismét a piarista rend az iskola fenntartója. - Az oktatásban mennyire tudják megtartani az elődök által felmutatott tanulmányi színvonalat? - A régi piarista iskolákban kétségtelenül magas volt a követelményszint és jók az eredmények. Ilyen hosszú „szünet” után nekünk újra kell kezdenünk mindent. Másrészt városunkban - szavakban - nagy a lelkesedés a keresztény oktatás iránt, mégis az igazán jó tanulókat sokan máshová irányítják. Nem szép a kifejezés, de igaz: mi is „hozott anyagból” dolgozunk. Más kérdés, hogy a szakmai igényesség és a nevelői példamutatás révén a ránk bízottakból a lehető legtöbbet igyekszünk kihozni. - Milyennek szeretné látni a jövő piarista iskoláját? - Elsősorban családiasnak. Az iskola ne nagyüzem legyen, hanem a tanulók érezzék személyiségnek magukat. Rendalapítónk nyomdokain járva hiszünk egy ilyen intézmény létjogosultságában és jövőjében. A beiskolázásnál figyelünk a család vallásosságára, a gimnázium esetében a minél jobb tanulmányi eredményre, de ezek mellett igyekszünk a rászoruló, perifériára került gyermekeket is felkarolni. Az igényes tudás és az emberi értékek tiszteletben tartásában látom a jövő céljait, ugyanakkor piarista iskolaként az egyháznak is neveljük tanítványainkat. - A közelmúltban - 49 év után először - ballagtak az iskolában negyedikes gimnazisták. Milyen etikai töltéssel indulnak ezek a diákok, és meg tudják-e őrizni a nagy elődök hagyatékát?- tette fel önnek a kérdést Plutzer István. - Az etikai normákra nevelés nem olyan, mint egy szaktárgy oktatása. A fiatalokon is múlik - haladva a felnőttség felé -, hogy mennyire teszik azokat magukévá. Másrészt, hogy mit őriznek meg belőle, az sok tekintetben az őket körülvevő világon is múlik. Márpedig a mai világ éppen nem könnyíti meg az erkölcsi normákhoz igazodó életvitelt, így azt kell mondani: nehezebb dolguk van a régieknél. A pedagógus szakmai megmérettetése sem hasonlítható a régi ácsmesteréhez, akit az általa épített híd alá állítottak a teherpróba idejére. A pedagógus munkáját nem lehet bemutató órák alapján értékelni, azt csak az utókor teheti meg hitelesen. - Kit választ jövő heti beszélgetőtársnak? - Szabó Miklóst, a következő kérdéssel: mi kellene ahhoz, hogy a közoktatás stabilizálódjék, és az iskolák hatékony és minőségi oktató-nevelő munkát folytassanak? Pallay E. Pályi Gábor (9722/4894/2/8) Európa-nap Bezenyén (Folytatás az 1. oldalról.) A bezenyei Európa-nap délelőttje a kisebbeké volt, akiket a Donja Dubrava településről érkezett 40 horvát gyerekkel együtt először Hargitai Levente bűvész szórakoztatott a helyi művelődési házban. Egy vetélkedő keretében később különféle próbákat kellett kiállniuk, így fontos volt például, hogy ki milyen gyorsan tud felfújni három lufit, ki hogyan rajzolja le, mit jelent számára Európa, és ki mennyire tájékozott az Európai Unióval kapcsolatos konkrét kérdésekben. A győztes végül a bezenyei általános iskola egyik csapata lett - a tagok egyegy uniós emblémával díszített pólót viselhetnek ezután büszkén magukon. Délután a horvát gyerekek mutatkoztak be rövid kulturális műsorukkal, majd a nagyobbak és a felnőttek beszélgethettek kötetlenül a rendezvény vendégével, dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszterrel. A komoly témák megvitatása közben a tizenévesek elmebajnoksága zajlott az Alsó vendéglőben, ahol a bezenyeiek irányítása mellett Máriakálnok, Lipót és a mosonmagyaróvári egyetem csapata mérkőzött meg uniós téren egymással. A napot végül a szokásos diszkó zárta, így a zene és a tánc volt hivatott feloldani a községben első ízben megrendezett Európa-nap talpraesett szervezőinek és lelkes segítőinek feszültségét. R. M. Hargitai Levente bűvész virágot és különféle állatokat készített ördögi ügyességgel lufiból a legkisebbek kedvéért. (9722/4894/6/23) 1997. június 2., hétfő Német versenyek a Mórában A mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskola az elmúlt időszakban német nyelvi versenyeket szervezett általános iskolás tanulók számára. A színvonalas megmérettetéseken a tanulók teljesítményét a német anyanyelvű zsűri az alábbiak szerint értékelte: A 4. osztályos területi szintű német nemzetiségi tanulmányi verseny első helyezettje Mayer Adrienn (Móra), második helyezettje Mádl Eszter (Móra), a harmadik helyezettjei pedig Zeller Anton (Móra) és Vojnisek Viola (Kimle) lettek. A Friedrich Schiller vers- és prózamondóversenyen az 1. osztályosoknál Narancsik Virágot (Móra) Pardavi Patrik (Rajka) és Horváth Áron (Móra) követte a dobogón. A másodikosoknál az első helyet Holczmann László (Rajka), a másodikat Wolhmutter Christian (Móra), a harmadikat Lendvai László (Móra) szerezte meg. A 3. osztályosoknál így alakult a sorrend: első Ferenczy Csilla (Fekete), második Nagy Gabriella (Móra), harmadik Kempf Anna (Jánossomorja). A negyedikesek közül Bugyi Sándor (Fekete), Mádl Eszter (Móra) és Sastin Orsolya (piarista) voltak a legjobbak. Az 5. osztályosok mezőnyében Makai Zsanett (piarista), Sipőcz Viktória (Fekete) és Vida Gyöngyi (Móra) jeleskedett. A hatodikosoknál az első Kocsis Andrea (Móra), a második Doktor Katalin (Rajka), a harmadik Domonkos Kármen (Rajka) lett. Az emberi akarat diadala A szívbetegek nyolcadik országos sportnapja A május végéhez képest szokatlanul hűvös, ám sportolásra kiválóan alkalmas időben zajlott le Mosonmagyaróváron a hét végén a Szívbetegek Nyolcadik Országos Sportnapja, melyet a Magyar Szív Egyesület minden évben más-más városban rendez. A Motim-sporttelepen az ünnepélyes megnyitón pattogó fúvószenére a városi majorette-ek és a Happy Dance dzsesszbalettcsoport vezetésével sorakoztak fel a versenyzők, 12 város egyesületeinek képviseletében több mint 400 rehabilitált szívbeteg sportoló. Városunk nevében Kocsis Józsefné, a helyi Szív Egyesület sportfelelőse, Stipkovits Pál polgármester és dr. Poór Ferenc főorvos köszöntötte a megjelenteket. Dr. Hoffmann Artúr, a megyei Szív Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy e nap és eseményei a rehabilitáció s az emberi akarat diadalát jelentik. A versenyek 9 sportág 14 versenyszámában, 5 helyszínen zajlottak, s az eredmények önmagukért beszélnek. Férfitekében Wimmer László (Várpalota), a nőknél Neuberger Lászlóné (Mosonmagyaróvár) győzött. A sakkversenyt Kovács Béla (Eger) és Roósz Katalin (Miskolc) nyerte. Lábteniszben a Szakács-Horváth duó (Eger), míg teniszben dr. Vörös László diadalmaskodott. Asztaliteniszben Lupo Imre (Debrecen) és a Both-Hauszner páros (Sopron) bizonyult a legjobbnak. A nőknél dr. Borbély Tamásné (Debrecen), párosban dr. Borbélyné Gombosnéval az oldalán győzött. Az 1500 méteres síkfutást Karvaly Elemér (Debrecen) és Glaser Krisztina (Mosonmagyaróvár) nyerte. Úszásban a 100 méteres mell- és gyorsúszást Pintér János (Mosonmagyaróvár), a nőknél Szabó Lászlóné (Debrecen) nyerte meg. Röplabdában a debreceniek, kispályás labdarúgásban a házigazdák diadalmaskodtak. A városok közötti pontversenyt Debrecen csapata nyerte Mosonmagyaróvár és Eger előtt, így ők vihették haza Mosonmagyaróvár város polgármesterének különdíját. A versengés közben a mentőszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt és a Karolina Kórház orvosai, nővérei minden helyszínen ott voltak, de szerencsére érdemi munkájuk nem akadt. Jövőre Várpalota lesz a házigazdája a rehabilitált szívbeteg sportolók versengésének. Vida István izgalmas, változatos küzdelem volt a jellemző a labdarúgókra. (9722/4897/2/4) Szakács László három éve újszíves. (9722/4897/2/6) A városi tévé műsora A mosonmagyaróvári városi televízió adása - a képújság csatornáján - holnap este 6 órakor kezdődik. Az adás ismétlése szerda délelőtt 10 és este 6 órakor. Csütörtökön rendkívüli adásnapot tartva az önkormányzat legutóbbi ülésének felvételét mutatják be.